Pfv.20085/2022/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A letéti szerződés nem szűnik meg a letéteményes halálával, ilyen esetben az örökhagyó mint jogutód a szerződésben a letéteményes helyébe lép és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a jogelődjét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.085/2022/

1. A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke Dr. Kiss Gábor előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Turek Zoltán ügyvéd (cím1) Az alperesek: alperes1 I. rendű (cím2) alperes2 II. rendű (cím3) alperes3 III. rendű (cím4) alperes4 IV. rendű (cím5) A IV. rendű alperes képviselője: Dr. Szedő Péter ügyvéd (cím6) A per tárgya: hagyatéki hitelezői igény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Kúria II.Pfv.20.085/2022/3 2 felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.633.336/2021/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 13.P.IV.22.516/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.633.336/2021/
4. számú jogerős ítéletét a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezi és az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az I-IV. rendű alpereseket, hogy mint egyetemleges kötelezettek, külön felhívásra fizessenek meg az államnak 420.000 (négyszázhúszezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Kötelezi az I-IV. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 210.000 (kettőszáztízezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes Cs L (a továbbiakban: örökhagyó) élettársa volt, az alperesek az örökhagyó gyermekei. [2] A helység, hrsz helyrajzi számú ingatlan a felperes tulajdona volt. A
5. február 2-án kötött kölcsönszerződés szerint H A (a továbbiakban: hitelező) 7.600.000 forintot adott kölcsön a felperes részére
6. február 17-i lejárattal. A kölcsön fedezetéül a felperes ingatlanára
7. november 29-i hatállyal a kölcsönösszeg és járulékai erejéig az ingatlannyilvántartásba jelzálogot jegyeztek be. [3] A
8. február 15-én dr. Sz M közjegyző által közjegyzői okiratba foglalt megállapodás szerint a felperes a hitelező részére 5.680.000 forintot határidőben megfizetett, Kúria II.Pfv.20.085/2022/3 3 a fennmaradó tőketartozás 1.920.000 forint, amelyet a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamat terhel. A hitelező a
9. február 6-án írt és dr. H Z ügyvéd által ellenjegyzett okiratban úgy nyilatkozott, hogy abban az esetben járul hozzá az ingatlanon fennálló jelzálogjoga törléséhez, ha a felperes a részére legkésőbb
10. május 1-jéig 2.000.000 forintot megfizet, a jelzett határidő után évi 20%-os kamat és az esetleges járulékai megtérítése ellenében kiadja a törlési nyilatkozatot. [4] A felperes
11. február 8-án az ingatlanára előszerződést, majd
12. július 2-án adásvételi szerződést kötött. A vevő a 6.500.000 forint vételárból az előszerződés megkötésekor megfizetett 800.000 forintot, majd 1.500.000 forint foglalót és úgy állapodtak meg, hogy a fennmaradó 4.200.000 forintot az örökhagyó Citibanknál vezetett számlájára fizeti meg. A szerződéskötés napján az ingatlant terhelő jelzálogjogot törölték. [5] A vevő
13. július 19-én 4.200.000 forintot az örökhagyó számlájára átutalt. Ugyanezen a napon a számláról felvettek 2.000.000 forintot. [6] Az örökhagyó
14. január 9-én elhunyt, hagyatékát a közjegyző ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésével egymás közt egyenlő arányban az alpereseknek mint törvényes örökösöknek adta át. Az örökösök a felperes 4.200.000 forintra vonatkozó hagyatéki hitelezői igényét nem fogadták el. [7] Az örökhagyó temetéséről a felperes intézkedett, és ő viselte a temetés 471.600 forint költségét, amelyből 100.000 forintot az örökhagyónál talált készpénzből fizetett meg. [8] A felperes és a III-IV. rendű alperesek
15. február 10-én abban állapodtak meg, hogy az örökhagyó tulajdonában állt gépjárművet őrzött parkolóban helyezik el a hagyatéki tárgyalás befejezéséig. A megállapodás alapján a felperes a gépjárművet az őrzött parkolóban elhelyezte és
16. júniusig a havi 10.000 forint őrzési díjat a felek közösen fizették, majd 2017 júniusa és novembere között azt a felperes fizette meg. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [9] A felperes módosított keresetében 4.631.600 forint és annak törvényes mértékű kamata megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket. A követelt összegből 371.600 forint a temetési költség, 60.000 forint a gépjármű őrzési díja volt, 4.200.000 forint iránt a felperes jogalap nélküli gazdagodás címén terjesztett elő igényt. [10] A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben előadta, hogy a vevő azért utalta a helység ingatlana vételárrészletét az örökhagyó bankszámlájára, mert neki nem volt bankszámlája. Az örökhagyóval az volt a megállapodásuk, hogy amikor szüksége lesz az összegre, akkor azt a kamatokkal együtt az örökhagyó átadja neki. A 4.200.000 forintot nem vette fel, az változatlanul a saját vagyona, amelynek megfizetésére kötelesek az alperesek. Kúria II.Pfv.20.085/2022/3 [11] 4 Az alperesek érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult. [12] Vitatták, hogy a felperes és az örökhagyó élettársak voltak, a felperes az örökhagyó ingatlanába nem volt bejelentve sem. [13] Azt nem vitatták, hogy a vevő a helység ingatlan 4.200.000 forint vételárrészletét az örökhagyó bankszámlájára utalta, de álláspontjuk szerint a felperes ezt az összeget részben az ingatlan terheinek kifizetésére fordította, a fennmaradó 2.000.000 forint pedig az összeg átutalása napján felvételre és a felperes részére átadásra került. Úgy nyilatkoztak, hogy feltehetően az örökhagyó fizette ki a felperes ingatlanának terheit és nyilván ez volt az oka annak, hogy a vételárrészletet eleve az örökhagyó számlájára utalták. [14] A IV. rendű alperes vitatta, hogy az összeg hagyatéki tartozásnak minősül és jogalap nélküli gazdagodás címén érvényesíthető velük mint örökösökkel szemben. Hivatkozott arra is, hogy a felperest lényegében az örökhagyó tartotta el, így az évek alatt a vételárrészt elköltötték, amit az is bizonyít, hogy az örökhagyó halálakor az adott bankszámlán kevesebb összeg volt, mint az átutaláskor. Kifejtette továbbá, hogy több év állt a felperes rendelkezésére az összeg visszakövetelésére, annak feltehetően azért nem tett eleget, mert valamilyen korábbi tartozásra elszámolták. Hivatkozott arra is, hogy a követelt összeget a közös háztartás fenntartására, a közös kiadások fedezetére használták fel, ezért az örökhagyó attól az összegtől utóbb elesett. Az első- és másodfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 4.631.600 forintot és
17. december 18-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Megállapította, hogy az alperesek a fenti tartozásért a hagyatéki eljárásban az alperesek részére átadott hagyaték tárgyaival és annak hasznaival, illetve azok értéke erejéig felelnek a felperes felé. [16] A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján tényként állapította meg, hogy a felperes és az örökhagyó élettársak voltak. Utalt rá, hogy az élettársi minőségnek nem feltétele, hogy a feleknek a nyilvántartásba bejelentett lakcíme ugyanaz az ingatlan legyen. Az élettársi minőségnek az adott ügyben annyiban volt jelentősége, hogy arra tekintettel a felperes volt köteles az örökhagyó eltemettetéséről gondoskodni, a temetési költségeket pedig – az alperesek által sem vitatottan – megfizette. Tekintettel azonban arra, hogy az örökhagyó illő eltemettetésének a költségei hagyatéki tartozásnak minősülnek, ezért azt az örökösök kötelesek viselni. [17] Az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az örökhagyó számlájára átutalt 4.200.000 forint vételárrészletet a felperes ingatlanának terheire fordították és nem merült fel adat arra sem, hogy ezt az összeget a felperes az örökhagyónak ajándékozta, vagy egyéb vele szemben fennálló tartozásai fejében adta át neki. Kúria II.Pfv.20.085/2022/3 5 [18] Olyan adat sem merült fel, amelyből megállapítható lett volna, hogy ezt az összeget a felperesnek való kifizetés céljából vették fel a bankszámláról. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az örökhagyó erről a bankszámláról rendszeresen vett fel jelentősebb összegeket, azonban önmagában az, hogy akár a vételárrészlet utalásának a napján, akár azt követően bármikor a bankszámláról nagyobb összeget felvettek, nem alkalmas annak a bizonyítására, hogy „azt az örökhagyó a felperesnek adta át, és hogy ezt a felperes különvagyoni pénzösszegének megfizetése céljából tette volna.” [19] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a követelt összeg hagyatéki tartozásnak minősül. A felperes által sem vitatottan azért az örökhagyó bankszámlájára utalták, mert a felperes teljesítési helyként ezt jelölte meg az ingatlan vevőjének. Miután a vételárrészlet az örökhagyónál maradt, az a hagyaték részeként az alperesek részére került átadásra, azonban ha az alperesek azt a felperes felszólítása ellenére megtartanák, akkor a felperes rovására jogalap nélkül jutnának vagyoni előnyhöz. [20] Nem találta alaposnak a IV. rendű alperesnek azt a hivatkozását sem, hogy a felperes azért nem jogosult a vételárrészletre, mert attól az örökhagyó utóbb elesett. Önmagában az, hogy az örökhagyó halálakor az adásvételi szerződésben megjelölt bankszámlán az átutalt vételárrészletnél alacsonyabb összeg volt, nem jelenti azt, hogy az örökhagyó ettől az összegtől elesett, mert más bankszámláin ez az összeg a rendelkezésére állt. A felperes követelését nem teszi alaptalanná az, hogy az összeget az örökhagyó bankszámlái között átvezették vagy lekötötték. [21] A IV. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a Kúria Pfv.I.20.622/2020/
18. számú hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem érintett rendelkezéseit – a 371.600 forint temetési költség és a gépjármű 60.000 forint őrzési díja – nem érintette, ezt meghaladóan megváltoztatta és a keresetet 4.200.000 forint továbbá járulékainak megfizetése iránt elutasította. [22] Rámutatott, hogy a felperes az igényét a megismételt eljárásban is hagyatéki tartozásként érvényesítette az örökhagyó örököseivel szemben. Abból kiindulva, hogy az örökhagyó és a felperes között letéti szerződés jött létre, az örökösök helytállását követelő hagyatéki tartozásról csak akkor lehet szó, ha az örökhagyó megszegte a letéti szerződést, mert a letevő felperes felhívására a letétet nem adta vissza. A felperes ilyen szerződésszegésre nem hivatkozott, ebből következően az alperesek nem felelnek olyan szerződésszegésért, amit a jogelődjük nem követett el. A felülvizsgálati kérelem [23] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat meghozatalára irányult. Kúria II.Pfv.20.085/2022/3 6 [24] Megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló
19. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
20. §