Kfv.37561/2021/4 – Kúria

(2)bekezdésében megjelölt „kamarai tagsági azonosító számnak”. Az elfogadó nyilatkozatban szereplő azon kitétel, hogy „az adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul elfogadom” általános jellegű, az nem tesz eleget a Földforgalmi törvény 13. §

(4)bekezdésében írt nyilatkozattételi kötelezettségnek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 2 ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.561/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1) A felperes képviselője: Dr. Ihász Lajos ügyvéd cím2 Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (cím3 ) Az alperes képviselője: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos Alperesi érdekelt: érdekelt1 cím4 Alperesi érdekelt képviselője: Dr. Rédei Zsolt egyéni ügyvéd (cím5 ) Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 A per tárgya: 3 földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Törvényszék 10.K.701.546/2020/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 10.K.701.546/2020/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az állami adóhatóság felhívására, az ott megjelölt módon és számlára 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló eladó és az alperesi érdekelt, mint vevő között
4. június 8-án adásvételi szerződés jött létre a helység1 külterületi helyrajzi szám1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott szántó művelési ágú ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségére. [2] Az adásvételi szerződés
5. pontja – többek között – tartalmazza a vevő kamarai nyilvántartási számát. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
6. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény)
7. §

(4)bekezdése szerinti nyilatkozatot a szerződés

1. pont első mondata tartalmazza. [3] Az adásvételi szerződéssel összefüggésben az elővásárlásra jogosult felperes terjesztett elő elfogadó nyilatkozatot. Az elfogadó nyilatkozatban – többek között – szerepel, hogy a felperes az adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul elfogadja. Emellett az elfogadó nyilatkozat tartalmazza a felperes természetes személyazonosító adatait, a földműves nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát, melyhez kapcsolódóan egy egyszerűsített határozat is csatolásra került. Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 4 [4] A felperes elfogadó nyilatkozata nem tartalmazta a felperes kamarai nyilvántartási számát, azaz tagsági azonosítószámát, másrészt a Földforgalmi törvény
2. §

(4)bekezdése szerinti nyilatkozatot, mely szerint ha a föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogviszonyt nem hosszabbítja meg, és annak megszűnését követően vállalja a Földforgalmi törvény 13. §

(1)bekezdésében foglaltak teljesítését. [5] A Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Veszprém Megyei Elnöksége (a továbbiakban: Kamara) az alperesi érdekelt vonatkozásában állásfoglalásában támogatta a szerződés jóváhagyását, és arról is tájékoztatta az alperest, hogy a felperes a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartott tagja (őstermelő, földműves), tagsági viszonyának kezdete

1. június
2. [6] Az alperes a Kamarának nem továbbította állásfoglalás beszerzése végett a felperes elfogadó nyilatkozatát, figyelemmel arra, hogy úgy értékelte, hogy az elfogadó nyilatkozat nem felelt meg a Földforgalmi törvény előírásainak. [7] Az alperes ezek után 589.516/6/
3. számú határozatával az adásvételi szerződést az alperesi érdekelttel jóváhagyta, a felperessel a jóváhagyást megtagadta. A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott elfogadó nyilatkozat egyrészt nem tartalmazta a Földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
4. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
5. §

(2)bekezdés szerinti adatot, vagyis a kamarai tagsági azonosító számot, másrészt a felperes nem nyilatkozott a Földforgalmi törvény 13. §

(4)bekezdésében írtaknak megfelelő tartalommal, sem nyilatkozatában, sem külön okiratban. [8] A határozat indokolása az alperesi érdekelt vonatkozásában megállapította, hogy a szerződés megfelelt a jogszabályi követelményeknek, a vevő szerepel a földműves nyilvántartásban, és a Kamara is támogató állásfoglalást adott ki, tulajdonszerzése nem ütközött szerződési korlátozásba, ezért a Földforgalmi törvény 30. §

(2)bekezdése szerint a szerződés jóváhagyásra került. A kereseti kérelem és védirat [9] Az alperes határozatával szemben a felperes terjesztett elő kereseti kérelmet, melyben a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes helyes eljárása az lett volna, hogy vagy a felperessel hagyja jóvá a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződést, vagy mindkét féllel, azaz a szerződés szerinti szerző féllel, az alperesi érdekelttel is megtagadja a szerződés jóváhagyását. [10] A kereseti kérelem szerint az adásvételi szerződés az alperesi érdekelt esetében nem tartalmazta a tagsági azonosítószámot. [11] Nem vitatta, hogy tagja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, csatolta a szervezet által kiállított őstermelői igazolványát, és előadta, hogy az igazolványon tagsági Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 5 azonosítószám nem szerepel, csak agrárkamarai nyilvántartási szám és igazolvány sorszám. Az agrárkamarai nyilvántartási szám esetében is két különböző számsor látható, így az igazolványon összesen három különböző számsor került feltüntetésre, ehhez képest a Fétv. 13. §

(2)bekezdése szerinti normaszöveg szerinti elnevezés az igazolványon egyáltalán nem szerepelt. [12] A kereseti kérelem szerint az elfogadó nyilatkozat azon kijelentése, hogy az adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul elfogadja, azt jelentette, hogy elfogadta mindazon kötelezettségvállalást, amit a vevő az adásvételi szerződésben vállalt, azaz a Földforgalmi törvény 13. §

(4)bekezdés szerinti kötelezettségvállalást is. [13] Az alperes határozatát azért is támadta, mert annak indokolása a Földforgalmi törvény 23. §

(1)bekezdés

1. c)pont,
2. ca)alpontjára hivatkozott a megtagadással összefüggésben, holott az nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, mint amit az alperes idézett. [14] Az alperes védiratában a kereset elutasítását indítványozta, fenntartva a határozatában foglalt érvelést. [15] A védirat szerint az elfogadó nyilatkozat azon tartalma, hogy a felperes az adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul elfogadja, nem mentesítette a felperest a Földforgalmi törvény 13. §

(4)bekezdése szerinti kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele alól, továbbá a kamarai igazolvány tekintetében keresetben közölt bizonytalansági körülmények sem mentették fel a felperest a Fétv. 13. §

(2)bekezdésében előírt kötelező adat elfogadó nyilatkozatban történő szerepeltetése alól. [16] A védirat szerint az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása során a Földforgalmi törvény szerződés megkötése időpontjában hatályos rendelkezései kerültek idézésre. [17] Az alperesi érdekelt nyilatkozatában maga is a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság ítélete [18] A törvényszék a kereseti kérelmet alaptalannak találta, és azt a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §

(1)bekezdés a) pontjára hivatkozva elutasította. [19] Az ítélet indokolása szerint helyes volt a kereset azon hivatkozása, hogy eljárásjogi szabályok esetén az iratok alpereshez történő beérkezése időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezéseket kellett volna alkalmazni, és 2020. 08. 18-án a Földforgalmi törvény a felperes által megjelölt szöveggel volt hatályban, vagyis annak 23. §

(1)bekezdés

1. d)pontja,
2. da)alpontja tartalmazta az alperes által szövegszerűen helyesen idézett egyik megtagadási okot, amelyet az alperesi döntés tévesen 23. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. ca)alpontként jelölt. Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 6 [20] A bíróság álláspontja szerint azonban ez az eljárásjogi jogsértés nem minősült az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással lévő szabálysértésnek. Rögzítette, hogy az alperes határozatában a Földforgalmi törvény 23. §

(1)bekezdés

1. d)pont
2. da)alpontjának a feltüntetése is ugyanazon szöveggel ugyanezen megtagadási okot eredményezte volna a felperes esetében. Rögzítette, hogy a felperes pontosan tisztában volt azzal, mi vezetett vele szemben a szerződés jóváhagyásának megtagadásához, hiszen a keresetlevelében a jogi érvelést is erre alapítottan épített fel. [21] A kamarai nyilvántartási szám vonatkozásában az ítélet indokolása utalt arra, hogy a Földforgalmi jogszabályok kógens rendelkezéseket tartalmaznak, azoknál az alperesnek nincs mérlegelési lehetősége. Ezért a Fétv. 13. §

(2)bekezdése és

1. § rendelkezéseitől az alperes nem tekinthet el, azaz, ha a vevő vagy az elővásárlásra jogosult tagja a kamarának, úgy az adásvételi szerződésnek, illetve az elfogadó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szerző fél tagsági azonosítószámát. [22] Az ítélet érvelése szerint amennyiben a felperes bármely okból bizonytalan volt a kamarai tagsági azonosítószáma kérdésében, akkor érdekében állt volna ennek tisztázása, ugyanis nem volt elzárva attól, hogy ezt az elővásárlási jognyilatkozat megtétele előtt megtegye. Az indokolás szerint az alperesnek az alperesi érdekelt esetében nem volt további tényállás-tisztázási kötelezettsége, mert a kamarai nyilvántartási számot az adásvételi szerződés tartalmazta, ezért külön nem kellett e célból a kamarát megkeresni arról, hogy ez a szám valóban a szerző fél tagsági azonosító száma-e. [23] Az indokolás hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.377/2018/
2. számú ítéletére is, annak összefüggésében, hogy az érintett döntésben vizsgált állampolgárság megjelöléséhez hasonlóan a tagsági azonosító szám is kötelező elem, az hivatalból nem szerezhető be, hiánya nem pótolható, azaz az alperes jogi értelmezése a helyes, a vevő és az elővásárlásra jogosult tekintetében egységes, azonos elbírálást biztosító eljárás került lefolytatásra. [24] Az indokolás szerint az elfogadó nyilatkozatban annak szövegszerű megjelenése, hogy az adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul elfogadja, nem pótolja a Földforgalmi törvény
3. §

(4)bekezdése szerinti külön nyilatkozat megtételét. Ezzel összefüggésben utalt a Kúria Kfv.VI.37.736/2018/

1. számú ítéletére, megjegyezve, hogy az adott ügyben a perbeli ügy tényállásához hasonlóan a Földforgalmi törvény
2. §

(1)és

(4)bekezdésének megfelelő kötelezettségvállalást és az annak megfelelő tartalmú elfogadó jognyilatkozat kérdéskörét vizsgálták, és megjegyezte a Kúria, hogy bár az elfogadó jognyilatkozatnak nem kell szó szerint tartalmazni a törvény szövegét, azonban nem elég csupán általánosságban utalni a törvényben előírt vállalásokra. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [25] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, és abban elsődlegesen az ítélet oly módon történő megváltoztatását kérte, hogy a Kúria az alperes határozatát semmisítse meg, és az alperest kötelezze új eljárás lefolytatására, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet megsértette az Ákr. 2. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját, 62. §-át, 81. §

(1)bekezdését, a Kp. 85. §

(3)Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 7 bekezdését, 92. §

(1)bekezdés a) pontját, a Földforgalmi törvény 23. §

(1)bekezdését, 27. §

(2)bekezdés a) pontját, továbbá a Fétv. 13. §

(2)bekezdését és 28. §

(1)bekezdés af) pontját, mely jogszabályi rendelkezéseket a felülvizsgálati kérelem is idézett. [26] A felülvizsgálati kérelem szerint az alperes egy nem létező jogszabályi rendelkezésre hivatkozva hozta meg határozatát, és ezzel megsértette az Ákr. 81. §

(1)bekezdés és 2. §

(1)bekezdés alapelvét is. Álláspontja szerint téves az a bírósági álláspont, hogy az alperes határozatában a Földforgalmi törvény 23. §

(1)bekezdés

1. d)pont
2. da)alpontjának a feltüntetése ugyanezen szöveggel, ugyanazon megtagadási okot eredményezte volna a felperes esetében. [27] A felülvizsgálati kérelem szerint a törvényszék megsértette a Kp. 85. §

(3)bekezdését azzal, hogy nem vette figyelembe hivatalból azt a tényt, hogy a vitatott közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságokban szenved, amely miatt azt nem létezőnek kellett volna tekinteni. Ennek következménye pedig a Kp. 92. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a közlésre visszamenő hatályú megsemmisítés kellett volna, hogy legyen. [28] A felülvizsgálati kérelem szerint elfogadhatatlan és jogsértő, hogy a szerződés jóváhagyása azért lett vele szemben megtagadva, mert az elfogadó nyilatkozat nem tartalmazta a kamarai tagsági azonosító számát. Hivatkozott arra, hogy egyrészt csatolta a kamara által kiállított,

1. július
2. és
3. december
4. között érvényes őstermelői igazolványát, amelyen három számsor is szerepel, másrészt arra, hogy az igazolványban az „agrárkamarai nyilvántartási szám” megjelölés után két különböző számsor is szerepel. Álláspontja szerint akkor járt volna el helyesen az alperes, ha a tagsági azonosító szám feltüntetésének hiányossága miatt nem csak a felperessel, hanem az alperesi érdekelttel szemben is megtagadja a szerződés jóváhagyását. Érvelése szerint az alperesi érdekelt részéről szerződésben feltüntetett számsor nem minősül kamarai tagsági azonosító számnak, hanem az agrárkamarai nyilvántartási szám, és kötelező tartalmi elem esetén nincs lehetőség más megjelölésű adattal való helyettesítésre sem, s ha az egyik ügyféltől szigorúan elvárják az alakiságot, akkor mindenkivel szemben azonos elbánást kellett volna tanúsítani. [29] Állította, hogy tévedett a törvényszék, és egyben megsértette az Ákr.
5. §-át, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperest nem terhelte tényállás-tisztázási kötelezettség az ügyben. A felülvizsgálati kérelem szerint, ha a kamarai tagsági azonosítószám elnevezése gyakorlatilag nem létezik, akkor a Fétv.
6. §

(2)bekezdésében foglaltaknak nem is lehet eleget tenni. [30] A felperes állította, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte egyrészt a Kúria Kfv.VI.37.736/2018/

1. számú ítéletében foglaltakat, és ehhez kapcsolatosan idézte a kúriai döntés indokolásának [26] bekezdését, és tévesen értelmezte az elfogadó nyilatkozatnak az adásvételi szerződésben foglaltak maradéktalan elfogadására vonatkozó tartalmát. [31] A felperes szerint ugyanis azzal, hogy ezt a kijelentést az elfogadó nyilatkozatban megtette, eegyben az adásvételi szerződés
2. pontjában foglaltakat is elfogadta, erre tekintettel a felperes kötelezettségvállalása aggálymentesen beazonosítható volt a Földforgalmi törvény
3. §

(4)bekezdésében írtakkal. Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 8 [32] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta. [33] Az alperesi érdekelt a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet befogadta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja és b)pontja alkalmazásával befogadta. [35] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [36] A Kp. 120. §

(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [37] A Kúria szerint a törvényszék a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le. A felülvizsgálati bíróság a jogerős ítélettel foglaltakkal egyetért, a felülvizsgálati kérelmet elbírálva a következőket fejti ki. [38] A Földforgalmi törvény 13. §

(1)bekezdése alapján a tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 10. §

(3)bekezdésében, a

1. §-ban, és a
2. §-ban foglalt eseteket –, hogy a szerződő fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzéstől számított 5 évig – a

(3)bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja. A Földforgalmi törvény 13. §

(4)bekezdése értelmében, ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerződő félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és b) megszűnését követő időre az

(1)bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja. A Földforgalmi törvény 21. §

(5)bekezdése egyebek mellett kimondja, az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-

1. §-ban foglalt esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-
2. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. [39] Az adásvételi szerződés
3. pontja a Földforgalmi törvény
4. §

(4)bekezdése szerinti, míg a

1. pontja a Földforgalmi törvény
2. §

(1)bekezdésének megfelelő vevői – alperesi érdekelti – nyilatkozatot tartalmazza. [40] A felperes elfogadó nyilatkozata megfelel a Földforgalmi törvény 13. §

(1)bekezdésében írtaknak, ugyanakkor sem az elfogadó nyilatkozatban, sem más jognyilatkozatban a felperes nem tett eleget a Földforgalmi törvény 13. §

(4)bekezdésében foglaltaknak. Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 9 [41] Nem vitás, hogy az elfogadó nyilatkozatban a felperes általános jelleggel nyilatkozta, hogy „a perbeli adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul elfogadja.”Ugyanakkor a Kfv.VI.37.736/2018/

1. számú és Kfv.VI.37.619/2019/
2. számú ítéletekben megtestesülő egységes kúriai gyakorlat szerint az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának bár nem kell szó szerint tartalmaznia a törvény szövegét, azonban nem elég csupán általánosságban utalni a Földforgalmi törvényben előírt vállalásokra. A nyilatkozatnak egyértelműnek és világosnak kell lennie, abból aggálymentesen megállapíthatónak kell lennie az elővásárlásra jogosult által vállalt kötelezettségeknek. [42] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a felperes elfogadó nyilatkozatban tett előadása, hogy „a létrejött adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul elfogadja” olyan általános tartalmú nyilatkozat, amelyből világosan és egyértelműen nem derül ki felperesnek a Földforgalmi törvény
3. §

(4)bekezdésében foglalt tartalommal tett nyilatkozati szándéka, így az nem fogadható el annak teljesítéseként. [43] A Kúria egyetért a jogerős ítélet azon megállapításával, hogy a felperest az általa hivatkozott tartalmú elfogadó jognyilatkozat megtétele nem mentesíti az alól, hogy külön, kifejezetten megtegye ugyanezen nyilatkozatát, amelyet a Földforgalmi törvény 21. §

(5)bekezdése is elvár. [44] Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte és alkalmazta a Földforgalmi törvény 13. §

(4)bekezdését és 21. §

(5)bekezdését, döntése e körben a korábban hivatkozott kúriai gyakorlatnak mindenben megfelel. [45] A Fétv. 13. §

(1)bekezdése rögzíti azon adatokat, amelyeket a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek – a Földforgalmi törvény 13-

1. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a szerződő felek, illetőleg a szerző fél tekintetében. A
2. §

(2)bekezdése alapján, ha a szerződő fél tagja a Kamarának, akkor az

(1)bekezdésben foglaltakon túl a tagsági azonosító számát is tartalmaznia kell a szerződésnek. A Fétv. 18. §

(1)bekezdése értelmében az elővásárlásra jogosulttól származó elfogadó nyilatkozatnak a jogosult adatai tekintetében a 13. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. [46] Az adásvételi szerződés

1. pontja megjelöli az alperesi érdekelt mint vevő kamarai nyilvántartási számát, amely a következő: nyt.szám. [47] Az elfogadó jognyilatkozatban annak ellenére nem szerepel a felperes kamarai tagsági azonosító száma, hogy tagja a Kamarának. [48] A felperes által csatolt, a Kamara által kiállított őstermelői igazolványon három számsor szerepel, egyrészt az igazolvány sorszáma, másrészt az agrárkamarai nyilvántartási szám, – amely egy betűből és tizenkettő számból áll – és egy harmadik számsor, ami megnevezés nélküli. Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 10 [49] A Kúria az előző pontban írtakra figyelemmel rögzíti, hogy a Kamara által kiállított igazolványon nem szerepel a Fétv.
2. §

(2)bekezdésében megjelölt „tagsági azonosító szám” megnevezéssel számsor. [50] A felülvizsgálati bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, önmagában az a tény, hogy a Fétv. 13. §

(2)bekezdésében írt „tagsági azonosítószám” megnevezéssel a Kamara által kiállított igazolványon számsor nem szerepel, nem jelenti azt, hogy ne lenne kötelessége a kamarai tagnak, hogy akár vevőként, akár elfogadó nyilatkozatot tevőként ne szerepeltesse a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban az agrárkamarai nyilvántartási számot, amelyet a kamarai igazolvány tartalmaz. Ugyanis az a jogalkotói cél, hogy a kamarai tagnak igazolnia kell a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a tagságát, ennek pedig nem lehet akadálya az, hogy a kamarai igazolványon nem „kamarai tagsági azonosító szám”, hanem” agrárkamarai nyilvántartási szám” szerepel. [51] A Kúria nézete szerint jogszabálysértéstől mentesen mondta ki a törvényszék ítéletében, hogy a Fétv. 13. §

(2)bekezdése és

1. §-a alapján az alperes nem tekinthet el attól – ha a vevő vagy/és az elővásárlásra jogosult tagja a kamarának –, hogy az adásvételi szerződésnek vagy/és az elfogadó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szerződő fél tagsági azonosító számát. [52] A felülvizsgálati bíróság szerint ebben a körben a mezőgazdasági igazgatási szervet – jelen esetben az alperest – bizonyítási kötelezettség nem terhelte és hiánypótlási felhívást sem adhatott ki. [53] A felperes mulasztott, amikor az elfogadó jognyilatkozatában nem jelölte meg a „kamarai tagsági azonosítószámnak” megfelelő „kamarai nyilvántartási számot”. Az alperesi érdekelt „kamarai nyilvántartási számát” az adásvételi szerződés rögzíti, így vele szemben az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása nem lehetséges. [54] A Földforgalmi törvény
2. §

(1)bekezdését

1. július 1-jei hatállyal módosította a
2. évi XL. törvény
3. §

(1)bekezdése egyebek mellett oly módon, hogy a korábban

1. c)pont
2. ca)és
3. cd)alpontjai – nagyrészt azonos szövegezéssel – a jogszabályhely
4. d)pont
5. da)és
6. dc)alpontjai lettek. [55] Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás kezdő időpontja – az iratok alpereshez 2020. augusztus 18-i érkezése, ezért az alperesnek eljárása során az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása körében a Földforgalmi törvény 23. §

(1)bekezdésének a

1. július 1-jei módosítást követő rendelkezéseit kellett volna alkalmaznia. Az alperes az adásvételi szerződés jóváhagyásának felperesre vonatkozó megtagadását a Földforgalmi törvény
2. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. ca)és
3. cd)alpontjaira alapította a
4. d)pont
5. da)és
6. dd)alpontjai helyett. [56] A fenti eljárási jogszabálysértés a két szövegváltozat érdemi azonosságára figyelemmel nem minősül olyannak, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással van, így az nem alapozza meg az alperesi határozat megváltoztatását, megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését [Kp. 88. §

(1)bekezdés c) pont]. Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 11 [57] Az alperes közigazgatási határozatát többek között az ügyben alkalmazandó Földforgalmi törvény 23. §

(1)bekezdésére alapította, a korábbiakban kifejtetteknek megfelelően nincs az érdemre kiható jelentősége annak, hogy helytelenül jelölte meg ezen jogszabályhely alpontjait. [58] A felperes okfejtésével szemben az alperes határozata lényeges alaki hiányosságban nem szenved, a hatóság jogszerűen döntött, amikor az adásvételi szerződés jóváhagyását a felperes vonatkozásában megtagadta. [59] A Kúria Kfv.III.37.658/2021/5 számú ítélete azonos tényállás mellett, azonos jogszabályokat alkalmazva, azonos jogkövetkeztetésre jutott, a Kúria jelen felülvizsgálati tanácsa a BH-ban is közzétett kúriai gyakorlattól nem tért el. [60] A Kúria a Kp. 121. §

(2)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [61] A Kamara által kiállított igazolványon szereplő „kamarai nyilvántartási szám” megfelel a Fétv. 13. §

(2)bekezdésében megjelölt „kamarai tagsági azonosító számnak”. [62] Az elfogadó nyilatkozatban szereplő azon kitétel, hogy „az adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul elfogadom” általános jellegű, az nem tesz eleget a Földforgalmi törvény 13. §

(4)bekezdésében írt nyilatkozattételi kötelezettségnek. Záró rész [63] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [64] A pervesztes felperes köteles egyrészt az alperes részére a költségjegyzékben felszámított felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése alapján, másrészt az állam javára a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII tv.39§

(3)bekezdés d) pontja és 50§

(1)bekezdés szerint számított összegű felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a Pp. 101. §

(1)és 102. §

(1)bekezdésére figyelemmel. [65] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. november
3. Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 12 Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria II.Kfv.37.561/2021/4/1 13