A határozat elvi tartalma: A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt álllást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére a felek akkor hivatkozhatnak, ha elvi jelentőségű jogkérdésben egy bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de e gyakorlat követése a továbbiakban változatlan formában nem támogatható. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdésnek, illetve ügynek van, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A törvény helyes értelmezéséhez fűződő általános társadalmi érdek önmagában nem eredményez a felülvizsgálat engedélyezéséhez szükséges kivételes helyzetet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.21.285/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Magosi Szilvia előadó bíró Dr. Puskás Péter bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: ügyvédi iroda (cím1; ügyintéző: dr. M.Tóth Balázs ügyvéd) Az I. rendű alperes: alperes1 A II. rendű alperes: alperes2 Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 (cím2; ügyintéző: dr. Szabó Elemér ügyvéd) A per tárgya: Jogalap nélküli gazdagodás visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.20.439/2022/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gödöllői Járásbíróság 14.P.21.835/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Pfv.21.285/2022/2 2 Indokolás [1] A vállalkozó II. rendű alperes 2018 júliusa és
- augusztusa között építésiszerelési munkálatokat végzett a megrendelő felperes részére. A felperes az ingatlanán található medence lefedésére is ajánlatot kért a II. rendű alperestől. Az I. alperes mint a II. rendű alperes ügyvezetője
- február 6-án tájékoztatta az ajánlatról, majd elektronikus üzenetben 800.000 forint előleget kért a munka elvégzésére. A felperes az ajánlatot elfogadta, a kért előleget átutalta az I. rendű alperes bankszámlájára. A II. rendű alperes a szükséges munkálatok elvégzését nem kezdte meg. A felperes 2019 szeptemberében az I. rendű alperessel szóban közölt nyilatkozatával elállt a megrendeléstől. [2] A felperes keresetében elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-a alapján jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan a Ptk. 6:
- §-a alapján vállalkozói díj címén 800.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, egyben vállalkozói díj címén beszámítással éltek. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű alperessel szemben helyt adott az elsődleges keresetnek, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [4] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a keresetet az I. rendű alperes vonatkozásában elutasította. Az indokolásában kiemelte, hogy a fellebbezés nem érintette az elsőfokú ítéletnek a II. rendű alperessel szembeni keresetet elutasító rendelkezését és azt a megállapítását, amely szerint a perbeli vállalkozási szerződés a felperes és a II. rendű alperes között jött létre. [5] A jogerős ítéletben a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörében eljárva az elsőfokú eljárás során megállapított tényekből eltérő következtetést vont le. Rámutatott arra, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a 800.000 forintnak az I. rendű alperes bankszámlájára történő átutalására a felek között e tárgyban létrejött háromoldalú megállapodás alapján, a felperes és a II. rendű alperes közötti vállalkozási jogviszony keretei között, vállalkozói díjelőleg címén került sor. Így az I. rendű alperes vonatkozásában vagyoni előny nem mutatható ki, ekként a jogalap nélküli gazdagodás Ptk. 6:
- §
(1)bekezdésében rögzített törvényi feltételei nem valósultak meg. A felperes és az I. rendű alperes közötti szerződéses jogviszony hiányában a másodlagos kereset sem lehetett alapos. [6] A felperes a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. §
(2)bekezdése, 279. §
(1)bekezdése, 346. §
(5)bekezdése, 369. §
(3)bekezdés c) pontja és
(4)bekezdése, 370. §
(1),
(3),
(4)bekezdése, valamint a Ptk. 6:4. §
(1),
(2)bekezdése, 6:579. §
(1)bekezdése és Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk
(1)bekezdése megsértésére hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelemmel együtt kérelmet nyújtott be a felülvizsgálat engedélyezése iránt. [7] A felperes a felülvizsgálatot a Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján látta engedélyezhetőnek. Kúria V.Pfv.21.285/2022/2 3 [8] Előadta, hogy a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének érdekében indokolt állást foglalni a másodokú bíróság felülbírálati jogkörének terjedelméről. Álláspontja szerint az ügyben a másodfokú bíróság tévesen korlátozta a saját felülbírálati jogkörét a felek kérelmeivel ellentétesen, valamint elmulasztotta gyakorolni a Pp. 370. §
(3)bekezdése szerinti azon felülbírálati jogkörét, amely független a felek kérelmeitől. [9] A felperes rámutatott, hogy az „ügy látszólagos keresethalmazattal kapcsolatos vetülete” is megalapozza a felülvizsgálat engedélyezését. A Kúria állásfoglalása a látszólagos tárgyi keresethalmazatban álló kereseti kérelmek elbírálásának sorrendisége és módja tekintetében indokolt. [10] A felperes szerint a felülvizsgálat engedélyezését a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében annak a joggyakorlati kérdésnek a megválaszolása is megalapozza, hogy mennyiben kell a másodfokú bíróságnak megindokolnia az elsőfokú ítélettel ellentétes döntését. A jogkereső közönség szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, milyen vezérelvek alapján jut a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megváltoztatására. [11] A Kúria elsőként arra mutat rá, hogy a felülvizsgálat engedélyezése körében is érvényesül a Pp. 2. §
(2)bekezdésének az a szabálya, amely szerint a bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Ebből következően a felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél kérelmén alapul, azon a Kúria akkor sem terjeszkedhet túl, ha az engedélyezés vizsgálata körében az ügy érdemére kiható jogszabálysértést észlel. [12] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme az alábbiakra tekintettel nem megalapozott. [13] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a Kúria akkor engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolt. [14] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK véleményben (a továbbiakban: PK vélemény) adott értelmezés szerint a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban – ideértve a Legfelsőbb Bíróság által 2012. január 1-jét megelőzően meghozott és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 195. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint továbbra is „alkalmazható” irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy kollégiumi véleményben értelmezett jogkérdéseket is – a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. A fél kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy kúriai döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését. [15] A felperes azonban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében nem adta elő milyen elvi jelentőségű jogkérdést vetett fel a jogerős ítélet. Nem hivatkozott eltérő joggyakorlatot tükröző másodfokú vagy kúriai döntésekre. Nem igazolta, hogy széttartó a joggyakorlat, illetve, hogy a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. Önmagában a Kúria V.Pfv.21.285/2022/2 4 felülvizsgálati kérelemben támadott jogerős ítélet vélt vagy valós jogszabálysértő volta nem ad lehetőséget a felülvizsgálat engedélyezésére. [16] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont második fordulata a PK véleményben adott értelmezés szerint abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha az a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében indokolt. A PK véleményben kifejtettek értelmében a felek a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére akkor hivatkozhatnak, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de e gyakorlat követése a továbbiakban változatlan formában nem támogatható. [17] A felperes engedélyezés iránti kérelme elvi jelentőségű jogkérdés felvetése hiányában ez okból sem lehet alapos. Kialakult, egységes joggyakorlatra nem hivatkozott, sőt a látszólagos tárgyi keresethalmazatban álló vagylagos kereseti kérelmek elbírálásának kérdését újkeletűnek minősítette. Nem jelölte meg a korábbi joggyakorlattól való eltérés indokait. Nem adott elő olyan körülményeket, amelyekre tekintettel indokolt lehetne a felülvizsgálat engedélyezése. [18] A PK véleményben adott értelmezés szerint a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja alapján akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. A jogerős ítélet felülvizsgálata e jogszabályi rendelkezés első fordulata szerint akkor lehetséges, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A rendelkezés második fordulatának megfelelően pedig a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. [19] A felperes engedélyezés iránti kérelme e vonatkozásban egyáltalán nem tartalmazott érvelést. Az általa előadottak nem utaltak olyan körülményekre, amelyek a felülvizsgálat engedélyezését indokolnák. A törvény helyes értelmezéséhez fűződő általános társadalmi érdek önmagában nem eredményez a felülvizsgálat engedélyezéséhez szükséges kivételes helyzetet. [20] Mindezekre tekintettel a felperes kérelmében hivatkozott egyik okból sem volt engedélyezhető a felülvizsgálat, ezért a Kúria a Pp. 411. §
(1)-
(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát megtagadta. [21] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerint a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke ítélet esetén az Itv.
- § szerint meghatározott illetékalap után 2%, jelen esetben 16.000 forint. A felperes előzetesen 20.000 forint illetéket rótt le. A szabályszerű illetéken felül megfizetett 4.000 forint visszatérítését az Itv.
- §
(1)bekezdés f) pontja alapján kérheti az illetékes állami adóhatóságtól. [22] A Kúria végzése ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- december
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró