Kfv.37226/2026/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott befogadhatósági okok fennállását vizsgálja, mégpedig a befogadási kérelemben foglaltak alapján. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.226/2026/

1. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd (cím2) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: A II. rendű alperes: (cím4) Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos Terrorelhárítási Központ Kúria VII.Kfv.37.226/2026/2 A II. rendű alperes képviselője: Az ügyész: 2 Dr. Laskovics Árpád kamarai jogtanácsos Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség (cím5) A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-T-22267/5/
2. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 1.K.700.188/2025/
3. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
4. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.37.226/2026/2 3 [1] Az I. rendű alperes a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.070/2019/
5. számú ítéletével elrendelt megismételt eljárásban, a
6. augusztus 9én kelt, keresettel támadott határozatával – az elsőfokú idegenrendészeti hatóság határozatát helybenhagyva – a török állampolgár felperes munkavállalási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította és a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Törökország területére kiutasította, miután a II. rendű alperes minősített adatokon alapuló véleményére figyelemmel megállapította, hogy a felperes tartózkodása Magyarország nemzetbiztonságát veszélyezteti. A jogerős ítélet [2] A felperes az I. rendű alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
7. február 10-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [3] A jogerős ítélet indokolásában utalt az egységes kúriai gyakorlatra azzal, hogy ha a hatóság minősített adatokra figyelemmel kialakított véleményre alapozza döntését, akkor a határozat nem tartalmazhatja ezeket a minősített adatokat, ez nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését. A minősített adat megismerésére egy külön eljárás alapján, a minősítő által kiadott engedély birtokában van lehetőség, a megismerési engedély megtagadásáról szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A felperes a közigazgatási perrel párhuzamosan a II. rendű alperes véleménye alapjául szolgáló minősített adat megismerése iránt pert indított; a Fővárosi Törvényszék a 113.K.700.204/2022/
8. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, a felperes felülvizsgálati kérelme nyomán eljáró Kúria a Kfv.I.37.673/2022/
9. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Az elsőfokú bíróság kifejtette: a nemzet biztonságához fűződő érdek meghaladja a felperes hatékony jogorvoslati jogának gyakorlásához fűződő érdeket, így jelen esetben a minősített adat védelméről szóló
10. évi CLV. törvény (Mavtv.) rendelkezéseinek betartása érdekében a döntés valós indokainak megismeréséhez való jog korlátozott. Ebben az esetben a hatékony jogvédelem biztosítása érdekében a bíróság és az ügyész jogosult elvégezni a minősített adatok alapján kialakított vélemény megalapozottságának a vizsgálatát. E feladatának a perben mind a bíróság, mind a perben fellépő ügyész eleget tett. A minősített adatok megismerését követően arra a megállapításra jutottak, hogy a minősített adatok alapján a II. rendű alperes megalapozottan állapította meg, hogy a felperes magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti, ezért a tartózkodási engedélyének meghosszabbítása kizárt. A nemzetbiztonsági kockázat fennálltát cáfoló adat nem merült fel a megelőző eljárás során, sem a perben, ezért a véleményre alapított határozat jogszerű. A felülvizsgálati kérelem Kúria VII.Kfv.37.226/2026/2 4 [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének való helyt adást kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
12. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozott. Befogadási kérelmét külön nem indokolta. [6] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [8] ha A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [10] Az ítélet jogerőssé válása azzal a joghatással jár, hogy rendes jogorvoslattal, vagyis önmagában azért, mert a fél azt jogsértőnek vagy megalapozatlannak tartja, többé nem támadható, ezért a felülvizsgálatra a törvény a félnek nem biztosít feltétel nélküli alanyi jogot. A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló döntése körében a Kp. 118. §

(1)Kúria VII.Kfv.37.226/2026/2 5 bekezdésében meghatározott befogadhatósági okok fennállását vizsgálja, mégpedig a befogadási kérelemben foglaltak alapján. A Kp. 117. §

(4)bekezdés utolsó fordulata értelmében a Kúria a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve, ugyanakkor a fél által előadottaknak valamely okból a befogadást alá kell támasztaniuk. A jogerős ítélet fél által állított jogellenességét a Kúria a befogadás során nem vizsgálhatja, mert ezzel megfordítaná a döntései sorrendjét, és a befogadást követő érdemi vizsgálatot előlegezné meg már a befogadási szakaszban. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [12] A perbeli esetben a felperes nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Először is, nem jelölte meg, mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria álláspontjának – első alkalommal történő – kifejtése lenne szükséges. A felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem hívott fel olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatokat sem, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá, nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján nem tudta befogadni. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [14] A felperes a befogadási kérelmében nem adott elő semmit sem, ami az egyedi ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét valószínűsítené. Az egyént ért jogsérelemnek önmagában társadalmi jelentősége, különleges súlya nincs. Így a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti ok sem indokolta. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. Kúria VII.Kfv.37.226/2026/2 6 [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint részletes indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. A befogadhatósági ok részletes indokolásának hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján sem volt mód. [17] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [18] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, erre figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelme tárgyában történő határozathozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [19] A jogerős ítélet felülvizsgálatára a törvény a félnek nem biztosít feltétel nélküli alanyi jogot. A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló döntése körében a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott befogadhatósági okok fennállását vizsgálja, mégpedig a befogadási kérelemben foglaltak alapján. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. április
3. Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s. k. Kúria VII.Kfv.37.226/2026/2 előadó bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró Dr. Szilas Judit s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró 7