Bfv.552/2023/39 – Kúria

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont], a XIV. rendű terheltet pedig bűnszervezetben, folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]. Ezért az V. rendű terheltet 3 év 4 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 400 napi tétel, napi tételenként 3.000 forint, összesen 1.200.000 forint pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá vele szemben 2.400.000 forint vagyonelkobzást alkalmazott. A XIV. rendű terheltet 2 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá vele szemben 1.040.000 forint vagyonelkobzást alkalmazott. Ellenben az ellene bűnszervezetben, folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntette [Btk. 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Az V. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. június
2. napján meghozott 5.Bf.297/2021/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V. rendű és a XIV. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta. A terhükre megállapított bűncselekmények jogi minősítéséből a bűnszervezetben elkövetésre utalást mellőzte, egyben a büntetést velük, mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben tekintette kiszabottnak. A XIV. rendű terheltet 200 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint, így összesen 400.000 forint pénzbüntetésre is ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét – további pontosításokkal – az V. rendű és a XIV. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 3 [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az V. rendű és a XIV. rendű terhelt a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] Az V. rendű terhelt indokai szerint sem a pénz szállítása, sem az utalás során nem volt tisztában azzal, hogy az bűncselekményből származik, ezt senki nem tudatta vele. [5] Fizetséget a feladatának elvégzésért kapott, nem pedig részesedést a szervezet tagjaként. Tudomása szerint ruhákból származó pénzt mozgatott, és azért nem volt tisztában a pénz eredetével, mert az számára közömbös volt. [6] A bűnszervezetnek nem volt a részese, a tevékenysége azon kívüli volt; megbízásból, mellérendeltként végzett szolgáltatást. [7] Kifogásolta azt is, hogy az eljárás során sem a megbízóival, sem másokkal nem szembesítették. [8] A XIV. rendű terhelt indokai szerint semmilyen módon nem volt, és nem lehetett a bűnszervezet része, melyet a rendelkezésre álló vallomások és egyéb bizonyítékok is alátámasztanak. A szervezet nélküle is működött, ő fizetést kapott, nem pedig részesedést vagy osztalékot. Sem a pénz kiindulópontját, sem annak célállomását nem ismerte, azt csak a rábízott feladataként fizette be jóhiszeműen egy külföldi bankszámlára. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróság társtettesként, és nem bűnsegédként vonta felelősségre. [9] Mindkét terhelt azt indítványozta, hogy a Kúria mellőzze a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, és enyhítse a büntetésüket. [10] A Legfőbb Ügyészség az V. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakról a BF.809/2023/9. számú, míg a XIV. rendű terhelt indítványáról a BF.808/2023/2. számú nyilatkozatában fejtette ki az álláspontját. [11] Mindkét terhelt vonatkozásában hangsúlyozta, hogy az irányadó tényállás rögzíti azokat a tényeket, amelyek alapján következtetés vonható arra, hogy a terheltek által elkövetett bűncselekmény egy tényleges bűnszervezet keretei között elkövetett volt, és ezt mindkét terhelt tudta. Álláspontja szerint a tényállás mind az elkövetéskor, mind az elbírálásakor hatályos bűnszervezet fogalmi ismérveinek megfelelő tényeket tartalmazza. [12] A cselekményben sok személy, köztük egy külföldi állampolgár, valamint az alapügy terheltjei és más ismeretlenül maradt személyek vettek részt, akik között a feladatok szigorúan meghatározottak, tagoltak voltak. A csoportban minden résztvevő tudta, hogy mikor, mit és hogyan kell tennie. [13] A pénz szállításában és a pénzbefizetésekben részt vevő V. rendű terhelt a végrehajtói szinten tevékenykedett. Ők az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt utasításai szerint, a bizonylatok és a szállított pénz tekintetében is szigorú elszámolás alapján jártak el. [14] Az V. rendű terhelt a pénzszállítást a neki átadott, többnyire külföldi rendszámú gépkocsival a XIII. rendű vagy a XXVIII. rendű terhelt kíséretében végezte annak érdekében, hogy egy esetleges közúti ellenőrzés során ne legyen feltűnő, hogy nagy távolságra egyedül utazik. Az utazáshoz GPS-t, mobiltelefont és költőpénzt kapott. A nagy összegű pénzt számolatlanul, egy ismeretlen személytől vette át, akit csak a mobiltelefonon megadott ismertető jelek alapján lehetett beazonosítani. A pénzt az arra a célra kialakított rejtekhelyen szállította Magyarországra, feladatai teljesítéséért pedig alkalmi díjazásban részesült. [15] Ezen túlmenően az V. rendű terhelt az általa képviselt gazdasági társaság nevében a III. rendű terhelt kérésére külföldön nyitott euró és amerikai dollár devizanemben számlákat, Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 4 amelyekre nem a cég gazdasági tevékenységével kapcsolatos összegek, hanem az I-IV. rendű terhelt utasításai szerint, az ítéleti tényállásban megjelölt összegek kerültek befizetésre. [16] Emellett az V. rendű terhelt a III. rendű terhelt által megvásárolt, rejtekhellyel ellátott gépkocsival szállított csempészett cigarettát 2014 végétől 2015. május 26. napjáig a III. rendű és a IV. rendű terhelt utasításainak megfelelően. [17] A csoport működése mind a kábítószer-kereskedelemből származó pénz, mind a csempészett cigaretta tekintetében láncolatos, egymáshoz kapcsolódó, egymást kiegészítő volt, amely a célzott és egyben végre is hajtott bűncselekményekhez társult. [18] A XIV. rendű terheltnek felrótt bűncselekménnyel kapcsolatban kifejtette, hogy a terheltnek az irányadó tényállás szerint anyagi nehézségei voltak, ezért fogadta el a III. rendű terhelt azon ajánlatát, hogy az általa alapított gazdasági társaság képviselőjeként, a társaság nevében egy külföldi bank fiókjánál euróban és amerikai dollár devizanemben vezetett számlát nyisson. Erre a számlára 52 alkalommal, összesen 3.238.414.847 forint értékű, bűncselekményből származó valutát fizetett be annak érdekében, hogy a pénz bűncselekményből származását eltitkolja. [19] Az általa befizetett pénz átadásának módja, a bankszámlanyitás körülményei, az a kötelezettsége, hogy az euró amerikai dollárra történő átváltását megelőzően az I. rendű és a II. rendű terheltet tájékoztatni kellett, és a konvertálás csak az engedélyük alapján történhetett meg, nyilvánvalóvá tették számára, hogy az ítéleti tényállásban megjelölt összegű pénz bűncselekmény elkövetéséből származik, ekként tevékenysége a pénz bűnös eredetének leleplezését célozza. Erre lehet következtetni abból is, hogy a konvertálást követően a XIV. rendű terhelt által képviselt társaság számlájáról ismeretlen személy utalt át rendkívül nagy összeget távol-keleti cégek külföldi bankszámlája, illetve a számlára ismeretlen személy fizetett be szintén rendkívül nagy összeget. [20] Az irányadó tényállás alapján a XIV. rendű terhelt cselekvősége nem volt elszigetelt, hanem egy olyan, több személyből álló csoporthoz kapcsolódott, amelyen belül a feladatok több szinten is irányítói és végrehajtói feladatokra osztottak voltak, és amely szinteken belül is több személy működött közre. [21] Ezt támasztja alá egyébként a XIV. rendű terhelt azon hivatkozása, hogy az általa végzett feladatokat távollétekor mások is el tudták látni, mellyel maga is elismerte, hogy a több személyből álló csoport tagjai között voltak olyanok, akik hozzá hasonló feladatot láttak el. [22] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat mindkét terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [23] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételükben az V. rendű és a XIV. rendű terheltek a felülvizsgálati indítványukban foglaltakkal egyezően fejtették ki az álláspontjukat. III. [24] Az V. rendű és a XIV. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [25] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 5 [26] Az V. rendű és a XIV. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában a bűnszervezetben elkövetés megállapítását kifogásolta. [27] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a büntetőjog más szabályának megsértése –
3. b)pont második fordulat – miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [28] A bűnszervezetben történő elkövetés az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös. Az nem része a jogi minősítésnek, hanem olyan, bármilyen szándékos bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolható többes elkövetői forma, ami megvalósulása esetén a Büntető Törvénykönyv Általános Részében foglalt jogkövetkezményeket – egyebek mellett az e szervezeti forma keretében elkövetett bűncselekmény büntetési tételkeretének az emelkedését – vonja maga után. [29] Következésképpen az sem érintené a bűncselekmény minősítésének törvényességét, ha a bíróság tévesen jutott volna arra az álláspontra, hogy az V. rendű vagy a XIV. rendű terhelt bűnszervezetben követte el a terhére rótt cselekményt. [30] Így a bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására való hivatkozás önmagában, függetlenül a kiszabott büntetéstől, nem felülvizsgálati ok. [31] A bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására hivatkozás a felülvizsgálati indítványban mint „a büntetőjog más szabályának” megsértése – azaz a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat – lehet alapja a felülvizsgálatnak, feltéve, ha ez arra is kiterjed, hogy az említett anyagi jogszabálysértés miatt a kiszabott büntetés törvénysértő [hivatkozott törvényhely
2. ba)alpontja]. [32] Jelen esetben azonban az V. rendű terhelttel szemben kiszabott 3 év 4 hónap szabadságvesztés büntetés még a bűnszervezetben elkövetés miatti büntetési tétel felső határának emelkedését figyelmen kívül hagyva is törvényes. A terhére rótt pénzmosás bűntette [Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] – elbíráláskor hatályos – büntetési tétele 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés, az eljárt bíróság pedig az irányadó törvényi minimum lefelé történő átlépésével, a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával szabta ki vele szemben a büntetést. [33] A XIV. rendű terhelttel szemben kiszabott 2 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés pedig a pénzmosás bűntette [Btk. 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont,
3. b)pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] – elkövetéskor hatályos – 2 évtől 8 évig terjedő büntetési tételkerete közé esik, a törvényi minimumhoz közeli, következésképpen akkor sem lehetne eltúlzottan súlyosnak tekinthető, ha a bűnszervezetben elkövetés megállapítása törvénysértő lenne. [34] A bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának további jogkövetkezménye a büntetési tétel felső határának emelkedésén kívül az elkövető feltételes szabadságra bocsátásból való kizárása, valamint a fegyház végrehajtási fokozat megállapítása is. [35] A feltételes szabadság lehetőségéből kizárás (valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatának meghatározása) akkor sem tekinthető törvénysértő büntetéskiszabásnak, ha annak alapja a bűnszervezetben elkövetés az V. rendű és a XIV. rendű terhelt által állított téves megállapítása lenne. [36] A Kúria mindemellett az indítványban foglaltak kapcsán vizsgálta, hogy a bűnszervezetben elkövetés megállapítása az irányadó tényállásban foglalt ténymegállapítások alapján törvényes volt-e. [37] A bűnszervezet jogi szabályozását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 1997. szeptember 15. napjával iktatta be a büntetőtörvénybe (korábbi Btk. 137. § 7. pont). A rendelkezést a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 35. §-a 1999. március 1. napjával Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 6 módosította és átszámozta (korábbi Btk. 137. § 8. pont). Az ekkor hatályba lépett törvényszöveg szerint bűnszervezet: bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, aláfölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. Ezt követően a törvényszöveget a 2002. április 1. napjától hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXXI. törvény 19. §

(5)bekezdése határozta meg. Aszerint a bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ugyanez a szövegezés került át a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontjába is. [38] E két törvényi rendelkezés összevetése alapján kitűnik, hogy a
2. április
3. napjától hatályos módosítás a bűnszervezet fogalmi elemei közül többet elhagyott, ugyanakkor új elemeket is meghatározott. A módosító törvény miniszteri indokolása akkor az alábbiakat tartalmazta: „A szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés büntetőjogi eszközeinek kialakítása az elmúlt időszakban különös hangsúlyt kapott mind az Európai Unióban, mind más nemzetközi szervezetekben.
4. december 21-én az Európai Unió Tanácsa együttes fellépést fogadott el az Európai Unió tagállamaiban a bűnöző szervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról.”. Az együttes fellépés
5. Cikke határozza meg a bűnöző szervezet fogalmát: „Ezen együttes fellépés tekintetében a »bűnöző szervezet« kettőnél több személy hosszabb időre szóló szervezett együttműködését jelenti olyan bűncselekmények összehangolt elkövetésére, amelyek büntetési tételének felső határa legalább négyévi szabadságvesztés büntetés, vagy ilyen tartamú biztonsági intézkedés, avagy ennél súlyosabb büntetés, tekintet nélkül arra, hogy ezek a bűncselekmények magukban képezik az elkövetés célját, vagy pedig eszközül szolgálnak arra, hogy vagyoni előnyt szerezzenek és adott esetben közhatóságok működését megengedhetetlen módon befolyásolják.”. [39]
6. december 14-én a 2282/
7. (XI. 29.) Korm. határozat alapján a belügyminiszter aláírta az ENSZ keretében létrejött Egyezményt a határon átnyúló szervezett bűnözés ellen. Az Egyezmény
8. Cikke határozza meg a szervezett bűnözői csoport fogalmát. „Az Egyezmény alkalmazásában »Bűnöző szervezet«: hosszabb ideig fennálló, három vagy több főből álló strukturált csoport, amely összehangoltan működik egy vagy több, ebben az Egyezményben meghatározott súlyos bűncselekmény vagy törvénysértés céljából, közvetlen vagy közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve; »Súlyos bűncselekmény«: legalább négyévi szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntethető törvénysértést megvalósító magatartás; »Strukturált csoport«: nem egyetlen bűncselekmény azonnali végrehajtására, és nem alkalomszerűen létrehozott csoport, amelyben nem szükséges, hogy tagjai pontosan meghatározott szerepeket kapjanak, vagy hogy tagsága állandó legyen, illetőleg fejlett hierarchiával rendelkezzen”. [40] A törvény az együttes fellépésnek és az említett ENSZ Egyezménynek megfelelő rendelkezést tartalmaz a bűnszervezet fogalmára. [41] A törvénymódosítás tehát tudatosan, az ENSZ Egyezmény kifejezetten ezt rögzítő tartalmára való utalással mellőzte a bűnszervezet fogalmi elemei közül – egyebek mellett – az alá-fölérendeltség követelményét, a konspiratív működés pedig sem a korábbi, sem a későbbi Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 7 szabályozásnak nem volt eleme, és azt a hivatkozott nemzetközi jogi aktusok sem kívánják meg. [42] Ugyanakkor kétségtelen, hogy a Magyarország
9. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
10. évi LXVI. törvény
11. §-a újabb elemeket épített a bűnszervezet Btk.
12. §

(1)bekezdése szerinti fogalmába. Ez a hierarchikus szervezettség és a konspiratív működés. Tekintettel arra, hogy e módosítás

1. július
2. napján, még a jogerős ítélet meghozatala előtt lépett hatályba, ezért az az ügyben nem közömbös. [43] A
3. évi LXVI. törvény
4. §-ával módosított Btk.
5. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint a bűnszervezet megállapításának feltételei az alábbiak: − legalább három személyből álló, − hosszabb időre, − hierarchikusan szervezett, − konspiratívan működő csoport, − amelynek célja ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [44] E feltételek egyidejű megléte esetén törvényes a bűnszervezet megállapítása. [45] A bűnszervezet törvényi feltételei közül a három vagy több személy megléte, és az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésére való irányultság részletesebb indokolást nem igényel. [46] Az V. rendű terhelttel szemben az ügyészség pénzmosás bűntette [Btk. elkövetéskor hatályos
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont,
3. b)pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] és orgazdaság bűntette [Btk. elkövetéskor hatályos 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(6)bekezdés b) pont] miatt emelt vádat. Az elkövetéskor hatályos törvény szerint az előbbi két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, utóbbi öt évtől tíz évig terjedő szabadágvesztéssel volt büntetendő. Az elbíráláskor hatályos törvény szerint a terhére rótt bűncselekmények egységesen pénzmosás bűntettének minősültek, mely öt évtől tíz évig terjedő szabadágvesztéssel volt büntetendő. [47] A XIV. rendű terhelttel szemben az ügyészség pénzmosás bűntette [Btk. elkövetéskor hatályos 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] és orgazdaság bűntette [Btk. elkövetéskor hatályos 379. §

(1)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés a) pont] miatt emelt vádat. Az elkövetéskor hatályos törvény szerint az előbbi két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, utóbbi három évig terjedő szabadágvesztéssel volt büntetendő. Az elbíráláskor hatályos törvény szerint a terhére rótt pénzmosás bűntette öt évtől tíz évig terjedő szabadágvesztéssel volt büntetendő. [48] Továbbá a három vagy több személy megléte (a terheltek számára is tekintettel) szintén egyértelműen megállapítható. Nem feltétele a bűnszervezet megállapításának, hogy a terhelt valamennyi elkövetőtársát ismerje; elegendő, ha a tudata kiterjed arra, hogy a bűnös tevékenységet legalább hárman végzik. [49] Az irányadó tényállás e körben a következőket rögzíti: – az I. rendű és a II. rendű terhelt házastársak, akik közül az I. rendű terhelt egy piacon pénzváltóként dolgozott, ahol megismerte a III. rendű terheltet, valamint élettársát, a IV. rendű terheltet; – a XVI. rendű terhelt a III. rendű terhelt édesanyja, a XVII. rendű terhelt a testvére, a XV. rendű terhelt a III. rendű terhelt volt felesége, a XI. rendű terhelt a XVII. rendű terhelt lánya, egyben a III. rendű terhelt unokahúga és a XVI. rendű terhelt unokája, a IX. rendű terhelt a XV. rendű terhelt testvére és a III. rendű terhelt volt sógornője; Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 8 – az V. rendű terhelt a III. rendű terhelt másodunokatestvére, míg a XXXIV. rendű terhelt az V. rendű terhelt anyósa, a XIII. rendű terhelt és fiai, a XII. rendű és a XIV. rendű terhelt az V. rendű terhelt szomszédai, akik szintén ismerősi viszonyban álltak a III. rendű terhelttel, akinek a XX. rendű terhelt az unokatestvére; – a XXV. rendű terhelt és annak sógora, a XXIV. rendű terhelt az V. rendű terhelt ismerőse; – a III. rendű terhelt illegális cigarettacsempészet kapcsán ismerte meg a külföldön dolgozó XXXIII. rendű terheltet, közöttük baráti-bizalmi viszony alakult ki, és a XXXIII. rendű terhelt cégalapításban segített a III. rendű terheltnek külföldön; – a IV. rendű terhelt a XXVII. és XXVIII. rendű terhelteket is ismerte. [50] Az irányadó tényállás alapján tehát a terheltek ismerték egymást, a bűnszervezet működtetésében a külföldi állampolgárnak, továbbá az I. rendű és a II. rendű terheltnek volt kiemelt szerepe. [51] Az irányadó tényállás a bűnszervezet felépítésével, és e körben az V. rendű és a XIV. rendű terhelt cselekvőségével kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza: – az I. rendű terhelt a piacon ismerte meg a külföldi állampolgárt, akinek a pénzváltásban, később a banki átutalásokban is segítséget nyújtott; – a külföldi állampolgár az Amerikai Egyesült Államok Kábítószerellenes Hivatala Newarki Területi Irodájának látókörébe került 2006-ban, mivel kábítószer-kereskedelemmel és pénzmosással foglalkozó, Kolumbiában, az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában tevékenységet folytató nemzetközi bűnszervezettel állt kapcsolatban akként, hogy kábítószer értékesítéséből származó bevételek elleplezésében működött közre két kolumbiai személyen keresztül; – a külföldi állampolgár bizalmi kapcsolatba került az I. rendű terhelttel, és vele, valamint a II. rendű terhelt közreműködésével 2013 előtt egy olyan bűnszervezetet épített ki Magyarországon, amely az Európába érkezett, kábítószer értékesítéséből származó készpénz összegyűjtését, az egyes országokon át történő rejtett szállítását, banki szolgáltatások igénybevétele révén távol-keleti cégek bankszámláira történő eljuttatását végezte oly módon, hogy a pénz valódi eredete a hatóságok és a pénzintézetek számára ne váljon ismertté; – a bűncselekményből származó pénz hatékonyabb továbbítása céljából 2013-ban az I. rendű és a II. rendű terhelt a III. rendű terhelt segítségével egy pénzszállítói hálózatot hozott létre, akik három külföldi országban, az előre egyeztetett találkozókon átvették a bűncselekményből származó pénzt, majd azt az erre a célra átalakított gépjárművekben elrejtve Magyarországra szállították; – a pénzt ezt követően – a bűnszervezet ismeretlen tagjai – a külföldön és Magyarországon nyitott bankszámlákra befizették, amely összegeket távol-keleti cégek távol-keleten vezetett bankszámláira utalták át; – a III. rendű és a IV. rendű terhelt rokonaik, megbízható, közeli ismerőseik közül bizalmi alapon választotta ki azokat a személyeket, akik a pénz szállításában és a bankszámlákra történő befizetésekben közreműködtek; – a futárok, a külföldi pénzátvételek, a banki befizetések irányításába az I. rendű terhelt bevonta a magyar származású, a magyar nyelvet jól beszélő feleségét, a II. rendű terheltet is, aki az utasításokat telefonon adta meg, illetve az üzenetek továbbítása, a bankszámlanyitások, az iratok és a pénz átvétele során aktívan közreműködött a banki befizetések előkészítésében férjét, az I. rendű terheltet helyettesítve; Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 9 – a pénzátadás helyét a nemzetközi bűnszervezet vezetői az I. rendű és a II. rendű terhelttel közölték, akik ezt az információt a III. rendű és a IV. rendű terheltnek továbbították, akiknek a feladatát a konkrét szállítás megszervezése képezte; – a III. rendű és a IV. rendű terhelt kiválasztotta a pénz szállítását végző személyeket, alkalmanként személyesen ők is kiutaztak külföldre, és szállították a pénzt Magyarországra; – a szállításhoz szükséges, többnyire külföldi rendszámú, rejtekhellyel kialakított gépkocsikat az I. rendű és a III. rendű terhelt biztosította a futároknak, továbbá GPS navigációs egységet, mobiltelefont, 1.000 euró és 100.000 forint költőpénzt is adtak nekik; – a mobiltelefonban a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű terhelt telefonszáma el volt mentve, mivel a futárok ezen keresztül kapták meg a pénz átvételének pontos helyére, időpontjára vonatkozó információkat, illetve, hogy a pénzátadó személyeket miről ismerhetik fel; – a pénz Magyarországra történő szállítását a III. rendű és a IV. rendű terhelt úgy szervezte, hogy a futárok között lehetőség szerint férfi és nő is legyen annak érdekében, hogy az esetleges közúti ellenőrzés során a családi utazás látszatát lehessen kelteni, és ezáltal egy esetleges átvizsgálás veszélye kisebb legyen; – a pénz szállítása során a futárokkal a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt telefonon tartotta a kapcsolatot, akiknek minden ország határának átlépésekor üzenetet kellett küldeniük a II. rendű terheltnek is; – a futárok a pénzt átadó személlyel való találkozás során, külön elszámolás nélkül, nagy összegű, többnyire 300-400 ezer, különböző címletű eurót vettek át, amelyet a gépkocsiban kialakított rejtekhelyre tettek, és azt a Magyarországra visszatérés után az I. rendű és a II. rendű vagy a IV. rendű terhelt lakására vitték; – a III. rendű és a IV. rendű terhelt a náluk hagyott pénzt rövid időn belül mindig átadta az I. rendű és a II. rendű terheltnek, akik azt átszámolták, hiány esetén pedig a III. rendű terheltet elszámoltatták; – a pénz átadását követően a futárok minden szállításért 30-70.000 forint közötti összeget kaptak eleinte az I. rendű vagy a II. rendű terhelttől, később pedig a III. rendű és a IV. rendű terhelttől; – 2014 tavaszán az I. rendű és a III. rendű terhelt megegyezett abban, hogy a pénz külföldről Magyarországra szállításának meggyorsítása, és az esetenként meghiúsult pénzátvételek miatti kiadások csökkentése érdekében külföldön egy lakást bérelnek, ahol folyamatosan várakozik két futár, és ezáltal egy nap akár több átvételt is le lehet bonyolítani; – ezen megállapodásnak megfelelően a III. rendű terhelt 2014 májusától külföldön bérelt egy házat, ahol általában egy futár és kísérő várta az értesítést arról, hogy mikor indulhatnak a pénz átvételére két másik országba; – a pénz átvételének megtörténtekor a III. rendű és a IV. rendű terhelt egy másik futárt és kísérőt indított el Magyarországról, akik útközben, külföldön a pénzt átvették és azt Magyarországra hozták; – az I. rendű és a II. rendű terhelt az átvett pénzt felosztotta, azt átadta a befizetőknek, akik azt, a megjelölt bankokban megnyitott bankszámlákra készpénzben befizették; – a befizetők beszervezésében a III. rendű és a IV. rendű terhelt is közreműködött, a bankszámlanyitást a II. rendű terhelt irányította; – a számlanyitás során eljáró személyek – az előzetes utasításoknak megfelelően – a későbbi befizetők számára internetes hozzáférést igényeltek, majd a számlanyitással kapcsolatos valamennyi iratot és a belépési segédeszközt átadták a III. rendű vagy a IV. rendű terheltnek, vagy közvetlenül az I. rendű vagy a II. rendű terheltnek; Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 10 – a befizetők pénzintézethez szállítását az I. rendű és a II. rendű terhelt, később pedig a III. rendű és a IV. rendű terhelt szervezte; – a bankszámlákra történő befizetések alkalmával a befizetők a készpénzt egy táskában vették át a II. rendű, illetve a III. rendű és a IV. rendű terhelttől, majd az euró befizetését követően egyedi átváltási árfolyamra ajánlatot kértek, amelynek nagyságáról az I. rendű vagy a II. rendű terheltet tájékoztatták, jóváhagyásukat követően az eurót az amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlára vezetették át (konvertáltatták), a banki tranzakcióról kapott bizonylatokat az I. rendű, a II. rendű vagy a III. rendű és IV. rendű terheltnek visszaadták, tőlük pedig a befizetésért járó díjat megkapták; – a befizetéseket irányító I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű terhelt ügyelt arra, hogy a befizetők ne ugyanazon a napon és banknál végezzék a befizetést; hogy megjelenésük ne keltsen gyanút, egyben a befizetőket arra is kioktatták, hogy a pénz eredetére történő esetleges rákérdezéskor valamilyen elfogadható magyarázatot adjanak; – a pénz bankszámlára befizetése, majd annak amerikai dollár bankszámlára történt átvezetése után az ismeretlen személy – a nemzetközi bűnszervezet utasításainak megfelelően – az összeget távol-keleti számlákra utalta át, amelyek megtörténtéről a visszaigazolásokat az I. rendű és a II. rendű terhelt kapta meg, amelyeket a nemzetközi bűnszervezetnek továbbítottak; – a külföldi állampolgárt

1. november
2. napján az Egyesült Államokban elfogták; – a pénzszállításban és befizetésben résztvevő terheltek tisztában voltak azzal, hogy a kimagaslóan nagy összegű készpénz megszerzésével, kezelésével, azok tekintetében pénzügyi és kiegészítő szolgáltatás igénybevételével, annak bűnös eredetét a hatóságok elől eltitkolják, egyben közreműködnek abban, hogy a bűncselekményből származó pénzt a későbbiekben legális eredetűnek tüntethessék fel; –
3. május
4. és
5. november
6. között az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt – a bűnszervezet irányításával – 18.115.153.333 forint összegű bűncselekményből származó készpénz eredetének leleplezésében vett részt, amelyért az I. rendű és a II. rendű terhelt az átutalt összegek arányában jutalékot, míg a III. rendű és a IV. rendű terhelt tőlük fizetséget és költségtérítést kapott; – a III. rendű és a IV. rendű terhelt a pénz szállításába és befizetésébe az V. rendű terheltet befizetőként és futárként is bevonta; – az V. rendű terhelt, miként a befizetőként és/vagy futárként is eljáró társai, fizetség fejében, anyagi haszonszerzés végett végezték tevékenységüket, akik azt is felismerték, hogy egy bűnszervezet tagjaként, annak érdekében végzik munkájukat; – a III. rendű és a IV. rendű terhelt felkérésére és utasításai szerint a XII. rendű terhelt 2013 tavasza és 2014 ősze között legalább öt alkalommal – a III. rendű terhelt tulajdonát képező, külföldi rendszámmal ellátott, rejtekhelyes gépkocsival – kiutazott három külföldi országba, hogy ott ismeretlen személyektől anyagi haszonszerzés érdekében bűncselekményből származó pénzt vegyen át és azt rejtve Magyarországra szállítsa. Utazásai során – egyebek mellett – az V. rendű terhelt is elkísérte azért, hogy egy esetleges közúti ellenőrzés során ne legyen feltűnő, hogy külföldön nagy távolságra egyedül utazik; – a III. rendű terhelt ajánlatára az V. rendű terhelt megkérte anyósát, a XXXIV. rendű terheltet, hogy a saját nevére nyisson bankszámlát annak érdekében, hogy arra a III. rendű terhelt befizetéseket teljesítsen; – ennek megfelelően a XXXIV. rendű terhelt
7. március
8. napján egy banknál euró és amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlákat nyitott, amelyhez az V. rendű terhelt is rendelkezett meghatalmazással; Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 11 – az V. rendű és a XXXIV. rendű terhelt a fenti bankszámlára –
9. április
10. és
11. május
12. napja között – euró devizanemben összesen 400.143.841 forintnak megfelelő 1.344.700 eurót fizetett be, amelyet a befizetés után azonnal amerikai dollárra konvertáltatott; – a konvertálást követően ismeretlen személy a XXXIV. rendű terhelt amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlájáról összesen 399.043.229 forintnak megfelelő 1.755.149 amerikai dollárt utalt különböző távol-keleti cégek bankszámláira; – a III. rendű terhelt megbízása alapján az V. rendű terhelt
13. március
14. napján egy külföldön lévő fiókjában euró devizanemben, míg
15. május
16. napján amerikai dollár devizanemben bankszámlákat nyitott; – az V. rendű terhelt az euró devizanemben vezetett bankszámlára –
17. május
18. és
19. október
20. napja között – 2.140.912.090 forint értékű 7.215.500 eurót fizetett be, amelyet még a befizetés napján amerikai dollár számlájára konvertáltatott; – az V. rendű terhelt az amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlájára –
21. május
22. és
23. augusztus
24. napja között – összesen 32.568.512 forint értékű, 144.800 amerikai dollárt fizetett be; – a konvertálást követően ismeretlen személy az V. rendű terhelt amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlájáról különböző távol-keleti cégek különböző bankszámláira összesen 2.291.674.899 forintnak megfelelő 10.254.229 amerikai dollárt utalt át; – az V. rendű terhelt
25. június
26. napján megalapított egy kft.-t, amelynek az ügyvezetője volt; – a III. rendű terhelt utasítására az V. rendű terhelt a kft. nevében a külföldi bank külföldi fiókjában
27. augusztus
28. napján euró és amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlákat nyitott; – az V. rendű terhelt a kft. euró devizanemben vezetett bankszámlájára –
29. szeptember
30. és
31. november
32. napja között – 1.230.843.670 forintnak megfelelő 4.159.570 eurót fizetett be, amelyet még a befizetés napján amerikai dollár számlájára konvertáltatott; – az V. rendű terhelt a kft. amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlájára –
33. október
34. és
35. október
36. napja között – összesen 101.108.940 forintnak megfelelő 464.000 amerikai dollárt fizetett be; – a konvertálást követően ismeretlen személy a kft. amerikai dollár bankszámlájáról távolkeleti cégek külföldi számláira összesen 1.261.891.686 forintnak megfelelő 5.791.564 amerikai dollárt utalt át; – a III. rendű terhelt utasítására az V. rendű terhelt – 2013 vége és
37. május
38. napja között – több, de legalább három alkalommal kiutazott külföldre a III. rendű terhelt tulajdonát képező, külföldi rendszámmal ellátott, rejtekhellyel kialakított Volvo gépkocsival azért, hogy ismeretlen személyektől bűncselekményből származó pénzt vegyen át, és azt Magyarországra szállítsa; – az V. rendű terheltet az utazásai során a XIII. rendű, vagy a XXVIII. rendű terhelt valamelyike elkísérte, hogy egy esetleges közúti ellenőrzés során ne keltsen feltűnést azzal, hogy nagy távolságra egyedül utazik; – az V. rendű terhelt az utazások során pontosan meg nem határozható, de legalább 50 millió forintot meghaladó értékű, bűncselekmény elkövetéséből származó valutát szállított Magyarországra anyagi haszonszerzés céljából, amelyet a III. rendű vagy a IV. rendű terheltnek adott át; Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 12 – az V. rendű terhelt a XXXIV. rendű terhelt, valamint a saját maga által nyitott bankszámlákra 57 alkalommal hajtott végre befizetést, amelyek révén összesen 3.569.573.103 forint bűncselekményből származó pénz eredetének eltitkolásában vett részt; – a befizetésekért és a pénzszállításért összesen legalább 2.400.000 forint díjazásban részesült; – a III. rendű terhelt korábbi elítélése miatt ismerte azokat a csempészeket, akik két külföldi országból jövedéki adózás alól elvont cigarettát hoztak be illegálisan Magyarországra, amelyet ő belföldön és külföldön haszonnal tudott értékesíteni; – a III. rendű terhelt különböző márkájú – többek között Marlboro, Fest, West, Compliment, Miles, Chesterfield, Ching Ling – adójegy nélküli vagy külföldi adójeggyel ellátott cigarettát szerzett meg és értékesített a vevőknek; – Magyarországon belül és a közeli országokba részben személyesen, részben az általa korábban, a pénzszállításba beszervezett személyek közreműködésével szállította a cigarettát a rejtekhellyel ellátott gépkocsival a vevőkhöz; – a vevőkkel a III. rendű vagy a IV. rendű terhelt tartotta a kapcsolatot, akiknek egy része továbbértékesítési céllal vette meg a cigarettát; – a III. rendű terhelt telefonon egyeztette a vevőkkel a rendelkezésre álló vagy beszerezhető cigaretta márkáját, mennyiségét, árát, a szállítás időpontját; – a IV. rendű terhelt maga is végzett szállítást, illetve a III. rendű terhelt távolléte esetén, a tőle kapott instrukcióknak megfelelően, a megrendelések felvételében, összekészítésében, szállításában, a szállítók irányításában közreműködött; – a III. rendű terhelt, a korábban általa is létrehozott bűnszervezet tagjai közül, a IV. rendű terhelt közreműködésével 2014 végétől, többek között az V. rendű terheltet is bevonta a cigarettaszállításokba oly módon, hogy az üzlet telefonon történt megkötését követően kiválasztott személy rendelkezésére bocsátotta a rejtekhelyes járművet, amelybe esetenként, korábban már maga pakolta be a cigarettát, máskor azt a sofőr végezte, egyben azt is meghatározta, hogy a cigarettát mikor és hová kell szállítani; – a cigaretta vételárát több esetben a szállítók vették át a vevőktől, és azt a III. rendű terheltnek vagy az általa megjelölt személyeknek továbbították; – a szállítást általában úgy szervezték meg, hogy a gépkocsiban utazók között lehetőség szerint férfi és nő legyen, hogy egy esetleges közúti ellenőrzés során a családi utazás látszatát lehessen kelteni, továbbá igyekeztek a szállítást olyan napszakban végezni, amikor a közúti ellenőrzés rizikója a legkisebb volt; – a III. rendű terhelt
39. augusztus
40. napján vett meg egy Fiat Ducato típusú, kilenc személy szállítására alkalmas gépjárművet, amelynek a tulajdonosa a XXVIII. rendű, míg üzembentartója az V. rendű terhelt volt; – a III. rendű terhelt a jármű ülései alatti titkos rejtekhelyet alakíttatott ki, és az adójegy nélküli cigarettákat és más csempészett árut is rejtve lehetett így szállítani; – annak érdekében, hogy a cigarettát nagyobb távolságra, különösen Angliába is el lehessen szállítani, a III. rendű terhelt megegyezett a VI. rendű és a XVIII. rendű terhelttel, hogy a cégeik által üzemeltetett tehergépjárművekben rejtve cigarettát csempésszenek; a VI. rendű terhelt erről a szállítást végző sofőrjeit előzetesen tájékoztatta; – a III. rendű terhelt a cigaretta tárolásába bevonta a IV. rendű, az V. rendű, a XII. rendű, a XV. rendű terheltet, továbbá ő maga is tárolt cigarettát édesanyja, a XVI. rendű terhelt ingatlanában; Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 13 –
41. december
42. és
43. május
44. napja között a III. rendű terhelt, az általa működtetett bűnszervezet felhasználásával – részben a IV. rendű terhelt közreműködésével – többek között az V. rendű terhelt belföldön történő közreműködésével, részben a XXIV. rendű terheltnek, részben más személyeknek összesen, legalább 58.010 doboz cigarettát szerzett meg és adott el; – az V. rendű terhelt a III. rendű terhelttel beszerzett, adózás alól elvont cigaretta értékesítésében oly módon vett részt, hogy rendszeresen szállított cigarettát belföldön a saját gépjárműjével, miközben a III. rendű terhelt a saját autójával néhány kilométerre előtte haladt, hogy az esetleges közúti ellenőrzésre figyelmeztesse; – ezen túlmenően az V. rendű terhelt a III. rendű terhelt utasításának megfelelően adózás alól elvont cigarettát készített össze, amelyet a vevőknek, viszonteladóknak, szállítóknak átadott, illetve tárolt is a saját tulajdonú ingatlanában; – az V. rendű terhelt összesen legalább 50.135.076 forint értékű adózás alól elvont cigarettát szerzett meg, működött közre azok értékesítésében, amelyből ismeretlen összegű anyagi haszna származott; – a III. rendű és a IV. rendű terhelt a pénz befizetésébe a XIV. rendű terheltet is bevonta; – a III. rendű terhelt tudomást szerzett arról, hogy a XIV. rendű terhelt
45. január
46. napján megalapította a
47. számú kft.-t, amelynek a képviselője is volt; – a III. rendű terhelt tudta, hogy a XIV. rendű terheltnek anyagi nehézségei vannak, ezért felajánlotta neki, hogy díjazás ellenében az általa képviselt gazdasági társaság nevében külföldön bankszámlát nyisson, és arra befizetéseket teljesítsen; – a XIV. rendű terhelt a III. rendű terhelt felkérésének megfelelően a
48. számú kft. nevében
49. február
50. napján egy külföldi bank külföldi fiókjában euró és amerikai dollár devizanemben bankszámlát nyitott; – a XIV. rendű terhelt az euró devizanemben vezetett bankszámlára
51. február
52. és
53. június
54. napja között 195.799.355 forintnak megfelelő 635.150 eurót fizetett be, amelyeket még a befizetés napján az amerikai dollár számlájára konvertáltatott; – a XIV. rendű terhelt a
55. számú kft. külföldi, amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlájára
56. február
57. és
58. november
59. napja között összesen 3.042.806.721 forintnak megfelelő 12.930.850 amerikai dollárt fizetett be; – a XIV. rendű terhelt amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámláján ezen túlmenően 46.852.000 forintnak megfelelő 192.756 amerikai dollár jóváírására is sor került; – ismeretlen személy a
60. számú kft. amerikai dollár devizanemben vezetett bankszámlájáról távol-keleti cégek különböző bankszámláira 3.307.757.347 forintnak megfelelő 14.098.305 amerikai dollárt utalt át; – a XIV. rendű terhelt 52 alkalommal, összesen 3.238.414.847 forint értékű, bűncselekmény elkövetéséből származó valutát fizetett be az általa képviselt cég bankszámlájára annak eredete eltitkolása érdekében, amelynek fejében a III. rendű és a IV. rendű terhelttől alkalmanként legalább 20.000 forintot kapott a banki befizetési bizonylatok átadásakor; – így a XIV. rendű terhelt a tevékenységéért legalább 1.040.000 forint díjban részesült. [52] Az V. rendű terhelt a pénzszállításokban, pénzbefizetésekben és a cigarettacsempészetben egyaránt részt vett. Tevékenységét a III. rendű és a IV. rendű terhelt közvetlen irányítása, az ő utasításaik alapján látta el, a bűnszervezet tevékenységébe maga is bevonta az anyósát, a XXXIV. rendű terheltet. A pénzszállítások és a cigarettacsempészet során más terhelttársai is vele utaztak a lebukás veszélyének csökkentése érdekében. Az V. rendű terhelt nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy a cigaretta csempészése törvénybe Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 14 ütköző, de azzal is, hogy az általa szállított és befizetett pénz bűncselekmény elkövetéséből származik. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a pénzmozgás határokon átívelő volt, minden esetben leplezett, külföldi bankok szolgáltatásait vették igénybe. A szállított és befizetett pénz illegális voltára utal annak rendkívül magas összege, továbbmenően az a tény, hogy az V. rendű terhelt által kezelt bankszámlákról a befizetett pénzt idegen személyek távol-keleti bankokba utalták, illetve e számlákra idegen személyek is befizetéseket eszközöltek. [53] Mindez pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy az V. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy az általa szállított és befizetett pénz bűnös eredetű, és azzal is, hogy a pénz illegális voltának leplezésére irányuló tevékenységben másokkal együttműködve, szervezetten cselekszik. [54] Ugyanez igaz a XIV. rendű terheltre is. [55] Kétség sem fér ahhoz, hogy az ő tudata átfogta azt, hogy tevékenysége során a szervezetben legalább három, illetve annál több személy vesz részt, az általa vezetett gazdasági társaság külföldi banknál vezetett számlájára általa külföldi pénznemben befizetett több, mint 3 milliárd forint nem a cége bevétele, az bűncselekményből származik. [56] A Kúria a hosszabb időre szervezettség kapcsán utal arra, hogy az irányadó tényállás szerint a külföldi állampolgár az I. rendű és a II. rendű terhelttel már 2013 előtt bűnszervezetet épített ki Magyarországon az illegálisan megszerzett pénzek szállítására, amely folyamatosan működött, és eközben a további terhelteket a tevékenységükbe bevonták. [57] A tényállás szerint a terheltek
61. május
62. napjáig folytatták a tevékenységüket, amelynek hatósági intézkedés vetett véget. Ekként nincs ténybeli alap annak feltételezésére, hogy a bűnszervezet működése időben limitált, vagy alkalmi jellegű lett volna. Ellenkezőleg, e tényekből az a következtetés vonható le, hogy a terheltek szándéka a határozatlan időre, szervezett keretek közötti tartós működésre irányult. [58] A hierarchikus szervezeti felépítés, mint feltétel az irányadó tényállás alapján szintén megvalósult. A bűnszervezet magyarországi irányításában az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt vett részt. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt olyan utasításokat adott, amelyek esetében az utasított személyeknek nem volt lehetősége az eltérésre, és az utasítások végrehajtását folyamatosan nyomon követték, ellenőrizték. A megrendelést a külföldi személy közvetítette feléjük, akik a szállítást idővel kiszervezték egy alsóbb szintre, a III. rendű és a IV. rendű terheltnek {Fővárosi Törvényszék 7.B.1619/2017/
63. számú ítélet [451] bekezdés}. Ezt követően a III. rendű és a IV. rendű terhelt szervezte be a futárokat, irányította a futárok munkáját, illetve szervezte a befizetőket {Fővárosi Törvényszék 7.B.1619/2017/
64. számú ítélet [452] bekezdés}. Ebben a hierarchiában végrehajtói feladatot látott el az V. rendű és a XIV. rendű terhelt. [59] Mindezekből következik, hogy az V. rendű és a XIV. rendű terhelt tudattartalma is kiterjedt arra, hogy legalább három főből álló, de ténylegesen nagyobb hálózat része, amelyben mindenkinek megvan az előre leosztott és meghatározott feladata, a szervezet működésében betöltött szerepe. [60] A hierarchikus szervezettség nem jelenti valamennyi bűnszervezetben résztvevő személy hierarchiában való elhelyezkedését. Amennyiben olyan adat áll rendelkezésre, amely akár egy résztvevő szervezői, koordináló, irányító szerepére vonatkozik a feladatok megosztása során, akkor e körülmény olyan alá-fölérendeltséget jelentő személykapcsolatnak tekinthető, amely megalapozhatja a bűnszervezet megállapítását az új fogalom szerint is. [61] Ezt pedig jelen ügyben az irányadó tényállás pontosan rögzíti. [62] A csoport konspiratív működése lényegében a korábbi fogalom összehangolt működésének feleltethető meg, amennyiben az a külvilág elől rejtve valósul meg, de nem Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 15 jelenti a teljes szervezet minden tagjával való együttműködést, hanem az egyes cselekményekhez rendelt személyek összehangolt tevékenységét feltételezi. [63] Az irányadó tényállás szerint a bűncselekményből származó pénzt a futárok előre egyeztetett találkozókon vették át, és kifejezetten az erre a célra átalakított gépjárművekben elrejtve szállították Magyarországra. A szállítás többnyire külföldi rendszámú, rejtekhellyel kialakított gépkocsikkal történt, amelyeket az I. rendű és a III. rendű terhelt biztosított a futároknak, továbbá GPS navigációs egységet, mobiltelefont, 1.000 euró és 100.000 forint költőpénzt is adtak nekik. A pénz Magyarországra történő szállítását a III. rendű és IV. rendű terhelt úgy szervezte, hogy a futárok között lehetőség szerint férfi és nő is legyen annak érdekében, hogy az esetleges közúti ellenőrzés során a családi utazás látszatát lehessen kelteni, és ezáltal egy esetleges átvizsgálás veszélye kisebb legyen. A pénzszállítások során az V. rendű terheltet a XIII. rendű vagy a XXVIII. rendű terhelt valamelyike kísérte el, hogy egy esetleges közúti ellenőrzés során ne keltsen feltűnést azzal, hogy nagy távolságra egyedül utazik. [64] A pénzbefizetéseket irányító I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű terhelt ügyelt arra, hogy a befizetők ne ugyanazon a napon és banknál végezzék a befizetést, hogy megjelenésük ne keltsen gyanút, egyben a befizetőket arra is kioktatták, hogy a pénz eredetére történő esetleges rákérdezéskor valamilyen elfogadható magyarázatot adjanak. [65] A cigarettacsempészés a pénzszállításhoz hasonlóan, rejtekhelyes járművel történt úgy, hogy a gépkocsiban utazók között lehetőség szerint férfi és nő legyen, hogy egy esetleges közúti ellenőrzés során a családi utazás látszatát lehessen kelteni, továbbá igyekeztek a szállítást olyan napszakban végezni, amikor a közúti ellenőrzés rizikója a legkisebb volt. Az V. rendű terhelt rendszeresen szállított cigarettát belföldön a saját gépjárművével, miközben a III. rendű terhelt a saját autójával néhány kilométerre előtte haladt, hogy az esetleges közúti ellenőrzésre figyelmeztesse. [66] Mindez a bűnszervezet megállapításához megkívánt konspiratív működés fogalmának is megfelel. [67] A 4/
65. számú BJE határozat szerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki – eseti jelleggel – a bűnszervezet tevékenységéhez kapcsolódóan akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg. A bűnszervezet jogkövetkezményei akkor alkalmazhatók, ha az elkövető tudata a bűnszervezet törvényben meghatározott tárgyi ismérveit átfogja. Jelen ügyben az V. rendű és a XIV. rendű terhelt aktívan csatlakozott a bűnszervezethez, annak tevékenységében részt vett. [68] Következésképpen az irányadó tényállásból az következik, hogy a bűnszervezet valamennyi ismérve – az elbíráláskor hatályos törvény alapján is – megvalósult, és azt az V. rendű és a XIV. rendű terhelt felismerte, ezért a bűnszervezetben elkövetés megállapítása törvényes. [69] A bűnszervezet megállapításának az elkövetéskor hatályos Btk.-ban írt valamennyi (a hierarchikus felépítést és a konspiratív működést nélkülöző) feltétele pedig értelemszerűen szintén megvalósult. Fel sem merül, hogy az V. rendű és a XIV. rendű terhelt a terhére rótt cselekmény elkövetése során mindezzel ne lett volna tisztában. [70] Ekként a bíróság a jogerős ítéletben törvényesen állapította meg (és alaposan indokolta), hogy az V. rendű és a XIV. rendű terhelt a cselekményét bűnszervezetben követte el, és törvényesen alkalmazta annak jogkövetkezményeit is. [71] A XIV. rendű terhelt szerint a terhére rótt cselekményt nem társtettesként, hanem bűnsegédként követte el. Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 16 [72] A Btk.
66. §

(3)bekezdése szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. A Btk. 14. §

(2)bekezdése alapján bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. [73] A tettesi és részesi magatartások elhatárolása a törvényi tényálláshoz való viszony alapján történik, hiszen amennyiben az elkövető tényállási elemet valósít meg, úgy tettesnek (közvetett tettesnek vagy társtettesnek) minősül, amennyiben azonban a tevékenysége a tényálláson kívül reked, részesként (felbujtó vagy bűnsegéd) vonható felelősségre. [74] A törvényi tényállásban írt elkövetési magatartás tanúsítása tényállási elem megvalósítását jelenti. [75] A Btk. – elkövetéskor hatályos – 399. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy pénzmosás bűntettét követi el, aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze [

1. a)pont
2. aa)alpont], továbbá, aki a dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi [
3. b)pont]. [76] Nem kétséges, hogy a XIV. rendű terhelt az általa képviselt gazdasági társaság számlájára történő befizetésekkel és átváltásokkal a más által elkövetett bűncselekményből származó pénzzel vett igénybe szolgáltatást a pénz eredetének leplezése céljából. [77] Ekként a törvényi tényállásban írt magatartást tanúsította, és nem valamely másik személy ilyen jellegű cselekményét segítette. Ebből adódóan szóba sem kerülhet, hogy a terhére rótt bűncselekményt bűnsegédként követte el. [78] Az V. rendű terhelt kifogásolta, hogy a bizonyítási eljárásban nem került sor szembesítésekre. [79] Ezzel kapcsolatban a Kúria rámutat a következőkre. [80] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [81] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [82] Az V. rendű terhelt valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül a jogerős ítéleti tényállást támadta akkor, amikor a szembesítések elmaradását kifogásolta. Ily módon valójában tényálláson kívüli körülményekre hivatkozással eltérő tényállás megállapítását szorgalmazta. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. [83] A Be. 659. §

(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Ez alól kivételt képez a Be. 659. §

(6)bekezdésében írt rendelkezés, mely szerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. Kúria 3.Bfv.552/2023/39-I 17 [84] A Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokú eljárás során nem történt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés; ilyenre egyébként az V. rendű és a XIV. rendű terhelt sem hivatkozott. [85] Az elsőfokú eljárásban a terheltek képviseletében minden esetben jelen volt a védőjük, amikor a jelenléte a törvény alapján kötelező. A terheltek képviseletét ellátó védők között érdekellentét nem állt fenn, eljárásuk ez okból sem volt akadályozott. [86] Ekként a Kúria az V. rendű és a XIV. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján az V. rendű és a XIV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [87] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [88] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. május
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ