Bf.297/2021/92 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés b) pontja, és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősíti. A Terhelt30 XXX.r. vádlott terhére megállapított folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettét a Btk. 379.§

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősíti. Terhelt30 XXX.r. vádlottat – a vele szemben kiszabott pénzbüntetés mellett – 8 (nyolc) hónap szabadságvesztés büntetésre is ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 2 (két) évi próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztést – a végrehajtás utólagos elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani és a büntetésből a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt23 XXIII.r. vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátás tartamát 1 (egy) évre mérsékeli. Terhelt1 I.r., Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt8 VIII.r., Terhelt9 (sz. terhelt9) IX.r., Terhelt11 XI.r., Terhelt12 XII.r., Terhelt13 XIII.r., terhelt14 XIV.r., terhelt20 XX.r., Terhelt21 XXI.r., Terhelt27 XXVII.r. és terhelt28 XXVIII.r. vádlottak esetében a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 2 terhükre megállapított bűncselekmények jogi minősítéséből a bűnszervezetben történő elkövetésre utalást mellőzi, egyben a büntetést e vádlottakkal – mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben – tekinti kiszabottnak. terhelt14 XIV.r. vádlottat 200 (kétszáz) napi tétel pénzbüntetésre is ítéli. Egy napi tétel összegét 2000 (kétezer) forintban állapítja meg. Az így kiszabott 400.000 (négyszázezer) forint pénzbüntetést – vagy annak meg nem fizetett részét – meg nem fizetése esetén fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt21 XXI.r. vádlottat 350 (háromszázötven) napi tétel pénzbüntetésre is ítéli. Egy napi tétel összegét 1000 (egyezer) forintban állapítja meg. Az így kiszabott 350.000 (háromszázötvenezer) forint pénzbüntetést – vagy annak meg nem fizetett részét – meg nem fizetése esetén börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt27 XXVII.r. vádlott szabadságvesztését 2 (két) évre enyhíti. Terhelt28 XXVIII.r. vádlottat 450 (négyszázötven) napi tétel pénzbüntetésre is ítéli. Egy napi tétel összegét 1500 (ezerötszáz) forintban állapítja meg. Az így kiszabott 675.000 (hatszázhetvenötezer) forint pénzbüntetést – vagy annak meg nem fizetett részét – meg nem fizetése esetén fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt35 XXXV.r. vádlott terhére rótt bűncselekményt társtettesként elkövetettnek minősíti. Megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság által elkobozni rendelt, és az összesített bűnjeljegyzék 1-4., 12-13., 26-30., 37-38., 40-44., 47-51., 59-65., 67, 70-72., 74-75., 82-87., 91-93, 97-

1. tételszám alatti cigarettát és dohánytermékeket, és a 18-20., 32, 35, 57-58., 78.,
2. és
3. szám alatti forgalmi engedélyeket és törzskönyveket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Áru és Bűnjelkezelési Főosztály kezeli. Ugyanezen összesített bűnjeljegyzéken
4. tételszám szereplő és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által Bj.1247/
5. számon bevételezett 4 db. üres (3 Chesterfield és 1 Marlboro feliratú) doboz lefoglalását megszünteti és megsemmisítését rendeli el. Az összesített bűnjeljegyzéken szereplő és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által Bj.1247/
6. számon bevételezett
7. tétel alatti megbízólevelet Terhelt35 XXXV.r. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 3 vádlottnak, a
8. tétel alatti iratokat Terhelt5 V.r. vádlottnak, a 94-
9. tétel alatti számlákat, bizonylatokat tartalmazó 1-1 fehér dossziét a cég2 „kt.a.” (cím102) részére, míg a
10. tétel alatti Terhelt3 nevére szóló iratot Terhelt15 XV.r. vádlott részére – a lefoglalás megszüntetése mellett – kiadni rendeli. Ugyanezen bűnjeljegyzéken és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági hivatala által bevételezett nyilvántartási számon a
12. alatti iratok és a
13. szám alatti SIM kártya tok lefoglalását megszünteti és megsemmisítést rendeli el, míg a
14. tétel alatti bizonylatok és tachográf korongokat a lefoglalás megszüntetése mellett az iratok között rendeli kezelni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Terhelt1 I.r. vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől eltelt időt, Terhelt3 III.r. vádlott által a
15. április 29-e óta letartóztatásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztésbe. Terhelt4 IV.r. vádlott
16. április
17. napán elrendelt – közigazgatási terület elhagyását tiltó – bűnügyi felügyelete megszűnésének napja
18. június
19. A másodfokú eljárásban felmerült összesen háromszázkilencvenkétezer) forint bűnügyi költségből 718.392 (hétszáztizennyolcezer- Terhelt6 VI.r. vádlott 91.440 (kilencvenegyezer-négyszáznegyven) Terhelt8 VIII.r. vádlott 32400 (harminckétezer-négyszáz) Terhelt9 IX.r. vádlott 32.400 (harminckétezer-négyszáz) Terhelt11 XI.r. vádlott 72.000 (hetvenkétezer) Terhelt12 XI.r. vádlott, Terhelt13 XII.r. vádlott és terhelt14 XIII.r. vádlott fejenként 29.400 (huszonkilencezer-négyszáz), Terhelt32 XXXII.r. vádlott és Terhelt34 XXXIV.r. vádlott fejenként 64.800 (hatvannégyezernyolcszáz), Terhelt35 XXXV.r. 91.952 (kilencvenegyezer-kilencszázötvenkét) forint bűnügyi költséget köteles az államnak megfizetni, míg a fennmaradó 180.200 (száznyolcvanezer-kétszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Megállapítja, hogy: Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 4 Terhelt6 VI.r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: igazolványszám1, Terhelt11 XI.r. vádlott lakóhelye: cím200, Terhelt12 XII.r. vádlott személyazonosító igazolványnak száma: igazolványszám2, terhelt14 XIV.r. vádlott tartózkodási helye megszűnt, Terhelt15 XV.r. vádlott személyazonosító igazolványának száma:igazolványszám3, Terhelt18 XVIII.r. vádlott lakóhelye: cím201, terhelt20 XX.r. vádlott lakóhelye: Cím24., Terhelt21 XXI.r. vádlott személyazonosító igazolványának a száma: igazolványszám4, lakóhelye: Cím
20. szám, Terhelt27 XXVII.r. vádlott bejelentett tartózkodási helye cím203, azonban ténylegesen az állandó lakcímén tartózkodik. Terhelt32 XXXII.r. vádlott születési éve helyesen: születési év
21. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS [1] A Fővárosi Törvényszék 7.B.1619/2017/
22. számú ítéletével a
23. április
24. napján kihirdetett Terhelt1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk.
25. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. aa)alpont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]; s ezért őt 6 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 500 napi tétel, napi tételenként 10.000.- forint, azaz összesen 5.000.000 forint pénzbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. terhelt2 II. r. vádlott bűnösségét bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. aa)alpont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] állapította meg; s ezért őt 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 500 napi tétel, napi tételenként 2000 forint, azaz összesen 1.000.000.- forint Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 5 pénzbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 64 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Terhelt3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont,
2. ba)alpont]; s ezért őt, mint visszaesőt 9 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 500 napi tétel, napi tételenként 6.000.- forint, azaz összesen 3.000.000.- forint pénzbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Terhelt4 IV. r. vádlott bűnösségét bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont,
2. ba)alpont]; s ezért őt, 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 500 napi tétel, napi tételenként 2.000.- forint, azaz összesen 1.000.000.- forint pénzbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Terhelt5 V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont,
2. ba)alpont]; s ezért őt, 3 év 4 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 400 napi tétel, napi tételenként 3.000.- forint, azaz összesen 1.200.000.- forint pénzbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Terhelt6 VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés b) pont], felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont]; s ezért őt halmazati büntetésül, 2 év 3 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 400 napi tétel, napi tételenként 3.000.- forint, azaz összesen 1.200.000.- forint pénzbüntetésre, 3 év gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra, valamint mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetére a feltételes szabadság legkorábbi időpontjának megállapításáról, azt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban megjelölve. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Terhelt7 VII. r. vádlottat az ellene bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(6)bekezdés,

(5)bekezdés b) pontja] miatt emelt vád alól felmentette. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 6 Terhelt8 VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont és

(5)bekezdés b) pont]; s ezért őt halmazati büntetésül, 2 év 8 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, valamint mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A vádlottal szemben 850.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Terhelt9 IX. r. vádlottat bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. aa)alpont

(4)bekezdés b) pont], bűnszervezetben, folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont és

(4)bekezdés b) pont]; s ezért őt halmazati büntetésül, 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, valamint mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A vádlottal szemben 390.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Terhelt10 X. r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont és

(6)bekezdés b) pont], ezért, 2 év 4 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 400 napi tétel, napi tételenként 4000.forint, azaz összesen 1.600.000.- forint pénzbüntetésre és mellékbüntetésként 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett még a szabadságvesztés végrehajtás elrendelése esetére a feltételes szabadság legkorábbi időpontjának megállapításáról, azt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban megjelölve. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Terhelt11 XI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés és

(4)bekezdés b) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont,
2. ba)alpont]; s ezért őt 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, valamint mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A vádlottal szemben 540.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Terhelt12 XII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés és

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont,
2. ba)alpont]; s ezért őt 3 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, valamint mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A vádlottal szemben 3.900.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Terhelt13 XIII. r. vádlottat bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]; s ezért Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 7 őt 2 év 3 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, valamint mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlottal szemben 300.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. terhelt14 XIV. r. vádlottat bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]; s ezért őt 2 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, valamint mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlottal szemben 1.040.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Ellenben a bűnszervezetben, folytatólagosan, és bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntettének [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont

(3)bekezdés a) pont] vádja alól felmentette. Terhelt15 XV. r. vádlottat folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont és

(2)bekezdés b) pont]; s ezért őt 300 napi tétel, napi tételenként 2000.- forint, azaz összesen 600.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre átváltoztatásáról. Terhelt16 XVI. r. vádlottat az ellene bűnszervezetben bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Terhelt17 XVII. r. vádlottat bűnszervezet részvétel bűntettének [Btk. 321. §

(1)bekezdés] vádja alól felmentette. Terhelt18 XVIII. r. vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(6)bekezdés b) pont] miatt 2 év szabadságvesztés büntetésre, és 400 napi tétel, napi tételenként 4000.- forint, azaz összesen 1.600.000.- forint pénzbüntetésre ítéli. a szabadságvesztés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére úgy rendelkezett, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani és legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásáról annak meg nem fizetése esetére. terhelt20 XX. r. vádlottat bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntette [Btk. 399. §

(2)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] miatt fegyház fokozatban végrehajtandó 3 év szabadságvesztés büntetésre, 200 napi tétel, napi tételenként 3000.- forint, azaz összesen 600.000.- forint pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásre ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Terhelt21 XXI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], s ezért börtön fokozatban végrehajtandó 2 év szabadságvesztés Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 8 büntetésre, és 2 év közügyektől eltiltásre ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Terhelt22 XXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés b) pont], s ezért 1 év 8 hónap szabadságvesztés büntetésre, és 400 napi tétel, napi tételenként 4000.forint, azaz összesen 1.600.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére úgy rendelkezett, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani és legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre átváltoztatásáról. Terhelt23 XXIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki orgazdaság vétségében [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(2)bekezdés a) pont], s ezért 3 évre próbára bocsátotta. Terhelt24 XXIV. r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette miatt [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés b) pont], s ezért 1 év 10 hónap szabadságvesztés büntetésre, és 400 napi tétel, napi tételenként 3000.- forint, azaz összesen 1.200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére úgy rendelkezett, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani és legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre átváltoztatásáról. Terhelt26 XXVI. r. vádlottat bűnszervezetben, folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntettének [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(6)bekezdés b) pont] vádja alól felmentette. Terhelt27 XXVII. r. vádlottat bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntette miatt [Btk. 399. §

(2)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], s ezért 2 év 3 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlottal szemben 870.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. terhelt28 XXVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntette miatt [Btk. 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], valamint bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], s ezért halmazati büntetésül 2 év 10 hónap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A vádlottal szemben 1.100.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 9 Terhelt29 XXIX. r. vádlott folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette miatt [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés b) pont], s ezért 1 év 4 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére úgy rendelkezett, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani és legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottal szemben 750.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Terhelt30 XXX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette miatt [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés d) pont], s ezért 200 napi tétel, napi tételenként 2000.- forint, azaz összesen 400.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre átváltoztatásáról. A vádlottal szemben 300.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Terhelt31 XXXI. r. vádlott folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntettének [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés b) pont] vádja alól felmentette. Terhelt32 XXXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette miatt [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés a) pont], s ezért 150 napi tétel, napi tételenként 2000.- forint, azaz összesen 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre átváltoztatásáról. A vádlottal szemben 150.000.- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Terhelt33 XXXIII. r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette miatt [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés b) pont], s ezért 1 év 9 hónap szabadságvesztés büntetésre és 400 napi tétel napi tételenként 5000.- forint, azaz összesen 2.000.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére úgy rendelkezett, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani és legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre átváltoztatásáról. Terhelt34 XXXIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], s ezért 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére úgy rendelkezett, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani és legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt35 XXXV. r. vádlott bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntette miatt [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés a) pont], 150 napi tétel napi tételenként 2000 forint, azaz összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre átváltoztatásáról. A vádlottal szemben 150.000.forint vagyonelkobzást alkalmazott. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 10 Rendelkezett még a lefoglalt bűnjelekről, a zár alá vételekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen a jogorvoslati nyilatkozatra fenntartott három munkanapos határidőben az ügyészség a vádlottakkal szemben az alábbiak szerint jelentett be fellebbezést: Terhelt1 I. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése érdekében, terhelt2 II. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése érdekében, Terhelt3 III. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, továbbá gazdasági társaság vezető tisztségviselőkénti foglalkozástól eltiltása érdekében, Terhelt4 IV. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése érdekében, Terhelt5 V. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése érdekében, Terhelt6 VI. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, valamint az orgazdaság bűntette esetében a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása, a szabadságvesztés fegyház fokozatban történő végrehajtásának elrendelése és a feltételes szabadságra bocsátásból történő kizárása érdekében, Terhelt7 VII. rendű vádlott terhére, a felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, Terhelt8 VIII. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, továbbá pénzbüntetés kiszabása érdekében, Terhelt9 IX. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, továbbá pénzbüntetés kiszabása érdekében, Terhelt10 X. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, valamint a cselekményének bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása, a szabadságvesztés fegyház fokozatban történő végrehajtásának elrendelése és a feltételes szabadságra bocsátásból történő kizárása érdekében, Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 11 Terhelt11 XI. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, pénzbüntetés kiszabása, valamint a szabadságvesztés fegyház fokozatban történő végrehajtásának elrendelése érdekében, Terhelt12 XII. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, valamint pénzbüntetés kiszabása és gazdasági társaság vezető tisztségviselőkénti foglalkozástól eltiltása érdekében, Terhelt13 XIII. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, pénzbüntetés kiszabása, valamint a szabadságvesztés fegyház fokozatban történő végrehajtásának elrendelése érdekében, terhelt14 XIV. rendű vádlott terhére a felmentés miatt, az orgazdaság bűntettében is a bűnösségének megállapítása, továbbá - halmazati büntetésül - a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, továbbá pénzbüntetés kiszabása érdekében, Terhelt15 XV. rendű vádlott terhére súlyosításért, a terhére rótt cselekménynek az elbíráláskor hatályos Btk. 399. §

(4)bekezdés b) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés szerint büntetendő, folytatólagosan, társtettesként és bűnszervezetben elkövetettkénti minősítésének megállapítása, továbbá vele szemben a pénzbüntetés mellett végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. Terhelt16 XVI. rendű és Terhelt17 XVII. rendű vádlottak terhére a felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, Terhelt18 XVIII. rendű vádlott terhére, a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása, továbbá a pénzbüntetés mellett végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, továbbá gazdasági társaság vezető tisztségviselőkénti foglalkozástól eltiltása érdekében, terhelt20 XX. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése érdekében, Terhelt21 XXI. rendű vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés felemelése, valamint pénzbüntetés kiszabása érdekében, Terhelt22 XXII. rendű vádlott terhére, a cselekmény bűnszervezetben való megállapítása, valamint a büntetés súlyosítása, a pénzbüntetés mellett végrehajtandó szabadságvesztés és mellékbüntetésül közügyektől eltiltás kiszabása érdekében, Terhelt23 XXIII. rendű vádlott terhére, a cselekményének a Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan, társtettesként Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 12 és bűnszervezetben elkövetett orgazdaság bűntette szerinti minősítése, továbbá szabadságvesztés büntetés és mellékbüntetésül közügyektől eltiltás kiszabása érdekében, Terhelt24 XXIV. rendű vádlott terhére, a cselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapítása, továbbá a pénzbüntetés mellett végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és mellékbüntetésül közügyektől eltiltás kiszabása érdekében, Terhelt26 XXVI. rendű vádlott terhére, a felmentés miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, Terhelt27 XXVII. rendű és terhelt28 XXVIII. rendű vádlottak terhére súlyosításért, a kiszabott szabadságvesztés büntetések és közügyektől eltiltás mellékbüntetések felemelése, pénzbüntetés kiszabása, továbbá Terhelt27 XXVII. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő megállapítása érdekében, Terhelt29 XXIX. rendű vádlott terhére a cselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapítása, továbbá végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, pénzbüntetés és mellékbüntetésül közügyektől eltiltás kiszabása érdekében, Terhelt30 XXX. rendű és Terhelt32 XXXII. rendű vádlott terhére a cselekményüknek a Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan és bűnszervezetben elkövetett orgazdaság bűntette szerinti minősítése, továbbá a kiszabott pénzbüntetés mellett szabadságvesztés büntetés és mellékbüntetésül közügyektől eltiltás kiszabása érdekében, Terhelt31 XXXI. rendű vádlott terhére, a felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, Terhelt33 XXXIII. rendű vádlott terhére a cselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapítása, továbbá a kiszabott pénzbüntetés mellett végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és mellékbüntetésül közügyektől eltiltás kiszabása érdekében, továbbá az eljárás során lefoglalt és az összesített bűnjeljegyzék

1. tételszáma alatt bevételezett, Terhelt15 XV. rendű vádlott tulajdonában álló, forgalmirendszám1 forgalmi rendszámú, Audi A8 típusú személygépkocsi;
2. tételszáma alatt bevételezett, tanú10 tulajdonában álló, rendszám13 forgalmi rendszámú, Grand Cherokee Jeep típusú személygépkocsi, az
3. tételszám alatti törzskönyv, az
4. tételszám alatti forgalmi engedély és az 55-
5. tételszám alatti indítókulcsok és távirányító;
6. tételszám alatt bevételezett, Terhelt24 XXIV. rendű vádlott tulajdonában álló, rendszám
7. forgalmi rendszámú, Mercedes ML 320 CDI típusú személygépkocsi és a
8. tételszám alatti indítókulcs;
9. tételszám alatt bevételezett, Terhelt15 XV. rendű vádlott tulajdonában álló, rendszám
10. forgalmi rendszámú, Mazda 6 típusú személygépkocsi, forgalmi engedély és indítókulcsok;
11. tételszám alatt bevételezett, Terhelt23 XXIII. rendű vádlott tulajdonában állórendszám
12. forgalmi rendszámú, Peugeot Boxer típusú személygépkocsi, a
13. tételszám alatti forgalmi engedély és
14. tételszám alatti indítókulcsok és központi zár működtető egység;
15. tételszám alatt bevételezett, cég
16. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 13 tulajdonában álló, rendszám
17. forgalmi rendszámú, DAF FT típusú gépjármű, indítókulcs, ajtókulcs és a
18. tételszám alatti forgalmi engedély lefoglalásának megszüntetése és a tulajdonosok részére történő kiadása ellen; és a Budai Központi Kerületi Bíróság 40.Bny.2408/2015/
19. számú és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 32.Bf.10.698/2015/
20. számú,
21. szeptember
22. napján jogerős végzésével elrendelt, Terhelt3 III. rendű vádlott által szerzett és
23. december
24. napján tanú12nek ajándékozott, cím107 ingatlan; Terhelt3 III. rendű vádlott által szerzett és
25. december
26. napján1/2-ed tulajdoni hányad részében tanú12nek ajándékozott, cím108 ingatlan; Terhelt23 XXIII. rendű vádlott tulajdonában álló, cím109ú kivett gazdasági épület, udvar megnevezésű ingatlan zár alá vételének feloldása ellen. [3] Terhelt34 XXXIV.r. és Terhelt35 XXXV.r. vádlottak tekintetében az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette. [4] A törvényszék ítélete ellen ugyancsak fellebbezést jelentett be: Terhelt1 I. rendű vádlott védője felmentés, az I. rendű vádlott megalapozatlanság miatt felmentés érdekében, - a II. rendű vádlott védője felmentésért, - a III. rendű vádlott védője felmentés érdekében, - a IV. rendű és XV. rendű vádlottak védője felmentésért, az V. rendű vádlott védője három munkanap fenntartása után fellebbezéssel élt elsődlegesen a vádlott felmentése, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében. Az V. r. vádlott szintén elsődlegesen felmentése, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, - a VI. rendű vádlott védője felmentésért megalapozatlanság miatt, - a VIII-IX. rendű vádlottak védője a védencei felmentésért, a X. r., XXIII.r. és XXIV.r. vádlottak védője – három munkanapon belül – a X.r. vádlott tekintetében az ítélet enyhítése érdekében, - a XI. rendű vádlott védője felmentésért, a XII-XIII-XIV. rendű vádlottak védője felmentésért és enyhítésért, mindhárom vádlott vonatkozásában, a XIV. rendű vádlott vonatkozásában a részfelmentést tudomásul vette. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 14 Terhelt18 XVIII. rendű vádlott és védője három munkanap fenntartását követően a vádlott felmentése érdekében, - a XX. rendű és XXI. rendű vádlottak és védőjük felmentésért, a XXII. rendű vádlott védője három munkanap fenntartása után felmentésért, a védencét érintő valamennyi rendelkezés vonatkozásában, a XXVII. rendű vádlott védője felmentésért, a XXVII. r. vádlott ugyanezen célból az elsőfokú ítélet valamennyi rendelkezésével szemben. A XXVIII. rendű vádlott védője három munkanap fenntartását követően – védence nevében is – elsősorban felmentés, másodsorban téves minősítés és az orgazdaság bűntette alóli felmentés és a büntetés lényeges enyhítése, próbaidőre felfüggesztett büntetés alkalmazása érdekében, a XXXIV. rendű vádlott védője három munkanap fenntartása után elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés mértékének enyhítésére, valamint előzetes mentesítés alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. A XXXIV. r. vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére fellebbezést jelentett be. - A XXXV. rendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. [5] Ezzel szemben Terhelt16 XVI.r. vádlott és védője, Terhelt23 XXIII.r. vádlott és védője, Terhelt24 XXIV.r. vádlott és védője, Terhelt26 XXVI.r. vádlott és védője, Terhelt29 XXIX.r. vádlott és védője, Terhelt30 XXX.r. vádlott és védője, Terhelt31 XXXI.r. vádlott és védője, Terhelt32 XXXII.r. vádlott és védője, Terhelt33 XXXIII.r. vádlott és védője az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette. [6] A Fővárosi Főügyészség a fellebbezés írásbeli indokolásában a súlyosításra irányuló fellebbezés indokaként előadta, hogy az elsőfokú bíróság bár nagy alapossággal és szakmai igényességgel megindokolta ítéletét, a büntetés kiszabási szempontokat szűkszavúan és nem vádlottanként értékelte, továbbá az enyhítő szakasz alkalmazásának indokaira sem tért ki az egyes vádlottaknál, illetve a bűnösségi körülményeket nem súlyuknak megfelelően értékelte a büntetés kiszabása során. [7] I.r. és II.r. vádlottak tekintetében nyomatékos súlyosító tényezőként jelölte meg a vezető, irányítószerep mellett a társas elkövetési alakzatot, a hosszú időn át tartó elkövetést, a kirívóan magas elkövetési értéket és a bűncselekmény kétszeres minősülését, továbbá a gátlástan elkövetést, amely abban nyilvánult meg, hogy tanú16 és XX.r. és XXI.r. vádlottak elfogását követően is folytatták a bűncselekmény elkövetését, a bűnszervezet irányítását. [8] Terhelt3 III.r. vádlott vonatkozásában ugyanezen tényezőkön felül az ügyészség kiemelkedő nyomatékúnak értékelte a visszaesői minőségét, és azt, hogy az un. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 15 klasszikus pénzmosásban és a cigarettacsempészetben is irányító szerepet vállalt, utóbbi bűnszervezetnek ő volt a létrehozója. A foglalkozástól eltiltás alkalmazása tekintetében az ügyészség arra hivatkozott, hogy a III.r. vádlott részben az általa vezetett cég devizaszámláinak felhasználásával követte el a pénzmosást, ezért vele szemben e büntetés nem mellőzhető. [9] Terhelt4 IV.r. vádlott esetében ugyancsak az irányító szerepre, a társas és hosszú időn át történő folytatólagos, üzletszerű és gátlástalan elkövetésre, valamint a II. és III. pontban való érintettségére hivatkozott. [10] Terhelt5 V.r. vádlottnál az ügyészség azt emelte ki, hogy a már előzőekben hivatkozott körülmények mellett más személyt, a XXXIV.r. vádlottat is bevonta a bűncselekmény elkövetésébe, így a súlyosító körülmények számára, súlyára tekintettel esetében az enyhítő szakasz alkalmazása indokolatlan. [11] Terhelt8 VIII.r. és Terhelt9 IX.r. vádlottak tekintetében a kiszabott szabadságvesztés tartamának súlyosítása mellett az ügyészség pénzbüntetés kiszabását is indokoltnak látta, a Btk. 50.§

(2)bekezdésében foglalt törvényi feltételek fennálltára figyelemmel. [12] Terhelt11 IX.r. vádlottnál a gátlástalan elkövetés és a II. és III. tényállási pontban való együttes érintettség mellett az ügyészség arra mutatott rá, hogy az a körülmény, miszerint a kiskorú gyermekét is felhasználta a bűncselekmény elkövetése során, kifejezetten súlyosító tényező, így a kiskorú gyermekről gondoskodást az elsőfokú bíróság indokoltan nem értékelte az enyhítő körülmények körében, egyben e vádlott tekintetében is pénzbüntetés kiszabására is indítványt tett. [13] Terhelt12 XII.r. és Terhelt13 XIII.r. vádlottakkal szemben kiszabott büntetések tekintetében arra hivatkozott, hogy előbbi vádlott esetében az enyhítő szakasz, míg utóbbi vádlottnál az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazására nincs indok, ugyanakkor miután mindkét vádlott anyagi haszonszerzés céljából követte el a bűncselekményeket, pénzbüntetés alkalmazása indokolt, XII.r. vádlott esetében – úgy, mint III.r. vádlottnál – foglalkozástól eltiltás kiszabása is indítványt tett. [14] terhelt20 XX.r. és Terhelt21 XXI.r. vádlottak vonatkozásában ugyancsak a nyomatékos súlyosító körülmények – a bűncselekmény kétszeres minősülése, folytatólagos elkövetés, magas elkövetési érték és XX.r. vádlott „kulcsszerepe” – alapján látta indokoltnak a büntetések súlyosítását azzal, hogy a XXI.r. vádlott esetében szintén indítványozta pénzbüntetés kiszabását is. [15] Terhelt27 XXVII.r. és terhelt28 XXVIII.r. vádlottak esetében a kiszabott büntetéseknek a büntetés kiszabása során irányadó büntetési tétel középmértékének alsó határától elmaradó mértékére tekintettel a súlyosításra irányuló fellebbezést fenntartotta, egyben a XXVII.r. vádlott esetében az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazásával sem értett egyet. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 16 [16] A bűncselekmény minősítésének megváltoztatása és a bűnszervezet megállapítása érdekében bejelentett fellebbezés indokaként a III. tényállási pontban érintett VI., X., XV., XVIII., XXII., XXIII., XXVI., XXVII., XXIX., XXX., XXXII., XXXIII. r. vádlottak vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint megállapítható a bűnszervezet mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori Btk. alapján (utóbbi esetben, ha a cselekményük is az elbíráláskor hatályban lévő Btk. szerint lett volna minősítve). E körben utalt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.188/2020/

1. számú ítéletének jogi indokaira, melynek lényege szerint az elkövető tudatának nem arra kell kiterjednie, hogy egy bűnszervezet a törvényi feltételek szerint létrejött, hanem arra, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságainak ismeretében annak működéséhez csatlakozik, annak keretein belül cselekszik. A terheltnek azt kell felismernie, hogy többes, egymással összefüggő szándékos részcselekményből álló illegális cselekményben vesz részt. Az összehangoltságot pedig az új törvényi fogalomban a konspiráció váltotta fel, amely annak érdekében végrehajtott cselekményeket jelent, hogy a csoport tevékenysége a külvilág elől rejtve maradjon. [17] Kifejtette ebben a körben az ügyészség, hogy álláspontja szerint valamennyi orgazdaság (és a költségvetési csalás) bűntettében érintett vádlott tisztában volt azzal, hogy a bűnszervezet vezetője, szervezője, működtetője Terhelt3 III. r., illetve a szervezésben a segítője Terhelt4 IV. r. vádlott volt. A szállítással foglalkozó vádlottak – és az alkalmazásukban álló sofőrök, akiket maguk utasítottak – is tisztában voltak a csoport céljával és tevékenységével. Rámutatott az ügyészség arra is, hogy a szervezet működésének minden részletével nem kell tisztában lenni a bűnszervezeti elkövetőnek, illetve a hierarchikus szervezettség jelentése a szervezet működésével összefüggő értelemszerű feladatmegosztást, és nem alá-fölérendeltséget jelent. Álláspontja szerint a közös „jelnyelv” használata az áru megjelölésére, a rejtekhelyes gépkocsikkal történő szállítás, egymás közötti készpénzben elszámolás és a dohányáru zöldhatáron Magyarországra érkezése mind a bűnszervezeti elkövetésre utal. Ezen túlmenően, az ügyészség a költségvetési csalás bűntette alól felmentett VII. r., az orgazdaság bűntette alól felmentett XVI., XXVI., XXXI. r., a bűnszervezetben részvétel bűntette miatt emelt vád alól felmentett XVII. r., és a részben, az orgazdaság bűntettének vádja alól felmentett XIV. r. vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében bejelentett fellebbezése kapcsán kifejtette, hogy a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés hanganyagait ugyan a bíróság a tárgyalás anyagává tette és azokat bizonyítékként értékelte, mégsem vette figyelembe, hogy a hanganyagok között található a bűncselekmény elkövetéséről szóló beszélgetés Terhelt3 III. r. és Terhelt7 VII. r. vádlott között. A XVI. és a XVII. r. vádlott vonatkozásában nem értékelte, hogy több olyan titkos adatszerzés során rögzített beszélgetés volt különböző vádlottak között, mely szerint a cigarettáért érkező személy ezen két vádlott lakóhelyén vette át az árut. Erről mindkét vádlottnak tudomással kellett bírnia. A XXVI. r. vádlott vonatkozásában a III/
2. tényállási pontban írt bűncselekményben a bűnösségének megállapítására irányuló ügyészségi fellebbezést azzal indokolta, hogy a titkos adatszerzés során rögzített beszélgetésekből kiderül, miszerint Terhelt26 vádlott a helység14ban történő elfogása után is cigarettaszállításokat szervezett Terhelt3 III. r. vádlottal. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 17 Terhelt31 XXXI. r. vádlott tekintetében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság indokolatlanul zárta ki a bizonyítékok köréből a vádlott nyomozati vallomását a védő értesítésének megkésettsége okán. Álláspontja szerint nem sérültek a terhelti jogok, mert a vádlott tudomásul vette, hogy a részére kirendelt védő a kihallgatáson nem jelent meg és úgy nyilatkozott, hogy ennek ismeretében is vallomást kíván tenni, melyben a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte. [18] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.101/2019/
3. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Rámutatott arra, hogy az ügyészség, illetve a vádlotti és védői fellebbezésekre tekintettel a másodfokú felülbírálat Be. 590.§

(1)bekezdése értelmében teljeskörű, a fellebbezések elbírálására a Be. 599.§

(1)bekezdése értelmében nyilvános ülés kitűzését indítványozta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárásban a perrendi szabályokat megtartotta, a bizonyítást a szükséges körben lefolytatta és a tényállást a beszerzett bizonyítékok okszerű mérlegelésével megalapozottan állapította meg. A pénzmosás bűntettének vonatkozásában helytállónak értékelte az elsőfokú bíróság által kifejtett álláspontot, miszerint valóban a pénzmosás törvényi tényállása egy büntetendő alapbűncselekményt feltételez, de nincs jelentősége az alapbűncselekmény konkrét jogi minősítésének és annak sem, hogy annak elkövetője büntethető-e, vagy személye beazonosítható-e. [19] Körültekintőnek minősítette az elsőfokú bíróságnak a vádlottak tudattartalmára lefolytatott vizsgálatát és a szervezett összehangolt elkövetésből a bűnszervezeti elkövetésre vont következtetést is osztotta. [20] A felmentéssel érintett VII., XVI., XXVI., XXXI. r., a bűnszervezetben részvétel bűntette vádja alól felmentett XVII. r., valamint a részben, az orgazdaság bűntette miatt emelt vád alól felmentett XIV. r. vádlott vonatkozásában azt hangsúlyozta, hogy az ügyészi fellebbezésben hivatkozott és a bizonyítás anyagává tett titkos információgyűjtés, valamint a titkos adatszerzés hanganyagainak és a lefoglalási jegyzőkönyvekben foglaltaknak a helyes értékelésével okszerűen a vádlottak büntetőjogi felelősségére vonható következtetés. [21] Rámutatott arra is, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás II. pontja tekintetében a bűnszervezeti elkövetést (Terhelt34 XXXIV.r. vádlott kivételével a többi vádlott vonatkozásában) indokoltan állapította meg, de a tényállás III. pontjában érintett további vádlottak esetében is erre kellett volna következtetnie. [22] Kitért arra, hogy a III. tényállási pont tekintetében a vádlottak kapcsolatrendszere a cselekményekben részvételük szervezettsége és ebből a tudattartalmukra vonható következtetés alapján a cselekvőségük a bűnszervezet elkövetéskori és elbíráláskori fogalmi elemeinek egyaránt megfeleltethető. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 18 [23] A kiszabott büntetések súlyosítását célzó ügyészi fellebbezéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen indult ki a szabadságvesztés büntetések kiszabása során az irányadó büntetési tétel középmértékéből, azonban a büntetés kiszabása körében értékelhető körülményeket nem súlyuknak megfelelő értékelésének eredményeként az I., a II., a III., a IV., az V., a VIII., a IX., a XI., a XII., a XIII., a XX., a XXI., a XXVII., a XXVIII. rendű vádlottakkal szemben eltúlzottan enyhe büntetést alkalmazott. [24] Az elsőfokú bíróság által a lefoglalás megszüntetésével és a zár alá vétel feloldásával szemben bejelentett ügyészi fellebbezést szintén fenntartotta. [25] Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg az alábbiak szerint; - Terhelt7 VII. rendű vádlott, terhelt14 XIV. rendű, Terhelt16 XVI. rendű, Terhelt26 XXVI. rendű, Terhelt31 XXXI. rendű és Terhelt17 XVII. rendű vádlottak bűnösségét állapítsa meg, - Terhelt6 VI. rendű, Terhelt10 X. rendű, Terhelt15 XV. rendű, Terhelt18 XVIII. rendű, Terhelt22 XXII. rendű, Terhelt23 XXIII. rendű, Terhelt24 XXVI. rendű, Terhelt27 XXVII. rendű, Terhelt29 XXIX. rendű, Terhelt30 XXX. rendű, Terhelt32 XXXII. rendű és Terhelt33 XXXIII. rendű vádlottak tekintetében is állapítsa meg a bűnszervezetet. - Terhelt1 I. rendű, terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű, Terhelt4 IV. rendű, Terhelt5 V. rendű, Terhelt8 VIII. rendű, Terhelt8 IX. rendű, Terhelt11 XI. rendű, Terhelt12 XII. rendű, Terhelt13 XIII. rendű, terhelt20 XX. rendű, Terhelt21 XXI. rendű, Terhelt27 XXVII. rendű és terhelt28 XXVIII. rendű vádlottak esetében az alkalmazott büntetéseket súlyosítsa, a lefoglalásokra vonatkozó rendelkezéseket helyesbítse, a zár alá vételekre vonatkozó rendelkezéseket a bíróság rendelkezésével ellentétben tartsa fenn. - Egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [26] Terhelt24 XXIV.r. vádlott az elsőfokú ítélet kihirdetését követően, 2021.október 13. napján elhunyt, ezért a másodfokú bíróság vele szemben az 5.Bf.297/2021/11. számú, 2021. november 10. napján kelt és 2021. november 23. napján jogerőre emelkedett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a Btk. 25.§ a) pontjában írt okból, a Be. 567.§

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Be. 607.§

(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást megszüntette. [27] terhelt2 II.r. vádlott az elsőfokú ítélet kihirdetését közvetlenül megelőzően ismeretlen helyre távozott, amiért az elsőfokú bíróság a II.r. vádlottal szemben belföldi és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. Minthogy a II.r. vádlott felkutatására tett intézkedések eredménytelenek maradtak, a másodfokú bíróság Be. 750.§

(2)bekezdésének megfelelő tájékoztatását követően a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Be. 750.§

(3)bekezdés értelmében a

1. november
2. napján kelt átiratában indítványozta a másodfokú büntetőeljárás II.r. vádlott távollétében történő lefolytatását. Ekként került sor a II.r. vádlott nyilvános ülésre történő hirdetményi értesítésére is, s bár a vádlott elektronikus levelében – az elsőfokú ítélettel összefüggő álláspontját részletesen is kifejtve - bejelentette, hogy nem Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 19 kívánta magát kivonni az eljárás alól, és haza kíván térni Magyarországra, tartózkodási helyet, kézbesítési címet egyáltalán nem közölt, így az változatlanul ismeretlen maradt. [28] A nyilvános ülés idején,
3. június
4. napján a egyéb érdekelt13 Sirene Iroda arról tájékoztatta az ítélőtáblát, hogy a II.r. vádlott ország2ben elfogásra került, de a magyar állampolgár II.r. vádlott átadását az egyiptomi hatóságok – indokolás nélkül – „visszamondták”, így a vádlott átszállítására a
5. június 15-i határnapra tűzött nyilvános ülés előtt nem kerülhetett sor. Minthogy ezzel a II.r. vádlottra nézve már az eljárási formája önmagában is kérdésessé vált, nyilvánvaló emellett, hogy a II.r. vádlott kiadatása tárgyában további nemzetközi jogsegély iránti kérelem előterjesztése látszik indokoltnak, a II.r. vádlottal szemben az eljárás jelenlegi formájában nem folytatható. A vele kapcsolatban szükséges további intézkedések az ügy többi vádlottra vonatkozó érdemi elbírálását jelentősen késleltetnék is, az együttes elbírálás így teljesen célszerűtlenné vált. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a II.r. vádlottal szemben folyó büntetőeljárást a Be. 536.§

(2)bekezdése alapján a Be. 147.§

(1)bekezdésére figyelemmel a jelen ügytől elkülönítette. [29] Terhelt1 I. r. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában az ítélet megalapozatlanságára hivatkozott azzal, hogy a tényállást részben felderítetlen, valamint az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. A tényállás felderítetlensége tekintetében előadta, hogy az ország4 igazságügyi szervei a jogsegély útján megküldött válasziratban a védői indítványnak megfelelő külföldi elítélt kolumbiai állampolgárral szemben meghozott ítélet, illetve vádirat nem került megküldésre, amelyből a jelen ügyben hivatkozott tanú16, mint a bűncselekmény elkövetéséből származó pénz tisztára mosásával összefüggésbe hozható személy érintettsége megállapítható lenne. E körülmény fedőnév6osságát a védő azzal indokolta, hogy a beszerzett iratokból az állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a jelen ügy alapcselekményeként megjelölt kábítószerkereskedelem elkövetési ideje legkésőbb

1. októberében lezárult, az alapcselekményből származó pénz tisztára mosásának az elkövetési magatartása a jelen ügytől teljesen eltérő, és a külföldi elítélthez és tanú16 személyéhez köthető pénzügyi műveletekkel érintett számlák, azok tulajdonosai sem azonosak. Mindebből a védő következtetése szerint az állapítható meg, hogy ahhoz az alapcselekményhez, amellyel kapcsolatban a város111-i bíróság tanú16 bűnösségét megállapította, a jelen eljárásban feltárt pénzügyi műveletek nem köthetők, vagyis a bíróságnak a jelen eljárásban arra nézve kellett volna bizonyítást folytatnia, hogy a jelen ügyben feltárt pénzügyi műveletek mely alapcselekményhez kapcsolódhatnak. Egyben rámutatott a védő arra is, hogy véleménye szerint különleges ügynök különleges ügynök vallomása aggályos, mert nem egyértelmű, hogy milyen kérdésekre adott választ, és az sem deríthető fel ebből, hogy a DEA ügynökeként milyen módon jutott olyan információkhoz, amely a jelen ügyhöz kapcsolódhatnak. Észrevételezte, hogy e vallomás bizonyítékként általános jellege és bizonytalan megfogalmazásai miatt nem értékelhető, de a jelen üggyel térben, időben sem hozható összefüggésbe. A helytelen ténybeli következtetés körében a védő kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a jogsegély adatai alapján tévesen vetette el, hogy a korábbi elkövetésű kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nem szolgáltathatnak elégséges bizonyítékot arra, hogy a jelen bűncselekmény tárgyát képező 2012-2014-ben szállított pénz ténylegesen és bizonyítottan bűncselekményből származna. Ezzel szemben a védő szerint ez a megközelítés analógián alapuló következtetés, amelyre nézve bizonyíték nem került feltárásra. Mindezek alapján elvi Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 20 éllel arra mutatott rá, hogy tényállási elem, a büntetendő cselekményből származó vagyonra történő elkövetés hiányzik, így az elkövetők tudattartalma is közömbös. Annak az álláspontjának is hangot adott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási terhet egyben a vádlottra telepítette azzal a megállapításával, hogy hogy a pénzügyi műveletekben érintett összeg legális eredetét semmi sem támasztja alá a vádlotti védekezés szerint. Ugyanakkor erre vonatkozóan olyan bizonyítás a védői hivatkozás ellenére sem folyt, amely igazolhatta volna azt, hogy az átutalt összegek címzettjei ténylegesen működő ruhakereskedelemmel foglalkozó kínai gazdasági társaságok voltak. Fentiek alapján a védő az ítélet megváltoztatására és I. r. vádlott felmentésére tett indítványt. [30] terhelt1 I. r. vádlott fellebbezése írásbeli indokolásában előadta, hogy
2. óta él Magyarországon, a egyéb1on üzemeltetett büfét és foglalkozott pénzváltással, ahol elfogadta a fennálló szokásokat, beilleszkedett. Nem jutott eszébe vizsgálni a közel 300 céggel kapcsolatos pénzek eredetét, de mindig ellenőrizte az utalásokat, melyek mindegyike beazonosítható, mai napig ellenőrizhető működő cégnek történt. Kifogásolta az elsőfokú bíróság mindent arra alapozva állapított meg, hogy az helység8ban született ítélet szerint
3. januárjáig megállapították tanú16 felelősségét bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntettében, melynek az elkövetési értéke 50.000.- dollár volt. Az I. r. vádlott álláspontja szerint ennek alapján nem lehet kétséget kizáró összefüggést megállapítani a vele kapcsolatba hozott összegre. Előadta, hogy az elutalt pénzeknek csak egy része volt az, amit autós szállítással hoztak Magyarországra, többségében piacon átvett összegeket utalt. Ellentmondásosnak tartotta a tudatos bűnelkövetéssel szemben, hogy minden tevékenységet a saját nevén végzett mindenki, hiszen piacos ismeretségei alapján strómanok felhasználásával el is rejtőzhettek volna. Kifogásolta, hogy az ítélet mértékének megállapításakor nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság, hogy a büntetőeljárás miatt visszavonásra került a letelepedési engedélye. Ezt magára nézve komoly büntetésnek ítélte, tekintettel arra, hogy 30 éve tartózkodik Magyarországon, itt családot alapított. Az I. r. vádlott fentiek alapján kérte ügyének számára kedvezőbb elbírálását arra is figyelemmel, hogy személyi felkészültsége alapján nem látta át teljesen a cselekményét. Egyben betegségére hivatkozással kérte a másodfokú eljárás távollétében való lefolytatását. [31] Terhelt3 III. r. vádlott meghatalmazott védője fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtette, hogy védencének sem szándéka, sem a tudata nem terjedt ki pénzmosás elkövetésére, a vádlott által ebben a körben elmondottakat sem az ügyészségnek, sem a nyomozás adatainak nem sikerült cáfolnia. A védő fentiekkel kapcsolatban előadta, hogy a bíróság azon hivatkozása, miszerint a bűnösség megállapításához elegendő, ha az elkövető tudata annak lehetőségére kiterjed, hogy a pénz egy másik bűncselekményből származik, szemben áll a Btk. 7.§-ával, miszerint a szándékos elkövetés feltétele, hogy az elkövető kívánja magatartása következményeit vagy e következményekbe belenyugszik. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 21 Az eljárás iratai alapján kifejtette, hogy a vád tárgyává tett időszak a pénzmosással kapcsolatosan a 2012-
4. év, mely miatt semmilyen relevanciával nem bírhat, hogy egyéb érdekelt111 2008-2009 között mit csinált és milyen ügyben vonták felelősségre. Álláspontja szerint nem állapítható meg az sem, hogy az állítólagos kábítószerkereskedelemmel összefüggésben hozható vagyonnal végzett tranzakciókat kik hajtották végre és mi az összefüggés a III. r. vádlottal kapcsolatban. Nem tartotta tisztázottnak, hogy az elsőfokú ítéletbe miként került az a megállapítás, hogy egyéb érdekelt111 2014-ig vett részt a pénzmosás bűncselekményében, amikor az iratok és a DEA ügynökének vallomása is más időpontot jelölt meg. Nem vitatta a védő, hogy Terhelt3 végzett és másoknak is ajánlott a pénzszállítói tevékenységet, de a tudattartalma tekintetében nem merült fel olyan bizonyíték, amely arra utalna, hogy a jelen ügyben felmerült pénzösszegek kábítószerhez köthetők lennének, ellenkezőleg élettársa, IV.r. vádlott vallomása is azt igazolja, hogy ruhaszállítás ellenértékéről tudtak. Kiemelte a védő, hogy a III.r. vádlott a bírósági vallomásában is beszámolt arról, hogy ő semmilyen szervezetet nem hozott létre, az I.r. és II.r. vádlott egy kész szisztémát mutatott be, amely működött és amelybe a tartozás ledolgozása miatt került be. Hibásnak ítélte a védő az elsőfokú ítéletben megjelölt és alkalmanként szállított pénz összegszerűségét, és álláspontja szerint nem állapítható meg a pénzmosás bűntette a befizetésre került összegekre, mert nem tisztázott, hogy a befizetett összeg bűncselekményből származott. Anomáliaként emelte ki, hogy az elsőfokú ítéletben hivatkozott %-ban meghatározott összegek (jutalékok) sem egyeztethetők össze a szállítók részére adott, az ítéletben megállapított fix összegekkel, mint ahogy a befizetett összegekkel sem, melyek mindig kerek, 0-ra végződő összegek voltak. Álláspontja szerint ítéleti bizonyossággal végül is nem zárható ki, hogy a szállított pénzösszegek és a befizetett tovább utalt pénzek más-más forrásból származnak. Hibásnak tartotta azokat az ítéleti utalásokat, miszerint a „gúnynév” gúnynevű személy azonos lenne egyéb érdekelt111 vietnámi állampolgárral. Kifogásolta, hogy a banki befizetéseknél a szabályok szerint egy 100.000.- eurós tétel eléri a bejelentési kötelezettséget, ilyen mégsem történt. Miután a befizetőtől nem kérték a befizetést alapját alátámasztó dokumentumokat, alappal hihették a vádlottak, hogy az a szabályoknak megfelelő legális tevékenység. Fenntartotta a perbeszédében előadott azon álláspontját, hogy a lehallgatási anyagokat a bizonyítékok köréből ki kell zárni mert a felhasználásukra az 1998.évi XIX.tv. 206./A§ b) pontja szerinti haladéktalanság elvének megsértésével került sor. Az 1998.évi XIX.tv. 204.§

(4)bekezdésére utalással, amely a titkos adatszerzés tekintetében az érdektelen adatok kiszűrésére nyolc napos határidőt enged, azt a következtetést vonta le a védő, hogy a feljelentési kötelezettség teljesítése tekintetében a haladéktalanság úgy értelmezhető, hogy Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 22 akkor nem sérül ez a követelmény, ha az információgyűjtést végző szerv az adatok megszerzését követő 8 napon belül megteszi a feljelentését. Ugyanakkor a jelenleg hatályos Be. 868.§

(1)bekezdése értelmében álláspontja szerint a jelen ügyben a Be. 258.§-a már az irányadó, amely alapján a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek 3 munkanap áll rendelkezésre a feljelentés megtételére. Jelen esetben a nyomozás elrendelésére

1. november 20 napján került sor, és a nyomozók vallomásaiból is feltárhatóan nem
2. november 17-én kapták meg a „Vatikán” fedőnevű minősített dossziét. Kifogásolta a védő azt is, hogy az ítélet indokolása nem tért ki arra, hogy a III.r. vádlottal kapcsolatos lehallgatás mikor kezdődött, így véleménye szerint nem ismert, hogy mennyi idő telt el a lehallgatás kezdetétől a feljelentés megtételéig. A cigaretta orgazdaság kapcsán kifogásolta, hogy a bíróság nem látott lehetőséget arra, hogy a III. r. vádlott vallomást tegyen és nem folytatott le szakértői bizonyítást a cigaretta mennyiségére nézve. Észrevételezte, hogy az elsőfokú ítélet a cigarettaszállításokkal kapcsolatban többféle mértékegységet alkalmazott, amelyek így kaotikussá tették az ítélet indokolását, de annak ellenőrzése is elmaradt, hogy a kialakított rejtekhelyes gépkocsiba ténylegesen milyen mennyiség férhetett be, amely egyébként egy egyszerű bizonyítási kísérlet útján kideríthető lett volna. Végül hivatkozott arra is, hogy a vádlottak terhére megállapított cigaretták között nem kevés magyar zárjegyes cigaretta is volt, de ez a mennyiség megállapításánál figyelmen kívül maradt. A bűncselekmény jogi minősítése tekintetében a védő az emelte ki, hogy az új jogi szabályozás szerinti pénzmosás negyedik alapesete kizárólag más alapbűncselekményekhez kapcsolódó orgazda jellegű pénzmosás. A jogszabály indokolásából idézve hangsúlyozta, hogy az orgazda jellegű elkövetési magatartások nem szolgálhatják kizárólag az alapbűncselekmény elkövetőjének érdekeit, továbbá, hogy a büntetendő cselekmény által okozott kárhoz képest további kárt is kell eredményezzen. Így nem büntetendők az olyan rendeltetésszerű felhasználásnak tekinthető magatartások, amelyekhez nem társul újabb csalárd magatartás, illetve következményeként az alapbűncselekményhez képest többletsérelem. Nehezményezte, hogy ezen jogi álláspontját az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. Összefoglalóan a kifejtett álláspontja alapján az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságát az iratellenességben és a helytelen ténybeli következtetésekben látta tetten érhetőnek, melyre figyelemmel a III.r. vádlott felmentésére tett indítványt. Másodlagosan előadott indítványában az enyhítő körülmények nagyobb számára és jelentőségére tekintettel a kiszabott büntetés enyhítését látta indokoltnak. [32] Terhelt4 IV. és Terhelt15 XV. r. vádlottak védője fellebbezése indokolásában rámutatott arra, hogy a fellebbviteli főügyészség átiratában az ítéleti tényállás megváltoztatására nem alkalmasak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást lényegében az eljárási szabályok szem előtt tartásával folytatta le, ugyanakkor a megállapított tényállás nem mentes a megalapozatlanságot eredményező hibáktól és hiányosságoktól, a tényállás részben felderítetlen és a bíróság bizonyos, általa megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 23 A védő az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás vonatkozásában úgy ítélte, hogy a bizonyítékok értékelése során az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta Terhelt3 III.r. részletes vallomását és Terhelt4 által elmondottakat is. Nem adott magyarázatot arra nézve sem, hogy mely bizonyítékokból jutott arra a következtetésre, hogy a IV. r. vádlott a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el. Kritikával illette az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét is azzal, hogy az véleménye szerint nem más, mint a bizonyítékok ismételt számbavétele, azonban azok összevetése, mérlegelése elmaradt. A IV.r. vádlott vonatkozásában a tényállás véleménye szerint helytelen következtetéseken alapul, egyben a Be. 7.§

(4)bekezdésében rögzített alapelvet is sértő módon történt. A XV. r. vádlott védelmében előadta, hogy álláspontja szerint a bizonyítékok objektív értékelése során megállapítható, hogy védence nem követett el bűncselekményt. Az ítélet hatályon kívül helyezésének szükségességét álláspontja szerint több körülmény is indokolja, így az, hogy indítványai ellenére tanú16 és külföldi elítélt vonatkozásában nem kerültek teljeskörűen beszerzésre az ítéletek, mint ahogy a 65007-161/

1. bü. iratai sem, és nem kerültek ellenőrzésre azok az információk sem, amely szerint tanú16 a vezetője lett volna olyan bűnszervezetnek, amely Magyarországon és ország5-ben több marihuána ültetvényt működtetett, melyet a rendőrség felszámolt. Ezen túlmenően hiányosnak értékelte a nyomozás iratait abban a tekintetben, hogy nem tartalmaznak adatot a külföldön befizetett pénzekre, illetve arra, hogy ki utalta el az összegeket, továbbá milyen mögöttes iratok kerültek csatolásra a befizetések során, illetve hány esetben került sor a befizetett összegekkel kapcsolatban vizsgálatra vagy eljárás indítására. Ez szükséges lenne a vádlotti tudattartalom vizsgálatához, mely nem történt meg. A lehallgatási anyagok felhasználhatóságának vizsgálatát ugyancsak szükségesnek látta a haladéktalanság követelményének sérülése miatt. A védő a pénzmosás alapbűncselekményével kapcsolatban azt fejtette ki, hogy az elsőfokú bíróság elegendőnek találta a gyanút a pénz bűncselekményből származó eredetére, és mindezt a ország4 igazságügyi hatóságainak hiányos jogsegély kérelemre adott válaszára, illetve a DEA információira alapozta. Az elsőfokú ítélet vádlottak tudattartalmára vonatkozó vizsgálatát (elsőfokú ítélet [312] [313] bekezdése) tényekkel alá nem támasztott feltételezésnek minősítette, amely a IV.r. és XV. r. vádlottak vonatkozásában nem történt meg. Rámutatott arra is, hogy a vádlotti védekezés – a befizetett pénzösszegek konténeres ruha értékesítéséből származnak – az eljárás során cáfolatot nem nyert, de ennek ellenőrzése is elmaradt. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 24 Mindezek alapján a pénzmosás alapcselekménye tekintetében azt emelte ki, hogy az még gyanú szintjén is hiányzik, és a tanú16 vonatkozásában rendelkezésre álló ítéletben foglaltak nem állnak arányban a jelen ügyben feltételezett alapcselekménnyel. A cigarettacsempészettel kapcsolatban a védő utalt arra, hogy az ítéletben rögzítettekkel szemben azt kellett volna vizsgálni, hogy a jövedéki termék milyen zárjegyes volt és mi igazolja kétséget kizáróan a szállítások megtörténtét. A IV. r. vádlott vonatkozásában a konspiráció hiánya miatt nem látott alapot a bűnszervezeti elkövetés megállapítására, míg a XV. r. vádlott álláspontja szerint a Főügyészség által kifejtettekkel szemben egyetlen erre vonatkozó törvényi feltételnek sem felel meg. Mindezek alapján a védő indítványában az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, másodlagos indítványa pedig az ítélet megváltoztatása mellett Terhelt4 és Terhelt15 vádlottaknak az ellenük emelt vád alóli felmentése volt. [33] Terhelt5 V. r. vádlott védője elsődlegesen a vádlott felmentése, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezésének írásbeli indokolásában az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságára hivatkozott, egyben ennek orvoslására bizonyítási indítványt terjesztett elő. Álláspontja szerint a pénzmosás megállapíthatóságának objektív akadálya van, miszerint az alapbűncselekmény és a pénzmosás között nem sikerült bizonyítani a kapcsolatot. Ebben a körben hivatkozott arra, hogy a pénzmosás bűntettének megállapításához szükséges annak bizonyítása, hogy a pénz valóban bűnös eredetű, de ez a jelen eljárásban nem történt meg. Hivatkozott arra, hogy az V. r. vádlott tudattartalma vonatkozásában hiányos a tényállást. Megismételte, hogy a banki ügyintézők érintettsége szükségszerűen felmerült, és erre az elsőfokú ítélet is tartalmaz utalást. Mindezek alapján ismételten bizonyítási indítványt terjesztett elő arra nézve, miszerint a pénzmosással érintett bankok megfelelő szaktudással rendelkező munkatársainak tanúkénti meghallgatása indokolt az ügyfélazonosítás rendjére és arra, hogy milyen kötelezettségek vonatkoztak a pénzintézetekre a pénzmosás megelőzése, megakadályozása érdekében. A bizonyítás lefolytatásának eredményeként ugyanis álláspontja szerint következtetés vonható le arra, hogy a pénzintézetek szabálytalan eljárása lehetővé tette-e a bűncselekmények elkövetését, és ezzel a vádlottaknak azt a téves feltevését erősíthette meg, hogy cselekményük nem jogsértő. A cigarettacsempészet kapcsán a védő előadta, hogy az V. r. vádlott lakásában lefoglalt cigaretta vonatkozásában jövedéki bírság került kiszabásra és az ítéleti tényállás is tartalmazza az V. r. vádlott ezen cselekményét, mely a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. Ebben a körben az EU Bírósága által a C-617/
2. számú ügyben kifejtettekre hivatkozott, miszerint a közigazgatási és a büntető szankció együttes alkalmazása ugyanazon tényállás és eljárás alá vont személy vonatkozásában akkor nem ütközik a EU Alapjogi Chartájának ne bis in idem elvébe, ha a közigazgatási szankció nem büntetőjogi jellegű. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 25 Kifejtette azt is, hogy az V. r. vádlottat kizárólag – az időközben elhunyt – Terhelt25 vádlott terhelte azzal, hogy ő rakta le és tárolta a kert végében a cigarettát, azonban Terhelt25 gyanúsítottként történő kihallgatása nem volt törvényes, a terhelt védelemhez való joga sérült, és erre tekintettel a vallomása bizonyítékok köréből történő kirekesztésének lett volna helye. A védő a leplezett eszközök értékelése kapcsán előadta, hogy ugyan az elsőfokú bíróság az arról szóló jelentéseket egyenként vizsgálta és értékelte, és csak azon beszélgetések vonatkozásában állapította meg az V. r. vádlott büntetőjogi felelősségét, melyekben mennyiség is szerepelt, de pusztán a beszélgetések nem alkalmasak arra, hogy az V. r. vádlott bűnösségét kétséget kizáróan bizonyítsák. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a bűnszervezet megállapításának nincs helye a pénzmosás esetében az alapbűncselekmény és a vádlottak cselekménye közötti kapcsolat hiánya miatt, a cigarettacsempészet vonatkozásában pedig azért, mert az V. r. vádlott cselekvősége kizárólag Terhelt3hez kapcsolódott, nem volt szervezett, és köztük hierarchia sem állapítható meg. A védő a járulékos kérdések tekintetében előadta, hogy az elsőfokú ítéletben elírásként szerepel a rendszám6 Fiat Ducato tulajdonjoga, az terhelt28 XXVIII. r. vádlott a tulajdonosa, az V. r. vádlott kizárólag a gépjárműnek az üzembentartója volt. A vagyonelkobzással érintett és a bűnjeljegyzék
3. tételszáma alatt szereplő 1.620.000.forint vonatkozásában iratellenesnek ítélte azt a megállapítást, hogy V. r. vádlottól került lefoglalásra. Értékelés nélkül maradt álláspontja szerint, hogy Terhelt34 XXXIV. r. vádlott a nyomozás során úgy nyilatkozott, hogy az összeg a férje öröksége, melyet unokájának tanú221nek ajándékozott. Ennek alátámasztására tanú222 nyomozati iratokban fellelhető nyilatkozatára utalt, amely szintén alátámasztja a lefoglalt készpénz eredetét. (
4. kötet
5. old.). Mindezek alapján indítványozta e bűnjel vonatkozásában a lefoglalás megszüntetését és tanú221 tulajdonos részére történő kiadását. Végső indítványában védő a fentiek alapján az V. r. vádlott felmentését indítványozta, másodlagosan az időmúlás, a pénzintézetek jogsértő közrehatása és az V.r. vádlott rendezett személyi körülményeire tekintettel a kiszabott büntetés enyhítésére látott lehetőséget. [34] Terhelt6 VI. r. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a cégalapítás során elkövetett közokirat-hamisításra vonatkozó I. vádpont tekintetében a titkos adatszerzés alapján beszerzett bizonyítékokat a törvényi rendelkezések ellenére használta fel a bizonyítékok körében. Ugyanis e cselekményre nézve titkos adatszerzés nem került elrendelésre, az az elsőbírói álláspont pedig, hogy a Terhelt3rel kapcsolatban a zárjegy nélküli cigaretták behozatalával és külföldi értékesítésével kapcsolatban engedélyezett titkos adatszerzéssel érintett cselekmény a VI.r. vádlott vonatkozásában lényegében azonos, vélekedése szerint téves. Az Alkotmánybíróság 15/1991.(IV.13) AB határozatát idézve arra hivatkozott, hogy az információs önrendelkezési jog legfedőnév6osabb biztosítéka az információgyűjtés és adatkezelés célhoz kötöttsége, amely alól a titkos eszközös alkalmazása sem jelenthet kivételt, a célhoz-kötöttség, és a célhoz-kötöttségből következően a meghatározott cél nélküli, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés, tárolás alkotmányellenes. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 26 Megjegyezte továbbá a védő, hogy a VI.r. vádlott felbujtói magatartása akkor lenne ítéleti bizonyossággal megállapítható, amennyiben bizonyítást nyert volna, hogy a felkérést a VI.r. vádlott valótlan cégvezetésre való felhívásként tette meg, azaz Terhelt36 a cég vezetésében egyáltalán nem vett volna részt. Erre utaló bizonyíték, azonban a védő álláspontja szerint nem áll rendelkezésre, önmagában Terhelt36 vallomására ez a körülmény nem alapozható. A védő teljes mértékben osztotta az elsőfokú bíróság a bűnszervezet megállapítása körében kifejtett álláspontját, ezen belül is azt, hogy a bűnszervezeti elkövetést kizárólag a pénzmosással is érintett vádlottak tekintetében látta megállapíthatónak a cigarettacsempészet esetében, vagyis egyetértett azzal az elsőbírói megállapítással, hogy a VI.r. vádlott esetében a bűnszervezetben történő részvétele nem bizonyítható. A tényállás III/
6. tényállási pont vonatkozásában még a bűncselekmény alapesetére nézve sem látta megállapíthatónak a VI. r. vádlott büntetőjogi felelősségét. Bírói engedély hányában vitatta a védő a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok felhasználhatóságát, megjegyezve azt is, hogy önmagában ezek még a felhasználhatóságuk mellett sem alapozzák meg védence büntetőjogi felelősségét. A Fellebbviteli Főügyészség átiratával kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabási körülményeket nem megfelelően értékelte, véleménye szerint a vádhatóság ezzel a fellebbezésében az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadta, de nem jelölte meg pontosan, hogy az elsőfokú bíróság mely körülményeket értékelte nem megfelelő súllyal. A büntetés kiszabás kapcsán az eljárás elhúzódását hangsúlyozta, mint nyomatékos enyhítő körülményt, amelynek véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget. Mindezek alapján a védő elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és védence felmentését, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. [35] Terhelt8 VIII. r. és Terhelt9 IX. r. vádlottak védője fellebbezése írásbeli indokolásában a vádlottak felmentése végett bejelentett fellebbezést fenntartotta. A védő előadta, hogy álláspontja szerint az ügyben az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, az ügyészi és védelmi indítványokat figyelembe véve teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét, de az elsőfokú bíróság ítéletét a VIII. és a IX. r. vádlott vonatkozásában megalapozatlan, bűnösségük az eljárás során bizonyításra nem került. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság védenceivel szemben a vádirattal azonos tényállást állapított meg, a tényállás megállapításánál a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, egyes bizonyítékokat ésszerű kontroll nélkül elfogadott, más az ügy szempontjából döntőnek bizonyuló bizonyítékot figyelmen kívül hagyott. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 27 A védő a pénzszállítások vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor bűnügyi jogsegély során beszerzett válasziratok alapján igazoltnak látta azt a vádirati állítást, miszerint az a pénz, amelynek szállításában védencei közreműködtek kábítószer kereskedelemből származna. Hivatkozott e körben arra, hogy védencei terhére az elsőfokú ítélet 2013-
7. években elkövetett pénzszállítást ró, az helység8 hatóságai pedig 2008-
8. években történt cselekmények miatt emeltek vádat, a bíróság pedig jogerős ítéletben
9. január
10. napjáig történő elkövetési időt állapított meg tanú16-jal szemben, ezért ezen elítélés és a csatolt iratok nem szolgálhatnak alapul
11. évben elkövetett pénzszállításokkal megvalósított pénzmosás alapcselekményeként. A védő a szállított pénz eredetét érintő vádlotti tudattartalom vonatkozásában kifejtette, hogy védencei korábbi vallomása szerint, mint az I-II., mint a III. r. vádlott egyezően adták elő, hogy tudomásuk szerint kínai kereskedők konténeres ruhaszállításábó1 származó legális eredetű pénzét szállították. Megjegyezte e körben azt is, hogy az ítélet is felsorolja, hogy mely cégek részére történt ezen pénzösszegek elutalása és a cégekkel kapcsolatos adatok is megerősíthették a vádlottakat abban a hiszemben, hogy kínai kereskedők legális pénzét szállítják, tekintettel arra is, hogy védencei nem pénzügyi szakemberek. A védő kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak tudattartalmára téves következtetést vont le abból, hogy nem a gépjármű utasterében, hanem erre a célra kialakított rejtekhelyen szállították a pénzt. Ez ugyanis csak a nagyobb összegű pénz biztonságát szolgáló minimális óvintézkedés volt az autópályákon tevékenykedő bűnözők ellen. Ezen túlmenően álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítás alapján semmiféle megalapozott bizonyíték nem támasztja alá a szállított pénz mennyiségét, az kizárólag becslésen alapul. A védő a cigarettaszállításokkal kapcsolatban kiemelte, hogy védenceitől az eljárás során nem foglaltak le egy doboz cigarettát sem, melyből az következik, hogy nem áll rendelkezésre olyan objektív bizonyíték, amely azt igazolná, hogy milyen fajtájú, mennyiségű, milyen zárjeggyel ellátott, vagy esetleg zárjegy nélküli cigaretta szállításában vállaltak szerepet. Vallomásuk szerint az általuk szállított cigaretta mindegyike magyar zárjeggyel volt ellátva, ezen nyilatkozatuk pedig a lefolytatott bizonyítási eljárás során nem került cáfolatra. A védő az elsőfokú bíróság részéről a bűnszervezeti minősítést megalapozatlannak tartotta, melyet azzal támasztott alá, hogy védencei, mint tipikusan végrehajtó személyek kizárólag egy szervező személlyel álltak kapcsolatban és ezen kívül csak az azonos feladatot ellátó mellékszereplőket ismerték, így következtetniük sem kellett arra, hogy létezik egy jól strukturált bűnszervezet, amelynek tevékenységéhez kapcsolódnak, hiszen a bűnszervezet megállapíthatóságának feltétele, hogy a vádlottnak információja van a szervezet működéséről, belső felépítéséről, a feladatmegosztásról, a bűnszervezet különböző csoportjainak egymás közötti kapcsolatáról. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 28 A védő a fentiekre tekintettel az elsőfokú ítéletet megváltoztatását indítványozta, akként, hogy a VIII. és a IX. r. vádlottat a másodfokú bíróság az ellenük emelt vád alól mentse fel. Egyben a vádhatóság által súlyosításért bejelentett fellebbezést megalapozatlannak tartotta. [36] Terhelt10 X. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozatlanságára hivatkozott, amely álláspontja szerint iratellenességben és hibás ténybeli következtetésekben nyilvánul meg. Utalt arra, hogy Terhelt10 annak tényét ismerte el, miszerint Terhelt3 kérésére tolmácsolt, de arról nem volt tudomása, hogy ezzel bűncselekmény elkövetésében vesz részt, így a bűnösségét nem ismerte el, és a bűnszervezetben részvételt is tagadta. Kiemelte a védő, hogy a büntetőeljárásban a kétséget kizáró bizonyítás elmaradása csak a vádló terhére eshet, ha a bűnösség irányába mutató közvetlen bizonyíték nincs és a közvetett terhelő bizonyítékok kétséget kizáró módon csak arra adnak következtetési alapot, hogy a bűncselekményt a vádlott is elkövethette, a terhelő adatok alapján a vádlott tagadását megcáfolni nem lehet, akkor a vádlottat bizonyítottság hiányában fel kell menteni (BH2003.145.) A védő szerint nem nyert bizonyítást, hogy azok a mennyiségek, melyekben a X. r. vádlott tolmácsolással szerepet vállalt, ténylegesen leszállításra kerültek-e, és ha igen, akkor milyen mennyiségben, ennek hiányában pedig a bíróság ítélete megalapozatlan. Előadta, hogy az ítéleti tényállás a X. r. vádlott vonatkozásában a terhére megállapított bűncselekmény lényeges elemét képező tényeket nem tartalmazza, védence az eljárás során azt nyilatkozta, hogy semmilyen ellenszolgáltatást nem kért és nem kapott senkitől és adat sem merült fel arra, hogy haszonszerzés végett nyújtott volna segítséget a III. r. vádlottnak. Megjegyezte továbbá, hogy a jövedéki adózás alól elvont termékre elkövetett bűncselekmények elkövetése során nem szükséges a haszonnak ténylegesen realizálódnia, azonban haszonszerzési célzat hiányában mindig csak az alapbűncselekménybe ütköző tényállásról vagy egy jövedéki törvénysértésről lehet beszélni. Ezen túlmenően a védő a jelentős időmúlás, a bűnsegédi elkövetés és a X. r. vádlott ténybeli beismerő vallomása mellett annak további enyhítő körülménykénti értékelését látta indokoltnak, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Elsődlegesen így a X.r. vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentését, másodlagosan a nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel a vádlottal szemben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. [37] Terhelt11 XI. r. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában előadta, hogy nem vitatja, hogy a IX. r. vádlott több alkalommal is jelen volt olyan gépkocsis utazásoknál, amikor más vádlottak nagy összegű készpénzt hoztak Magyarországra helység17 felől és nagyobb mennyiségű cigarettát szállítottak Magyarországról helység30ba, melyet vádlott- Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 29 társai és saját önmagát terhelő nyomozati vallomása is altámaszt. Ezen alkalmakkor azonban álláspontja szerint az sem vitatható, hogy a XI.r. vádlott teljesen passzív utas volt, semmiféle tevőleges magatartással nem járult hozz a bűncselekmények elkövetéséhez. Változatlanul aggályos a védő szerint a XI.r. vádlott nyomozás során tett vallomásának bizonyítékként történő értékelése, mert a kihallgatását végző tanú224 is megerősítette vallomásában, hogy Terhelt11 ekkor elkeseredett, összezavarodott állapotban volt. Kifejtette a védő azt is, hogy a vádlott-társak vallomásából egyértelműen megállapítható az is, hogy a XI.r. vádlott nem tudott a szállított pénz bűnös eredetéről, illetve arról sem, hogy helység30ba zárjegy nélküli cigarettát szállítanak. Kétségtelen, hogy kellő körültekintéssel ezeket a körülményeket gyaníthatta volna, és ebben némi felelősség terhelheti, de ez esetleges belenyugvásként legfeljebb gondatlan bűnösségi magatartás megállapítására lenne alkalmas. Nyomatékosan megjegyezte, hogy véleménye szerint arra végképp nincs bizonyíték, hogy a XI. r. vádlott bármilyen bűncselekmény elkövetésére alakított, hierarchikusan szervezett, konspiráltan működő organizáció akár legjelentéktelenebb tagja lett volna, ellentétben a többi vádlottal, akik valóban konspirálni igyekeztek, „virágnyelven” telefonáltak, a XI. r. vádlott esetében ilyenre nem került sor, utasításokat nem kapott, ellenkezőleg maga válogatott időpontok között és feltételeket is támasztott, amely egy bűnszervezetben elképzelhetetlen lenne. Álláspontja szerint, a bűncselekményeket elkövetőknek éppen az volt az érdeke, hogy védence ne tudjon a bűncselekményről, és az autós utazásoknál természetesen viselkedjen. A védő fentiek alapján védence felmentését indítványozta. Amennyiben pedig a másodfokú bíróság nem fogadná el a felmentésre vonatkozó indítványt, úgy indítványozta a bűnszervezetben való elkövetés megállapításának mellőzését, a kiszabott szabadságvesztés büntetést enyhítését és végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését. Az időmúlás mellett hangsúlyozta a rendkívül passzív bűnsegédi magatartást, védence büntetlen előéletét, az elkövetéskori rendkívül nehéz, szinte kilátástalan egzisztenciális és magánéleti helyzetét, azt, hogy két kiskorú gyermek tartásáról egyedül gondoskodik, maximálisan törvénytisztelő életet él, dolgozik és képzi magát. [38] Terhelt12 XII. r., Terhelt13 XIII. r., terhelt14 XIV. r. vádlott védője részben felmentésért, részben a szankciók enyhítése végett bejelentett fellebbezése írásbeli indokolásában a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezéssel nem értett egyet, egyben kifogásolta, hogy ügyészség a fellebbezés indokolásában terhelt14et érintően indokaira nem tért ki. Álláspontja szerint eltúlzott az az ügyészi hivatkozás, mely szerint a haszonszerzési cél miatt szükséges és indokolt a főbüntetés felemelése a XII. és XIII. r. vádlottak esetében, valamint pénzbüntetés kiszabása is, hiszen mindkét vádlottnál már alkalmazott a bíróság Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 30 vagyonelkobzást, így már egyszer szankcionálta, hogy a vádlottak bűncselekmény révén haszonra tettek szert. Hivatkozott arra, hogy amennyiben védencei szabadságukban korlátozottakká válnának, nem tudják a vállalkozásukat tovább működtetni, így nem lesz a pénzbüntetés megfizetéséhez szükséges jövedelmük. Nem értett egyet továbbá azzal az ügyészi érveléssel, hogy Terhelt12 esetében foglalkozástól eltiltás kiszabása is indokolt lenne, mert számára a főbüntetést és a vagyonelkobzást is megtorló jellegűnek ítélte. Vitatta azt az ügyészi érvelést is, hogy ügyfelei tudták volna, hogy ők egy bűnszervezet keretein belül tevékenykednek, ahhoz csatlakoztak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta körültekintően a vádlottak tudattartalmát, védencei következetesen azt állították, hogy nem tudták, hogy cselekedetükkel bármit lepleznének, bíztak a rokoni kapcsolatban, úgy gondolták rokon nem sodorja őket bajba. A védő megjegyezte, hogy Terhelt12 a cigaretta ügylettel kapcsolatosan maradéktalanul megfizette a NAV által rá kirótt jövedéki bírságot, a szállításokban résztvevő gépjárműveket lefoglalták, azok elkobzását elrendelte az elsőfokú bíróság. Álláspontja szerint Terhelt13 cselekvősége kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, ő maga vallomást nem tett és az, hogy beceneve párszor említésre került bizonyos beszélgetéseknél, nem igazolja a vádbeli cselekményben való részvételét. Terhelt13 vonatkozásában a védő kiemelte egyben, hogy a XIII.r. vádlott szerepe az ügyben a társaihoz képest elenyésző, a vele szemben kiszabott büntetés pedig ezzel nem áll arányban. A XIV. r. vádlott vonatkozásában a védő arra mutatott rá, hogy terhelt14 a pénzbefizetéssel kapcsolatban nem tudott a pénzösszegek eredetéről, és bár a befizetés körülményei kétségtelenül gyanút kelthettek, de Terhelt3ben bízva ez fel sem merült benne, melyet az is igazol, hogy a befizetéseket a saját nevében és adataival hajtotta végre. A védő a vádlottak személyi körülményeivel kapcsolatban előadta, hogy még mindig Terhelt13 a családfő, idős, beteg édesanyját is részben eltartja és gondozza, terhelt14 és Terhelt12 a 7 éve húzódó eljárás alatt nem mertek családot alapítani. Terhelt13nek letöltendő szabadságvesztésre ítélése esetén az egész család egzisztenciálisan ellehetetlenül. Egyben arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint a bűnszervezeti elkövetésre kevés konkrét adat nyújt támpontot, Terhelt13 tekintetében a bűnszervezeti minősítés mellőzésének megfedőnév6olását kérte, ez esetben pedig a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére látott lehetőséget. Mindhárom vádlott esetében az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezésének elutasítását és védenceivel szemben a büntetés helybenhagyását vagy legalább enyhítést kérte. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 31 [39] Terhelt18 XVIII. r. vádlott védőjének a fellebbezése indokolásában kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, tekintettel arra, hogy a megállapított tényállás a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával ellentétes és téves a XVIII.r. vádlott bűnösségének megállapítására vont következtetés. Erre tekintettel indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és védencét az ellene emelt vád alól mentse fel. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával, a bűncselekmény enyhébb minősítésére, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes bírósági mentesítésre tett indítványt. Védőbeszédében elhangzottakat fenntartva előadta, hogy védence vonatkozásában kizárólag a bíróság által tárgyalás anyagává tett TASZ jelentések és feljegyzések tekinthetők olyan bizonyítéknak, melyek bírói értékelést igényelnek, bűnösséget alátámasztó tanúvallomások, vádlott-társi vallomások, okirati bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Utalt ismételten arra, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint a lehallgatás anyaga közvetett bizonyíték, amely más bizonyítékokkal együtt adhat alapot a büntetőjogi felelősség megállapítására, önmagában erre alkalmatlan. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bíróság által hivatkozott „terhelti vallomások” nem támasztják alá védence bűnösségét, a bíróság által hivatkozott EKÁER adatok pedig csupán a valós, legális fuvarokat igazolják, bűncselekményt nem bizonyítanak. Másodlagos indítványát, a bűncselekmény enyhébb minősítését az ítéletben megállapítottnál alacsonyabb elkövetési értékkel összefüggő érvekre alapította. Álláspontja szerint ugyanis az elsőfokú ítélet az elkövetési értékre nézve ellentmondást tartalmaz, az elkövetési értéket az ítélet
12. pontjában 50.967.780.- forintban, a
13. pontjában pedig 50.423.640.- forintban jelölte meg. Ebben a körben hivatkozott arra, hogy a nyomozati iratok
14. kötet 76-
15. oldalán található NAV határozat tanúsága szerint egy dobot cigaretta magyar zárjegy nélküli cigaretta kiskereskedelmi ára, illetve elkövetési értéke 695 forint, mely alapján az elsőfokú bíróságnak a lefoglalással nem érintett szállítmányok esetén nem 834.- forinttal, hanem 695.- forinttal kellett volna számolnia. Ezzel a védence terhére rótt 60.460 doboz cigaretta értéke 42.019.700.- forint, így a cselekmény nem különösen nagy, hanem jelentős értékre elkövetettnek minősül. A védő az ügyészi fellebbezéssel kapcsolatban előadta, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a bűnszervezeti elkövetés XVIII.r. vádlott esetében nem állapítható meg, mert Terhelt18 mellérendeltségi viszonyban, saját gazdasági érdekei mentén hozta meg döntéseit, mint vásárló. A tárgyalás anyagává tett lehallgatási anyagokra utalással az emelte ki a védő, hogy ezek alapján nem bizonyítható az az állítás, hogy Terhelt18 a III.r. vádlott részére és utasításai szerint megfelelő ellenérték fejében juttatta volna el a cigarettát a külföldi megrendelőknek. A bűnszervezet fogalmi elemeinek értelmezése kapcsán kitért arra is, hogy abból a hierarchikus szervezettség és a konspiratív működés is hiányzik védence vonatkozásában. Fentiekre tekintettel a kiszabott büntetés súlyosítását célzó ügyészi fellebbezést alaptalannak tartotta. A védő az elsőfokú bíróság által értékelt enyhítő körülményeken túl értékelendőnek tartotta, hogy a vádlottal szemben a vád tárgyává tett cselekmény óta hosszú idő eltelt büntetlen előéletű, más büntetőeljárás vele szemben nem indult, munkaviszonyban áll és hogy három nagykorú gyermek édesapja. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 32 [40] terhelt20 XX. r. és Terhelt21 XXI. r. vádlottak védője fellebbezése írásbeli indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során lényeges eljárási szabályt sértett amikor az eljárást nem szüntette meg. Álláspontja az volt, hogy a vád tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a ország6-ban olyan határozatot hoztak, amely a holland büntetőeljárási szabályok alapján akadályát képezi a védenceivel szemben ugyanazon cselekmény miatti újabb büntetőeljárás megindításának, illetve a büntetőeljárás folytatásának. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a nyomozás és a tárgyalás során beszerzett holland jogsegélyt, amely szerint a terhelt21-t érintő határozat – a tartalma szerint – úgy értékelendő, hogy az eljárás vele szemben a holland jog alapján megszüntetésre került. Erre figyelemmel ez a határozat a védő álláspontja szerint a XXI. r. vádlott tekintetében is a Be. 4.§

(7)bekezdése értelmében akadályát képezi a jelen büntetőeljárásnak. A védői okfejtés szerint a vád tárgyává tett bűncselekmény mindkét vádlott esetében „természetes” egységet alkot és így önálló részcselekményeinek külön történő elbírálása – szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával - kizárt, ezért a magyar büntető anyagi és eljárási jog alapján a XX. és a XXI. r. vádlottak elleni eljárás megszüntetése indokolt. A védő az elsőfokú bíróság a XX. és a XXI. r. vádlottak tudattartalmára vonatkozóan kifejtett következtetéseivel sem értett egyet, mert az elsőfokú ítélet a megállapított tényekből a tudati tényekre véleménye szerint helytelenül következtetett. Rámutatott arra, hogy az eljárás során nem merült fel bizonyíték arra, hogy a XX. és a XXI. r. vádlottak tisztában lettek volna az átvett összegek nagyságával és arra sem, hogy a pénzt átadó személy ki volt, mikor és hány alkalommal történt pénzátadás. Relevánsnak látta ugyanakkor, hogy a XX. és XXI. r. vádlottak, ország6-i elfogásukat követően - a pénz inkriminált voltának lehetősége okán - nem vettek részt további pénzszállításokban. A védő a bűnszervezet kapcsán kifejtette, hogy az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján a vádirati és az ítéleti tényállás szerinti bűnszervezet vonatkozásában sem a hierarchikus működés, sem a konspiratív jelleg nem állapítható meg védencei esetében, a szervezettség nem haladta meg a cselekmény szükségszerű elkövetési magatartásához feltételezhető szervezettséget, de a 3031/

1. AB határozat szerinti bűnszervezet fogalmának nem feleltethető meg. Elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és védencei vonatkozásában az eljárást megszüntetésére, másodlagosan elsőfokú ítélet megváltoztatására és mindkét vádlott felmentésére tett indítványt. [41] Terhelt22 XXII. r. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában elöljáróban észrevételezte, hogy a fellebbviteli főügyészség indítványában tévesen hivatkozott arra, hogy a XXII. r. vádlott és védője az elsőfokú ítélet ellen nem jelentett be fellebbezést. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 33 Érdemben az elsőfokú ítélet valamennyi, XXII. r. vádlottat érintő rendelkezésével szemben – a jognyilatkozat megtételére fenntartott 3 munkanapos határidőn belül - bejelentett fellebbezését írásbeli indokolásában fenntartotta, ez alapján védence felmentésére tett indítványt. Kifejtett álláspontja szerint nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét a jövedéki orgazdaságban, mivel a vádirati tényállást a lehallgatás anyagán kívül más nem támasztja alá, és önmagában a titkos információgyűjtés nem lehet megfelelő bizonyíték bűnösség megállapítására. A leplezett nyelven történő megbeszélések tartalma csak feltételezés, az elsőfokú bíróság olyan további bizonyítékelemző értékelése, amelyből kétséget kizáróan megállapítható lenne, hogy Terhelt3 és Terhelt22 között elhangzottak konkrét cigaretta típusokról és mennyiségekről szólnak, nem történt. A további vádlotti vallomásokban sincs olyan adat, amely a ország6-ba történtő jövedéki adózás alól elvont cigarettaszállításra utalna. Kifogásolta a védő azt is, hogy az elsőfokú bíróság terhelt28 vádlotthoz kapcsolódóan is köt franciaországi cigarettaszállítást úgy, hogy ezzel kapcsolatos tényállást a vádirat sem tartalmaz. A védő a XXII. r. vádlottal szemben bejelentett ügyészi fellebbezéssel szemben az elsőfokú bíróság okfejtésével értett egyet, álláspontja szerint a jövedéki orgazdaságban vásárlóként szereplő vádlottak nem bűnszervezetben követték el a cselekményüket, az egymással egyenrangú, eladó-vevő szerepben lévő vádlottak nem állhatnak egymással hierarchikus aláfölé rendeltségi viszonyban. A fentiek alapján az ügyészi fellebbezés elutasítását kérte védence vonatkozásában. [42] Terhelt26 XXVI.r. vádlott védője az ügyészség bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányuló indítványával kapcsolatos észrevételében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Rámutatott arra, hogy a III/
2. vádpont tekintetében a törvényes bizonyítékok figyelembevételével, azok körültekintő értékelésével állapította meg az elsőfokú bíróság a vádlott felmentését megalapozó tényállást. A lehallgatási anyagok tartalma alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az a vádirati tényállásban foglaltak megvalósulását kétséget kizáróan nem alapozza meg. Hangsúlyozta, hogy az ügyészség fellebbezésében nem hivatkozott megalapozatlansági okra, ezért a másodfokú eljárásban eltérő tényállás megállapítására nincs törvényes lehetőség, de megalapozatlanság esetén sem látott alapot a vádirat szerinti tényállás megállapítására a Be. 7.§

(4)bekezdése szerinti alapelvre tekintettel. [43] Terhelt27 XXVII. r. vádlott védője az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében bejelentett fellebbezése írásbeli indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint a törvényszék a XXVII. r. vádlott

1. szeptember 29-én tett vallomása kirekesztésére vonatkozó indítványt alaptalanul utasította el és eljárási szabályt sértett annak bizonyítékként történő felhasználásával, mivel a terhelt kihallgatásakor nem élhetett védelemhez való jogával, és egyben a védő eljárási jogai is sérültek. A védő álláspontja szerint ez azért súlyos eljárási szabálysértés, mert a törvényszék a tényállást túlnyomórészt a vádlott ezen egyetlen érdemi nyilatkozatára alapította. A védő kitért arra is, hogy az ügyészség súlyosításért bejelentett fellebbezése a fenti érvelés alapján nem foghat helyt. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 34 [44] terhelt28 XXVIII.r. vádlott védője a felmentésért, illetve az eltérő jogi minősítés, a bűnszervezet mellőzése és az orgazdaság bűntette emelt vád alóli felmentés mellett enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartva kifejtette, hogy védence a IV.r. vádlott ajánlatát elfogadva vett részt a szállításokban, amelyeket legálisnak gondolt. Nem tudta azt sem, hogy egy bűncselekményeket szervezetten elkövető csoporthoz tartozna, ő csak a felkérésnek megfelelően a fuvarfeladatokat és a számlanyitásokat végezte el, amely csak néhány hónapig tartott. A pénzszállítással kapcsolatban elfogadta, hogy ez a banki költségek csökkentése miatt történik ilyen formában, mint ahogy a gépkocsiban kialakított rejtekhelyes elhelyezésre is elfogadta azt a magyarázatot, hogy ez a biztonságos szállítás érdekében szükséges. A cigarettáról nem számoltak be neki, munkának fogta fel a megbízását, és nem kérdezgetett ezzel kapcsolatban. Az elsőfokú ítéletben foglaltak elfogadása esetére az enyhítő körülmények súlyára tekintettel a büntetés enyhítését, a bűnszervezet megállapításának mellőzését és a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését kérte. Egyben előadta, hogy a vádlott büntetlen előéletű, jelenleg is dolgozik, megfelelő jövedelemmel rendelkezik, amelyből 3 kiskorú gyermekének és betegséggel küzdő házastársának az eltartásáról gondoskodik, továbbá a családot terhelő hiteltartozásokat is törleszti. Tényleges szabadságelvonással járó büntetés esetén nem lesz, aki a családja eltartásáról gondoskodna. [45] terhelt28 XXVIII.r. vádlott a védői fellebbezéshez csatolt beadványában a védői fellebbezés tartalmában foglaltakat megerősítve előadta, hogy sohasem forgott bűnözői körökben, mindig becsületesen, szorgalmasan dolgozott. Terhelt4 ajánlatát elfogadva, régi ismeretségükben bízva nem gondolta, hogy ilyen jellegű bűncselekményekbe keveredik bele, annak tudatában vállalta el a munkalehetőséget, hogy az legális, törvénytelen tevékenységre nem is gondolt. Családi körülményei körében előadta, hogy három gyermeke közül egy kiskorú, de a két nagykorú gyermeke életét is segíti. Felesége betegségével kapcsolatos orvosi iratot is csatolt, és hangsúlyozta, hogy jelenleg egyedüli családfenntartó, felesége műtétre vár, melynek sikerességében bíznak. Munkahelyével kapcsolatban csatolta a munkaszerződését és azt emelte ki, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsültnek érzi magát, a visszajelzések alapján elégedettek munkavégzésével. [46] Terhelt31 XXXI.r. vádlott védője az elsőfokú bíróság ítéletével kapcsolatban tett nyilatkozatában annak helybenhagyására tett indítványt. Az ügyészség bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányuló fellebbezésével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes értékelésével hozta meg a védencét érintő felmentő rendelkezést, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a logika szabályai szerint ugyanis nem lehet más következtetést levonni, mint azt, hogy a Terhelt31 nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 35 [47] Terhelt34 XXXIV. r. vádlott védőjének fellebbezése elsődlegesen védence felmentésére, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére irányult. Álláspontja szerint a törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen, a tényleges tartalmuktól eltérően értékelte. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján szerinte nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy a vád tárgyává tett cselekményt védence követte el. További álláspontja szerint a büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló tényeket és enyhítő körülményeket nem azoknak megfelelő súllyal értékelte. Előadta, hogy a vádlott az eljárás során végig vitatta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és ezt a tanúvallomások sem tudták kétséget kizáróan bizonyítani. Hivatkozott arra, hogy védence jóhiszeműen segíteni próbált vejének, az V. r. vádlottnak, a bankszámlát ezért nyitotta, majd meghatalmazással az egészet a vejére bízta, a továbbiakban rálátása nem volt az ügyekre. Mást a vádiratban szereplő személyek közült nem ismert, ezt az V. r. vádlott a vallomásában meg is erősítette. Az V.r. vádlott vallomásából az is feltárható volt, hogy amennyiben tisztában lett volna azzal, hogy honnan származik a pénz, az nem legális, az anyósát nem keverte volna bajba, mint ahogy azt is elismerte, hogy a befizetéseket ő teljesítette. Az elsődlegesen Terhelt34 XXXIV.r. vádlott bizonyítottság hiányában történő felmentését, másodlagosan enyhítésre irányuló védelmi fellebbezésen túl a Btk.
2. § alapján előzetes mentesítésben részesítését és a kiszabott 648.400.- forint bűnügyi költség megfizetésére a leghosszabb időtartamra részletfizetés engedélyezését kérte. [48] Terhelt35 XXXV. r. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában kiemelte, hogy védence az eljárás kezdete óta tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, elmondta, hogy egy napja állt Terhelt6 alkalmazásában, mint kamionsofőr és nem volt tudomása arról, hogy az általa vezetett jármű vontatmányába rejtve adózás alól elvont cigarettát szállít helység6ba. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelmembe azon telefon lehallgatás során elhangzottakat, mely beszélgetés a XXXV. r. vádlottat is érinti. Ebben a beszélgetésben elhangzik, hogy a kamiont nem védence vezette volna, hanem Terhelt32, de Terhelt6 kényszerhelyzetben sürgősen alkalmazta terhelt35t, aki egy jóhiszemű, büntetlen előéletű, munkát kereső sofőr volt. A védő álláspontja szerint így az lett volna életszerűtlen, ha Terhelt6 beavatja a XXXV. r. vádlottat, mivel akkor kétséges, hogy elvállalja-e a munkát. Helytelen következtetésnek minősítette azt az elsőfokú ítéleti megállapítást, hogy a XXXV. r. vádlottnak azért kellett tudnia a tiltott rakományról, mert a korábbi sofőrök is tudtak róla, ugyanis Terhelt6 a korábbi sofőrökkel rendszeres kapcsolatban állt, míg védencét csak akkor ismerte meg, és a szállítmány már készen állt, sürgősen indítani kellett. A védő fentiek alapján indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és Terhelt35 XXXV.r. vádlottat bizonyítottság hiányában mentse fel az ellene emelt vád alól. [49] A másodfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az ügyészi jogorvoslati nyilatkozatot és a Bf.344/2022/
3. számú átiratban foglaltakat a joghatályos fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában változatlanul fenntartotta, és indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének ennek megfelelő megváltoztatását. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II [50] A perbeszédeikben. védők 36 ugyancsak az írásban kifejtett álláspontjukat adták elő [51] A másodfokú nyilvános ülésen részt vett Terhelt3 III. r., Terhelt4 IV. r., Terhelt6 VI. r., Terhelt11 XI. r., Terhelt12 XII. r., Terhelt13 XIII. r. vádlott, terhelt14 XIV. r., Terhelt18 XVIII.r., terhelt20 XX. r., Terhelt21 XXI. r., Terhelt27 XXVII. r. vádlott, illetve
4. június
5. napján megjelent Terhelt15 XV.r. vádlott a védői felszólalásokhoz csatlakozva a saját védelmében nem kívánt felszólalni. [52] Az utolsó szó jogán Terhelt3 III.r. vádlott az elsőfokú eljárásban tett vallomását fenntartotta, a tényállás II. pontjával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy elhitte az I.r. vádlottnak, hogy a pénz ruhakereskedelemből származik, míg a III. pont tekintetében elmondta, hogy nem tudott a cigaretták eredetéről, a jövedéki bírságot pedig megfizette. Bűnszervezetben nem vett részt, mert azt sem tudja, hogy az mit jelent. [53] Terhelt4 IV. vádlott felszólalásában az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállás hibás ítélte, hangsúlyozta, hogy ő Terhelt3rel soha nem élt élettársi kapcsolatban, a gyermekét egyedül nevelte. A szerepe annyi volt, hogy a pénzt átvette, de amikor erre lehetősége nem volt, akkor I.r. vádlotték mentek át a pénzért. terhelt28nak és terhelt27nak ajánlotta fel a pénzszállítást, de abban a tudatban, hogy az konténeres ruha szállításából származik. Hangsúlyozta, hogy banki kapcsolataik nem voltak, az utalással érintett cégeknek utánanézett, ezek normális, honlappal rendelkező cégek voltak. Sajnálatát fejezte ki, hogy a neve felmerült az ügyben, véleménye szerint a nyomozók a legrosszabb színben tüntették fel az üggyel kapcsolatban. [54] Terhelt15 XV.r., Terhelt18 XVIII.r. és Terhelt27 XXVII.r. vádlott utolsó szó jogán nem kívánt nyilatkozni. [55] főkérdés Az ellentétes irányú fellebbezéseket a másodfokú bíróság a büntetőjogi tekintetében nem, egyebekben pedig az alábbiak szerint találta alaposnak. [56] A felülbírálat terjedelmét illetően kiemelendő, hogy egyedül Terhelt10 X. r., Terhelt29 XXIX.r. és Terhelt33 XXXIII.r. vádlottak esetében volt csak a joghátrányt érintő jogorvoslati indítvány (minthogy a bűnszervezetben elkövetés is ide tartozik), ugyanakkor a X.r. és XXXIII.r. vádlott cselekménye Terhelt3 III.r. vádlottal, Terhelt29 XXIX. rendű vádlott cselekménye pedig Terhelt6 VI.r. vádlottal, és rajta keresztül a III.r. vádlottal is összefüggött, akik pedig a tényállást is támadták felmentésük érdekében a fellebbezésben. Így összességében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a tényállást is támadó perorvoslatok irányára tekintettel a Be. 590.§

(2)bekezdése alapján - a X.r., XXIX. és XXXIII.r. vádlott esetében figyelemmel a Be. 590.§

(10)bekezdésében foglaltakra is - az azt megelőző bírósági eljárással együtt, a Be. 599.§

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen, teljes terjedelmében bírálta felül. [57] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék a hatályos perrendi szabályokat betartva folytatta le az eljárást. Az ítélet hatályon kívül helyezését Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 37 eredményező, a Be. 608. §

(1)és

(2)bekezdésében, valamint a Be. 609. §

(1)és

(2)bekezdésében foglalt eljárási szabálysértést az ítélőtábla nem észlelt [58] Az ügy elsőfokú bíróságra érkezésének időpontjában (

1. december 11.) az
2. évi XIX. törvény (továbbiakban korábbi Be.) rendelkezései voltak hatályban, melyre tekintettel a Fővárosi Főügyészség vádiratában a korábbi Be. 554.§/B.§ e) pontjára tekintettel kiemelt jelentőségű ügynek e törvény XXVIII/A. fejezete szerinti külön eljárás keretében történő elbírálására tett indítványt. [59] Az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítése során szükséges intézkedéseket ennek megfelelően tette meg, és az eljáró bíróság összetétele is megfelelt az korábbi Be. 14.§

(2)bekezdésének. [60] Az érdemi eljárási cselekményekre – közöttük az ügy kitűzésére – azonban már a

1. július
2. napján hatályba lépett új eljárási törvény, azaz a
3. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) szerint került sor. [61] A Be.
4. §

(1)bekezdése szerint a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, még a korábbi eljárási törvény szerint végzett cselekmény azonban akkor is érvényes, ha azt e törvény másként szabályozza, melyre figyelemmel a másodfokú bíróság az eljárási cselekmények törvényességét az annak időpontjában hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján vizsgálta. [62] Mindezek előre bocsátást követően megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a Be. 868.§

(2)bekezdésének megfelelően járt el egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, mert a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügy a Be. hatályba lépése előtt a bírósághoz érkezett. [63] Az elsőfokú bíróság a bonyolult, nagy terjedelmű büntető ügyben hibátlan perkoncentrációval tartott előkészítő ülést, melyen a vádlottakat az eljárási jogaikról a Be. 185.§

(1)bekezdésének megfelelően tájékoztatta, továbbá a Be. 502.§-ának megfelelően figyelmeztette az eljárás résztvevőit az előkészítő ülés lényegére, a bűnösségének beismerése és a tárgyaláshoz való jog lemondásának következményeire, illetve bizonyítási indítványainak előterjesztésének lehetőségére, annak korlátaira. [64] A vádlottak kioktatása az előkészítő ülés keretében kiterjedt a tárgyaláson való jelenlét jogáról történő lemondásra is, melyet az elsőfokú bíróság a Be. 430.§

(1)-

(2)bekezdése szerinti törvényes feltételek fennállása mellett fogadott el az I.r., II.r., VII.r., X.r., XIII., XV.r., XVII.r., XX.r., XXI.r., XXII.r., XXIII.r., XXVIII.r., XXIX.r., XXX.r., XXXI.r., XXXII.r., XXXIII.r., XXXIV.r., és XXXV.r. vádlottak nyilatkozatai alapján. [65] A vádlotti nyilatkozatok beszerzését követően Terhelt36 – akkori XXXVI.r. vádlott – a bűnösségét a vádiratban foglaltaknak megfelelően beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, és mivel a beismerő nyilatkozata a Be. 504.§

(2)bekezdése szerinti törvényi feltételeknek megfelelt, az elsőfokú bíróság végzésével azt elfogadva a XXXVI.r. vádlottal szemben az előkészítő ülésen ítéletet hozott, amely nyomban jogerőre emelkedett. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 38 [66] [67] Az elsőfokú bíróság a jogi indokolás körében tért ki az eljárás megszüntetése iránti egyes védelmi indítványok elutasításának indokaira, az ezzel összefüggő [458]-[463] bekezdésben írtakkal a másodfokú bíróság messzemenően egyetértett. [68] A másodfokú bíróság sem osztotta, hogy a jelen esetben az elsőfokú bíróságnak a törvényes vád hiánya okán megszüntető határozatot kellett volna hoznia. [69] A védők lényegében azért támadták a vádiratot, mert az nem tartalmazza kellően pontosan a pénzmosási előcselekmény tényállási elemeit megalapozó tényeket. Az elsőfokú bíróság azonban alapos és gondos indokolásával részletesen kitért arra, hogy annak eldöntése, miszerint a vád tényállása alkalmas-e a pénzmosás megállapítására, kizárólag bizonyítási eljárás keretében volt tisztázható, így az is, hogy létezett-e előcselekmény, és annak milyen mélységű bizonyítása szükséges, s a bizonyítékokból megállapítható tények elégségesek-e az előcselekmény létének, és azon keresztül a pénzmosás megállapíthatóságához. [70] Emellett hangsúlyozandó, hogy a megváltozott perjogi rendelkezések önmagukban is akadályát képezik annak, hogy amennyiben a vádirati tényállás nem azonosítható büntető törvénybe ütköző magatartásként, akkor a bíróság a vád törvényességének hiánya okán a másodfokú eljárásban (az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és eljárást) megszüntető határozatot hozhasson. [71] Az korábbi Be. még szabályozta a törvényes a vád fogalmát, és ahhoz kapcsolódóan az eljárás megszüntetésének lehetőségét. Az akkor hatályban volt 2. §

(2)bekezdése szerint a vád akkor törvényes, ha [72] - vádemelésre jogosult [73] - a bírósághoz intézett indítványában [74] - meghatározott személy [75] - pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt [76] - a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi, [77] és a 332. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a bíróság az eljárást megszünteti, ha a vád nem törvényes. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 39 [78] Ezzel szemben a Be. alapelvi rendelkezései (6. §) egyáltalán nem szólnak a vád törvényességéről, hanem a vádirat tartalmi követelményei (422.§

(1)bekezdés) között a vádirat törvényes elemeiként kerültek rögzítésre az alábbiak: [79] A vádirat törvényes elemei: [80]

1. a)a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése, [81]
2. b)a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása, [82]
3. c)a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése, [83]
4. d)az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó indítványa. [84] Az új szabályok a
5. d)pontban írtakat tekintve részben többlet-kötelezettséget teremtenek, de a
6. b)és
7. c)pont (egyébként a régi Be. 217. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjával azonos) szabálya törvényes vádfogalom nélkül, önmagában véve mindössze annyit jelent, hogy a vádhatóságtól immár nem lehet megkövetelni azt, hogy a leírt történések egyúttal objektíve is a Btk.-ba ütközzenek, elegendő az, hogy az ügyész jogi véleménye ez legyen. [85] A 492.§

(2)bekezdés d) pontja az előkészítő szakban a törvényes elemek hiánya miatti megszüntetést továbbra is lehetővé teszi, mely azonban továbbra is csak a korábbi Be. ún. „kellékhiányos” vád következményeivel (korábbi Be. 267. §

(1)bekezdés k) pont), nem pedig a már hivatkozott érdemi (332.§-on alapuló) megszüntetési lehetőséggel azonosítható rendelkezés. Az eljárás végén a Be. 567.§

(2)bekezdése szerint szintén lehetséges az eljárás nem ügydöntő végzéssel történő megszüntetése, ha a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. §

(1)bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan. [86] A másodfokú eljárásban ugyanezen következmények a Be. 607. §

(1)bekezdése szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett állhatnak be. [87] A kiemelt szabályokból kitűnik, hogy a korábbi Be. a vádirat kellékein túl a pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekményt a vád törvényes elemeként írtra elő, míg a jelenleg hatályos Be. csak a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírását és annak (vádhatóság szerinti) minősítését teszi mellőzhetetlenné. Ebből az tűnik ki, miszerint elegendő a bírósági eljárás megindításához az, hogy a vádemelő ügyészségnek az a jogi meggyőződése, miszerint a tényállásban leírtak az általa meghatározott Btk. tényállást merítik ki. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, az ügyésznek joga van azt pótolni, és csak annak elmulasztása eredményezheti az eljárás (nem ügydöntő végzéssel történő) megszüntetését. Ellenben, ha a bíróság jogi álláspontja eltér a vádhatóságétól, vagyis úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, nem a Be. 492. §

(2)bekezdés d) pontja, hanem a 492.§

(1)bekezdés a) pontja alapján – vagyis bűncselekmény hiányában – Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 40 szüntetheti meg az eljárást, az eljárása végén pedig ugyanilyen okból csak felmentő ítéletet hozhat (566.§

(1)bekezdés a) pont, 606.§). [88] Ebből értelemszerűen következnek a másodfokú bíróság lehetőségei is: csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek és az eljárás megszüntetésnek, ha a vád egyáltalán nem tartalmazta a tényállást vagy a vádhatóság szerinti jogi minősítést. Bűncselekmény hiányára már csak az elsőfokú bíróság által a vád (és tettazonosság) keretei között megállapított tényállás alapján vonhat következtetést. [89] Összességében az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság kifogástalanul megtartotta a hatályos eljárási rendelkezéseket is, amikor nem hozott a vád törvényességének hiánya miatti megszüntető végzést, eltérő átmeneti rendelkezés híján pedig a Be. 868. §

(1)bekezdése értelmében a 607. §

(1)bekezdés alapján alkalmazandó 567. §

(2)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság csak abban az esetben hozhat az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező, és az eljárást megszüntető végzést, ha a vádirat nem tartalmazza a cselekmény leírását és annak minősítését. [90] Ez a feltétel értelemszerűen nem teljesül, mert a vádiratban úgy a történeti tényállás, mint a minősítés is megtalálható. [91] Ha pedig az állapítható meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem volt bűncselekmény, ennek következményei kizárólag az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás érdemi vizsgálatán keresztül vonhatók le. [92] terhelt20 XX.r. és Terhelt21 XXI.r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában az elsőfokú ítélet Be. 607.§

(1)bekezdése alapján a Be. 567.§

(1)bekezdés b) pontjában írt okból történő hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványát megismételte. A védő érvelése szerint a Be. 4.§

(7)bekezdésében megfogalmazott alapelv („ne bis in idem”) értelmében a büntetőeljárás akadályát képezi e vádlottak 2014. április 3-i ország6-i elfogása és felelősségre vonása, amely nevezett vádlottak valamennyi vád tárgyává tett, és a folytatólagosság törvényi egységébe tartozó részcselekményére is kiterjed. [93] Az elsőfokú bíróság ebben a körben kifejtett indokai szintén helytállóak. Terhelt21 XXI.r. vádlott esetében a holland jogsegélyre közölt válasz alapján ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a felelősségre vonására nem került sor, az eljárást vele szemben az ügyészség bizonyítékok hiányára hivatkozással „felfüggesztette”. Márpedig az ilyen jellegű döntés a magyar jog és a tagállam joga szerint egyaránt nem képezhet büntetőeljárási akadályt. [94] terhelt20 XX.r. vádlott tekintetében emellett az elsőfokú bíróság hibátlan jogértelmezése az időközben hatályba lépett Be. 4.§

(7a)bekezdésében is megjelenik. [95] Az elsőfokú ítélet ebben a körben kifejtett indokaival egyetértve a másodfokú bíróság a következőket fűzi hozzá: Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.297/2021/92/II 41 [96] Az Európai Unió Bírósága a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (SMVE)

1. cikkével kapcsolatban több ítéletet is hozott a ne bis in idem elvének értelmezésével kapcsolatos ügyekben. Ezek az ítéletek – alapvetően az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló,
2. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat [a továbbiakban: EEP kerethatározat] egyes rendelkezéseinek mikénti értelmezése kapcsán tartalmaznak a tagállamok számára támpontokat. Így kiváltképpen pontosítják az