Bfv.1266/2020/11 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont]. Ezért halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 3 év 6 hónap szabadságvesztésre, valamint 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. [2] Terhelt2 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként – egy esetben folytatólagosan elkövetett – lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] és társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont]. Ezért halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 3 év 10 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és a II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Kúria 1.Bfv.1.266/2020/11-I 3 [3] A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a

1. június 11-én tartott tanácsülésen meghozott 3.Bf.215/2020/
2. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltek vonatkozásában helybenhagyta. [4] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltek terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt. [5] A felülvizsgálati indítványban a terheltek egyaránt arra hivatkoztak, hogy a bíróság olyan bűncselekményben mondta ki őket bűnösnek, amelyet nem követtek el. A bíróság a védekezéshez való jogukat nem vette figyelembe, mert nem rendelte el az indítványozott tanúk meghallgatását, a kamerafelvételek beszerzését, a Facebook tevékenység, cellainformációs adatok vizsgálatát, holott ezen bizonyítékok ártatlanságukat bizonyították volna. [6] A terheltek kifogásolták továbbá azt, hogy a másodfokú bíróság úgy hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy a tanácsülésen nem vehettek részt és arról nem is értesültek. Mindezekre tekintettel a másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék végzésének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozták. [7] A Legfőbb Ügyészség a BF.1315/2020/
3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványokat részben kizártnak, részben alaposnak tartotta. A terhelteknek a bűnösségük megállapítását érintő indítványa kapcsán kifejtette, hogy a Be.
4. §

(2)bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható, ebből következően nem vitatható a tényállás megalapozottsága és nem kifogásolható a tényállás megállapítását eredményező bizonyíték-értékelő tevékenység mikéntje sem. Mindezekre tekintettel törvényben kizárt a terhelteknek az ártatlanságukat állítva, korábbi elítéléseikre tekintettel történő bizonyíték-értékelő, mérlegelő tevékenységre hivatkozó kifogása, mert az az irányadó tényállással ellentétes. Nem vehetők továbbá figyelembe a terheltek indítványának azon részei sem, amelyekben a bizonyítási indítványok elutasítását sérelmezik, mert azokkal megalapozottságot és ezáltal áttételesen a megállapított tényállást támadják, amire a felülvizsgálati eljárás keretében nincs törvényes lehetőség. [8] A terheltek eljárási kifogásai kapcsán ugyanakkor kifejtette, hogy a törvényi előfeltételek hiányában tartott tanácsülésen való felülbírálat feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, mert a másodfokú bíróság eljárása egy tekintet alá esik azzal, mint amikor olyan személy távollétében tartottak tárgyalást vagy nyilvános ülést, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Hivatkozott a BH 2018.40., továbbá a BH 2016.264., a BH 2014.333. eseti döntésekre. [9] A bírósági iratok alapján megállapítható, hogy a 3.Bf.215/2020/3. számú végzés, mint a tanácsülés kitűzéséről szóló és a szükséges tájékoztatást is tartalmazó kézbesítése sem az I. rendű, sem pedig a II. rendű terhelt vonatkozásában nem tekinthető szabályszerűnek, mivel Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában tértivevény egyáltalán nem áll rendelkezésre, míg Terhelt2 II. rendű terhelt esetében a tértivevény helytelen címet tartalmazott. Megállapítható tehát, hogy a másodfokú tanácsülésről Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű Kúria 1.Bfv.1.266/2020/11-I 4 terhelt értesítése nem szabályszerű, így annak megtartása és a tanácsülésen történő elbírálás törvénysértő, a másodfokú bíróság a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést követett el, amely a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok. [10] Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel, a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.215/2020/

1. számú végzését helyezze hatályon kívül és a Nyíregyházi Törvényszéket utasítsa új eljárásra. [11] III. Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltek felülvizsgálati indítványa részben kizárt, részben alapos. [12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt – mivel az nem irányult az I. rendű és a II. rendű terheltek terhére – a
2. július
3. napjától hatályba lépett, a büntetőeljárásról szóló
4. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
5. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a megtámadott határozatot a Be. 659. §

(5)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §

(6)bekezdése szerinti esetleges további eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [13]

1. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése és eljárási szabálysértés miatt van helye [Be.
2. § a), b) pont]. [14] A Be.
3. § a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt van helye. [15] A Be.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint ilyen anyagi jogi szabálysértés, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, míg a 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerint az is, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [16] A Be. 659. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok eltérő értékelésének, eltérő következtetés levonásának, bizonyításnak, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésének nincs helye. [17] Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, további bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. Kúria 1.Bfv.1.266/2020/11-I 5 [18] Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltek felülvizsgálati indítványa abban a részében, amennyiben az ártatlanságukat állítva a bizonyítási indítványok elutasítását, valamint az általuk felajánlott tanúk, kamera-felvételek és egyéb bizonyítékok figyelmen kívül hagyását sérelmezték, a törvényben kizárt, figyelemmel arra, hogy az indítványban a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét vitatták, a bizonyítás terjedelmét kérdőjelezték meg, azaz valójában a tényállást támadták, mely a felülvizsgálati eljárásban nem lehetséges. Miután a terheltek a bizonyítási indítványok teljesítésének elmaradását sérelmezték, azzal a megalapozottságot és ezáltal úgyszintén a tényállást támadták, amire a felülvizsgálati eljárás keretében nincs törvényes lehetőség. A fentiekre tekintettel a terheltek felülvizsgálati indítványa ebben a részében a törvényben kizárt. [19] 2. A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [20] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára tekintettel, a 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [21] E törvényi rendelkezés szerint a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság sértett-e eljárási szabályt akkor, amikor az ügyet tanácsülésen bírálta el. [22] A Kúria a bírósági iratok alapján az alábbiakat állapította meg. [23] Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a tárgyaláson jelenlévő I. rendű és II. rendű terheltek fellebbezést jelentettek be elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért (elsőfokú bírósági iratok

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal). Az ügyészség a fellebbezés bejelentésére 3 nap határidőt tartott fenn, majd a Nyíregyházi Járási Ügyészség az I. rendű és a II. rendű terhelt terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. [24] A Nyíregyházi Törvényszék a
3. május
4. napján kelt 3.Bf.215/2020/
5. számú végzésében az ügyet tanácsülésre tűzte ki
6. június
7. napjára. [25] Az iratok tartalma szerint Terhelt1 I. rendű terhelt lakóhelye az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésekor a Cím1 szám alatt, míg Terhelt2 II. rendű terhelt lakóhelye a cím4 alatt volt, tartózkodási helyét a nyomozás során a cím5 alatt jelölte meg (nyomozati iratok
8. oldal). [26] A II. rendű terhelt a
9. május 15-én érkezett beadványában tartózkodási helyeként a cím6 alatti címet adta meg, majd más ügyben szabadságvesztés büntetését töltötte, így a
10. június
11. napján és az azt követően tartott tárgyalásra a bv intézetből került előállításra (elsőfokú bíróság 10., 16., 38.,
12. számú iratok). Kúria 1.Bfv.1.266/2020/11-I 6 [27] A Nyíregyházi Törvényszék a 3.Bf.215/2020/
13. számú, a tanácsülés kitűzéséről szóló
14. május 19-én kelt, és május 20-án kiadott intézkedésével a Be.
15. §

(4)bekezdése szerinti értesítésben tájékoztatta az ügyészséget, a terheltet és a védőt – az egyéb eljárási jogaikra történő kioktatás mellett a fent hivatkozott eljárási szabálynak megfelelően – a nyilvános ülés, illetve a tárgyalás tartása iránti indítvány benyújtásának lehetőségéről: az értesítőn a jogosultság, a határidő és a jogszabályhely megjelölésével egyértelműen szerepel. [28] Az iratok alapján megállapítható, hogy Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában az értesítés átvételéről szóló tértivevény nem áll rendelkezésre, míg Terhelt2 II. rendű terhelt esetében a tértivevény helytelen címet tartalmaz. A nyomozati iratok szerint a II. rendű terhelt a gyanúsítotti kihallgatásán tartózkodási helyként az I. rendű terhelttel szomszédos cím5 alatti, míg a bírósági eljárásban a cím6 alatti címet adta meg, azonban az értesítő végzés adminisztratív hiba folytán az I. rendű terhelt lakóhelyére történt kiadásra. A küldeményt helyettes átvevőként a II. rendű terhelt testvére, Terhelt1 I. rendű terhelt vette át. [29] A másodfokú bíróság a 2020. június 11. napján tartott tanácsülésen Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltek fellebbezését elbírálva az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. [30] A felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel a Kúria a másodfokú bíróság eljárásával összefüggésben, az alábbiakra mutat rá. [31] A Be. 598. §

(2)bekezdése alapján a másodfokú bírósági eljárásban a fellebbezés tanácsülésen intézhető el, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §

(3)bekezdés

1. a)vagy
2. c)pontján alapszik és a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozta. [32] A Be. 598. §

(4)bekezdése szerint a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. Az

(5)bekezdés alapján, ha a tanács elnöke a

(2)bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a

(4)bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [33] A tanácsülés tehát abban az esetben tartható meg, ha sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem indítványozta a fellebbezés nyilvános ülésen vagy tárgyaláson történő elbírálását. Amennyiben az arra jogosultak nyilvános ülés tartását indítványozzák, a másodfokú bíróságnak nyilvános ülést kell tartania és az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés útján megállapíthatja a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállást, avagy az ügyben a büntetéskiszabási körülményekre a terheltet meghallgathatja. A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el, bizonyítás felvétele szükséges, vagy a tanácsülésre, illetve nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzi ki ([Be. 599. §

(2)bekezdés, 600. §

(1)bekezdés]. Kúria 1.Bfv.1.266/2020/11-I 7 [34] A Be. 428. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. §

(1)bekezdése szerint nem mondott le. A Be. 510. §

(1)bekezdése előírja, hogy a bíróságnak a kitűzött határnapra idéznie kell azt, akinek a jelenléte a tárgyaláson kötelező. [35] A Be. 425. §

(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre a törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A másodfokú eljárásban a Be. Tizenegyedik, Tizenharmadik, valamint a Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a LXXXII. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (589. §). [36] A Be. 599. §

(5)bekezdése értelmében a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében a nyilvános ülésen a fellebbezés akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. A nyilvános ülést tehát akkor lehet a vádlott távollétében megtartani, ha a vádlott idézése szabályszerűen megtörtént (1/

1. BK vélemény 10/C. pontja). [37] E rendelkezések értelmében nyilvános ülés csak a szabályszerűen idézett terhelt távollétében tartható meg, következésképpen a másodfokú bíróságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy az idézés szabályszerű volt-e. [38] A Be.
2. §

(1)bekezdése szerint az idézés és az értesítés hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabály – a 335/

1. (XII. 4.) Korm. rendelet – szerint kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával szóban történik. [39] Nem szabályszerű a szabadlábon lévő terhelt nyilvános ülésre történő idézése, ha azt a bíróság a terhelt állandó lakóhelyére küldi, de elmulasztja azt a terhelt által a bírósági eljárásban már közölt, így a bíróság által is tudott, ismert tényleges tartózkodási helyére küldeni s az állandó lakóhelyre küldött idézés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza (BH 2018.6., BH 2018.73.). [40] Mindezekre figyelemmel a másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében történő megtartásának feltétele a terhelt szabályszerű idézése (BH 2015.152.). [41] A másodfokú eljárásban a nyilvános ülés megtartása a terhelt szabályszerű idézésének hiányában feltétlen eljárási szabálysértés, ami a felülvizsgálati eljárásban is maga után vonja a büntetőeljárási törvényben előírt jogkövetkezményt (BH 2013.209., BH 2013.33.). [42] Amennyiben a másodfokú bíróság még nyilvános ülést sem tartva, az arra jogosultak nyilatkozatának hiányában tanácsülést tart, eljárása ugyancsak eljárási szabálysértést valósít meg. Kúria 1.Bfv.1.266/2020/11-I 8 [43] A törvényi előfeltételek hiányában tartott tanácsülésen való felülbírálat feltétlen eljárási szabályt sért, mert ekkor a másodfokú bíróság eljárása egy tekintet alá esett azzal, mint amikor olyan személy távollétében tartottak tárgyalást vagy nyilvános ülést, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező (BH 2018.40.). A tanácsülés tartásának előfeltételei hiányoztak, hiszen az arra jogosult nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszthetett volna elő (BH 2016.274., BH 2014.333.). [44] Az előfeltételek vizsgálatáig a másodfokú bíróság el sem jutott, hiszen a tanácsülésről az I. rendű és II. rendű terhelteket nem szabályszerűen értesítette. A bírósági iratok alapján megállapítható, hogy a Terhelt1 I. rendű terhelt részére kiadott értesítést az I. rendű terhelt nem vette át, miután a tértivevény nem is áll rendelkezésre, Terhelt2 II. rendű terhelt értesítése pedig azért nem volt szabályszerű, mert az nem az általa megadott lakcímre, illetve tartózkodási helyekre, hanem tévesen az I. rendű terhelt lakóhelyére került kiadásra. Az értesítést az I. rendű terhelt vette át, azonban ez nem jelenti egyúttal azt, hogy a II. rendű terhelt idézése szabályszerű volt, miután az értesítés nem részére és az általa megjelölt lakcímre történt. [45] A másodfokú bíróság egyébiránt azt is elmulasztotta tisztázni, hogy esetlegesen a másodfokú eljárásban érintett I. rendű és II. rendű terheltek fogvatartásban vannak – legalábbis az iratokból ez tűnik ki – így nem csupán a terheltek szabályszerű idézésének hiányában, hanem ezen adatok hiányában tartotta meg a tanácsülést. [46] A jelen ügyben a terheltek tanácsülésen történő értesítése nem volt szabályszerű, így sem azzal a jogukkal nem tudtak élni, hogy nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását kérik, sem az azon való jelenlétükről nem volt lehetőségük lemondani, a másodfokú bíróság feltétlen eljárási szabályt vétett (BH 2020.292.). [47] Mindezekre tekintettel Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltek eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványa alapos, a megtámadott másodfokú határozatot a Kúria a Be.
2. §

(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Nyíregyházi Törvényszéket új eljárásra utasította. [48] A Kúria a Be. 663. §

(3)bekezdése alapján iránymutatásként előírja, hogy a megismételt másodfokú eljárást a Kúria határozatában a fellebbezés elintézésére vonatkozóan kifejtettek figyelembevételével, az eljárási szabályok – Be. Tizenötödik Rész – maradéktalan betartásával, soron kívül [Be.79. §

(1)bekezdés c) pont] kell lefolytatni. [49] A Be. 663. §

(5)bekezdése szerint, ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és a terhelt fogva van, a fogvatartás kérdésében határoz. [50] Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltekkel szemben a Nyíregyházi Járásbíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamára, valamint arra tekintettel, hogy mindkét terhelt többszörös visszaeső és a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható, a Kúria a Be. 276. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjára figyelemmel, úgy találta, Kúria 1.Bfv.1.266/2020/11-I 9 hogy megalapozottan feltehető, miszerint a terheltek jelenlétének biztosítása a megismételt másodfokú eljárásban kizárólag a letartóztatás elrendelésével biztosítható. [51] Terhelt2 I. rendű terhelt fogvatartása előtt közmunkásként mindössze 54.000,-Ft jövedelemre tett szert, Terhelt2 II. rendű terhelt állandó munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkezett, a terheltek megélhetésüket vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséből biztosították. Ezért életvitelükre, előéletükre, valamint a kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel szökésük, elrejtőzésük veszélyével kell számolni. [52] Mindezekre tekintettel a Kúria a Be. 276. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjában írt okból Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltek letartóztatását a Be. 290. §

(4)bekezdése szerint a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig elrendelte. [53] A Kúria a bűnügyi költség címén befizetett összeg visszatérítéséről a Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja alapján határozott. [54] A végzés elleni fellebbezés a Be. 6. §

(4)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §

(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §

(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. május
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró Záradék A Kúria Bfv.I.1266/2020/
3. számú végzése
4. május
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. május
7. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke Kúria 1.Bfv.1.266/2020/11-I 10