A határozat elvi tartalma: Hatásköri vita tekintetében, hogy az önkormányzat és az általa létrehozott költségvetési szerv között létrejött vagyongazdálkodási szerződésből eredő jogvita polgári vagy közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik-e. A Kúria végzése Az ügy száma: Kpk.IV.39.016/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró, Dr. Farkas Attila bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: dr. Kiss Anita, ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes képviselője: egyéb fél, intézményvezető A per tárgya: eljáró bíróság kijelölése (vagyonkezelési szerződés) A felterjesztő bíróság neve és az ügy száma: Miskolci Törvényszék 100.K.700.065/2025/
- Rendelkező rész A Kúria eljáró bíróságnak a Sátoraljaújhelyi Járásbíróságot jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria IV.Kpk.39.016/2025/3 2 Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi önkormányzat képviselő-testülete a 64/
- (III. 28.) számú határozatával döntött az alperesi intézmény, mint költségvetési szerv létrehozásáról a helyrajzi szám1.-on lévő várromok teljes helyreállítása, azok vagyonkezelésbe vétele, üzemeltetése és fenntartása céljából a turizmus fejlesztése érdekében. A döntés másodlagos indoka az volt, hogy az alperesi intézmény turisztikai elemek üzemeltetését és fenttartását tevékenységként végezze, ezáltal egy kézben hangolja össze a helyi turizmus fejlesztés igazgatását. Az alperesi intézmény megalapításának jogszabályi alapja a helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. törvény
- §
(4)bekezdése, miszerint a képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat. [2] A felperes önkormányzat képviselő-testülete 298/
- (VIII. 30.) határozatával a felperes mint Tulajdonos és az alperes önkormányzati intézmény, mint Vagyonkezelő között létrejött szerződéseket módosította és egységes szerkezetben
- szeptember
- napján elfogadta. A vagyonkezelési szerződés tárgya a felperes tulajdonában lévő, az önkormányzati törzsvagyon, illetve üzleti vagyon körébe tartozó, a szerződés I. mellékletében felsorolt ingatlanok vagyonkezelésbe adása alperes részére 10 éves határozott időtartamra, de legfeljebb a közfeladat ellátásának időtartamára. A vagyonkezelési szerződés jogszabályi alapja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(1)bekezdés
- pontja és
- §-a, valamint a nemzeti vagyonról szóló
- évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)
- §
(1)-
(9)bekezdései. A felek kikötötték, hogy a vagyonkezelési szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Mötv., az Nvtv., az önkormányzati vagyonról szóló 11/
- (VII. 02.) rendelete (a továbbiakban: Vagyonrendelet) és a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók. [3] A felperes
- december
- napján keresetlevelet terjesztett elő a Sátoraljaújhelyi Járásbíróságon, melyben kérte a vagyonkezelési szerződés megszüntetését annak megkötésének időpontjára visszamenőlegesen arra hivatkozással, hogy a szerződés megkötésekor a felperes lényeges körülmények tekintetében tévedésben volt. A keresetét a Ptk. 6:
- §
(2)és
(3)bekezdéseire, valamint a 6:90.§
(1)bekezdésére alapította. Kérte továbbá az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkeresését az alperes javára bejegyzett vagyonkezelői jogok törlése iránt. [4] A Sátoraljaújhelyi Járásbíróság a
- január
- napján jogerőre emelkedett G.40.005/2024/
- számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát, és elrendelte a keresetlevél áttételét a Miskolci Törvényszékhez. Álláspontját azzal indokolta, hogy a per tárgyát képező szerződés közigazgatási szerződés, mivel azt magyar közigazgatási szervek kötötték, és annak tárgya közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanvagyonnal való rendelkezés, így annak elbírálására a Miskolci Törvényszék rendelkezik hatáskörrel. A kijelölés iránti kérelem Kúria IV.Kpk.39.016/2025/3 3 [5] A Miskolci Törvényszék a 100.K.700.065/2025/
- számú végzésével megállapította hatásköre hiányát és kérte az eljáró bíróság kijelölését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése alapján. Indokolása szerint a vagyonkezelési szerződés tárgya a felperesi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyonnal kapcsolatos gazdálkodás, annak hasznosítása, ami kétségkívül közfeladatnak minősül. Ugyanakkor nem áll fenn a közigazgatási szerződés fogalmi elemei közül az a további feltétel, hogy a szerződés közigazgatási szervek között jött létre. Az alperesi intézményt a felperesi önkormányzat képviselő-testülete hozta létre önkormányzati költségvetési szervként, amely nem tekinthető a Kp. 4.§
(7)bekezdés
- pont a)-d) pontjaiban foglalt közigazgatási szervnek. Bár az alperes közfeladatot lát el, de jogszabály közigazgatási cselekmény megvalósítására nem jogosítja fel, így nem tekinthető közigazgatási szervnek. Hivatkozott a Kúria Kpfk. 40.441/2021/
- számú döntésére, amely szerint önmagában az a tény, hogy a peres felek között létrejött szerződés közfeladat megvalósítására irányul, nem eredményezi azt, hogy a felek között közigazgatási szerződés jött létre és a jogvita elbírálására a közigazgatási bíróság rendelkezik hatáskörrel. A döntés indokolása [6] A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a felperes keresete vonatkozásában a közigazgatási bíróságnak vagy a polgári bíróságnak van hatásköre eljárni. [7] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező
(3)bekezdés szerinti cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. Ez alapján a közigazgatási tevékenységnek három (konjunktív) fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi (Kkk.IV.39.259/2022/3., Kpk.39.506/2022/3., Kpk.IV.39.104/2023/3.). [8] A Kp. 4. §
(7)bekezdés
- pont b) pontja értelmében közigazgatási szerv a helyi önkormányzat képviselőtestülete és annak szerve. A Mötv.
- §
(2)bekezdése értelmében az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. Az alperes mint önkormányzati költségvetési szerv tehát nem minősül a Kp. 4.§
(7)bekezdés
- pont a)-d) pontjaiban foglalt közigazgatási szervnek. [9] A Kp.
- §
(7)bekezdés
- pont e) pontja értelmében közigazgatási szerv a jogszabály által közigazgatási cselekmény megvalósítására feljogosított egyéb szervezet vagy személy. A Kp.
- §
(3)bekezdése szerint közigazgatási cselekmény: az egyedi döntés, az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés, valamint a közigazgatási szerződés. Kúria IV.Kpk.39.016/2025/3 4 [10] Az Nvtv. 11. §
(1)bekezdése értelmében a vagyonkezelői jog – a törvényben történő kijelölés kivételével – vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés a helyi önkormányzat fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézménnyel köthető [Nvtv. 3. §
(1)bekezdés
- pont]. [11] A Vagyonrendelet
- §
(1)bekezdése alapján az önkormányzati vagyon hasznosításának célja egyéb2 község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. A
- § úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal a Vagyonrendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik a polgármester irányításával és utasítása szerint. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek közül az intézmények vagyonkezelési joga ingyenes, e vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket. [12] Az alperes önkormányzati intézmény javára a vagyonkezelői jogot az Nvtv. és a Vagyonrendelet fent idézett rendelkezési szerint azért alapították, hogy az önkormányzati vagyont legfeljebb a közfeladat ellátásnak időtartamára használja, hasznosítsa, a várromok teljes helyreállítása érdekében pályázatot nyújtson be, kezdeményezze azok vagyonkezelésbe vételét, üzemeltetést és fenntartást végezzen a turizmusfejlesztés érdekében. A szerződő felek kikötötték, hogy a „egyéb1 program 2025-2035” program alperes feladataihoz kapcsolódó, felperes a Képviselő-testület által 243/
- (XI.27.) határozattal jóváhagyott és az intézménynek előkészítésére, megvalósításra és végrehajtásra átadott programelemeiért a alperes felelősséggel tartozik.” A Vagyonrendelet
- §
(3)bekezdése értelmében a közfeladat, közszolgáltatás teljesítésének kötelezettsége a helyi önkormányzatot terheli, ezt a vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a polgármester irányítása és utasítása szerint. Az alperesi intézmény alapító okirata szerint az alperes önkormányzati intézmény önállóan működő költségvetési szerv, amely a turizmus igazgatásával kapcsolatos, az alapító okiratban megjelölt közfeladatokat a felperes önkormányzat képviselő-testületének irányítása alatt látja el. Jogszabály közfeladat ellátására a felperes helyi önkormányzatot kötelezi, ebből azonban nem következik, hogy az alperes önkormányzati intézmény jogszabály alapján közigazgatási cselekmény megvalósítására feljogosított egyéb szervezet lenne a Kp. 4. §
(7)bekezdés
- pont e) pontja alapján. [13] A közigazgatási tevékenység további fogalmi eleme a közigazgatási jog általi szabályozottság. Az alperesi önkormányzati intézmény javára szerződéssel alapított vagyonkezelési jog az Nvtv.
- §
(1)és a Mötv. 109.§
(1)bekezdésén alapul. Az Nvtv. és Mötv. rendelkezései meghatározzák a vagyonkezelési jog gyakorlására jogosultak körét, a vagyonkezelői jog terjedelmét, a vagyonkezelőt megillető jogokat és kötelezettségeket, valamint a vagyonkezelési szerződés rendkívüli és azonnali felmondásának esetköreit. A vagyonkezelő a szerződésből eredő kötelezettségének megszegésével okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel. A vagyonkezelési szerződés tehát olyan, a Ptk.ban nem szabályozott szerződés, amelyre a Mötv., az Nvtv., és a Vagyonrendelet mellett a Ptk. kötelmi jogra vonatkozó és a szerződések általános szabályait, valamint a Ptk. egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni. [14] A felek a Mötv., az Nvtv., és a Vagyonrendelet mellett maguk is kikötötték a Ptk. alkalmazhatóságát a vagyonkezelési szerződésben nem szabályozott kérdésekre. A Mötv., az Kúria IV.Kpk.39.016/2025/3 5 Nvtv., a Vagyonrendelet és a vagyonkezelési szerződés nem szabályoz számos, szerződésekkel kapcsolatos kérdést, ideértve az érvénytelenség, megtámadhatóság, illetve ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos kérdéseket. Ezekre egyértelműen a polgári jog szabályai vonatkoznak, amin az sem változtat, hogy a vagyonkezelési szerződést a helyi önkormányzat és az önkormányzati intézmény közfeladat ellátása érdekében kötötték. [15] A felperes a keresetét a Ptk. 6:89. §
(2)és
(3)bekezdéseire, valamint a 6:90.§
(1)bekezdésére alapította. Kérte továbbá az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkeresését az alperes javára bejegyzett vagyonkezelői jogok törlése iránt. Azzal, hogy a felperes a Ptk. 6:90. §
(1)bekezdésében foglalt tévedésre hivatkozott, olyan igényét érvényesíti, amelyre a vonatkozó szabályokat a Ptk. tartalmazza. A felperes igénye tehát a szerződéses jogviszony olyan elemével kapcsolatos, amelyet a polgári jog szabályoz. [16] A közigazgatási tevékenység harmadik fogalmi eleme, hogy a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi. A vagyonkezelési szerződésnek nem tárgya olyan a Kp. 4. §
(3)bekezdésében szabályozott közigazgatási cselekmény (egyedi döntés, egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés, közigazgatási szerződés), amely az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul. A vagyonkezelési szerződés a helyi önkormányzat és intézménye közti szerződéses jogviszonyt szabályozza, ideértve a jutatott vagyon körét, a vagyonkezelés időtartamát, a vagyonkezelő felelősségét az általa megvalósítandó feladatokért, a kezelt vagyonban bekövetkezett károkért és a szerződéses rendelkezések megszegéséért. Szabályozza továbbá a vagyonkezelői jog megszűnését és a kezelt vagyonnal való elszámolást. A vagyonkezelési szerződés tehát a felek közti jogviszonyt rendezi és nem irányul valamely közigazgatási cselekménnyel érintett, a szerződéses jogviszonyon kívülálló jogalanyok jogi helyzetének megváltoztatására. Attól, hogy az alperes önkormányzati intézmény mint vagyonkezelő önkormányzati vagyont közfeladat ellátása érdekében kezel, nem végez a jogalanyok jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező közigazgatási cselekményt. [17] Erre tekintettel a Kúria a Kp. 15. §
(3)bekezdésében írt hatáskörében eljárva eljáró bíróságnak a Sátoraljaújhelyi Járásbíróságot jelöli ki és utasítja a szükséges eljárás lefolytatására a Pp. 20. §
(3)bekezdése és a 28. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. Záró rész [18] A kijelölés tárgyában a Kúria a Kp. 15. §
(5)bekezdésére alapítottan a felek meghallgatása nélkül határozott. [19] Miután a hatásköri összeütközés közigazgatási ügyekben eljáró bíróság és polgári bíróság között merült fel, így a kijelölés tárgyában a Kúria a Kp. 15. §
(4)bekezdésének megfelelően öttagú tanácsban járt el. [20] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Kúria IV.Kpk.39.016/2025/3 6 Budapest,
- március
- Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő