Kfv.45269/2022/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek meg kell indokolnia. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. II. A Kúria a befogadással kapcsolatos végzésben a felülvizsgálati kérelemben taglalt eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésektől nem foglalhat állást, arra ugyanis kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló, az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.269/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Sánta Szabolcs Miklós ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Békés Megyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Kepenyes Lilla kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 3.K.700.830/2021/56. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.269/2022/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2019. augusztus 21-étől rehabilitációs ellátásban részesült a Csongrád Megyei Kormányhivatal 2019. augusztus 29-én kelt másodfokú határozata alapján. A felperes 2021. május 5-én állapotváltozást jelentett be arra hivatkozva, hogy egészségi állapota rosszabbodott. Az alperes 2021. május 18-án kelt határozatában a 2019. augusztus 21-étől megállapított rehabilitációs ellátás továbbfolyósításáról rendelkezett, megállapította, hogy a felperes egészségi állapotában rosszabbodás nem következett be. [2] A határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm.rendelet, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) ítéletben felhívott rendelkezései alkalmazásával. [4] Az elsőfokú bíróság az igazságügyi orvosszakértő kiegészített szakvéleményét aggálytalannak értékelte, amely alapján a felperes egészségi állapota 30% felett van, ezért vizsgálta a felperes rehabilitálhatóságát. A perben kirendelt foglalkozási és a szociális rehabilitációs szakértők – a felperes észrevételei ellenére – a felperest mind foglalkozási, mind szociális szempontból rehabilitálhatónak értékelték. Rögzítette a bíróság, hogy a felperes a szakértők szakvéleményeire határidőben észrevételt tett, majd a határidő leteltét követően további, a szakvélemények megállapításait vitató beadványokat is előterjesztett. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Kp. 36. §

(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Pp. 149. §

(1)–

(2)bekezdései alapján felperes észrevétel benyújtására biztosított határidőn túl előterjesztett beadványai hatálytalanok, így azokat az eljárásban figyelmen kívül kellett hagyni. [5] Az elsőfokú bíróság alaptalannak értékelte a felperes azon hivatkozását, amely szerint esetében rehabilitálhatóságot kizáró körülmény áll fenn. Hangsúlyozta, hogy a felperes nem indokolta meg, hogy mire alapozza azon állítását, miszerint a szakértőktől az ügy, azaz a rehabilitálhatóságának tárgyilagos megítélése nem várható, a szakértők elfogultságának konkrét indokát nem jelölte meg. Egy szakértő perből való kizárásának azon az alapon nincs helye, hogy szakvéleményét az a peres fél, akire nézve az nem kedvező, nem fogadja el és aggályosnak tekinti, erre tekintettel a felperes rehabilitációs szakértők kizárása iránti kérelmét elutasította. A rehabilitációs szakértői véleményt, mint aggálytalant, közérthetőt, logikust, teljeskörűt és mindenre kiterjedőt ítélkezése alapjául elfogadta és az alapján megállapította, hogy a felperes mind foglalkozási, mind szociális szempontból rehabilitálható, rehabilitációja javasolt. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes új rehabilitációs szakértő kirendelése iránti indítványát, mint szükségtelent elutasította. Kúria VII.Kfv.45.269/2022/2 3 [6] Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a felperes a saját egészségi állapotának szubjektív megítélésével kívánta a perbeli szakvéleményeket aggályossá tenni, azonban megalapozott szakmai érvekkel azok végkövetkeztetésének helyességét nem tudta megcáfolni. Az alperes keresettel támadott határozatának megállapításait a perben beszerzett szakvélemények alátámasztották, az a releváns jogszabályi rendelkezéseknek megfelel. A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte a Pp. 316. §

(1)bekezdése, 315. §

(1)bekezdése és 300. §

(1)bekezdése bíróság általi megsértése miatt. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontját jelölte meg. A befogadhatóság körében előadta, hogy az eljárásban a bíróság nem rendelt ki új szakértőt annak ellenére, hogy álláspontja szerint a szakvélemény a Pp. 316. §

(1)bekezdése alapján aggályos volt, így megsértette a Pp. 315. §

(1)bekezdésében foglaltakat. A bíróság szakkérdésben foglalt állást a Pp. 300. §

(1)bekezdésébe ütközően. [9] A felperes a jogerős ítélet érdemi vitatása körében visszautalt- azok megismétlése nélkül - az elsőfokú eljárásban a szakvélemények - általa vélt - aggályosságával kapcsolatban előterjesztett beadványaira azzal, hogy az elsőfokú bíróságnak új szakértőt kellett volna kirendelni. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában több helyen ([82],[88],[97],[102],[108] bekezdések) szakmai hozzáértés nélkül szakmai jellegű megállapításokat tett, amellyel az ügy egészére és az érdemi döntésre kiható eljárási szabályszegést követett el. Mindezek miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és a bíróság új eljárás folytatására utasításának van helye. A Kúria döntése és jogi indokolása [10] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényi lehetőség. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kúria korábban rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy Kúria VII.Kfv.45.269/2022/2 4 az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.167/2021/2.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azon okot vagy okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek meg kell indokolnia. Amennyiben tehát a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását az, ha a kérelmező csupán általánosságban utal az alapvető eljárási jogainak sérelmére. (Kfv.IV.37.343/2021/6., Kfv.VII.45.025/2021/2.), a kérelmezőnek ugyanis meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozatot hozó bíróság melyik eljárási szabályt sértette meg, és ez miként befolyásolta az alapvető eljárási jogának gyakorlását. A kérelmezőt az egyéb eljárási szabályszegés körében is indoklási kötelezettség terheli. Be kell mutatnia, hogy az egyéb eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt fel a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2.). Ennek a követelménynek általában nem tesz eleget, ha a kérelmező önmagában a bizonyítékok mérlegelését vitatja, nem ért egyet a bizonyítékok mérlegeléséből levont következtetésekkel, továbbá a bizonyítékok ismételt mérlegelését kéri (Kfv.II.37.093/2021/2., Kfv. IV. 37.239/2021/4., Kfv. VI.37.246/2022/2.). [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára alapított befogadással kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadással kapcsolatos végzésben a felülvizsgálati kérelemben taglalt eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésektől nem foglalhat állást, arra ugyanis kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló, az eljárást befejező ítéletben vagy végzésében kerülhet sor. [15] A Kúria a Pp., felperes által megjelölt rendelkezéseit [Pp. 315. §

(1)bekezdés és 316. §

(1)bekezdés] korábban már több határozatában értelmezte (Kfv.X.37.127/2020/4., Kfv.X.37.440/2019/5., Kfv.III.37.032/2021/7.). A Pp.

1. § megsértésére való hivatkozás körében megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság – függetlenül attól, hogy a jogerős ítélet indokolásban néhány alkalommal valóban „helyesnek” értékelte a szakértő megállapításait --, érdemi döntését azonban nem a saját, hanem az aggálytalan szakvéleményekre alapított, ezért megállapításai az ügy érdemi eldöntésére ki nem ható eljárási szabálysértések voltak. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében előadottak alapján a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felperes a befogadási kérelmében olyan elvi jellegű kérdést nem fogalmazott meg, amely alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának lett volna helye és ilyen kérdés a Kúria szerint sem vetődött fel. [17] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását – a Kp.
2. §

(2)bekezdése alkalmazásával – megtagadta. A döntés elvi tartalma [18] I. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek meg kell indokolnia. Amennyiben a befogadhatóság körében arra Kúria VII.Kfv.45.269/2022/2 5 hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. II. A Kúria a befogadással kapcsolatos végzésben a felülvizsgálati kérelemben taglalt eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésektől nem foglalhat állást, arra ugyanis kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló, az eljárást befejező ítéletben vagy végzésében kerülhet sor. Záró rész [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [20] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül tagadta meg. Budapest,

1. november
2. Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró, Dr. Cséffán József s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró