← Magyarország

Bfv.678/2021/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős ügydöntő határozat hatályában fenntartása. Nem törvénysértő, amennyiben a terhelt az eljárás alatt ténylegesen nem értesül a távollétében folytatott eljárásról, amennyiben a távollétes eljárás törvényi feltételei fennálltak. A specialitás szabálya nem alkalmazható az elítélés tekintetében, amennyiben az európai elfogatóparancsot, amely alapján a terheltet elfogták, a határozat jogerőre emelkedését követően, a végrehajtás során bocsátották ki. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.678/2021/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Másodfok: Harmadfok: Soproni Járásbíróság, B.210/2016/48/2., ítélet, tárgyalás,
  4. április
  5. - Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 terhelt Az indítvány iránya: Terhelt1 terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Soproni Járásbíróság B.210/2016/48/
  6. számú ítéletét Terhelt1 terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 1.Bfv.678/2021/8 2 [1] I. A Soproni Járásbíróság Terhelt1 terhelt távollétében lefolytatott eljárásban, több ügy egyesítését követően a B.210/2016/48/
  7. számú,
  8. április
  9. napján kihirdetett és
  10. május
  11. napján jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki 5 rendbeli csalás bűntettében, melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett [
  12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  13. §

(1)bek.,
(2)bekezdés bc) alpont,
(3)bekezdés b) pont], 3 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés bc) alpont], 2 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont,
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés b) pont] és 43 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont]. [2] A bíróság ezért, halmazati büntetésként, mint különös visszaesőt 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, valamint vele szemben 132.360 Ft összegre vagyonelkobzást rendelt el. Egyben elrendelte a Szombathelyi Járásbíróság 25.B.364/2014/19. számú, 2014. november 26. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 1 év 8 hónap börtönbüntetés, a Szombathelyi Járásbíróság 15.Bpk.161/2015/2. számú, 2015. május 26. napján jogerőre emelkedett határozatával kiszabott 1 év börtönbüntetés, valamint a Szombathelyi Járásbíróság 15.B.272/2015/19. számú ítéletével kiszabott 5 hónap fogházbüntetés végrehajtását. [3] A Soproni Járásbíróság egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében a 2020. május 22. napján tartott ülésen kihirdetett, és ugyanezen a napon jogerős B.210/2016/79/I. számú határozatával az elítélttel szemben a Szombathelyi Járásbíróság Fk.851/2009/63. ítéletének végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, figyelemmel arra, hogy a bíróság erről a B.210/2016/48. számú ítéletében nem rendelkezett. [4] A jogerős alapítélet ellen az elítélt a 2020. január 10. napján keltezett beadványában – arra hivatkozással, hogy őt a bíróság a távollétében ítélte el – perújítási indítványt nyújtott be. [5] A Győri Törvényszék a 4.Bpi.100/2020/7. számú, 2020. április 6. napján kelt végzésével az elítélt javára a Soproni Járásbíróság 2018. május 22. napján jogerőre emelkedett B.210/2016/48/2. számú ítélete vonatkozásában perújítást rendelt el. [6] A Soproni Járásbíróság a 2020. december 2. napján kihirdetett B.75/2020/21. számú végzésével a perújítást elutasította. A terhelt fellebbezése folytán eljáró Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a 3.Bf.50/2021/3. számú, 2021. április 1. napján kelt végzésével a perújítást elutasító határozatot helybenhagyta. [7] II. Az ügydöntő határozatok ellen Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés iránt, egyben szabadlábra helyezését is indítványozva. A felülvizsgálati indítvány a következők szerint foglalható össze. [8] A távollétes eljárásban folyt alapügyben a külföldön tartózkodó terheltnek a távollétében hozott ítéletről nem volt tudomása, mint ahogyan az ellene kibocsátott elfogatóparancsokról sem. A bíróság tárgyalásán azért nem tudott részt venni, mert oda menet balesetet szenvedett. [9] Az elfogására Olaszországban került sor, melynek során az átadásához nem járult hozzá. Az olasz bíróság úgy tájékoztatta, hogy hazaszállítását követően az ügyét újratárgyalják, és a büntetését jelentősen csökkenteni fogják. [10] Kifogásolta továbbá, hogy a Soproni Járásbíróság a perújítási eljárásban az átadásával kapcsolatos dokumentumokat csak az ő felhívására szerezte be, de azok fordíttatásáról nem intézkedett, így azokat figyelmen kívül hagyta. [11] A terhelt szerint az olasz bíróság részére a magyar hatóságok által nyújtott tájékoztatás valótlan azzal összefüggésben, hogy ügyei legnagyobb része még a szabálysértési Kúria 1.Bfv.678/2021/8 3 értékhatárt sem haladja meg. A Soproni Járásbíróság hozott egy eltúlzott ítéletet, a további felfüggesztett büntetést tartalmazó ítéletek tekintetében a specialitás szabálya miatt nem adták volna ki, mert azok nem tartoznak az alapügyhöz. A terhelt álláspontja szerint a magyar hatóság hamis tájékoztatást adott, félrevezetve ezzel az olasz igazságügyi hatóságot, mellyel bűncselekményt követett el. [12] Felülvizsgálati indítványában ugyancsak sérelmezte, hogy az alapügyben cselekményét tévesen bűnszövetségben és közveszély színhelyén elkövetettnek minősítette a bíróság, illetve különös visszaesőnek tekintették, holott az elbírált cselekményeit a korábbi elítélését megelőzően követte el. [13] Sérelmezte, hogy az időmúlást annak ellenére nem vették a javára figyelembe, hogy az eljárást lett volna idő még a szabadulását megelőzően is lefolytatni, így annak elhúzódása nem neki róható fel. [14] Kifogásolta azt is, hogy az alapügy eljárásához egyesítették a 2017 márciusában elkövetett cselekmény miatt indult ügyét is, amely miatt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárták, a korábbi feltételes szabadságát megszüntették, valamint felfüggesztett szabadságvesztés büntetéseinek végrehajtását is elrendelték. [15] Elfogultságra utalva hivatkozott arra is, hogy az egyik sértett rokoni kapcsolatban áll a Soproni Járásbíróság egyik tagjával, mely körülmény indokolhatja az ügyében elkövetett eljárási hibákat és túlzott joghátrányt. [16] Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a Szekszárdi Rendőrkapitányság is idézte egy olyan ügyben, amelyre nézve őt Olaszország nem adta ki. [17] A Legfőbb Ügyészség BF.760/2021/2. számú átirata szerint a perújítás tárgyában hozott határozat (tévesen perújítási indítványt elutasító végzésként megjelölve) nem ügydöntő határozat, ezért felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség, az ezt célzó felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. [18] A terhelt távollétében lefolytatott alapeljárást érintő kifogásokat sem találta alaposnak, mivel a Soproni Járásbíróság ügyészi indítványra a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CI. Fejezetében szabályozott külön eljárás szabályainak megtartásával folytatta le a büntetőeljárást. [19] A specialitás szabálya nem merül fel a terhelt vonatkozásában, mivel a kiadatási határozatot megelőzően hozta meg az ítéletét a Soproni Járásbíróság. A felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések Be. 649. §
(2)bekezdésében felsorolt esetei közé az átadási eljárás során nyújtott tájékoztatás helytállóságának vizsgálata, valamint az ezen eljárás során keletkezett iratok beszerzésének és fordításának elmaradása nem tartozik. [20] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítványnak a kizárt bíró eljárására hivatkozása is alaptalan, mivel a kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró bíróval szemben jelenthető be. Ez utóbbi rendelkezésre figyelemmel a Soproni Járásbíróság az ügyben el nem járó tagjának az egyik sértettel való esetleges rokoni kapcsolata kizárás, és ezáltal abszolút eljárási szabálysértésben megnyilvánuló felülvizsgálati ok megállapítására nem alkalmas. [21] Az 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 72. §
(2)bekezdése alapján egyesíteni lehetett azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű. Az egyesítés vagy annak elmaradása önmagában eljárási szabálysértést nem valósít meg, és ezért az felülvizsgálati indítvánnyal sem támadható. Kúria 1.Bfv.678/2021/8 4 [22] Az elítélt visszaesői minősége egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható az esetleges törvénysértés esetén, így e részében a felülvizsgálatot szintén a törvényben kizártnak tartotta. [23] A Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a terhelt arra is hivatkozott, hogy vele szemben a Soproni Járásbíróság illetékesség hiányában nem járhatott volna el. Ennek oka, hogy a cselekményt nem e bíróság illetékességi területén követte el a tettes. [24] Álláspontja szerint mind az alapügyben mind a perújítási eljárásban szükséges lett volna a szembesítése, illetve tanúk kihallgatása. [25] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [26] 1. A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el [Be. 660. §
(1)bekezdés]. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozta, vagy ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. §
(2)bekezdés a), b) pont]. [27] A felülvizsgálati indítvány nem irányult a terhelt terhére, a tanács elnöke pedig nem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását. [28] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülést tűzött ki és a megtámadott határozatot a Be. 659. §
(4)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdése szerinti esetleges további eljárási szabálysértéseket. [29] A Be. 649. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatokat – a
(6)bekezdés szerinti kivétellel – csak a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [30] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése és eljárási szabálysértés miatt van helye [Be. 648. § a), b) pont.] [31] 2. A felülvizsgálattal támadott, az alapeljárásban hozott elsőfokú határozat a Be. 648. §-ának megfelelő érdemi ügydöntő, a vádról rendelkező jogerős határozat. [32] 2.1. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [33] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [34] E törvényi rendelkezés szerint, a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság sértette eljárási szabályt akkor, amikor az ügyben a terhelt távollétében járt el. Fő szabályként ugyanis a terhelt jelenléte a tárgyaláson kötelező [Be. 428. §
(1)bekezdés]. [35] A terhelt távollétében folytatott különeljárásban azonban a terhelt tárgyalási jelenléte – értelemszerűen – nem kötelező, sőt a terhelt személyes eljárási részvételének a hiánya éppen ezen eljárási forma sajátossága (BH 2021.9.). Az alapeljárás idején hatályos büntetőeljárás törvény is lehetővé tette a vádlott távollétében, az eljárásban védő részvétele mellett történő határozathozatalt (régi Be. XXV. Fejezet). [36] Az iratok alapján pedig megállapítható volt, hogy a bíróságok a terhelt távollétében a vonatkozó eljárási szabályok betartásával jártak el. Kúria 1.Bfv.678/2021/8 5 [37] A terhelt a
  1. szeptember
  2. napjára kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki. A terhelt a felülvizsgálati indítványban hivatkozott kimentési ok (balesetet szenvedett) alapján az elmulasztott határnaptól számított 8 napon belül terjeszthetett volna elő igazolási kérelmet, ebben való akadályoztatás esetén pedig 6 hónapos jogvesztő határidő állt a rendelkezésére [régi Be.
  3. §
(2)bekezdés]. A terhelt azonban – holott a tárgyalásról saját állítása szerint is tudomása volt – igazolási kérelmet egyáltalán nem terjesztett elő, utólagosan, a felülvizsgálati kérelemben erre való hivatkozása pedig, a jogvesztő határidőre figyelemmel kizárt. [38] A terheltnek a következő,
  1. november 27-i tárgyalásra elrendelt elővezetése nem volt eredményes, ezt követően a tartózkodási helyének megállapítása pedig sikertelen volt. A járásbíróság így alappal állapította meg, hogy a terhelt a vádemelést követően ismeretlen helyre távozott, ezért vele szemben B.210/2016/
  2. számon,
  3. január
  4. napján, szabályszerű elfogatóparancsot bocsátott ki, amely 15 nap alatt nem vezetett eredménye. [39] A távollétes eljárás lefolytatásának nem szükségszerű feltétele az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása, elegendő a belföldi hatályú elfogatóparancs is [régi Be.
  5. §
(1)bekezdés]. Ezért nem volt akadálya annak, hogy a belföldi elfogatóparancs mellett térjen át távollétes eljárásra a járásbíróság. [40] Az elfogatóparancs 15 nap alatti eredménytelenségére figyelemmel, a bíróság a régi Be. 529. §
(2)bekezdése szerinti értesítésére az ügyész
  1. február
  2. napján a terhelt távollétében történő eljárást indítványozta (B.210/2016/
  3. sz. alatti irat). [41] Ezt követően a bíróság – a terheltet a régi Be.
  4. §
(5)bekezdés a) pontjának megfelelően, hirdetményi úton idézve – védő jelenlétében az eljárást a távollétes eljárás további szabályait is mindenben betartva lefolytatta. [42] Az eljárásnak pedig – mivel az egyéb törvényi előírások teljesültek – nem volt törvényi feltétele, hogy arról vagy az elfogatóparancs kibocsátásról a terhelt értesüljön. Vele a bíróság az ügydöntő határozatát hirdetményi úton, szabályszerűen közölte, majd azt jogerősítette. [43] Az ügydöntő határozatot a terhelt a kiadatását követően vehette kézhez, amely ellen perújítási eljárást kezdeményezett, a perújítást pedig a bíróság elrendelte. [44] Tehát a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés – miszerint a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező – nem valósult meg. [45] 2.2. A specialitás szabályának megsértésére alapított terhelti kifogás tárgyában a felülvizsgálat kizárt. Erre alapítottan felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés f) pont]. [46] Az ügy irataiból kitűnően a jelen ügyben az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt ellen a Győri Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája szabályszerűen európai elfogatóparancs kiadásáról rendelkezett, amely alapján a terheltet az Európai Unió tagállamában elfogták, és a büntetés végrehajtása céljából Magyarországnak kiadták. [47] Ebből következően a specialitás elve nem az alapügyben, az ügydöntő határozat meghozatala előtt, hanem az alapügyben kiszabott, illetve végrehajtani rendelt szabadságvesztések végrehajtása során, tehát büntetés-végrehajtási ügyben merült fel. [48] A büntetés-végrehajtási ügyben hozott határozat, intézkedés nem tartalmaz döntést a vádról, ez alapján a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, amely tilalmat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 50. §
(1)bekezdés
  1. f)pont
  2. fb)alpontja ki is mond. Kúria 1.Bfv.678/2021/8 6 [49] A specialitás elvének érvényesülési körülményei tehát a büntetés-végrehajtási ügyben vizsgálhatók utólagosan. [50] Mindazonáltal, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a következőket emeli ki a Kúria. [51] A terhelttel szemben, a jogerős ítélettel kiszabott és végrehajtani rendelt szabadságvesztések vonatkozásában a Győri Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája 2019. február 7. napján, 7.Szv.528/2018. szám alatt európai elfogatóparancsot bocsátott ki, amely a következő elítélésekre vonatkozott: [52] A Soproni Járásbíróság B.210/2016/48/2. számú ítéletével (alapítélet) kiszabott 3 év 6 hónap szabadságvesztés, az alapítélettel végrehajtani rendelt és a Szombathelyi Járásbíróság 25.B.364/2014/19. számú ítéletével kiszabott 1 év 8 hónap börtönbüntetés, a Szombathelyi Járásbíróság 15.Bpk.161/2015/2. számú végzésével kiszabott 1 év börtönbüntetés és a Szombathelyi Járásbíróság 15.B.272/2015/19. számú ítéletével kiszabott 5 hónap fogházbüntetés. [53] A terheltet az európai elfogatóparancs alapján, 2019. október 5. napján az olasz hatóságok elfogták. A kiadatási eljárásban a terhelt a specialitás szabályának alkalmazásáról nem mondott le. [54] A Velencei Fellebbviteli Bíróság I. számú Büntető Tagozata 2019. november 21. napján kelt 78/2019 AGI/MAE számú jogerős határozatával a fenti európai elfogatóparancsban szereplő valamennyi szabadságvesztésre tekintettel a Magyarországnak történő kiadatását elrendelte. [55] A terheltet Magyarországra szállították, és büntetésének letöltését 2019. december 12. napján megkezdte, majd az alapítélettel szemben a már rögzített perújítást kezdeményezte. [56] Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (Eutv.) 30. §
(1)bekezdése értelmében az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától. [57] Az olasz igazságügyi hatóság előtt a terhelt nem mondott le a specialitás elvéről. Ez azonban nem volt akadálya sem a kiadatásának, sem vele szemben az európai elfogatóparancsban rögzített büntetések végrehajtásának. A büntetések végrehajtása érdekében kibocsátott európai elfogatóparancs ugyanis tartalmazta egyrészt az alapítélettel kiszabott szabadságvesztést, másrészt valamennyi olyan szabadságvesztést is, amelynek végrehajtását a bíróság ezen alapítélettel elrendelte. Ekként – ezen elítélésekre – a specialitás szabálya nem volt alkalmazható, ezért azok végrehajthatósága a terhelt nyilatkozatától független. [58] A terhelt a kiadatását követően élt a perújítás jogával, amelynek elrendelése a terhelt távollétében folytatott eljárásra figyelemmel kötelező volt. A perújítást azonban az eljárt bíróság jogerősen elutasította, így a terhelttel szemben a végrehajtandó szabadságvesztések köre, tartama nem változott. Így olyan új körülmény sem merülhetett fel, amely a specialitás szabályának alkalmazhatóságát megalapozná. [59] 2.3. A terhelt felülvizsgálati indítványában foglalt további felvetések alapján is a felülvizsgálat a törvényben kizárt. [60] A terhelt az indítványában azt állította, hogy az ügyében eljárt bíróság elfogult volt, mivel az egyik sértett a Soproni Járásbíróság „egyik tagjának” hozzátartozója. [61] Az Alkotmánybíróság a 25/2013. (X.4.) AB határozatában kimondta, hogy az Alaptörvény XXVIII. Cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a Kúria 1.Bfv.678/2021/8 7 felülvizsgálati eljárást elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítványt megalapozhatja abban az esetben is, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel. A bíró elfogultságára hivatkozás csak azok esetében képezhet felülvizsgálati okot, „akik első ízben, olyan konkrét körülményt kívánnak érvényesíteni, amelyről bizonyítják, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást” {25/2013. (X. 4.) AB határozat indokolás [40] bekezdés}. [62] Az elfogultsági kifogás – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint, a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel – felülvizsgálat alapja akkor lehetne, ha a terhelt elleni ügyben eljárt bíróval szemben, és megalapozott tényeken kell alapulna. [63] A terhelt azonban ezen állításának ténybeli alapját egyáltalán nem jelölte meg, és még azt sem, hogy a járásbíróság mely bírája vagy alkalmazottja esik a kifogás alá, illetve az miként kapcsolódik az ügyben ítélkező bíróhoz. Az ilyen – érdemben nem vizsgálható – bejelentés nem ad alapot érdemi felülvizsgálatra, az a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány (BH 2016.79., BH 2018.42.). [64] A terhelt eljárási jellegű kifogásként arra is hivatkozott, hogy a vád tárgyává tett cselekményeket nem az eljárt bíróság illetékességi területén követték el. [65] Az illetékességi szabályok esetleges megsértése azonban csak egy esetben képezhet felülvizsgálati okot, akkor, ha a bíróság más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el [Be. 608. §
(1)bekezdés c) pont]. A kizárólagos illetékességet [Be. 21. §
(5)bekezdés] meghatározó szabály azonban egyik vád tárgyává tett bűncselekmény vonatkozásában sem állt fenn. Ezért az indítvány e részében alaptalan volt. [66] Kizárt a felülvizsgálat az alapügyben történt egyesítés tekintetében is. Az egyesítés nem szerepel ugyanis a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértések között, ezért az egyesítés vagy annak elmaradása érdemi felülvizsgálathoz nem vezethet. [67] Így csak utal arra a Kúria, hogy az azonos vádlott ellen folyamatban lévő ügyek egyesítése általában célszerű, bírói mérlegelés alapján hozott döntés. Az egyesített ügyek pedig a járásbíróság hatáskörét nem haladták meg. [68] 2.
  1. A felülvizsgálati indítvány egyéb kifogásaival kapcsolatban előrebocsátja a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
  2. §
(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [69] A felülvizsgálat során nemcsak a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [70] Ezért a terhelt által szükségesnek tartott szembesítés, tanúkihallgatások elmaradása nem volt érdemben vizsgálható a felülvizsgálati eljárásban, mert az a tényállás felülvizsgálati eljárásban nem megengedett támadása. [71] 2.
  1. A terhelt terhére megállapított bűncselekmények minősítését támadó részében a terhelt hivatkozása téves, mivel az alapügyben a csalási cselekményeit nem minősítette a bíróság bűnszövetségben vagy közveszély színhelyén elkövetettnek. Kúria 1.Bfv.678/2021/8 8 [72] A terhelt által vitatott különös visszaesői minőség törvénysértő megállapítása vagy mellőzése szintén egyszerűsített felülvizsgálat alapja lehet [Be.
  2. §
  3. pont]. A teljesség kedvéért utal arra a Kúria, hogy a terhelti hivatkozás a Balassagyarmati Járásbíróság
  4. június
  5. napján jogerőre emelkedett 11.B.552/2013/
  6. számú ítéletével csalás bűntette miatt kiszabott 8 hónap börtönbüntetésre és az alapítélet III. tényállási pontjában foglalt, szintén csalás bűncselekmény
  7. március
  8. napi elkövetési idejére figyelemmel egyébként sem alapos. [73] A terhelt büntetése eltúlzott súlyosságára és az időmúlás nem kellő súlyú értékelésére alapított kifogása is a törvényben kizárt. Önmagában ugyanis, ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára a Be.
  9. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). Nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során a Btk. 79. és 80. § előírásait, a súlyosító és enyhítő körülményeket, valamint az 56/2007. BK véleményt miként veszi figyelembe (BH 2016.264.II., BH 2012.239., EBH 2011.2387.II.). Ezért a Kúria e körben csak annak megállapítására szorítkozhat, hogy a jogerős ítéletben a terhelttel szemben kiszabott 3 év 6 hónapi szabadságvesztés a 3 hónaptól – a Btk. 89. §
(1)bekezdésére és a Btk. 81. §
(3)bekezdésére tekintettel – 6 év 9 hónapot el nem érő szabadságvesztésig terjedő büntetési tétel keretei közé esik, így az nem törvénysértő. [74] 2.
  1. A terhelt korábbi ügyében kiszabott szabadságvesztés büntetéséből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetése vonatkozásában a felülvizsgálati indítvány szintén a törvényben kizárt, mivel az esetleges törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálat útján orvosolható [Be.
  2. §
(1)bekezdés c) pont]. A feltételes szabadság megszüntetésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatos – esetleges – törvénysértés kiküszöbölésére a Be.
  1. §
  2. és
  3. pontja egyszerűsített felülvizsgálat keretében lehetőséget ad. [75] A Kúria csupán megjegyzi, hogy az 1/
  4. Büntető jogegységi határozat
  5. pontja szerint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
  6. évi CLXXX. törvény
  7. §-ának
(1)bekezdésében foglalt specialitás szabálya nem akadályozza a magyar bíróságot abban, hogy a büntetőeljárás lefolytatása céljából átadott terhelt marasztalása esetén az átadott személlyel szemben a korábbi jogerős elítéléséhez kapcsolódó, a Btk. szerinti jogkövetkezményeket teljeskörűen alkalmazza. [76] Ebből következően a feltételes szabadság megszüntetése a terhelt átadásával biztosított hazai büntetőeljárásnak már kizárólag a belső jogra tartozó kérdése, vagyis a specialitás szabályai nem vonatkozhatnak rá. [77] Végül a terhelt más ügyével kapcsolatos kifogásai tekintetében a következőre utal a Kúria. A Szekszárdi Járásbíróság előtt 6.B.10/
  1. szám alatt a terhelttel szemben indult büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt. Így, mivel az eljárás jogerősen nem fejeződött be – a Be.
  2. §-ában megkívánt jogerős ügydöntő határozat hiányában – az ügyben felülvizsgálati indítvány nem terjeszthető elő, az üggyel kapcsolatos kifogásait a Kúria nem vizsgálhatta. [78]
  3. A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be.
  4. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó további feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] sem észlelt. [79] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben megalapozatlannak találta, ezért a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria 1.Bfv.678/2021/8 9 [80] IV. A végzés elleni fellebbezés a Be. 6. §
(4)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.