← Magyarország

Pf.20577/2023/8 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Ptk. 3:6. §

(1)bekezdése és a Ctv. 3. §
(4)bekezdése a cégnévvel szemben azt az általános követelményt támasztják, hogy a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezetek nevétől a választott név különbözzék. A hasonló működési kör akkor is megállapítható, ha a felek cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi köre csak részben esik egybe. A hasonló működési kör vizsgálatánál nem kizárólag a cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységnek, hanem a felek által ténylegesen kifejtett, valóságosan gyakorolt tevékenységeknek van ügydöntő jelentősége. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.577/2023/8/II. A felperesek: I.r. felperes I. rendű I. és II.r. felperes címe II.r. felperes II. rendű I. és II.r. felperes címe III.r. felperes III. rendű III.r. és IV.r. felperes címe IV.r. felperes IV. rendű III.r. és IV.r. felperes címe A felperesek képviselője: Tóth Péter Bence Ügyvédi Iroda I., II., III. és IV. rendű felperes képviseletében ügyvéd címe Az alperesek: I.r. alperes I. rendű I.r. és II.r. alperes címe II.r. alperes II. rendű I.r. és II.r. alperes címe Az alperesek képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda I. és II. rendű alperes képviseletében ügyvéd címe1 A per tárgya: személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 10.P.21.906/2022/
  1. A fellebbezést benyújtó fél: I., II., III. és IV. rendű felperes, I. és II. rendű alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Megállapítja, hogy a peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 2 Indokolás [1] személy1 1844-ben vasúti kocsikerekek gyártására alapított vállalatának jogutódja 1959-től a I. rendű felperes jogelődje melynek jogutódja a I. rendű felperes (I.r. felperes) I. rendű felperes. A II. rendű felperes (II.r. felperes) II. rendű felperest az I. rendű felperes (jogelődje) alapította, a II. rendű felperes az I. rendű felperes leányvállalata. A III. rendű felperes III. rendű felperes (III.r. felperes) a II. rendű felperes által alapított egyszemélyes gazdasági társaság. A IV. rendű felperes a IV. rendű felperes, melynek az I. rendű felperes tagja. A felperesek egy cégcsoportot alkotnak, tevékenységük a vasúti járműgyártáshoz, javításhoz kapcsolódik. [2] Az I. rendű felperes főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás. Tevékenységi körébe tartozik a vagyonkezelés, üzletvezetés, saját tulajdonú ingatlan adásvétele, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, műszaki vizsgálat, elemzés, fémszerkezetek, acél tárolóeszközök gyártása, gépgyártás, emellett motorok, csapágyak, erőátviteli elemek gyártása, mérnöki tevékenység, műszaki szaktanácsadás. [3] A II. rendű felperes főtevékenysége motor, turbina gyártása. Tevékenységi körébe tartozik egyebek mellett ipari gép, berendezés üzembe helyezése; vasúti, kötöttpályás jármű gyártása; ipari gép berendezés javítása; ipari villamos gép, berendezés javítása; műszaki vizsgálat, elemzés; egyéb szakmai, tudományos műszaki tevékenység; saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. [4] A III. rendű felperes főtevékenysége vasúti, kötöttpályás jármű gyártása. Tevékenységi körébe tartozik egyebek mellett ipari gép berendezés javítása; műszaki vizsgálat, elemzés; egyéb szakmai, tudományos műszaki tevékenység. [5] A IV. rendű felperes főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Ezen túlmenően ingatlankezelés képezi a cég tevékenységi körét. [6] Az I. rendű alperest
  2. július 14-én I. rendű alperes korábbi neve néven alapították, nevében
  3. május
  4. óta szerepel a szóösszetétel szóösszetétel. A II. rendű alperes, (II.r. alperes) II. rendű alperest az I. rendű alperes alapította
  5. február 5-én, nevében
  6. május
  7. óta szerepel a szóösszetétel szóösszetétel. Az alperesek tagja a Zrt.1, az alperesek egy cégcsoporthoz tartoznak. Az alperesek tényleges tevékenysége vasúti járműgyártáshoz kapcsolódik. [7] A Zrt.1 tulajdonában áll a Kft.1 [8] Az I. rendű alperes a I. rendű alperes (I.r. alperes) főtevékenysége ipari gép, berendezés üzembehelyezése, tevékenységi körébe tartozik a vasúti kötöttpályás jármű gyártása, ipari gépek, berendezések javítása, ipari villamos gép, berendezés javítása, műszaki vizsgálat, elemzés, egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. [9] A II. rendű alperes főtevékenysége a vagyonkezelés, emellett ingatlan adásvétele, ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tartozik a tevékenységi körébe. [10] A II. és III. rendű felperesek az I. rendű alperessel azonosan vasúti kötöttpályás jármű gyártásával, ipari gép, berendezés javításával, műszaki vizsgálattal, elemzéssel, egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkoznak. A II. rendű felperes ezen túl az I. rendű alperessel egyezően ipari villamos gépek, berendezések javítása terén lát el tevékenységet. Az I. rendű felperes I. rendű alperessel azonos tevékenységi köre a műszaki vizsgálat, elemzés. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 3 [11] Az I. rendű felperes tevékenységi körébe a II. rendű alperessel egyezően vagyonkezelés, üzletvezetés, saját tulajdonú ingatlan adásvétele, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tartozik. [12] A II. rendű felperes I. rendű alperessel azonos tevékenységi köre a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. [13] A IV. rendű felperes és az I. rendű alperes egyezően vagyonkezelés, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységeket lát el. [14] A felperesek a
  8. június 29-én kelt levelükkel az I. rendű alperest, a
  9. június 8-án kelt levelükkel a II. rendű alperest felszólították cégnevük oly módon történő megváltoztatására, hogy abban ne szerepeljenek a név és név1 szavak. Az alperesek a felszólításnak nem tettek eleget. [15] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek a „név” és a „név1” szó jogosulatlan használatával megsértették a személyhez fűződő jogukat, névviselési jogukat. Kérték az alperesek kötelezését, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül változtassák meg a cégnevüket, rövidített cégnevüket olyan módon, hogy abban a név és a név1 szavak ne szerepeljenek, ezáltal szüntessék meg a sérelmes helyzetet. Kérték továbbá az alperesek perköltségben marasztalását. [16] A keresetük jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
  10. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  11. §
(1)bekezdését, a 2:
  1. § f) pontját, valamint a 2:
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontját jelölték meg. Hivatkoztak a Ptk. 2:42. §
(2)bekezdésére, 3:1. §
(3)bekezdésére, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. §
(2)bekezdésében és 4. §
(5)bekezdésében foglaltakra. [17] Előadták, hogy az alperesek
  1. május 27-től működnek a jelenlegi cégnéven, akkor vették fel cégnevükbe a szóösszetétel vezérszót. A név név cégnévbe való felvételéhez és használatához az alpereseknek a Bölcsészettudományi Központ, valamint a felperesek engedélyére lett volna szüksége. Hivatkoztak arra, hogy a cégcsoport cégcsoport személy1 nevének jogszerű használója, a történelmi név birtokosa által alapított vállalat jogutódja, és ebben az iparágban tevékenységének folytatója. A III. rendű felperes a II. rendű felperes által alapított egyszemélyes gazdasági társaság, a IV. rendű felperes egyik tulajdonosa pedig az I. rendű felperes. Ekként a felperesek a név nevet jogfolytonosan használó társaságok, szemben az alperesekkel, amelyek nem jogutódjai a korábbi név cégnek, így a név név használatához a felperesek hozzájárulására lett volna szükségük. [18] Az alperes társaságok a felperesekkel hasonló területen tevékenykednek, így a név név használatával megtévesztő látszatot keltenek a fogyasztóban, a piac más szereplőiben, azt a benyomást keltik, mintha a felperesekkel azonos gazdasági csoport tagjai lennének, figyelemmel arra is, hogy a felperesek és az alperesek tevékenysége több területen átfedést mutat. Köztudomású tényként hivatkoztak arra, hogy a név és a név2 egy régi bevezetett ipari cégnév, melynek feltüntetéséből a gazdasági- és ipari életben mindenki Személy1-re és az általa alapított társaságra következtet. Hivatkoztak a Fővárosi Törvényszék 65.P.21.489/2011/
  2. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.037/2012/
  3. számú ítéletére, melyben az ítélőtábla kifejtette, hogy a felperes holding a tevékenysége révén az általa alapított gazdasági társaságok támogatása folytán is fejt ki gazdasági tevékenységet, azonban gazdasági kapcsolatai a vas- és acéliparhoz kötik, amely által az alperesekkel hasonló tevékenységet végző cégnek minősül. [19] Előadásuk szerint a név név használata olyan látszatot kelt, mintha az I. rendű alperes a nagymúltú név gépgyártás folytatója lenne, holott egy pénzügyi befektető által Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 4 újonnan létrehozott cégről van szó. Utaltak a 38.P.22.616/2020/
  4. számú ítélet megállapításaira. [20] A cégkizárólagossággal összefüggésben a felperesek a Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.31.144/1994/
  5. számú döntésére, a Szegedi Ítélőtábla Cgf.III.30.120/
  6. számú határozatára, a Legfelsőbb Bíróság Pf.IV.20.219/1993/
  7. számú határozatára, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.680/2005/
  8. számú határozatára is hivatkoztak. [21] Kiemelték, hogy a II. rendű alperes főtevékenységének a vagyonkezelést jelöli, amely tevékenység azonos mind az I., mind a IV. rendű felperes cégnevében is rögzített tevékenységgel. A II. és III. rendű felperesek esetében az I. rendű alperes cégnevével történő összetéveszthetőség esélye igen nagy, hiszen a mindennapi életben tanúsított átlagos fogyasztói figyelem mellett első pillantásra nem állapítható meg, hogy két különböző társaságról van szó, mert tevékenységi körük jelentős mértékben fedi egymást. Az I. és II. rendű alperesek tevékenységei szinte teljes egészében megtalálhatók a felperesek valamelyikének, vagy akár többüknek a tevékenységi körében. A felek tényleges tevékenysége a TEÁOR 302008, azaz a vasúti kötött pályás járműgyártáshoz kapcsolódik, így megállapítható az azonos tevékenységi körben és területen történő működés, különös tekintettel arra, hogy az alperesek tulajdonában áll a Kft.1 és kapcsolódó telephelye, ami a tevékenység azonosságát tovább erősíti. [22] Hivatkoztak arra, hogy a hazai vasúti járműpark több mint 50%-a ma is a felperesek jogelődeinek gyártmánya, azok dokumentációjának a felperesek a jogszerű tulajdonosai. [23] Utaltak a Magyar Tudományos Akadémia
  9. szeptember 14-i állásfoglalására, amely szerint a személy1 név szerepeltetése cégnévben engedélyköteles abban az esetben is, ha a személy1 nevéből csak a név vezetéknevet használják. személy1 a történelem kiemelkedő személyisége; közintézmények, szakképzési centrum, múzeum viseli a név nevet, a Zrt.2 személy1 születésének
  10. évfordulóján emlékbélyeget, a bank emlékérmét adott ki tiszteletére. Előadták, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyitó közgyűlésén 2021 februárjában a magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy „mégiscsak a név név2 országa volnánk”, a pénzügyminiszter pedig a név márkát olyan márkaként nevezte meg, mely alkalmas arra, hogy köréjük értékláncokat szervezzen Magyarország. [24] Előadták, hogy Külföldön vannak vasúti járműgyártással kapcsolatos érdekeltségeik és az külföldi vasúttársaságtól megkeresték az I. rendű felperest, hogy az alperesek az I. rendű felperes cégcsoportjához tartoznak-e, melyből kitűnően az üzleti életben az alperes vállalkozások neve alkalmas arra, hogy a felperesek cégcsoportjának nevével összetévesszék. [25] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását indítványozták. [26] Érvelésük szerint a cégnevükben nem szerepel a név és név1 szó, abban egyetlen újonnan létrehozott egyedi betűösszetétel található, amely nem egyezik sem a név szóval, sem a név1 betűösszetétellel, mivel az alperesek vezérszava szóösszetétel. Az alperesek cégneve külön a név és külön a név1 betűösszetételt nem tartalmazza, így azok külön-külön történő vizsgálata nem lehet a per tárgya. [27] Az alperesek változásbejegyzési eljárásai során a cégbíróság az új cégnév megfelelőségének ellenőrzését lefolytatta, a változásbejegyzésre hiánypótlási felhívás nélkül került sor. A változásbejegyzés Cégközlönyben való közzétételétől számított határidőn belül a felperesek jogorvoslattal nem éltek. A Ctv.
  11. §
(2)bekezdésének második mondata alapján a perindítási határidő elmulasztása jogvesztő, így a felperesek Ctv. 4. §
(5)bekezdésére és Ctv. 3. §
(2)bekezdésére alapított kereseti kérelme elkésett. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 5 [28] Az alperesek álláspontja szerint a vezérszavak egyike sem tartalmazza a történelem egyik kiemelkedő személyiségének nevét. személy1 nem volt a magyar történelem kiemelkedő történelmi személyisége. Figyelemmel arra, hogy az alperesek cégnevében a személy1 nem, csak a szóösszetétel betűösszetétel szerepel, az alpereseknek a cégnév bejegyzéséhez sem a Bölcsészettudományi Kutatóközponttól, sem a felperesektől az előzetes engedély kérésre nem volt szüksége. [29] Az alperesek vitatták, hogy a felperes cégek bármelyike is személy1 által alapított cég jogutódja lenne. [30] Hivatkozásuk szerint a cégnyilvántartásban számos gazdasági társaság nevében szerepel a név szó, az bárki által szabadon használható bármire, így cégnévre is. A felhasználás egyetlen korlátja, hogy teljesítse azt a követelményt, hogy az adott cégnév kellő mértékben különbözik más gazdálkodó szervezet elnevezésétől. [31] Előadták, hogy az alperes cégek tevékenysége a felperes cégek tevékenységi körétől oly mértékben különbözik, hogy az az összetéveszthetőséget kizárja. Az I. rendű alperesnek magyarországi árbevétele nincs. Az I. rendű alperes egy meghatározott projektre létrehozott kereskedő cég, amely az alvállalkozója által gyártott vasúti személyvagonok szállítását kordinálja, egyetlen külföldi külföldi illetőségű partnere felé. Az külföldi vevőn kívül esően az I. rendű alperesnek más megrendelője nincs. A II. rendű alperes kizárólag vagyonkezelői tevékenységet végez. Az összetéveszthetőség tekintetében nem az átlagember, hanem a felperesek potenciális piaci partnereinek átlagos figyelme az, amit mértékadónak kell tekinteni. [32] A felperesek által hivatkozott név2 kifejezés a név3 elnevezésből származik, ehhez képest a név1 kifejezés a társaságok alapítóját, a Zrt.1-t szimbolizálja, amely éppen azt bizonyítja, hogy az alperes cégek a tulajdonosokra való visszautalással is a mindenki mástól való megkülönböztethetőséget kívánták hangsúlyozni. A név és a szóösszetétel vezérszavak vizuálisan is különböznek egymástól. Az alperesek tulajdonosa a szóösszetétel szóvédjegy jogosultja, így az alperesek a szóösszetétel név használatára jogosultak. [33] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek a „név” szó jogosulatlan használatával megsértették a felperesek névviseléshez való jogát, ezért kötelezte az alpereseket, hogy 30 napon belül változtassák meg a cégnevüket és rövidített cégnevüket oly módon, hogy abban a „név” szó ne szerepeljen. [34] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [35] A felpereseket az I. és II. rendű alperesek javára személyenként, felperesenként 31.750 forint perköltség megfizetésére kötelezte. [36] Kötelezte az I. és II. rendű alpereseket a felperesek javára személyenként, alperesenként 4.630 forint perköltség megfizetésére. [37] Ítéletének indokolásában alkalmazandó jogszabályként idézte a Ptk. 3:1. §
(3)bekezdésében, a 2:42. §
(2),
(3)bekezdésében, a 2:
  1. § f) pontjában, a 2:
  2. §
(1)bekezdés a) pontjában és a 3:
  1. §-ban foglaltakat. [38] Megállapította, hogy a felpereseket korábban jegyezték be a cégnyilvántartásba, mint az alpereseket, az alperesek kifogásolt cégnevének cégnyilvántartási bejegyzésére
  2. május 27-én került sor. Mivel a cégkizárólagosság követelményének az azonos működési területen tevékenykedő gazdasági társaságok viszonyában kell érvényesülnie, az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a felperesek és az alperesek cégneve összetévesztésre alkalmas-e, továbbá, hogy a felperesek és az alperesek a gazdasági élet azonos területén fejtik-e ki tevékenységüket. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 6 [39] A felek cégkivonataiból megállapította, hogy az I., II., III. rendű felperesek tevékenységi köre átfedést mutat az I. rendű alperes tevékenységi köreivel, az I., II. és IV. rendű felperesek tevékenységi köre pedig részben azonos a II. rendű alperes tevékenységi köreivel. [40] Köztudomású tényként fogadta el, hogy a név név egy régi, ipari cégnév, melynek használata, különösen a név és név1 szó együttes alkalmazása a nagymúltú, személy1 által alapított cégre, a vasúti gépgyártásra, járműgyártásra utal. A név név egybeforrt alapítójával és tevékenységével, a vezetéknévhez önmagában a vasúti járműgyártás társul. [41] A bíróság a felperesek által 16/F/2-
  3. alatt csatolt iratok (a név gyárak családfája, a név és név2 gyárak államosítása, név közlemények, az Ipari Minisztérium
  4. január 4-én kelt levele, az Ipari Minisztérium
  5. december 3-án kelt létesítő határozata, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1950/
  6. számú végzése, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 01-01-001950/
  7. számú végzése, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság cégjegyzékszám számú végzése, a cégjegyzékszám1 számú végzése, az
  8. december 30án kelt létesítő határozat, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
  9. számú végzése, a Rt. cégkivonata, a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság
  10. számú végzése, a cégjegyzékszám2 számú végzése, a cégjegyzékszám3 számú végzése, a cégjegyzékszám4 számú végzése) alapján megállapította, hogy az I. rendű felperes a személy1 által 1844-ben alapított társaság jogutódja, többszörös jogutódlás folytán. [42] A felperesek egy cégcsoporthoz tartoznak és tevékenységük a vasúti járműgyártáshoz kapcsolódik. A II. és III. rendű felperesek tevékenysége (motor, forgóváz- és járműgyártó) a cégnevükben is megjelenik, az I. és IV. rendű felperesek vagyon-, és ingatlankezelő tevékenysége a cégcsoporton belüli gazdasági tevékenység támogatásával kapcsolódik a vasúti járműgyártáshoz. annak ellenére, hogy cégkivonatukban ez a tevékenységi kör konkrétan nem szerepel. [43] A II. rendű alperest az I. rendű alperes alapította, az alperesek egyedüli tagja a Zrt.1, és az alperesek egy cégcsoporthoz tartoznak. A Zrt.1 tulajdonába került a Kft.1 Az I. rendű alperes pedig maga hivatkozott arra, hogy külföldi megrendelője számára vasúti járműgyártással kapcsolatos tevékenységet végez. Az I. rendű alperes által alapított, egy tulajdonosi körbe tartozó II. rendű alperes vagyonkezelő, ingatlankezelő tevékenysége szintén a vasúti járműgyártáshoz kapcsolódik. [44] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperesek azzal, hogy cégnevükben mind a név mind a név1 szót feltüntették, a vezérszó figyelemfelhívó jellegére tekintettel azt a látszatot keltették, hogy a vasúti járműgyártás területén tevékenykednek. A szóösszetétel szóösszetétel vizuálisan nem eltérő a név és a név2 szavaktól, és a betűösszetétel külön, szavak szerint is vizsgálható. Az ékezet nélkül és kötőjellel alkotott betűösszetétel alkalmas arra, hogy közönséges figyelem mellett összetéveszthető legyen a felperesek cégnevével. Utalt arra, hogy a KGD2003.
  11. számon megjelent eseti döntés alapján a cégnév különbözősége akkor állapítható meg, ha közönséges figyelem mellett is kizárt az összetéveszthetőség. A név név használatával az alperesek azt a látszatot keltik a fogyasztókban és a piac más szereplőiben, hogy a felperesekkel azonos gazdasági csoport tagjai. [45] Az alperesek felperesekkel való összetéveszthetőségét támasztotta alá az I. rendű felperesnek az külföldi üzleti partnerétől kapott, az alperesek és a felperesek közti kapcsolat felől tájékozódó levél (22/F/2.), valamint a felperesek nevét (név név1) feltüntető, de ténylegesen az I. rendű alperes által szállított vasúti kocsikról szóló újságcikk (22/F/1.) is. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 7 [46] Nem találta alaposnak az alperesek azon érvelését, hogy a név név ma már bárki által szabadon használható. A cégnyilvántartásban ugyan számos gazdasági társaság nevében szerepel a név szó, a bejegyzésből ugyanakkor nem következik, hogy a gazdasági társaságok jogszerűen viselik a név nevet. A név név jelentőségét támasztja alá a miniszterelnök és a pénzügyminiszter nyilatkozata a névről, mint kiemelkedő magyar márkáról. [47] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  12. évi V. törvény
  13. §
(2)bekezdésében foglaltak – a Ptk. 3:
  1. §-ával azonos tartalom ellenére – nem szolgálhatnak jelen perben hivatkozási alapként. A jelen per nem a cégeljárásban hozott bejegyző határozat felülbírálatára, hanem a bejegyzéssel okozott személyiségi jogsértés orvoslására irányul, így az alperesek alaptalanul hivatkoznak arra, hogy a kifogásolt nevet a cégbíróság hiánypótlási felhívás nélkül bejegyezte. A bejegyzéssel szemben a felperesek jogorvoslattal nem éltek. Erre tekintettel a Ctv.
  2. §
(5)bekezdésében előírt a Bölcsészettudományi Kutatóintézet engedélyének meglétét a perben nem kellett vizsgálnia (Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.012/2021/6., 8.Pf.20.197/2023/5.). Súlytalannak tekintette az alperesek „szóösszetétel” szóvédjegyre történő hivatkozását is, mivel a védjegyre való jogosultság nem zárja ki a cégnév személyiségi jogot sértő jellegét. [48] Rögzítette, hogy a perben nem merült fel adat arra nézve, hogy a felperesek akár ráutaló magatartással hozzájárultak volna ahhoz, hogy az alperesek a név nevet használják [Ptk. 2:42. §
(3)bekezdés]. Ezt az alperesek sem állították, és a felperesek által az alpereseknek írt, a cégnevük megváltoztatására irányuló felszólító levelek is ennek ellenkezőjét támasztják alá. [49] Az alperesek cégnevének vezérszavában a név1 betűösszetétel – név szó nélküli – használatával az alperesek a felperesekkel nem téveszthetőek össze. A szóösszetétel összetételben a név1 erősíti a név szóhoz társítható nagymúltú társasághoz fűződő kapcsolatot, önmagában a név1 szó használata azonban nem mutat a felperesekhez való kötődésre. Az I. rendű alperes külföldi piacra jutásának mikéntje a per eldöntése szempontjából nem bírt jelentőséggel, ezért az ezzel kapcsolatos vizsgálatot mellőzte. [50] A perköltség viseléséről – 50-50%-os pernyertesség, pervesztesség arányt figyelembe véve – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(2)bekezdése, 87. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [51] Az elsőfokú ítélet ellen az I., II., III. és IV. rendű felperes, valamint az I. és II. rendű alperes fellebbezett. [52] Az I., II., III. és IV. rendű felperesek jogorvoslati kérelmükben az elsőfokú ítélet keresetet elutasító részének megváltoztatását és annak megállapítását kérték, hogy az alperesek a „név1” szó jogosulatlan használatával is megsértették a személyhez fűződő jogukat (névviselési jogukat). Kérték az alperesek kötelezését, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül változtassák meg cégnevüket (rövidített cégnevüket) oly módon, hogy abban a „név1” szó se szerepeljen. Kérték továbbá az alperesek perköltség viselésére kötelezését is. [53] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdésének a), b),
  1. c)és
  2. d)pontjára, valamint
(4)bekezdésére alapították. [54] Álláspontjuk szerint a név és a név1 szavak használata, a történelmileg kialakult cégek, azok jogutódai, a kötöttpályás vasúti járműgyártásban betöltött szerepük miatt ma már teljes mértékben összefonódik, külön és együtt is ugyanazt jelentik: a név, a név2, a név név2, a felperesek kötöttpályás vasúti járműgyártási tevékenységét és múltbeli eredményeit, referenciáit jelöli. [55] Az alperesek tulajdonosának, a Zrt.1-nek a névválasztása, a név1 szóösszetétel felvétele azt a látszatot kívánta kelteni, hogy az a tulajdonosi cégnévnek az első két szavából Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 8 összerakott mozaikszó, és nincs köze a név2-höz. A névválasztás ugyanakkor nem volt véletlen. A zrt. a 2019-es alapítása óta maga nem használta rövidített cégnévként a név1 mozaikszót, azt a tagcégeinél vezette be, ott is akkor, amikor azok a név előnevet is felvették (
  1. május 27.) szóösszetétel szóösszetételként. [56] Ugyanakkor a név1 mozaikszó hallásra egyértelműen a név2 szóra asszociál, ezért itt is irányadó a KGD2003.
  2. számú eseti döntés okfejtése, vagyis, hogy a cégnév különbözősége akkor állapítható meg, ha közönséges figyelem mellett is kizárt az összetéveszthetőség. [57] A név és a név2 egyesítésére, a név-név2 1959-es létrehozására azért került sor, mert a műszaki fejlődés szükségessé tette a név2 gőzmozdony-gyártásának leállítása mellett a dieselesítési program bevezetését, melyhez a név dieselmotorjai szolgáltak alapul. A két cég egyesítését nagymértékben segítette, hogy azok szomszédos telken (helységnév) helyezkedtek el és tulajdonképpen egy kerítés elbontásával a két cég összevonása fizikailag is megtörtént. Az I. rendű felperes a jogutódja a személy1 által 1844-ben alapított társaságnak, így a név2nek és a név-név2-nek is, ami a köznyelvben, a gyakorlatban is megnyilvánul, a név1 vezérszót a név2-vel, azt a név-név2-vel és a cégcsoport Zrt.-vel azonosítják. Ezt támasztják alá a Google kereső név1 kifejezésre adott találati eredményei is. [58] Erre utalnak a már korábban csatolt bizonyítékok, továbbá a fellebbezéshez F/
  3. és F/
  4. szám alatt csatolt két újságcikk is, melyekben egyrészt a cégcsoport egyik jelentős külpiacán tevékenykedő újságíró a felperesekkel azonosítja az alpereseket, másrészt Magyarország kormányának egyik vezető tisztségviselője jogelődjük nevén említi az I. rendű alperest. A két bizonyíték csatolása vonatkozásában a felperesek a Pp.
  5. §-ának
(2)és
(3)bekezdésére hivatkoztak, mivel a cikkek az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jelentek meg. [59] Kiemelték, hogy maguk az alperesek is a név1 előnevet a név2-vel „azonosítják”, ha nem így lenne, nem lajstromoztattak volna szóvédjegyet a név-név2, név2 szavakra a név4 mellett. [60] A felperesek hivatkoztak hasonló ügyekben hozott döntésekre (Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.31.144/94/2., Szegedi Ítélőtábla Cgf.III.30.120/2003. számú határozatok). [61] Az I. és II. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperesek kereseteinek teljes elutasítását, a felperesek perköltségben marasztalását kérték. [62] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjaira alapították. [63] Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság döntése sérti a Ptk. 2:43. §
  3. f)pontjában foglaltakat. [64] Az elsőfokú bíróság annak eldöntésénél, hogy a felperesek és az alperesek azonos működési területen tevékenykednek-e, csak a cégkivonatok tartalmát vizsgálta és figyelmen kívül hagyta a peres felek releváns piacon kifejtett tényleges tevékenységét. [65] Állításuk szerint nem folytatnak a felperesekkel egyező gazdasági tevékenységet, a felperesek sem bizonyították, hogy a II. és III. rendű felperesek az I. rendű alperessel azonosan vasúti kötöttpályás jármű gyártásával, ipari gép, berendezés javításával, műszaki vizsgálattal, elemzéssel, egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkoznak. [66] Mindkét alperes által végzett tevékenység speciális, ezért az összetéveszthetőség tekintetében nem az átlagember, hanem a felperesek potenciális piaci partnereinek átlagos figyelme az, amit mértékadónak kell tekinteni. Az alpereseknek nincs olyan tevékenységük, amely a felperesek piacán működő szereplőkben bármiféle tévedésre vagy megtévesztésre alapot nyújthatna, hiszen az alperesek piaci szereplőkkel alapvetően nem is kerülnek Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 9 gazdasági kapcsolatba, kizárólag azon jogviszonyokban tevékenykednek, amelyekre létrehozták őket. [67] Állították, hogy egyik alperesnek sem volt soha bevétele vasúti kötöttpályás jármű gyártásából, ipari gép-, berendezés javításából, műszaki vizsgálatból, elemzésből, egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből, ipari villamos gépek, berendezések javításából. Az I. rendű alperesnek Magyarországon egyáltalán nem keletkezett bevétele, műszaki kapacitása nincs, nem is volt és nem is lesz. Statisztikai létszáma 17 fő, a személyi állomány kizárólag irodai munkát végez, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperest kizárólag egy konkrét külföldi szállítási szerződés teljesítésére alapították. Nem volt és nem is lesz olyan potenciális piaci szereplő, akivel az I. rendű alperes egyáltalán kapcsolatba kerül. A II. rendű alperes kizárólag vagyonkezelői tevékenységet végez, üzleti kapcsolata csak a saját vállalatával van. [68] Téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az I. rendű alperes maga hivatkozott arra, hogy külföldi megrendelője számára vasúti járműgyártással kapcsolatos tevékenységet végez. Az I. rendű alperes a per során következetesen úgy nyilatkozott, hogy nem gyártó, hanem forgalmazó, külföldi megrendelője számára készterméket szállít le, a járműgyártáshoz semmi köze. [69] Téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a II. rendű alperes vagyonkezelő, ingatlankezelő tevékenysége szintén a vasúti járműgyártáshoz kapcsolódik. A tulajdonosi jogok gyakorlása a tulajdonost nem teszi járműgyártóvá. A perbeli esetben konkrétan a II. rendű alperes tevékenységét kell vizsgálni, amely semmilyen gyártási tevékenységet nem végez, tekintettel arra is, hogy statisztikai létszáma 3 fő. [70] A cégnevek összetéveszthetősége körében fenntartották azt az álláspontjukat, hogy a szóösszetétel vezérszóelem kizárólag az „név5” és „név6” vezérszóelemekkel együttesen vizsgálható, és az nemcsak a vizuális, de a verbális használata során is egyértelműen megkülönböztethető a felperesek cégneveitől. Az alperesek által használt vezérszó olyan új tartalommal és önálló jelentéssel bír, amely egyértelműen és összetéveszthetetlenül megkülönbözteti az alpereseket a felperesek cégneveiben használt vezérszavaktól. A név1 megjelölésnek olyan meghatározott, karakteres és egyértelmű jelentése van, amely alapján az alpereseket az érintett piaci szereplő azonnal felismeri, és név1 szóelem és annak fennálló fogalmi különbsége, szimbolikája neutralizáltja a név szóelem miatt elenyésző mértékben fennálló vizuális és hangzásbeli hasonlóságot. [71] A név szóelem önálló elemzésének nincs alapja, az átlagember a név vezérszóelemből a felpereseket önmagában nem ismeri fel, azonosításukhoz szükségesek a további vezérszóelemek mint a „név7”, a név8, a név9, az név10. A név szóelemnek nincs megkülönböztető képessége, nem alkalmas arra, hogy önmagában ez alapján a szó alapján be lehessen azonosítani egy céget. A név kifejezésből nem asszociál az átlagember, de egy speciális piaci szereplő sem egy konkrét cégre. A név szóelemnek a vállalatcsoport vonatkozásában sincs megkülönböztető képessége tekintettel arra, hogy azt számos, a felperesekétől eltérő tulajdonosi körbe tartozó vállalat is használja. A név névből nem tud az átlagember egyből az eredeti név vállalatra sem asszociálni, tekintettel arra, hogy nem is tudja, hogy a felperes társaságok az eredeti vállalat jogutódjai. Így a felperesek Ptk. 2:43. §
  4. f)pontjára alapított keresete alaptalan, a közönséges figyelem mellett is kizárt a felperesek és az alperesek cégneveinek összetéveszthetősége. [72] Az I., II., III. és IV. rendű felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítéletnek az alperesek fellebbezésével érintett részében való helybenhagyását, az alperesek másodfokú perköltségben marasztalását indítványozták. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 10 [73] Az alperesek azzal, hogy a válasziratban foglaltakra – bírói felhívás ellenére – nem terjesztettek elő viszontválaszt, továbbá a 2023. május 9-én benyújtott előkészítő iratuk és annak mellékletei vonatkozásában – ugyancsak felhívás ellenére – nyilatkozatot nem terjesztettek elő, a Pp. 203. §
(2)bekezdésében foglaltakra tekintettel a felperesek jogállításait és bizonyítékait már nem vitathatják sem az elsőfokú, sem a fellebbezési eljárásban, a felperesek kérelmeinek teljesítését nem ellenezhetik és bizonyítást e körben nem terjeszthetnek elő. [74] Az alperesek alapításától, illetve a kizárólagos magyar tulajdonba kerülésük időpontjától olyan rövid idő telt el, hogy a felperesek és alperesek tevékenysége nem is vizsgálható más alapokon, mint a cégkivonataikban rögzített tevékenységek (mint az alperesek tervezett működési területeinek) egyezősége alapján. Nem csak a cégkivonatok adatai, hanem a tényleges tevékenység alapján is egyértelmű a tevékenységi területek azonossága, ami a kötöttpályás vasúti járműgyártás területén való működésben csúcsosodik ki. [75] A 302008 TEÁOR szám a vasúti kötöttpályás járműgyártáshoz kapcsolódik, ami nem tesz különbséget a gyártási és értékesítési tevékenység között. Egyértelmű, hogy amit a II. és III. rendű felperesek gyártanak, azt értékesítik is, így a felek piacon versenytársak lehetnek, mint ahogy a konkrét esetben az külföldi vasúti piacon azok is. Az F/
  1. számú melléklet szerinti konkrét üzletet is az oroszokkal együttműködve, a II. rendű felperest, mint tendergyőztest, szerződő felet nevesítő eredményhirdetés után, a vevőfinanszírozás átirányításával szerezték meg. [76] Az sem lehet ok a tevékenység egyezőség megállapításának mellőzésére, hogy a piac nem Magyarországon van. A felperesek tevékenységének legnagyobb export piaca Külföld, ahol jogelődeikkel száz éve folyamatosan jelen vannak. Az alperesek az külföldi cégnél (külföldi cég) jó referenciákkal rendelkező szóösszetétel név felvételével próbálnak előnyhöz jutni a kötöttpályás vasúti járművek értékesítése során. A külföldi cég nemcsak olyan vevő, piaci szereplő, amellyel a felperesek kapcsolata fennáll, hanem amelynél az alperesek és a felperesek összetévesztése rendszeres. [77] Valótlan tényállítás, hogy az I. rendű alperest kizárólag egy konkrét külföldi szállításra hozták létre, hisz jelenleg is tárgyalás folyik Külföldön is egy bizonyos cég1 vasúti járműgyártó céggel. [78] Az alpereseknek az külföldi cég (külföldi cég) piacán történő megjelenéshez van szükségük az Külföldön igen megbecsült név, illetve név-név2, illetve annak látszatát mutató szóösszetétel néven történő vasúti jármű értékesítésre. [79] A II. rendű alperes nem független cégként végez vagyon-, illetve ingatlankezelői tevékenységet, hanem a „bérlő”, a Kft.1 tulajdonosaként. A II. rendű alperes – ahogy nevesíti is – holding tevékenységet végez, ami önmagában is ütközik az I. rendű felperes tevékenységével. Az I. és II. rendű alperesek és a tulajdonukban lévő Kft.1 egy egységet képező cégcsoport (holding), ezért tevékenységüket egységes egészként kell vizsgálni. Így még egyértelműbb a felperesek és alperesek tevékenységének azonossága és döntően a kötöttpályás vasúti járműgyártáshoz való kapcsolódása. Az alpereseknek Magyarországon is van tevékenységük, piacuk, kapcsolatuk a cég2-vel. A kormány kötöttpályás vasúti járműgyártási stratégiájában és a Kft.2 privatizációjában is jelentős szerepük van. [80] Az I. és II. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmükben fenntartották a fellebbezésükben foglaltakat. [81] Kiemelték, hogy a felperesek egyikének cégnevében sem jelenik meg a név1 szó. A felperesek a névválasztásukkal tudatosan a név szót kívánták hangsúlyosabbá tenni, elhagyva a név2 szót, amelyet kevésbé tekintettek jelentősnek. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 11 [82] A felperesek által hivatkozott KGD döntés helyes értelmezése kizárólag az lehet, hogy a megkülönböztethetőség szempontjából nem a cégnevek egyes elemeit, hanem a teljes cégneveket kell összehasonlítani, hiszen az egyes gazdasági társaságok beazonosítására, a többi működő cégtől való megkülönböztetésére a cégnév egésze szolgál. [83] Az alperesek álláspontja szerint a cégnevek különbözőségét a cégnevek egésze szempontjából kell vizsgálni, amely vizsgálat nem vezethet más eredményre, minthogy az alperes társaságok elnevezése nem sérti más társaságok személyiségi jogait. [84] A Google kereső találatai irrelevánsak, hiszen a keresési találatokat ún. keresőoptimalizálási tevékenységgel lehet befolyásolni. Az internetes kereső találataiból olyan következtetést levonni nem lehet, hogy a köznyelv és a szakma bizonyos elnevezéseket mivel azonosít, de különösen nem lehet következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy valamely cég névhez fűződő joga sérül-e egy másik társaság részben hasonló hangzású, de összességében teljes mértékben más megjelenésű és tartalmú elnevezésétől. [85] A fellebbezések alaptalanok. [86] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezéseket a Pp.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson bírálta el. A felülbírálat során a Pp.
  1. §-ban megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, így – az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmekre tekintettel – a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. Felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelmek és ellenkérelmek korlátai között gyakorolta. Az elsőfokú ítéletnek nem volt fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezése. [87] A másodfokú bíróság a felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a fellebbezésekkel érintett részben az irányadó anyagi jognak megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le. Az elsőfokú bíróság nem mérlegelési jogkörben hozott döntést, így a Pp. 369. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti felülbírálati jogkör nem volt gyakorolható. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolásában írtakkal egyetért. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [88] A fellebbezések alapján az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki. [89] Az elsőfokú bíróság helyesen alapította az ítéletét a Ptk. 3:1. §
(3)bekezdésére, amely szerint a jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. Helytállóan hívta fel a Ptk. 3:6. §
(1)bekezdését is, amely szerint a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki a kérelmet elsőként nyújtotta be. [90] Bár ezekkel a rendelkezésekkel tartalmilag egyező rendelkezést tartalmaz a Ctv. 3. §
(4)bekezdése is, de nem ez a névviselési jog sérelmére alapított per jogalapja. [91] A jogi személy nevének legfontosabb tulajdonságaként a Ptk. 3:6. §
(1)bekezdése a megkülönböztető funkciót emeli ki, ezt teszi a név kiválasztásának fő kritériumává. Ha a név nem rendelkezik e megkülönböztető funkcióval, akkor alkalmatlan arra, hogy a jogi személyt mint önálló jogalanyt elkülönítse tagjaitól, illetve más jogi személyektől (névkizárólagosság elve). [92] A jogi személyek neve vonatkozásában a Ptk. 3:6. §
(1)-
(3)bekezdéseiben szereplő követelményeket a Ctv. a cégek vonatkozásában tovább részletezi. A Ctv. szabályai Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 12 szerint a cégnévnek meg kell felelnie a cégvalódiság, cégkizárólagosság [3. §
(4)bekezdés] és a cégszabatosság [3. §
(2)bekezdés] elvének. A Ctv. 3. §
(4)bekezdése szerint a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. §
(3)bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől – az eltérő cégformától függetlenül is – egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő. [93] A cégbíróság a cégbejegyzési eljárás során dönt arról, hogy a bejegyzést kérő cég elnevezése megfelel-e a Ctv. 3. §
(4)bekezdésben foglalt cégkizárólagosság elvének, a cégnyilvántartásba történő bejegyzés azonban nem zárja ki névviseléssel összefüggő jogok sérelmét. A polgári perben érvényesíthető igények a törvényességi felügyeleti eljárásban nem érvényesíthetők [Ctv. 74. §
(3)bekezdés], ezért a cégeljárásokban nincs lehetőség a cégnévvel összefüggő valamennyi jogszabálysértő vagy annak tartott helyzet orvosolására, a névviselés jogának sérelme esetén a jogsértővel szemben a jogkövetkezmények polgári peres eljárás keretében vonhatók le. [94] A gazdasági társaság nevének a cégnyilvántartásba való bejegyzése önmagában nem zárja ki a névviseléshez fűződő személyiségi jog sérelmét, ennek vizsgálatára azonban a törvényességi felügyeleti eljárásban nincs lehetőség, a névviselés jogszerűsége tárgyában a polgári jog általános szabályai szerint perindításnak van helye. Az a jogi személy, amelynek névviseléshez való joga más szervezet névhasználatával sérül – akár az adott szervezet összetéveszthető elnevezése, akár jogosulatlan névhasználata miatt – a jogsértés megtörténtének bírósági megállapításán túl a számára sérelmes helyzet megszüntetését, így a jogsértő névhasználattól való eltiltását is peres eljárásban igényelheti és érheti el (Legfelsőbb Bíróság Cgf.II.30.513/2000/2. megjelent EBH2002. 656., Kúria Gfv.VI.30.073/2022/7. megjelent: BH2022. 330.). Másrészt a szabályozásból következik az is, hogy amennyiben az alperes cégneve a Ptk. 3:6. §
(1)bekezdésében foglalt cégkizárólagosság követelményének nem felel meg, akkor a Ptk. 3:1. §
(3)bekezdés utaló rendelkezése alapján a felperes a Ptk. 2:
  1. § f) pontjában nevesített, névviseléssel összefüggő személyhez fűződő jogának sérelme alapján a Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankciói alkalmazását kérheti (Kúria Pfv.IV.20.253/2023/7.). [95] A Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdése és a Ctv. 3. §
(4)bekezdése a cégnévvel szemben azt az általános követelményt támasztják, hogy a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezetek nevétől a választott név különbözzék. A hasonló működési kör akkor is megállapítható, ha a felek cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi köre csak részben esik egybe. A hasonló működési kör vizsgálatánál nem kizárólag a cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységnek, hanem a felek által ténylegesen kifejtett, valóságosan gyakorolt tevékenységeknek van ügydöntő jelentősége (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.419/2002/5., megjelent: BH
  1. 106.). A cégnév pedig akkor felel meg a Ptk. szabályainak, ha átlagos figyelem mellett is alkalmas a megkülönböztetésre (KGD2003.30.). [96] A perben rendelkezésre álló adatok szerint a felpereseket a cégjegyzékbe előbb jegyezték be, mint az alpereseket, illetve azok nevét. A felperesek az alpereseknek a név név használatához hozzájárulást nem adtak. [97] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt is, hogy a felperesek és az alperesek működési területe azonos. A cégkivonatokból, cégadatokból megállapíthatóan a felperesek egy cégcsoport tagjai, tevékenységük a vasúti gépgyártáshoz, járműgyártáshoz kapcsolódik. A II. és III. rendű felperesek motor, forgóváz és járműgyártással foglalkoznak, az I. és IV. rendű felperesek pedig olyan vagyon- és ingatlankezelő tevékenységet végeznek, amely a cégcsoporton belüli gazdasági tevékenységet, a vasúti járműgyártást támogatja. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 13 [98] A II. rendű alperest az I. rendű alperes alapította, az alperesek egyedüli tagja a Zrt.1, amelynek tulajdonába került a Kft.1 [99] A cégadatok szerint az I., II. és III. rendű felperesek tevékenységi köre átfedést mutat az I. rendű alperes tevékenységi köreivel, az I., II. és IV. rendű felperesek tevékenységi köre pedig részben azonos a II. rendű alperes tevékenységi köreivel. Mindez azonban nemcsak a cégadatok, hanem az alperesek által hangsúlyosnak ítélt piaci magatartás alapján is megállapítható. [100] Az alperesek tevékenysége alapvetően épül a Kft.1 kötöttpályás vasúti járműgyártási tevékenységére, az alperesek által alkotott cégcsoport ezen a területen tevékenykedik. A felperesek által alkotott cégcsoport nyilvánvalóan nem csak gyártja, de értékesíti is az általa gyártott járműveket, termékeket, így az alperesekkel a piacon versenytársak lehetnek, illetve az külföldi piacon ténylegesen azok is. A II. rendű alperes vagyon-, illetve ingatlankezelő tevékenysége is a kötöttpályás vasúti járműgyártáshoz kapcsolódik a Kft.1 tulajdonosaként. Nem csak a jelenleg végzett tevékenységük, de a cégkivonatokból megállapíthatóan folyamatosan tervezett tevékenységek azonosságából is kimutatható a működési területek azonossága, hasonlósága. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az alperesek statisztikai állománya hány fő és ezek a személyek ténylegesen milyen (irodai) munkát végeznek. [101] A cégnevek összetéveszthetősége vonatkozásában is helyes jogi következtetést vont le az elsőfokú bíróság. [102] Alaptalan az alperesek azon hivatkozása, hogy a szóösszetétel vezérszóelem kizárólag a további – „név6” és „név5” – vezérszóelemekkel együttesen vizsgálható és az is, hogy a név szóelem önálló elemzésének nincs alapja. [103] A név vezérszóval – függetlenül attól, hogy utána milyen szavakat illesztenek az alperesek a cégnevükben – a kötöttpályás vasúti járműgyártás területén, piacán az alperesek a felperesekkel összetéveszthetőek. Az név5 és az név6 szavak nem vezérszóelemek, hanem a cégek tevékenységére utalnak. A név név használatával az alperesek azt a látszatot keltik a piac szereplőiben és a fogyasztókban, hogy a felperesekkel azonos gazdasági csoport tagjai. A név névhez – a személy1 által alapított cégre figyelemmel – a vasúti járműgyártás társul. A név szóelem nem súlytalan, azt a név1 szóelem nem közömbösíti. Ebben az esetben annak használata indokolatlan is lenne, s erre tekintettel az egyes cégnevek ezen szóelemek alapján is összemérhetőek és összemérendőek. Az ékezetek nélkül és kötőjellel alkotott – az alperesek cégneveiben szereplő – betűösszetétel alkalmas arra, hogy a közönséges figyelem mellett összetéveszthető legyen a felperesek cégneveivel. [104] A megkülönböztető képesség tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a cégnyilvántartásból megállapíthatóan a név szóelemet sok, a felperesektől eltérő tulajdonosi körbe tartozó vállalat is használja. A vasúti járműgyártás területén a név név kiemelkedő jelentőségű. [105] A Fővárosi Ítélőtábla egytértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a név1 betűösszetétel önmagában, a név szó nélkül az alpereseket nem teszi összetéveszthetővé a felperesekkel. A Ptk. 3:
  2. § a névkizárólagosság tekintetében azt az elvárást fogalmazza meg, hogy a korábban nyilvántartásba vett jogi személy elnevezésével a később bejegyzett jogi személy neve ne legyen összetéveszthető. A név2 elnevezés a felperesek nevében nem szerepel, ilyen elnevezés vonatkozásukban bejegyzésre nem került. Ebben a körben a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakra visszautal. [106] A fellebbezések eredménytelenek, a pernyertesség, pervesztesség aránya a másodfokú eljárásban 50-50%. A Pp.-
  3. §
(2)bekezdése szerint, ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára meghatározott Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.577/2023/8/II 14 perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. Erre tekintettel a másodfokú bíróság egyik felet sem kötelezte a másik részére perköltség megfizetésére. A felperesek és az alperesek a fellebbezési illetéket megfizették, így annak viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest, 2024. január 25. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Merőtey Anikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.