Bf.346/2024/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdés], ezért őt 1 év 9 hónap szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és az I. r. vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. [3] - Terhelt2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk. 339. §

(1)bekezdés], ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [4] - A törvényszék rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. r. vádlott védője a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. [6] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség számsor1 számú átiratában kifejtett álláspontja szerint Fővárosi Törvényszék az eljárási szabályokat megtartotta. Az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezést eredményező abszolút vagy relatív eljárási szabálysértést nem vétett. Terhelt1 I. r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be. 504. §

(2)bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek fennállására tekintettel törvényesen fogadta el. Az ítéleti tényállás megalapozottsága a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálható. Terhelt1 I. r. vádlott felmentésére, illetve vele szemben az eljárás megszüntetésére okot adó körülmény az ügyiratok alapján nem állapítható meg. Terhelt1 I. r. vádlott bűnösségére levont következtetés okszerű, a bűncselekmény minősítése törvényes. [7] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében figyelembe veendő körülményeket döntően feltárta. Enyhítő körülményként kell számba venni továbbá azt, hogy Terhelt1 I. r. vádlott megbánta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A középmértéktől lefelé történő eltérést az enyhítő körülmények száma és nyomatéka indokolttá tették. Az ügyész a mértékes indítványában maga is a büntetési tétel alsó határához közeli tartamban, 2 évben indítványozta meghatározni a szabadságvesztés tartamát abban az esetben, ha Terhelt1 I. r. vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A szabadságvesztés tartama eltúlzottan súlyosnak nem tekinthető, az alkalmas a Btk. 79. §-ában meghatározott célok elérésére. Az enyhítő körülmények nem indokolják kellőképpen a büntetési tétel alsó határának megfelelő büntetés kiszabását. A közügyektől eltiltás, a feltételes szabadságra bocsátásról és a végrehajtási fokozatról szóló rendelkezések törvényesek. Mindezek alapján indítványozta a Fővárosi Törvényszék Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.346/2024/9-III 3 44.B.314/2024/15. számú ítéletének a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján történő helybenhagyását. [8] Az I. r. védő a fellebbezés írásbeli indokolásában a büntetés enyhítése végett bejelentett fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint is az elsőfokú bíróság törvényesen fogadta el Terhelt1 I. r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát. Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett enyhítő körülményeket indítványozta kiegészíteni azzal, hogy [9] - az I. r. vádlott a bűncselekmény elkövetését megbánta, [10] - az I. r. vádlott megromlott egészségi állapota ellenére is rendezett egzisztenciával rendelkezik, letartóztatását megelőzően és szabadulása óta is darukezelő munkakörben áll alkalmazásban rokkantsági nyugdíja kiegészítése érdekében, melyről csatolta a cég1 által kiadott munkáltatói igazolást, [11] - az elsőfokú ítélet meghozatala óta védence élettársa, az ügy korábbi II. r. vádlottja súlyosan megbetegedett, myeloma multiplex daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála, jelenleg fekvőbetegként közös háztartásukban Terhelt1 ápolja, melyről orvosi dokumentációt csatolt. [12] Az enyhítő körülmények számára és azok jelentős súlyára figyelemmel az I. r. védő álláspontja szerint a büntetési célok tényleges és további szabadságelvonás nélkül is elérhetőek, ezért indítványozta a Fővárosi Törvényszék 44.B. 314/2024/15. számú ítéletének megváltoztatását és Terhelt1 I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamának – a Btk. 82. §-ban foglaltakat szem előtt tartva – oly mértékű enyhítését, hogy az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása mellett büntetése kitöltöttként minősüljön. [13] A nyilvános ülésen a védő a fellebbezés írásbeli indokolásában foglaltakat fenntartotta, Terhelt1 I. r. vádlott személyi körülményeire nyilatkozott, az ügy érdemében tett előadásában megbánásának adott hangot és a büntetés enyhítésére tett indítványt. [14] A bejelentett fellebbezések az alábbi eredményre vezettek. [15] A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be. 590. §

(1)bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. [16] A Fővárosi Törvényszék 44.B.314/2024/

1. számú ítélete Terhelt2 II. r. vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett, ezért a másodfokú bíróság a Be.
2. §

(9)bekezdés értelmében az ítéletet a II. r. vádlottat érintően nem bírálta felül. [17] A Fővárosi Törvényszék a

1. szeptember
2. napján tartott előkészítő ülésen Terhelt1 I. r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be.
3. §

(1)-

(3)bekezdésében írtakra is figyelemmel végzéssel elfogadta. Így a Be. 580. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt nincs helye fellebbezésnek. [18] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. vádlott védője a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont alapján kizárólag a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés miatt jelentett be fellebbezést, ezért a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdés alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül, ezen túl a Be. 590. §

(5)bekezdés alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta [19] -

1. a)az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálta azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén [20] -
2. aa)a 607. §

(1)bekezdése, valamint a 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, vagy Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.346/2024/9-III 4 [21] - ab) a 609. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, [22] -

1. b)a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, [23] -
2. c)a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, továbbá [24] -
3. d)a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést, illetve [25] - a Be. 590. §

(7)bekezdés alapján a másodfokú bíróság hivatalból döntött az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. [26] Az elsőfokú bíróság az előkészítő eljárást a Be. LXXVI. fejezetben foglalt eljárási szabályokat betartva folytatta le. A másodfokú bíróság megállapította, hogy Terhelt1 I. r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata elfogadására a Be. 504. §

(2)bekezdés a)-b)-c) pontban foglalt feltételek alapján került sor. Az elsőfokú bíróság Terhelt1 I. r. vádlottat a törvényi követelményeknek megfelelően figyelmeztette, aki e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette, a rendelkezésre álló iratok alapján Terhelt1 I. r. vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozott, a bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztották. [27] Az ítélőtábla megállapította, hogy a Be. 567. §

(1)és

(2)bekezdésben, a Be. 608. §

(1)bekezdésben és a Be. 609. §

(1)bekezdésben felsorolt eljárási szabálysértések nem róhatók fel, így az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása nem merült fel, az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya nem volt. [28] A másodfokú bíróság Terhelt1 I. r. vádlottnak a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pont alapján feltüntetett személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket és korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat a nyilvános ülésen tett nyilatkozata és a bűnügyi nyilvántartás alapján akként pontosítja, hogy - Terhelt1 I. r. vádlott nyugdíjasként is dolgozik, a cég1 alkalmazásában áll darukezelő munkakörben 1750 forintos órabérben részesül, ebből származó havi jövedelme 340-360.000 forint. Élettársa myeloma multiplex daganatos megbetegedésben szenved, fekvőbetegként ellátásáról, gondozásáról az I. r. vádlott gondoskodik. Az élettársa nyugdíjas, havi jövedelme 140.000 forint nyugdíj. Az I. r. vádlott csatolta személy1 által

1. április
2. napján kiállított orvosi igazolást, mely tartalmazza, hogy Terhelt1 I. r. vádlottat 1991 óta kezeli, folyamatosan dolgozik és ápolja beteg élettársát, nem ön- és közveszélyes. [29] - a hatóság1 számsor2 számú vádirata alapján
3. június
4. napján elkövetett garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt indult eljárásban a megalapozott gyanú közlésére
5. január
6. napján került sor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
7. november
8. napján kelt 4.B.10760/2023/
9. számú nem jogerős ítéletével garázdaság vétsége [Btk.
10. §

(1)bekezdés] és rongálás vétsége [Btk. 371. §

(1)és

(2)bekezdés a) pont] miatt 3 évre próbára bocsátotta, mely ítélet ellen a vádlott terhére, pénzbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. [30] - a hatóság2 számsor3 számú vádirata alapján

1. június
2. napján elkövetett csalás vétsége miatt indult eljárásban a megalapozott gyanú közlésére
3. május
4. napján került sor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
5. szeptember
6. napján kelt 320.Bpk.61990/2024/
7. számú nem jogerős büntető végzéssel csalás vétsége [Btk.
8. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pont] miatt 260.000 forint pénzbüntetést szabott ki vele szemben. [31] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont értelmében a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.346/2024/9-III 5 [32] A másodfokú bíróság figyelembe vette, hogy a Be. 606. §

(3)bekezdés szerint, ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [33] Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést Terhelt1 I. r. vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. [34] Az előkészület és kísérlet elhatárolása szempontjából kiemelendő, hogy az emberölés bűntettének kísérlete akkor valósul meg, ha a szándékos ölési magatartást az elkövető megkezdte, de nem fejezte be, illetőleg a sértett halála egyéb okból elmaradt. A Btk. 160. §

(1)bekezdés szerint az emberölés ún. nyitott törvényi tényállás, amelynél a törvény csak az eredményt írja le, az eredményt okozó magatartást pedig nem jellemzi. Emiatt az előkészület és a kísérlet határainak a pontos megvonása mindig a konkrét magatartás és az irányadó tényállás függvényében dönthető el. Az előkészület a külvilágban lejátszódó tényleges cselekvés, a szándék tettekben megnyilvánuló megerősítése, mások számára is megismerhetővé tétele (BH

1. 294.). A véghezvitel megkezdése az a határvonal, amely az előkészületet a kísérlettől elválasztja (EBH
2. 1583.). Az ítélkezési gyakorlat köréből kiemelendő, hogy emberölés előkészületének tekinti a terhelttől több mint 3 méterre álló sértettel szemben az élet kioltására alkalmas késnek a vádlott feje fölé szúrásra emelését (BH
3. 72., BH 2003.48.), a késnek a sértettől több méter távolságra szúrásra lendítését (BJD 1005.). [35] Jelen ügyben az irányadó tényállás szerint bizonyított, hogy Terhelt1 I. r. vádlott egyenes ölési szándékkal, egy 20 cm pengehosszúságú kést vállmagasságban a kezében tartva, azt hegyével a sértett felé tartva, megölését hangoztatva megindult futva a sértett irányába, azért hogy megszúrja, de tőle mintegy 3 méterre megbotlott és elesett, így nem került szúrótávolságon belülre. Mindezt figyelembe véve Terhelt1 I. r. vádlott magatartásával tényállási elemet nem valósított meg, cselekménye nem jutott kísérleti szakba, csupán az ölési cselekményhez szükséges feltételeket biztosította. Ezért a cselekmény emberölés előkészülete bűntettének [Btk.
4. §

(1)és

(3)bekezdés] minősítése helytálló. [36] A Btk. 80. §

(1)bekezdés értelmében a büntetést céljának szem előtt tartásával a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [37] A joghátrány megválasztása körében értékelendő körülményeket az elsőfokú bíróság nagyrészt hiánytalanul tárta fel, további enyhítő körülmény Terhelt1 I. r. vádlott megbánása (56/2007 BK vélemény II/

1. pont) és a súlyos beteg élettársáról való gondoskodása (56/2007 BK vélemény II/
2. pont). A törvényszék az I. r. vádlott ellen folyamatban levő két büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést helyesen értékelte a terhére, hiszen a kiegészített adatok alapján jól látható, hogy a megalapozott gyanú közlésére figyelemmel az I. r. vádlott bizonyosan tudatában volt az ellene folyó eljárások tényének és így követte el az újabb bűncselekményt. [38] Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés mértéke nem eltúlzott, figyelemmel a cselekmény elkövetési körülményeiben is megmutatkozó konkrét tárgyi súlyára (a piacon fényes nappal egy 20 cm pengehosszúságú késsel támadott a sértettre), az szükséges a büntetési célok, a vádlott és más személyek jogkövető magatartásának eléréséhez, a társadalom védelme érdekében annak megelőzéséhez, hogy a vádlott vagy más bűncselekményt kövessen el. A kellő visszatartó hatás érdekében, az ilyen jellegű cselekmények elkövetőivel szemben megfelelő szigorral történő fellépés szükséges, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.346/2024/9-III 6 ezért a szabadságvesztés tartamának a lényeges enyhítésére a másodfokú bíróság indokot nem látott. [39] Az ítélőtábla azonban nem osztotta a törvényszéknek az álláspontját, miszerint a büntetési célok kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabásával érhetők el. [40] A 8/
3. (IV. 17.) számú AB határozat [51] és [52] bekezdésében az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztése a büntetéskiszabás keretei között a jogalkotó által biztosított kedvezmény, mellyel a jogalkotó alkalmat kíván adni a bűnelkövető számára a bűncselekmények elkövetésétől tartózkodó életvezetésre és a büntetés végrehajtásának elkerülésére. A Btk.
4. §

(1)bekezdése alapján a szabadságvesztés végrehajtásnak felfüggesztése nem kerül ellentétbe az általános megelőzés követelményével, illetve Terhelt1 I. r. vádlott esetében fokozottabban érvényesül a speciális prevenció. [41] Kiemelendő, hogy bár büntetett előéletű, a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéséből több mint 10 éve szabadult. Az azóta eltelt időben két eljárás indult ellene, a beszerezett nem jogerős ítéletek alapján megállapítható, hogy mindkét eljárás tárgyát kisebb tárgyi súlyú, időben közeli, 2020. június 4-ei cselekmények képezik, a garázdaságként értékelt magatartása nem személyi elleni erőszakkal megvalósított és az ezekben az eljárásban szereplő cselekmények a jelen ügyben elbíráltnál enyhébb megítélésűek. [42] Figyelembe véve az elkövetési időket, valamint azt, hogy a jelen ügyben és a még folyamatban lévő garázdaság miatt indult ügyben az események nem előzmény nélküliek voltak, hanem annak hátterében egy konfliktusos élethelyzet állt, melyre az I. r. vádlott a nem megfelelő megoldással válaszolt, a konkrét ügyben elbírált cselekményt az irányadó tényállás alapján az élettársa unokája elleni élet elleni magatartás előzte meg, így a cselekmények jellegét is tekintve nem lehet következtetést vonni bűnözői életútra. [43] Az I. r. vádlott alanyi társadalomra veszélyessége körében értékelendő, hogy azóta újabb eljárás nem indult ellene, rendezett életvitelű, családi kapcsolatai erősek és egzisztenciális viszonyai rendezettek, nyugdíj mellett rendszeresen munkát végez és emellett ápolja beteg élettársát is. [44] A másodfokú eljárás során a közvetlenség útján azonban tapasztalható volt, hogy önmagában azon tényből adódóan, hogy a büntetőeljárás hatálya alatt már szembesült magatartása helytelenségével és következményeivel, törvénytisztelő életmódra rendezkedett be, ezáltal alaposan feltehető, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető, ezért az ítélőtábla – a Btk. 86.§

(1)bekezdésében rögzített kizáró okok hiányában – az I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 85.§

(1)bekezdése alapján felfüggesztette. [45] Az 55/2007 BK vélemény szerint a próbaidő tartamának meghatározásánál, ha az elkövető személyi körülményei kedvezőek, előtérbe kerülnek a bűncselekmény elkövetésének körülményei: a bűncselekmény jellege, a bűnösség foka, a bűncselekmény indítéka, az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetése után tanúsított magatartása. Mindezeket a körülményeket elsősorban az egyéni megelőzés szempontjából értékelve, az ítélőtábla szerint a próbaidő tartamát esetében a kellő visszatartó hatás elérése érdekében is, a Btk. 85.§

(2)bekezdésében rögzített keretek között, indokolt volt maximális tartamban, 5 évben megállapítani. [46] A másodfokú bíróság felhívja Terhelt1 I. r. vádlott figyelmét, hogy a Btk.

1. § b) pont értelmében a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. [47] A másodfokú bíróság a 8/
2. (IV. 17.) számú AB határozat alapján a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére figyelemmel, hivatalból vizsgálta az Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.346/2024/9-III 7 előzetes bírósági mentesítés lehetőségét [Btk.
3. §

(1)bekezdés]. Az ítélkezési gyakorlat szerint az érdemesség megítélésénél az elkövető személyiségét, az életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és annak indítóokát összevetve kell értékelni (BJD 9986.), de jelentősége van a terhelt által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának és a cselekmény jellegének is (BH

1. 221.). Jelen ügyben az eljárás adataira, különösen a bűncselekmény személy elleni erőszakos jellegére, valamint az I. r. vádlott előéletére, előzetes mentesítésre való érdemessége nem állapítható meg, ugyanis az indulati viták ilyen módon történő rendezése nem megengedett. [48] Az ítélőtábla a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztésére figyelemmel a közügyektől eltiltás kiszabását mellőzte, illetve a feltételes szabadságra bocsátásra és a beszámításra vonatkozó rendelkezést a büntetés végrehajtása elrendelése esetére rendelte alkalmazni. [49] Az elsőfokú bíróság törvényesen rendelkezett a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatáról, a beszámításról, az elkobzásról, a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről is. [50] Az ítélet rendelkező részében a Be.
2. §

(2)bekezdés b) pontban meghatározott, a Be. 184. §

(2)bekezdés szerinti személyes adatok közül Terhelt1 I. r. vádlott fogvatartási helyét – letartóztatásának megszűnésére figyelemmel – mellőzte, illetve a tartózkodási helyét – a nyilvános ülésen tett nyilatkozatára figyelemmel – kézbesítési címként is megjelölte. [51] Terhelt1 I. r. vádlott által letartóztatásban töltött idő utolsó napját – figyelemmel arra, hogy a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedés az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tartott – feltüntette. [52] A bűnjelekről szóló rendelkezés végrehajthatósága érdekében feltüntette, hogy a számsorbü számú bűnjellistán lévő tárgyakat melyik hatóság vételezte be. [53] Mindezen indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét - a Be. 599. §

(2)bekezdése szerinti nyilvános ülésen eljárva - a Be. 606. §

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, míg egyéb, törvényes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján helybenhagyta. [54] A másodfokú eljárásban a kirendelt védői díj címén felmerült bűnügyi költség megfizetése alól – az enyhítésre irányulóan bejelentett fellebbezés eredményességére figyelemmel - a Be. 613. §

(2)bekezdés a) pont alapján mentesítette Terhelt1 I. r. vádlottat. [55] A Fővárosi Ítélőtábla határozata elleni fellebbezést a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdés zárja ki. Budapest,

1. április
2. dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke dr. Sárecz Szabina Martina s.k. előadó bíró dr. Szabó Ágnes Petra s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék
3. szeptember
4. napján kelt 44.B.314/2024/
5. számú ítélete Terhelt1 I. r. vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.346/2024/9-III 8 3.Bf.346/2024/
6. számú ítéletében foglalt változtatásokkal
7. április
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. április
10. dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke