A határozat elvi tartalma: Mind a bűnösség kimondása, mind a cselekmény jogi minősítés törvényes, és ezt sem maga a felülvizsgálati indítvány, sem a védő nem vonta kétségbe, önmagában a büntetés mértékének vizsgálatára nincs törvényi lehetőség. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.27/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt(ek): Első fok: Esztergomi Járásbíróság, 12.B.298/2019/3., ítélet, előkészítő ülés,
- január
- Másodfok: Tatabányai Törvényszék, 11.Bf.88/2020/23., ítélet, tanácsülés,
- november
- Kúria 3.Bfv.27/2021/17 2 Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Járásbíróság 12.B.298/2019/
- számú, illetve a Tatabányai Törvényszék 11.Bf.88/2020/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 18.000 (tizennyolcezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az Esztergomi Járásbíróság a
- január 8-án kihirdetett 12.B.298/2019/
- számú ítéletével a terheltet lopás vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- be)és
- bf)alpont] miatt mint különös visszaesőt 500 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint, összesen 1.000.000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint a terhelttel szemben 9.080 forint vagyonelkobzást rendelt el. A pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [2] Ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. november 12-én meghozott 11.Bf.88/2020/23. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította. Mellőzte a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatására, és a részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseket. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a terhelt Kúria 3.Bfv.27/2021/17 3 korábbi büntetéséből engedélyezett feltételes szabadságra bocsátás megszüntetéséről. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő (vádról rendelkező) határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, tartalma szerint a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt, kizárt bíró eljárására vonatkozó eljárási szabálysértés miatt. Az eljárt bíró elfogultságára nézve konkrét okot nem jelölt meg. [4] A Legfőbb Ügyészség a BF.57/2021/
- számú átiratában foglaltak szerint a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. Kifejtette, hogy abban a tekintetben, hogy milyen elfogultsági ok merült fel a másodfokú eljárás során a megnevezett bíró személyével kapcsolatban, a terhelt nem jelölt meg semmilyen konkrétumot. Ennek hiányában a hivatkozásának alapossága nem állapítható meg. A felülvizsgálati indítvány erre figyelemmel a törvényben kizárt. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn [5] A védő az indítványra tett észrevételében kifejtette, hogy amennyiben a terhelt indítványa hiányos, fel kell őt hívni annak kiegészítésére. Álláspontja szerint sem az első-, sem a másodfokú ítélet nem volt tekintettel a Btk. 79-
- §-ban szabályozott büntetési célokra és büntetéskiszabási elvekre. Pusztán azon az alapon, hogy a terhelt büntetett előéletű és a feltételes szabadságra bocsátás ideje alatt követte el az általa egyébként beismert és megbánt bűncselekményt, nem lett volna szabad vele szemben ilyen szigorral fellépni. [6] Álláspontja szerint a terhelt indítványából kikövetkeztethető az, hogy sérelmezi a másodfokú bíróság által hozott ítéletet, valamint az eljáró tanács egyik tagjának a személyét. Ebből az következik, hogy a terhelt indítványa vélhetően a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányul. [7] Kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú bíróság eljárásában relatív eljárási szabálysértés történt, amikor a bíróság annak ellenére tartotta meg az előkészítő ülést, hogy a terhelt az idézést és a vádiratot aznap kapta meg. Álláspontja szerint a bíróságnak el kellett volna halasztania az előkészítő ülést, ezzel megfelelő időt biztosított volna a terhelt részére az iratok áttanulmányozására és adott esetben védő meghatalmazására. Mivel az előkészítő ülés megtartása miatt erre a terheltnek esélye sem volt, ezért abszolút eljárási szabálysértés miatt a másodfokú bíróságnak hatályon kívül kellett volna helyeznie az elsőfokú ítéletet. [8] Indítványozta a terhelttel felfüggesztését vagy félbeszakítását. szemben kiszabott büntetés végrehajtásának [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.57/2021/
- számú átiratában a védő által benyújtott észrevétellel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a korábbi nyilatkozatában foglaltakat fenntartja. Azt annyiban egészítette ki, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmény törvényes Kúria 3.Bfv.27/2021/17 4 minősítése mellett önmagában a büntetés kiszabása nem vitatható, erre figyelemmel a kiszabott szabadságvesztés büntetés eltúlzott volta nem vizsgálható. Álláspontja szerint a védő által hivatkozott eljárási szabálysértés nem minősül abszolút hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértésnek, ezért megvalósulása esetén sem alapozhat meg felülvizsgálatot. Mindezekre figyelemmel a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését vagy félbeszakítását nem tartotta indokoltnak. [10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [11] A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
- § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [13] Az indítvány a másodfokú bírói tanács egyik tagjának az elfogultságát állítja, egyéb felülvizsgálati okot nem tartalmaz. [14] Az indítvány szerinti eljárt bíró elfogultságára vonatkozó kifogás kapcsán a Kúria utal arra, hogy a Be.
- §
(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A kizárt bíró részvétele a határozathozatalban a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja alapján feltétlen eljárási szabálysértés, és ekként a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok. Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy a felülvizsgálati eljárást megalapozhatja az említett elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. [15] Erre az esetre is vonatkoznak azonban a kizárás egyéb szabályai; így irányadó a Be. 15. §
(4)bekezdése is, miszerint a terhelt – mások mellett – a Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti. [16] Jelen ügyben a terhelt az eljáró bíró elfogultságára a vele szemben kiszabott büntetés mértékéből következtetett. Ezen tényről a másodfokú ítélet kézbesítésekor (
- december 8-án) szerezett tudomást, azonban az ezt követő három napon belül nem terjesztett elő kizárási indítványt. A terhelt a másodfokon eljáró bíró elfogultságára az Esztergomi Kúria 3.Bfv.27/2021/17 5 Járásbíróságra
- december 14-én érkezett indítványában hivatkozott. Ezért az elfogultsági kifogás érvényesítése már ez okból is kizárt. [17] Megjegyzi a Kúria, hogy az elfogultság azt jelenti, hogy az eljáró bírótól – valamilyen konkrét, az ügy tényein kívül eső ok miatt – a pártatlan, elfogulatlan eljárás az adott ügyben nem várható el. Jelen ügyben ezzel szemben a terhelt utólag, kizárólag a másodfokú bíróság által meghozott határozat általa kedvezőtlennek ítélt tartalmából következtetett az ügyben eljárt másodfokú bíró pártatlanságának a hiányára, ami ekként az eljárt bíró – már előzetesen fennálló – elfogultságának a valószínűsítésére fogalmilag nem alkalmas. [18] Ami a védő által hivatkozott eljárási szabálysértést illeti, a következőkre mutat rá a Kúria. [19] A Be.
- §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [20] A Be. 608. §
(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak: – a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, – az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, – a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, – a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, – a bíróság a 492. §
(1)bekezdés c)-
- d)és
- i)pontjában, a
(2)bekezdésében vagy az 567. §
(1)bekezdés a)-
- b)és
- g)pontjában, valamint a
(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, – az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, – az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be, vagy az eltérés az 584. §
(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, Kúria 3.Bfv.27/2021/17 6 – az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [21] A védő által hivatkozott eljárási szabálysértés – megvalósulása esetén – relatív eljárási szabálysértésnek minősülne, amely nem tartozik a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [22] Megjegyzi a Kúria, hogy Be. 515. §
(4)bekezdése szerint a tárgyalási időköz be nem tartása miatt a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha a vádlott és a védő egybehangzóan kéri a tárgyalás megtartását, vagy ha a tárgyalás megtartásához hozzájárul. A Be. 499. §
(1)bekezdése értelmében az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés. A Be. 425. §
(3)bekezdése alapján a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Mivel a tárgyalási időköz tekintetében az előkészítő ülés szabályai csak annyiban térnek el a tárgyalásra vonatkozó szabályoktól, hogy az idézést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább tizenöt nappal az előkészítő ülés előtt megtörténjen, az előkészítő ülés során történt tárgyalási időköz be nem tartására a Be. 515. §
(4)bekezdésében foglaltak az irányadók. [23] Az iratok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság
- január 8-án tartott előkészítő ülést az ügyben. A terhelt úgy nyilatkozott, hogy az idézést és a vádiratot csak aznap kapta kézhez. A bíróság tájékoztatta a terheltet, hogy erre tekintettel kérheti az előkészítő ülés elhalasztását, illetve védő kirendelését, valamint kioktatta a terheltet az előkészítő ülés menetéről. Ezt követően a terhelt úgy nyilatkozott, hogy nem kéri a védő kirendelését, és kérte, hogy a bíróság tartsa meg az előkészítő ülést (elsőfokú bírósági iratok, 12.B.298/2019/
- számú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). [24] Mindezek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban nem valósult meg – a védő által hivatkozott – relatív eljárási szabálysértés sem. [25] Kétségtelen, hogy a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [26] E feltételek az alábbiak: – a jogerős ítéletben a cselekmény minősítése törvénysértő, vagy más anyagi jogszabálysértésre került sor, – a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés is törvénysértő és – a két említett körülmény között oksági összefüggés van, azaz a törvénysértő büntetés a törvénysértő minősítés és/vagy az anyagi jogszabálysértés következménye. Kúria 3.Bfv.27/2021/17 7 [27] A büntetés mértéke önmagában pedig akkor törvénysértő, ha annak neme és/vagy mértéke a Büntető Törvénykönyv valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésével ellentétes. [28] Mindezek teljesülése esetén lehet a felülvizsgálati indítvány eredményes. [29] Jelen esetben azonban erről nincs szó. A védői észrevétel ilyen okot nem jelölt meg, mindössze a büntetés kiszabását, annak nemét és tartamát sérelmezte. Téves minősítés vagy más anyagi jogszabálysértés állításának hiányában azonban a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható felül (EBH 2011.2387.; BH 2012.239.; BH 2005.337.). [30] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta, a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §
(1)bekezdés záró fordulata szerint rendelkezett. IV. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [32] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- július
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kúria 3.Bfv.27/2021/17 8