← Magyarország

Kfv.37630/2025/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a mulasztási per megindítására szolgáló keresetlevél benyújtását követően az alperest kizárják a folyamatban lévő közigazgatási eljárásból, a közigazgatási bíróságnak a kijelölt közigazgatási szervet kötelezően perbe kell állítania. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.630/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Az I. rendű felperes: Név1 (cím1) A II. rendű felperes: Név2 (cím1) A III. rendű felperes: Név3 (cím1) A felperesek képviselője: Dr. Dora Márta ügyvéd (cím2) Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I Az alperes: 2 Budapest Főváros Kormányhivatala VII. Kerületi Hivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Norbert kamarai jogtanácsos A per tárgya: mulasztási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek Az elsőfokú bíróság határozata: a Fővárosi Törvényszék
  2. november
  3. napján kelt 16.K.701.665/2024/
  4. számú ítélete A felülvizsgálni kért másodfokú határozat: Fővárosi Ítélőtábla
  5. június
  6. napján kelt 3.Kf.700.044/2025/
  7. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.033/2025/
  8. számú ítéletét – a Fővárosi Törvényszék 16.K.701.665/2024/
  9. számú ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét egyetemlegesen 250.000 (azaz kettőszázötvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 3 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A III. rendű felperes és a perben nem álló Név4 kapcsolatából két gyermek, az I. rendű felperes és a II. rendű felperes született. A gyermekek feletti szülői felügyelet jogot – bírósági végzés alapján - a III. rendű felperes gyakorolja. [2] A Pest Vármegyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatala a
  10. november
  11. napján kelt azonnal végrehajtható határozatával az I. rendű és a II. rendű felpereseket
  12. november 8-ai kezdő időponttal, ideiglenes hatállyal a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Hely1 helyezte el. Megállapította, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés alatt a III. rendű felperes gondozási, nevelési joga szünetel. Indokai szerint a III. rendű felperes kiszámíthatatlan pszichés állapota miatt a gyermekek súlyos veszélyeztetettsége és azonnali intézkedés szükségessége fennáll. Határozatát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  13. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
  14. §

(2)bekezdésében, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 95. §
(1)bekezdésében foglaltakra alapította. [3] A Pest Vármegyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatala az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata iránti ügyet illetékességváltozás miatt
  1. november 16-án áttette az alpereshez. [4] Az alperes a
  2. január 16-án kelt határozatával a gyermekek új ideiglenes gondozási helyét
  3. december
  4. napjától Név5-né nevelőszülő háztartásában jelölte ki. Nevelőszülő tanácsadói jelzésben foglaltakra tekintettel a Név6 Nevelőszülői Hálózat Vezetője
  5. március 26-án kezdeményezte a gyermekek gondozási helyének azonnali megváltoztatását a nevelőszülő munkaviszonyának megszüntetése miatt. [5] Az alperes
  6. március 26-án, április 29-én, valamint május 22-én megkereste az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Pest Vármegyei Elhelyezési Szolgálatát, hogy tegyen javaslatot a gyermekek gondozási helyére, valamint a kapcsolattartás módjára, formájára és helyére vonatkozóan. [6] Az alperes a
  7. február 14-én és a március 20-án kelt végzéseivel a III. rendű felperes és az anyai nagyszülő pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatának elvégzésére szakértőket rendelt ki. A szakértők a kirendelést – kapacitáshiányra hivatkozással – nem vállalták. Az alperes
  8. április 11-én a vizsgálat elvégzésére Név7 és Név8t szakértőként kirendelte. Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 4 [7] Az alperes vezetője a
  9. május 27-én kelt kérelmében kérte a kizárását a folyamatban lévő ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata ügyében. [8] A Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi Főosztálya, mint felügyeleti szerv a
  10. június
  11. napján kelt végzésével a kérelemnek helyt adott, és a folyamatban lévő ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata iránti eljárásban elsőfokú eljáró hatóságként – az alperes egyidejű kizárása mellett – Budapest Főváros Kormányhivatala VI. Kerületi Hivatalát (a továbbiakban: kijelölt hatóság) kijelölte. A kereseti kérelem [9] A felperesek a
  12. április
  13. napján postára adott keresetlevelükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes nem tett eleget a Gyvt.
  14. §
(1)bekezdés szerinti kötelezettségének. Kérték továbbá és az alperes kötelezését a Gyvt. 73. §
(1)bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítésére, az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésére, tekintettel arra, hogy annak okai nem állnak fenn. [10] A felperesek a
  1. július 4-én kelt beadványukban az alperes kizárására tekintettel kérték a kijelölt hatóság perbevonását. A kérelmet az elsőfokú bíróság a
  2. sorszámú – fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett – végzésével elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [12] Indokolása szerint az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára nyitva álló, a jogszabály által meghatározott határidő az annak elrendelését követő napon, a konkrét esetben
  3. november 9-én elkezdődött, függetlenül attól, hogy a III. rendű felperes lakóhelyváltozása folytán az ügy felülvizsgálata időközben másik gyámhivatal illetékességébe került. A Gyvt.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a hatóságnak abban az esetben volt az elrendeléstől számított 30 napon belül határozathozatali kötelezettsége, amennyiben az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésének lett volna helye. [13] A rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az alperes azt követően, hogy az áttételt elrendelő végzés és iratok hozzá megérkeztek, a felülvizsgálatot megkezdte, eljárási cselekményeket végzett, és az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatát neki nem felróható okból nem fejezte be. Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 5 [14] Az ítélete meghozatala során jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a felügyeleti szerv a
  1. június 3-án kelt végzésével az alperest az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatából kizárta, egyidejűleg az elsőfokon eljáró hatóságot kijelölte, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy az alperes az ítélet meghozatalakor a közigazgatási cselekmény megvalósítására már hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkezett, így keresetnek helyt adó ítélet nem hozható. A fellebbezés [15] A felperesek fellebbezésükben az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérték. Állították, hogy az elsőfokú ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)és
(3)bekezdését. A tisztességes eljáráshoz való joguk megsértését arra hivatkozással állították, hogy az elsőfokú bíróság a kijelölt hatóság perbeállításának elutasításával ellehetetlenítette a kereseti kérelmük teljesítését. A másodfokú ítélet [16] A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [17] Indokolása szerint a másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor figyelembe vette, hogy a kereseti kérelem alapján a Kp. XXII. Fejezete szerinti mulasztási perben meghozott elsőfokú ítélet jogszerűségének vizsgálata képezte feladatát, az utóbb kijelölt közigazgatási szerv mulasztását nem vizsgálhatta. A Kp. 2. §
(4)bekezdése szerint, ha a Kp. eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Ha a felperes jogsérelemként a keresetében a Kp. 38. §
(1)bekezdése alapján a mulasztás megállapítását kéri, a közigazgatási bíróság ennek feltételrendszerét vizsgálja. Márpedig a Kp. 128. §
(3)bekezdésének megfelelő keresetlevelet a III. rendű felperes csak a kizárt közigazgatási szerv vonatkozásában terjesztett elő, a kijelölt közigazgatási szerv perbevonás iránti kérelme a speciális mulasztási kereset előterjesztését nem pótolhatta. [18] Hangsúlyozta, hogy a mulasztási kereset, mint speciális pertípus tekintetében a Kúria számos döntésében (pl. Kf.40.452/2021/5., Kf.39.209/2022/5.) elvi éllel mutatott rá, hogy a mulasztási per a közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettsége elmulasztásának orvoslására irányuló per. E pertípus eredményesen akkor kezdeményezhető, ha megállapításra kerül, hogy a közigazgatási szerv a közigazgatási cselekmény meghozatalára vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségét Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 6 elmulasztja. A Kp.
  1. §-a szerint ítéletében a bíróság akkor állapít meg mulasztást, ha a közigazgatási szerv a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségének az irányadó elintézési határidőn belül nem tett eleget. A mulasztási perben a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy az alperest terhelte-e az adott közigazgatási cselekmény megvalósításának kötelezettsége. Abban a kérdésben, hogy érdemben milyen tartalmú döntésre kerülne/kerülhetne sor, nem foglalhat állást. [19] Okfejtése szerint az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, hogy a felügyeleti szerv az alperest a folyamatban lévő ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata iránti eljárásból kizárta. Az általános közigazgatási rendtatásról szóló
  2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  3. §
(1)bekezdése alapján a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén vagy kijelölés alapján köteles eljárni. Ebből következően a hatóság abban az esetben köteles eljárni, ha az ügyben külön jogszabályi rendelkezés alapján illetékességgel és hatáskörrel, vagy az adott ügyre kijelöléssel rendelkezik. Jelen ügyben az alperes kizárt szerv, így függetlenül attól, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata ügyében számos eljárási cselekményt végzett, kizárására tekintettel eljárásra nem volt jogosult, a hatóság vezetője kizárási kérelmének benyújtását, majd kizárását követően az ügyben többé döntést nem hozhatott. Az Ákr.
  1. §-a a kizárási okokhoz azt a tilalmat kapcsolja, hogy „nem vehet részt az ügy elintézésében”, ezzel is érzékeltetve, hogy eljárási tilalomról van szó. A kizárási eljárásra és döntésre az Ákr. az általános szabályokhoz képest speciális szabályokat állapít meg (
  2. §). Mivel a kizárás az ügy elfogulatlan intézéséhez fűződő lényeges érdek biztosítéka, ezért garanciális szabályként került beiktatásra, hogy a kizárásról a hatóság végzésben dönt és azt az ügyféllel is közli [
  3. §
(3)bekezdés], továbbá az intézményi kizárási okok esetében a felügyeleti szervnek kell bejelenteni a kizárási ok fennállását, és ő folytatja le a kizárási eljárást a
  1. §-ban részletezett módon. [20] Ennek megfelelően a kizárt szerv helyett a kijelölt hatóság volt köteles az ideiglenes hatályú elhelyezés Gyvt.
  2. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálatára, és az elsőfokú bíróságnak a kizárt szerv vonatkozásában kifogásolt mulasztás körében további vizsgálatot folytatnia, a mulasztás megállapíthatóságát kizáró további körülményekre rámutatnia nem kellett; további megállapításai a per érdemi eldöntésére kihatással nem voltak. A Kp.
  1. §-a szerinti mulasztás nem állapítható meg, ha a felperesek az ügyből kizárt közigazgatási szerv közigazgatási cselekménye elmulasztására hivatkoznak. Ily módon az elsőfokú bíróság nem állapíthatta meg, hogy az alperes kizárását követően elmulasztotta a Gyvt.
  2. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti kötelezettségét, valamint nem kötelezhette a kizárt alperest a felperesi költségek viselésére sem. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [21] A felperesek a másodfokú bíróság jogerős ítéletével szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, amelyben annak - az elsőfokú ítéletre is kiterjedő - hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 7 [22] Álláspontjuk szerint a másodfokú ítélet jogszabálysértő, sérti a tisztességes eljárás követelményét, a hatékony jogorvoslathoz való jogot, valamint a mulasztási perre vonatkozó jogszabályok téves értelmezésén alapul, továbbá az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták a gyermekek mindenek felett álló érdekét. [23] Jogszabálysértésként a Kp. 25. §-ában, valamint a 108. §-ában foglaltak megsértésére hivatkoztak. Értelmezésük szerint e rendelkezésekből következően mind az első-, mind a másodfokú bíróságnak nem a keresethez kötöttség elve alapján, hanem hivatalból kell vizsgálnia az alperes személyét. Rámutattak arra, hogy a felügyeleti szerv a per folyamatban léte alatt az eredeti alperest a folyamatban lévő ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata ügyéből kizárta, helyette a VI. Kerületi Hivatalt jelölte ki az eljárás lefolytatására. Ezzel az eredeti alperes eljárási jogosultsága megszűnt, az eljárást a kijelölt szerv folytatta tovább. Ebben a helyzetben az elsőfokú bíróságnak hivatalból, külön kérelem nélkül is kötelessége lett volna az új, hatáskörrel rendelkező VI. Kerületi Hivatalt perbe állítania. Amellett, hogy elmulasztotta hivatalbóli kötelezettségét, a perbevonási kérelmüket is elutasította a 17. számú végzésével az elsőfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság a saját jogszabálysértő döntésével idézte elő a per okafogyottságának látszatát, majd erre hivatkozva tagadta meg a jogvédelmet. [24] Kiemelték, hogy az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták a mulasztási per kettős természetét. A per célja nem csupán a jövőbeli cselekvés kikényszerítése, hanem a mulasztás tényének bíróság általi megállapítása. A mulasztás kétségtelenül fennáll, tekintettel arra, hogy az alperes a Gyvt. 7. §
(1)bekezdésben rögzített 60 napos határidőt elmulasztotta. Ezt a mulasztást attól függetlenül meg kellett volna állapítani, hogy kötelezésre később van-e mód. Azzal, hogy az eljárt bíróságok a mulasztás tényét nem állapították meg, megsértették a Kp. 129
(1)bekezdését. [25] A Kp. 85. §
(2)bekezdésben foglaltakra hivatkozással hangsúlyozták, hogy a keresetlevelet 2024. áprilisában nyújtották be, ebben az időpontban az alperes volt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv. Az alperes a kizárásáig a jogszabályi határidőt már több mint három hónapja elmulasztotta, a jogsértés tehát már ekkor megvalósult. Egy későbbi eljárási cselekmény, mint az alperes kizárása nem teheti meg nem történté visszamenőleges hatállyal a már megvalósult mulasztást. [26] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában fenntartását kérte, tekintettel arra, hogy az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A másodfokú bíróság jogerős ítélete - az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [28] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletét az eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozta meg, amelyet a másodfokú bíróság a másodfokú eljárás terjedelmének Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 8 téves meghatározása miatt nem észlelt és amely miatt ő maga is jogszabálysértő ítéletet hozott. [29] Az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdése garantálja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. [30] Az Alaptörvény 25. cikk
(2)bekezdése értelmében bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és törvényben meghatározott egyéb ügyben. [31] A Kp. 2. §
(1)bekezdésben foglaltakból következően a közigazgatási bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson. [32] A közigazgatási hatóságoknak azonban nem csupán az aktív cselekményei okozhatnak az ügyfelek számára jogsérelmet, hanem a passzivitásuk is, azaz, ha nem tesznek eleget a jogszabályban meghatározott kötelezettségüknek. A közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos jogvédelemnek fontos eleme a közigazgatás mulasztásával szembeni jogvédelem, jól látszik ez abból, hogy a Kp. a mulasztási pereknek külön fejezetet szentel. [33] A Kp. 127. §-a rendelkezik arról, hogy a közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása miatti perben e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [34] A mulasztási perre vonatkozóan a Kp. a perindítás tekintetében az általános szabályokhoz képest speciális szabályokat tartalmaz, a 128. §
(1)bekezdés a) pontja meghatározza a mulasztási per megindítására jogosultak körét. A
(3)bekezdés tartalmazza a keresetlevél az általános követelményeken túli kötelező tartalmi elemeit:
  1. a)pontban annak megjelölését, hogy a felperes mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási szervhez,
  2. b)pontban a mulasztó közigazgatási szerv azon eljárási cselekményeinek megjelölését, amelyekre a felperes tudomása szerint sor került,
  3. c)pontban a közigazgatási szerv eljárási, határozathozatali vagy feladatellátási kötelezettségét megalapozó jogszabályok és körülmények megjelölését,
  4. d)pontban a mulasztás megállapíthatóságának okait, és
  5. e)pontban a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás kezdeményezésére való utalást és a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás azon eljárási cselekményének megjelölését, amely a kérelmező tudomására jutott. [35] A Kp. 2. §
(4)bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. [36] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság az ítélete [18] bekezdés utolsó mondata első fordulatában, hogy a Kp. 128. §
(3)bekezdésben foglaltaknak megfelelő keresetlevél a Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 9 kizárt alperes ellen lett előterjesztve. [37] A Kúria azonban e megállapítással kapcsolatban fontosnak tartja kiemelni azt a tényt, hogy keresetlevél benyújtásának időpontjában az alperes volt az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv. Az alperes kizárására a keresetlevél benyújtását követően került sor. Mindebből következően a mulasztási per megindítására szolgáló keresetlevelet nem is lehetett volna az alperesen kívül más közigazgatási szervvel szemben előterjeszteni. [38] A másodfokú ítélet [18] bekezdés utolsó mondat második fordulatában foglalt érvelés, amely szerint a kijelölt közigazgatási szerv perbeállítása iránti kérelem a speciális mulasztási kereset előterjesztését nem pótolhatta alapjaiban téves, és egy leegyszerűsített szemléleten alapul. A Kp. ugyanis konkrét eljárásrendet ír elő arra az esetre, ha a közigazgatási per folyamatban léte alatt az alperes személyében változás következik be. A szabályozásnak az a célja, hogy az alperes személyében bekövetkezett változás miatt ne üresedjen ki a közigazgatási jogvita, másképpen megfogalmazva ne lehessen akadálya a jogsértés megállapíthatóságának, a hatékony jogvédelem biztosíthatóságának az alperes személyében bekövetkezett változás. [39] A Kp. 127. §-ában foglaltakból következően az egyszerűsített perben, így a mulasztási perben is alkalmazni kell a törvény általános rendelkezéseit. Az alperes perbeállításának szabályait a Kp. 25. §-a tartalmazza. A perbeli esetnek, amikor kizárás folytán szűnt meg az alperes hatásköre és illetékessége és a kizárt hatóság helyett kijelölt hatóság lesz az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel bíró szerv, a 25. §
(3)bekezdése feleltethető meg. E rendelkezés szerint, ha az alperes közigazgatási szerv megszűnik, vagy a hatáskört, amelyen a vitatott közigazgatási tevékenység alapul, időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepíti, a bíróság – alperes tájékoztatása alapján vagy hivatalból – azt a közigazgatási szervet állítja alperesként perbe, amelyre jogszabály a perrel érintett hatáskört telepíti. [40] Tény, hogy a kizárással az alperesnek megszűnt az eljárási kötelezettsége, döntést a továbbiakban nem hozhatott az ügyben, ezt helyesen tartalmazza a másodfokú ítélet [21] bekezdése. A kizárás időpontját követően a kizárt szerv helyett a kijelölt hatóság volt köteles az ideglenes hatályú elhelyezés Gyvt. 73. §
(1)bekezdés szerinti felülvizsgálatára. A Kp. 25. §
(3)bekezdésben foglalt rendelkezés helyes értelmezése az lett volna, hogy a bíróság hivatalból köteles a kijelölt szervet perbe állítani, jelen esetben a mulasztási kereset nem bírálható el, hatékony jogvédelem nem biztosítható a kijelölt hatóság perben való részvétele nélkül, tekintettel arra, hogy az ideiglenes elhelyezés felülvizsgálata iránti eljárás a kizárást követően is folyamatban volt és az elsőfokú ítélet meghozatalának időpontjáig sem hoztak döntést az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata tárgyában. Az elsőfokú bíróság azonban nem, hogy hivatalból, hanem még kérelemre sem állította perbe a kijelölt közigazgatási szervet. Holott ilyen esetben a kijelölt közigazgatási szerv a kizárt alperes helyébe lép és vele szemben lehet helye mulasztás megállapításának. Másképpen megfogalmazva a mulasztási per alatt is még folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyben annak a közigazgatási szervnek kell perben állnia, akinek eljárási kötelezettsége van az adott ügyben. [41] A fél célja a mulasztási kereset benyújtásával a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó kötelezettség elmulasztásának megállapítása útján az elmulasztott cselekmény (jogorvoslattal támadható döntés) megvalósításának kikényszerítése. Mulasztás Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 10 pedig csak azzal a közigazgatási szervvel szemben állapítható meg, amely közigazgatási szervnek jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettsége van az adott ügyben. A hatékony jogvédelem ily módon biztosítható mulasztási perben. [42] A Kp. 25. §
(3)bekezdés megsértését, mivel a perbeállítást a bíróságnak hivatalból kell megtennie, a másodfokú bíróságnak is hivatalból kellett volna észlelnie, a Kúriának is hivatalból kellett észlelnie, és mivel a kötelező perbeállítás folytán az ítélet szükségszerű kötelező tartalmi eleme lett volna a kijelölt alperes perben való részvétele, ezért nem csak tartalmi, hanem a Kp. 110. §
(1)bekezdés c) pontja alá eső formai hiányosság is fennállt. [43] Mindezért a Kúria a kijelölt közigazgatási szerv perbe állításának elmulasztását olyan, az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak a megsértéseként értékelte, amelyet a másodfokú bíróság a másodfokú eljárás terjedelme téves meghatározása miatt nem észlelt, amely egyben a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható formai hiányosságnak is minősül. Ezért a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, Kp. 110. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a másodfokú bíróság ítéletét - az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [44] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Kp. 25. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazva alperesként perbe kell állítania a kijelölt közigazgatási szervet. Az elsőfokú bíróság a kijelölt szerv perbe állítása és az ügy érdemében való nyilatkoztatása után lesz abban a helyzetben, hogy a mulasztási kereset megalapozottsága kérdésében az érdemi döntését meghozhassa. A döntés elvi tartalma [45] Ha a mulasztási per megindítására szolgáló keresetlevél benyújtását követően az alperest kizárják a folyamatban lévő közigazgatási eljárásból, a közigazgatási bíróságnak a kijelölt közigazgatási szervet kötelezően perbe kell állítania. Záró rész [46] A Kúria felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 110. §
(3)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A felperes által igényelt felülvizsgálati perköltség összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló IM rendelet 2. §
(1)bekezdésben foglaltak alapján a felperes által felszámított összeggel egyező összegben állapította meg, mert azt a kifejtett munkával arányban állónak tartotta. Az alperes a felülvizsgálati perköltségigénye megtérítését a csatolt Kúria VI.Kfv.37.630/2025/10-I 11 költségjegyzék szerint kérte, azonban annak csatolását elmulasztotta, következésképpen a részére felszámítás hiányában felülvizsgálati perköltséget nem lehetett megállapítani. [47] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [48] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. november
  2. napján Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hajas Barnabás sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.