← Magyarország

Bfv.669/2024/19 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A költségvetési csalás tényállása ún. összefoglalt bűncselekmény, olyan törvényi egység, amely akár egymással össze nem függő cselekményeket olvaszt egyetlen bűncselekmény tényállásába. Ennélfogva nem kizárt a bűncselekmény-egységként értékelése az egyébként térben és időben is elkülönülten végrehajtott cselekményeknek. Az ilyen önmagukban is bűncselekmény megállapítását eredményező részcselekmények alapját képezhetik a több ugyanolyan bűncselekmény megállapításának az üzletszerű elkövetés formájában. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a költségvetési csalás bűncselekménye vonatkozásában az üzletszerűség megállapításának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásán belül értékelésre kerülő különböző elkövetési magatartások törvényi egységet alkotnak. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.669/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. február
  3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Szolnoki Törvényszék, 3.B.1087/2019/147., ítélet, tárgyalás,
  4. október
  5. Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.II.545/2023/9., ítélet, nyilvános ülés,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati Kúria 3.Bfv.669/2024/19-I 2 indítványt elbírálva a Szolnoki Törvényszék 3.B.1087/2019/
  8. számú és a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.545/2023/
  9. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szolnoki Törvényszék a
  10. október 20-án kihirdetett 3.B.1087/2019/
  11. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés a) pont
  1. és
  2. fordulat,
(5)bekezdés b) pont
  1. és
  2. fordulat]. Ezért őt halmazati büntetésül 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  3. november
  4. napján jogerős Bf.II.545/2023/
  5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az I. rendű terhelt terhére megállapított 2 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntettét a Btk.
  6. §
(1)bekezdés a) pont
  1. és
  2. fordulat,
(5)bekezdés b) pont szerint minősítette. A vele szemben halmazati büntetésül kiszabott szabadságvesztést 4 évre enyhítette. Megállapította, hogy az I. rendű terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára, valamint a
  3. b)pont
  4. ba)alpontjára hivatkozva elsődlegesen a támadott határozat hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése, másodlagosan annak megváltoztatása és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [4] Indokai szerint őt a Nyíregyházi Törvényszék 7.B.906/2015/275. számú, illetve a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.94/2022/44. számú ítéletével bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 3 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A Szolnoki Törvényszék a 3.B.1087/2019/147. számú, illetve a Szegedi Ítélőtábla Bf.545/2023/9. számú ítéletével Kúria 3.Bfv.669/2024/19-I 3 felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 4 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. Elsőként azonban a Kecskeméti Törvényszék az 5.B.416/2016/5. számú, 2016. szeptember 16. napján jogerős ítéletével bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte. [5] A fenti három ítéletben elbírált cselekményei természetes egységet alkotnak egymással, ezért a Nyíregyházi és a Szolnoki Törvényszék hivatkozott ítéletében szereplő cselekményeit a Kecskeméti Törvényszék jogerős ítélete már elbírálta. [6] Kifejtette továbbá, hogy jelen ügyben törvénysértően minősítette a cselekményét a bíróság. Nem lehetett volna megállapítani a terhére az üzletszerű elkövetést figyelemmel arra, hogy 2 rendbelinek minősített cselekmény elkövetésével nem törekedhetett rendszeres haszonszerzésre. Így szerinte cselekményének helyes minősítése a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a
(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette lenne. [7] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti üzletszerűség fogalmának meghatározása szerint bűncselekmények elkövetéséről van szó, miközben az elsőfokú ítélet szerint egyetlen bűncselekményt követett csak el. Emellett pedig büntetlen előéletű volt a cselekmények elkövetésekor, rendezett családi és személyi körülményekkel rendelkezett. [8] Sérelmezte, hogy a bíróság elsősorban közvetett bizonyítékokra alapította a ténymegállapításait. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.737/2024/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [10] Indokai szerint az indítványban hivatkozott res iudicata nem támadható felülvizsgálati indítvánnyal, az ellen perújításnak van helye. [11] Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. III. [12] Az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [14] A Be.
  4. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [16] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt cselekményét 2 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont
  1. és
  2. fordulat,
(5)bekezdés b) pont] minősítette. [17] A Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, költségvetési csalást követ el. Kúria 3.Bfv.669/2024/19-I 4 [18] Az indítványozó nem vitatta az elkövetési magatartást és a költségvetési csalás megvalósulását, kizárólag az üzletszerűség megállapíthatóságát kifogásolta. [19] A Kúria az üzletszerűséget mint minősítő körülményt érintő kifogás kapcsán a következőkre mutat rá. [20] Az üzletszerűség [Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pont] megállapításának feltétele tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése, míg az alanyi oldalon az ennek révén rendszeres haszonszerzésre törekvés. [21] Rendszeres a haszonszerzésre törekvés, ha az elkövető az ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekinti. Ebből a szempontból annak van jelentősége, hogy a cselekmények elszigeteltek, alkalomszerűek-e vagy azokat a rendszeres haszonra törekvés – mint életmód – összekapcsolja-e (BH 2005.88.). [22] Az üzletszerűség kapcsán – a folytatólagosságtól eltérően – nem a rövid időközönkénti elkövetésnek, hanem a rendszerességnek van jelentősége, így az ismétlődésig eltelt idő hossza önmagában véve közömbös (BH 2011.160.). Következésképpen elsődlegesen a cselekmények ismétlődésének, és nem az időköznek van szerepe e minősítő körülmény esetében. [23] A költségvetési csalás tényállása ún. összefoglalt bűncselekmény, olyan törvényi egység, amely akár egymással össze nem függő cselekményeket olvaszt egyetlen bűncselekmény tényállásába. Ennélfogva nem kizárt a bűncselekmény-egységként értékelése az egyébként térben és időben is elkülönülten végrehajtott cselekményeknek. Az ilyen önmagukban is bűncselekmény megállapítását eredményező részcselekmények alapját képezhetik a több ugyanolyan bűncselekmény megállapításának az üzletszerű elkövetés formájában. [24] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a költségvetési csalás bűncselekménye vonatkozásában az üzletszerűség megállapításának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásán belül értékelésre kerülő különböző elkövetési magatartások törvényi egységet alkotnak (BH 2015.59.II.). [25] Az irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelt nem alkalomszerűen, hanem ismétlődő és rendszeres haszonszerzésre törekvő akaratelhatározás alapján
  2. évtől
  3. szeptember 30-ig követte el a tényállásban leírt cselekményeket, mellyel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozott. [26] Ekként a rendszeres haszonszerzés, illetve az arra való törekvés megvalósult, hiszen a cselekményével okozott vagyoni hátrány az I. rendű terhelt oldalán jogtalan haszonként jelentkezett. [27] Mindezek alapján törvényesen minősítette az eljárt bíróság az I. rendű terhelt cselekményeit üzletszerűen elkövetettnek. [28] A Kúria megjegyzi, hogy a Btk.
  4. §
(5)bekezdés b) pontja szerint minősül a költségvetési csalás, ha a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettét bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. [29] A jogerős ítélet szerint az eljárt bíróság az I. rendű terhelt terhére az üzletszerűség mellett a bűnszövetséget is megállapította mint minősítő körülményt {Szolnoki Törvényszék 3.B.1087/2019/
  1. számú ítélet [135] bekezdés}, {Szegedi Ítélőtábla Bf.II.545/2023/
  2. számú ítélet [44] bekezdés}. [30] Ugyanakkor a felülvizsgálati indítvány a bűnszövetség megállapítását nem támadta. Kúria 3.Bfv.669/2024/19-I 5 [31] Tehát már önmagában a bűnszövetség mint minősítő körülmény megalapozza a költségvetési csalás súlyosabban büntetendő minősített esetének a megállapítását [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont
  1. és
  2. fordulat,
(5)bekezdés b) pont]. [32] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [33] A törvénysértő minősítés, illetve a Btk. más szabályának megsértése tehát nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha ehhez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [34] Ennek feltételei az alábbiak: – a jogerős ítéletben a cselekmény minősítése törvénysértő, vagy más anyagi jogszabálysértésre került sor, – a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés is törvénysértő és – a két említett körülmény között oksági összefüggés van, azaz a törvénysértő büntetés a törvénysértő minősítés és/vagy az anyagi jogszabálysértés következménye. [35] Jelen ügyben azonban ilyenről nincsen szó. [36] A törvény a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és az
(5)bekezdés b) pontja alapján minősülő költségvetési csalás bűntette miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. [37] A Btk. 81. §
(2)bekezdés szerint a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. A Btk. 81. §
(3)bekezdése értelmében a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. [38] Az I. rendű terhelt által elkövetett 2 rendbeli költségvetési csalás bűntette azonosan minősül, így a halmazati szabályokra figyelemmel vele szemben kiszabható halmazati büntetés felső határa 15 év, a középmérték pedig 10 év. [39] Következésképpen az I. rendű terhelttel szemben kiszabott 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés – miként a 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés – alkalmazása nem törvénysértő. Ellenkezőleg, a másodfokú bíróság az enyhítő szakasz alkalmazásával [Btk. 82. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] a büntetési tétel alsó határát el nem érő – 4 év – mértékű szabadságvesztést szabott ki vele szemben. [40] Az indítvány sérelmezte a Be. 4. §
(3)bekezdésének megsértését, miszerint az I. rendű terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták. E körben a Kúria a következőkre mutat rá. [41] A Be. 4. §
(3)bekezdése szerint büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét. A Be. a ne bis in idem elvét alapul véve, a res iudicata esetére rendelkezik, annak két következményét nevesítve. [42] Ugyanakkor a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ügydöntő határozat hozatala a felülvizsgálatot eredményező eljárási szabálysértéseknek a Be. 649. §
(2)bekezdésében foglalt kimerítő felsorolásában nem szerepel, ezért amiatt a felülvizsgálat törvényben kizárt. Kúria 3.Bfv.669/2024/19-I 6 [43] A kétszeres elítélés, megvalósulása esetén a Be. 637. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti perújítási ok. [44] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [45] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. [46] Ezzel szemben az I. rendű terhelt a tényállás megalapozottságát vitatta, amikor kifogásolta, hogy a bíróság túlnyomórészt közvetett bizonyítékokra alapította a ténymegállapításait. Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. [47] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése értelmében hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [48] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [49] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. február
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.