A határozat elvi tartalma: Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy a
- szeptember
- napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező
- január 1-jén vagy azt követően született önálló bírósági végrehajtó az egyetemi jogi végzettséget a jogszabályban meghatározott határidő lejártáig nem tudja megszerezni, a szolgálat megszűnése megállapításának van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.306/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Tabi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Tabi Mária Zsuzsanna cím2) A felperes: képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (cím3) Dr. Kovács Katalin jogi referens Az alperesi érdekelt: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Morvai és Társa Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Morvai Attila (cím5) A per tárgya: végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapítása tárgyában indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.37.306/2022/10-2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 101.K.705.050/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 101.K.705.050/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 86.360 (nyolcvanhatezer-háromszázhatvan) forint felülvizsgálati perköltséget. A felperes által lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes maga viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az 1975-ben született egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező felperes a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellé kinevezett önálló bírósági végrehajtó. [2] Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (a továbbiakban: alperesi jogelőd)
- május 12-én közigazgatási hatósági eljárást indított a felperessel szemben a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 306/L. §
(7)és
(8)bekezdésekben foglalt rendelkezések megtartásának vizsgálata céljából. [3] Az alperesi jogelőd az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint lefolytatott eljárásban a tényállás tisztázása érdekében megkereste a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: MBVK) hivatali szervét, valamint a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát (a továbbiakban: PTE ÁJK) a felperes egyetemi jogi tanulmányaira vonatkozó jogviszony igazolások iránt. Kúria VI.Kfv.37.306/2022/10-2 3 [4] Az MVBK - a megkeresésre - megküldte a PTE ÁJK által
- augusztus 24-én kiállított hallgató jogviszony igazolást, melynek tanúsága szerint a felperes hallgatói jogviszonya
- szeptember
- napján jött létre jogász osztatlan képzés levelező tagozatán, a képzés befejezésének várható időpontja
- január
- napja. [5] A PTE ÁJK dékánjának
- május 19-én kelt PTE/60725-1/
- tájékoztatása szerint a felperes a jogász képzésen összesen 16 kredit teljesített, a végzettség megszerzésének várható időpontja
- június 30., az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevél megszerzése nem teljesíthető
- december
- napjáig. [6] Az alperesi jogelőd a
- június
- napján meghozott XX-IFFO/224/7/
- számú határozatában megállapította a felperes végrehajtói szolgálata megszűnését. [7] Indokolásában az MVBK által vezetett nyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy a felperes
- január 1-jét követően született, és
- szeptember
- napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkezett, így esetében a végrehajtói szolgálati viszony folytatásának feltétele a Vht. 306/L. §
(1)-
(4)bekezdéseiben meghatározott tanulmányi kötelezettség teljesítése. [8] A tanulmányi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban rendelkezésre álló igazolások egybevetésével megállapította, hogy a felperes 2022. december 31-ig nem szerzi meg az egyetemi jogi végzettséget, melynek egyenes következménye - a Vht. 306/L. §
(7)-
(8)bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján - a végrehajtó szolgálat megszűnésének a megállapítása. A kereseti kérelem [9] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését, az eredeti állapot akként történő helyreállítását kérte, hogy a törvényben foglalt határidő lejártáig a végrehajtói szolgálata fennmaradjon. Az elsőfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. [11] Indokolásában hivatkozott a Vht. 306/L. §
(1)–
(8)bekezdéseiben, valamint a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 49.§
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltakra. [12] Rögzítette, hogy a felek által nem vitatottan a felperes egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkezik. A Vht. módosításnak megfelelően a felperesnek a végrehajtói szolgálat ellátásához legkésőbb
- december
- napjáig egyetemi jogi végzettséget kell szereznie. [13] A rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a felperes, habár 2012-ben hallgatói jogviszonyt létesített, azonban közel 10 év alatt a kötelezően megszerzendő 300 kreditből mindösszesen 16 kreditet szerzett. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, Kúria VI.Kfv.37.306/2022/10-2 4 hogy nem fogja tudni megszerezni az egyetemi jogi végzettséget a Vht. 306/L. §
(1)bekezdésben meghatározott határidő lejártáig, ezen tényt maga a felperes sem vitatta. [14] A Vht. 306/L.§-ának
(3)bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtónak a tanulmányokban való előrehaladásáról szóló igazolást 2018. január 1-től minden év december 31-ig be kell nyújtania a Végrehajtói Kar Hivatali Szervéhez, a
(7)bekezdés pedig egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha a rendelkezésre bocsátott igazolásból az derül ki, hogy az önálló bírósági végrehajtó a jogi egyetemi végzetséget igazoló oklevelet előreláthatóan 2022. december 31-ig nem tudja megszerezni, akkor a végrehajtó szolgálata megszűnik. Azaz nincs szó időelőttiségről, mivel a feltétel a véghatáridő előtt is bekövetkezhet, melynek egyenes következménye a jogviszony megszűnése. [15] A tanulmányokban való előrehaladás értelmezése körében Nftv. 49.§
(2)bekezdésében rögzítettekre utalással kifejtette, hogy a kreditrendszer a hallgatóknak bizonyos - jogszabályban meghatározott – rugalmasságot biztosít a végzettség megszerzésére, azonban az semmiképp nem jelenti azt, hogy a 17 félév alatt teljesített 16 kredit tanulmányokban való megfelelő előrehaladást jelentene. [16] A hallgatói önrendelkezési joggal kapcsolatban kiemelte, hogy önköltséges képzés révén ugyan van lehetőség arra, hogy egy hallgató 17 félév alatt teljesítsen 16 kreditet úgy, hogy a fizetési kötelezettségének, a felsőoktatási intézménnyel kötött szerződésben foglaltaknak eleget tesz, azonban a Vht. vonatkozó előírásai ettől függetlenül a klasszikus – 10, legfeljebb 12 félévi tanulmányi időt követelik meg ahhoz, hogy a végrehajtói szolgálati viszony fennmaradhasson. [17] Megjegyezte, hogy a felperes egy eredetileg 10 féléves képzésen vesz részt 17 félév óta, összesen 16 kreditet szerzett, amely annyira alacsony, hogy egy mintatanrend szerint haladó hallgató esetében csupán az első félév elvégzését jelentené. [18] A hivatkozott 3076/2017. (IV.28.) AB számú határozattal kapcsolatban kiemelte, hogy éppen a végrehajtói intézkedések szakmai színvonalának növelése érdekében vált szükségessé a jogszabály módosítása, hogy végrehajtói kar jogi hivatásrenddé váljon, ehhez pedig szükséges, hogy a végrehajtók jogi diplomával rendelkezzenek. A felperes által hivatkozott alkotmánybírói különvéleményekre való hivatkozások egyrészről azért nem foghatnak helyt, mert az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság elutasította, másrészt azok a felkészülési idővel kapcsolatban fogalmaznak meg véleményt, ami a felperes esetében – mivel ő már 2012-ben megkezdte egyetemi jogi tanulmányait – nem értelmezhető. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [20] Hangsúlyozta, hogy a Vht. 306/L. §
(7)-
(8)bekezdéseiben foglaltak számtalan más jogszabállyal nincsenek összhangban és alkotmányos alapjogot sértve rendelkeznek a végrehajtói szolgálat jogszabályban meghatározott véghatásidő lejárta előtti megszüntetésének lehetőségéről. [21] Állította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sérti az Ákr.
- §-ában foglalt tényállás tisztázásra vonatkozó szabályokat. [22] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet tévesen rögzítette általa sem vitatott tényként, hogy az egyetemi jogi végzettséget a jogszabályban biztosított véghatáridőig nem tudja Kúria VI.Kfv.37.306/2022/10-2 5 megszerezni. Az elsőfokú bíróság ugyanis e tényre vonatkozóan nem tárta fel a tényállást és eltért a felek nyilatkozataitól is, hiszen a keresetlevél ezzel ellentétes állítást tartalmazott és az alperes a jogelődje döntését alátámasztó bizonyítékot a perben nem csatolt. Az elsőfokú bíróság megsértette mindezzel a Kp.
- §
(4)bekezdésében foglaltakat. [23] Hangsúlyozta, hogy a per első érdemi tárgyalásán a személyes meghallgatása alkalmával kívánta csatolni az egyetem tájékoztatását, amely azt bizonyítja, hogy a jogszabályban meghatározott véghatáridő alatt meg tudja szerezni az egyetemi jogi végzettséget. Az elsőfokú bíróság azonban nem fogadta be a bizonyítékot, arra hivatkozással, hogy az eljárás ezen szakaszában már nem lehet újabb bizonyítékot előterjeszteni, azt a keresetlevéllel együtt, vagy legkésőbb az első tárgyaláson tehette volna meg. Nézete szerint az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható jogszabálysértést követett el, olyan tényt tekintett bizonyítottnak, amelyre vonatkozóan elzárta őt az ellenbizonyítás lehetőségétől, megsértve ezzel a Kp. 2. §
(3)bekezdésében és a Kp. 78. §
(3)bekezdésében foglaltakat. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést nem követett el. [25] Az alperesi érdekelt észrevételében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [27] A Kp. 115. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [28] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdés szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelmek és felülvizsgálati ellenkérelmek keretei között vizsgálta felül. [29] A Kp. 120. §
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [30] Az elsőfokú bíróság pontosan és törvényesen állapította meg a tényállást, és abból a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló következtetést vont le az alperesi határozat törvényessége kérdésében; az eljárása során az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést nem követett el. [31] A felülvizsgálat tárgya az elsőfokú ítélet jogszerűségének és amennyiben van rá hivatkozás a kúriai joggyakorlattól való eltérés vizsgálata. Az Ákr. 62. §-a az alperesi jogelőd, és nem a közigazgatási perre irányadó szabály, ezért azt az elsőfokú bíróság nem sérthette meg. [32] A Kúria rámutat arra, hogy a Vht. perbeli ügyben alkalmazott rendelkezéseinek az Alaptörvénybe, illetőleg más jogszabályokba ütközésének vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ezzel kapcsolatban a felperes konkrét kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria VI.Kfv.37.306/2022/10-2 6 hivatkozott rendelkezés miatt a Kúria nem tartotta szükségesnek az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését. [33] A Vht. 306/L. §
(1)bekezdése értelmében a
- szeptember
- napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező,
- január 1-jén vagy utána született önálló bírósági végrehajtónak
- december
- napjáig felsőfokú tanulmányokat kell megkezdeni jogász szakon, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, valamint a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit teljesíteni kell, és legkésőbb
- december
- napjáig egyetemi jogi végzettséget kell szereznie. [34] Ugyanezen §
(2)bekezdése szerint az
(1)bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak
- december
- napjáig be kell nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást arról, hogy a 2017 szeptemberében induló tanulmányi félévben a hallgatói jogviszonya fennáll. [35] A
(3)bekezdés kimondja, hogy az
(1)bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak
- január
- napjától minden év december
- napjáig be kell nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást, ami alapján megállapítható, hogy a hallgatói jogviszonya a 2017 szeptemberében induló tanulmányi félévvel kezdődően folyamatosan fennáll. [36] A
(4)bekezdés alapján az
(1)bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak
- december
- napjáig be kell nyújtani a kar hivatali szervének az egyetemi jogi végzettség megszerzését igazoló oklevelet. [37] Az
(5)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a
- szeptember
- napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező önálló bírósági végrehajtó
- december
- napjáig köteles egyetemi jogi végzettségű alkalmazottat foglalkoztatni, a foglalkoztatást az egyetemi jogi végzettség megszerzéséig folyamatosan fenntartani és a foglalkoztatás tényét a Kar hivatali szerve felhívására igazolni. [38] A Vht. – fent ismertetett - 306/L. §
(1)–
(5)bekezdései határozzák meg a feltételeket a
- szeptember
- napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező,
- január 1-jén vagy azt követően született önálló bírósági végrehajtó szolgálatának fennmaradásához szükséges feltételeket. [39] A
(6)bekezdése tartalmazza a kötelezettség nem teljesítésének a következményét, ami a szolgálat megszűnése. [40] A
(7)Az
(1)bekezdés arról rendelkezik, hogy az önálló bírósági végrehajtó a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, ha a felsőoktatási intézmény által kiállított
(3)bekezdés szerinti igazolásból az állapítható meg, hogy
- december
- napjáig az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevelet nem tudja megszerezni. [41] A
(8)bekezdés kimondja, hogy a
(7)bekezdésben foglaltak esetén a végrehajtó szolgálata megszűnik. [42] A közigazgatási iratok között elfekvő,
- augusztus 24-én kelt hallgatói jogviszony igazolás szerint a felperes hallgatói jogviszonya
- szeptember
- napján jött létre jogász osztatlan képzés levelező tagozatán, a képzés befejezésének várható időpontja
- január
- napja. Ugyanakkor PTE ÁJK dékánjának
- május
- napján kelt tájékoztatása szerint a felperes nem szerezheti meg az egyetemi jogi végzettséget
- december 31-ig. [43] A
- február 08-án tartott tárgyaláson a felperesi jogi képviselő maga is azt nyilatkozta, hogy: „mi nem vitatjuk azt, hogy a felperes ezt az egyetemet nem fejezte be és a véghatáridőig nem fogja befejezni, azt sem vitatjuk, hogy itt tulajdonképpen a jogviszony Kúria VI.Kfv.37.306/2022/10-2 7 megszüntetésének lehet helye, mi azt vitatjuk, hogy erre hamarabb, a
- december 31-i határidőt megelőző másfél évvel került sor.” (101.K.705.050/2021/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés) [44] A tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettség teljesítése vonatkozásában az elsőfokú bíróság rendelkezésére állt tehát egy okirati bizonyíték és a felperes elismerő nyilatkozata. Mindezek egyértelműen és kétséget kizáróan bizonyítják azt, hogy a felperes a jogszabályban meghatározott véghatáridő lejártáig az egyetemi jogi végzettséget nem tudja megszerezni, következésképpen a felperes esetében a Vht. 306/L. §
(7)bekezdésében meghatározott feltétel fennáll. E feltétel fennállásának a következménye a végrehajtói szolgálat megszűnése (Vht. 306/L. §
(8)bekezdés), ahogyan azt az elsőfokú bíróság megállapította. [45] Az elsőfokú bíróság a felperes nyilatkozatával összhangban – a Kp. 2. §
(4)bekezdésben foglaltaknak megfelelően – állapította meg, hogy a felperes az egyetemi jogi tanulmányait
- december
- napjáig nem tudja befejezni. [46] A kifejtettekre figyelemmel nincs jelentősége annak, hogy a felperes jogszerűen (Kp.
- §
(3)bekezdés) becsatolhatta-e az egyetem által kiállított okiratokat vagy sem. A jogvita eldöntése szempontjából jelentős tény tekintetében a felperes maga is elismerésben volt, a csatolni kívánt okiratot az MBVK az alperesi jogelőd rendelkezésére bocsátotta, így az a közigazgatási iratok, ezáltal a peres iratok részét is képezi. [47] Egyébiránt a Kúria megjegyzi, hogy a Kp. 37. §
(1)bekezdése f) pontja már a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg megköveteli a jogsérelem alapjául szolgáló bizonyítékok előadását és becsatolását. [48] A fentiekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. §
(2)bekezdés alapján az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta, mivel az a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben nem jogszabálysértő. A döntés elvi tartalma [49] Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy a
- szeptember
- napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező
- január 1-jén vagy azt követően született önálló bírósági végrehajtó az egyetemi jogi végzettséget a jogszabályban meghatározott határidő lejártáig nem tudja megszerezni, a szolgálat megszűnése megállapításának van helye. Záró rész [50] A pervesztes felperes a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdésére tekintettel köteles megfizetni az alperes által felszámított, és az alperesi jogi képviselő által elvégzett munkával arányban álló felülvizsgálati eljárási perköltséget. Az alperesi érdekelt felülvizsgálati perköltséget nem igényelt, ezért e körben nem kellett rendelkezni. Kúria VI.Kfv.37.306/2022/10-2 8 [51] A 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes előzetesen megfizette, amelyet a Pp. 101. §
(1)és 102. §
(1)bekezdése szerint viselni köteles. [52] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116.§ d) pontja zárja ki. [53] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján a Kúria tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró