A határozat elvi tartalma: A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés hiányában nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése

ügy száma: Kfv.I.35.271/2022/

1. A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes
2. Cím2 A felperes képviselője: Jalsovszky Ügyvédi Iroda Cím3 ügyvéd1

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím6

alperes képviselője: jogtanácsos Kúria I.Kfv.35.271/2022/3 2 (Cím1) A per tárgya: adó ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

1. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Győri Törvényszék
2. K. 700.008/2022/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria

alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes

1. december
2. napján behajthatatlan követelés adóalapjának csökkentése iránti kérelmet terjesztett elő, a behajthatatlan követelésre eső 11.891.611 forint áfa visszatérítését, valamint a visszatérítendő összeg után elsődlegesen

adózás rendjéről szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. §

Art. 196. §

elsőfokú adóhatóság a kérelmet elévülésre figyelemmel elutasította, mely döntést

alperes helyben hagyott. A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság

alperesi határozatot

elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és

elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Kúria I.Kfv.35.271/2022/3 3 [3]

új eljárás során

adóvisszatérítési kérelemnek

adóhatóság helyt adott, a késedelmi kamat összegéről külön határozatban döntött, melyben a követelések behajthatatlanná válásának napjától állapított meg késedelmi kamatot. [4]

alperes a 6414573658/2021/NAV iktatószámú határozattal

elsőfokú határozatot számítási hiba miatt megváltoztatta és a késedelmi kamat összeget 1.407.000 Ftban állapította meg. [5] A felperes a kamatszámítás kezdő időpontja tekintetében kezdeményezte

alperesi határozat bírósági jogorvoslatát.

elsőfokú ítélet [6]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével

alperes határozatát

elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette, és

elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [7] Indokolásában irányadónak tekintette, hogy felperes behajthatatlanná vált követelésekhez kapcsolódóan áfa visszatérítési kérelmét

Art. 196

.§-ára alapította, amelyet alperes sem vitatott, felperes igényét eszerint tekintette megalapozottnak, de a kamatfizetés kezdő időpontját ettől eltérően, a követelés behajthatatlanná válásától állapította meg. [8] Kiemelte

t is, hogy a Kúria a Kfv.I.35.518/2020/7. szám alatti, a BHGY-ban 2021.208 szám alatt közzétett eseti döntésben ugyanezen jogkérdést vizsgálta, és

ítélet 37. pontjában

alábbiakat rögzítette:

Art. 65

. §-ának késedelmi kamatra vonatkozó visszaigénylés időpontjához rendelt általános előírásai

EUB által megfogalmazottak mentén keletkeztek.

onban

Art.

Európai Unió Bírósága döntése alapján keletkezett visszatérítési igény esetében

általános szabályoktól eltérő speciális rendelkezést tartalmaz.

Art. 196. §

t mondja ki, hogy

adóhatóság kamatfizetési kötelezettsége

adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat véglegessé válásának napjáig áll fenn.

Art. ezen rendelkezésének tehát nem tulajdonítható

alperesi értelmezés, miszerint kizárólag a behajthatatlanság megállapításától terhelné alperest kamatfizetési kötelezettség. [9] A jogerős ítélet iránymutatása szerint

elsőfokú hatóságnak a megismételt eljárásban

elsőfokú hatóságnak a felperes részére a visszatérítendő áfa után a kamatot

adó megfizetésének időpontjától kell megállapítani, figyelemmel

Art. 196.§

alperes a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadta, annak befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 118.§

Art. ezen rendelkezése a jogellenesen beszedett adóra irányadó visszatérítési szabályokat rögzíti. A kamatszámítás, illetőleg annak kezdő időpontja tekintetében még nincs teljeskörűen kialakult joggyakorlat arra

esetre, amennyiben

EUB nem

adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály, hanem

utólagos adócsökkentés lehetősége hiányának

EU kötelező jogi aktusába ütközését állapítja meg.

Art. 196.§

uniós jogba ütköző adóztatás miatt keletkező adózói érdeksérelem reparálására szolgál, így a jogszabály céljával és a józan ésszel ellentétes lenne, ha

adózók olyan időszakra is kamatban részesülhetnének, amikor nem jogellenes

adóztatás. [12]

alperes álláspontja szerint a Kp. 118.§

ügyek országosan kiemelkedő magas száma miatt áll fenn. A szabályok helyes alkalmazásának társadalmi súlya van. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [14] A Kúria előtti felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását meg kell előznie a kérelem befogadhatóságáról való döntésnek.

t, hogy ennek során a Kúria milyen körben vizsgálódhat, a Kp. 117. §

ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

1. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
2. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, ac)

Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy

ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria I.Kfv.35.271/2022/3 5 [16] A Kp. 117. §

onban annak fennállását bizonyítani és

t - a 118. §

t a közzétett kúriai határozatot és annak

t a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A joggyakorlat egysége biztosításának szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében,

elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás vagy a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi véleménye),

általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése

onban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [18] A jogerős ítéletből megállapítható, hogy

adóhatóság döntését

Art. 196

.§-ának szabályai alapján hozta meg.

elsőfokú bíróság külön is nyomatékosította ezt a kiemelten releváns tényállási elemet. A jogerős ítéletben és a felülvizsgálati kérelemben is nevesített, a BHGY-ben is közzétett Kfv.I.35.518/2020/7. számú kúriai ítélet

Art. ezen-,

Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve

Európai Unió Bírósága döntése nyomán keletkező visszatérítésigényekre irányadó 196. §-ához tartozóan, annak

adóhatóságot ilyen esetekben mely időponttól terheli a kamat fizetésének kötelezettsége. Ugyanezt tartalmazza, a BHGY-ben szintén közzétett Kfv.I.35.519/2020/7. számú ítélet [37] pontja is. [19] Alperes a joggyakorlat egységének biztosítása kapcsán arra hivatkozott, hogy a Kúria kapcsolódó határozataiban nem kapott kellő hangsúlyt, hogy a kamatszámítás kezdő időpontjának meghatározásánál különbséget kell tenni a jogellenesen és a nem jogellenesen beszedett adóra irányadó visszatérítési szabály között. A jogerős ítélet alapján a Kúria is hangsúlyozza, hogy

eljárási rezsimet,

Art. 196

.§ alá tartozást

adóhatóság határozta meg, így a felülvizsgálati kérelem befogadásának megengedésénél is csak erre tekintettel lehet dönteni.

Art. 196.§

adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában, és ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel,

adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Kúria I.Kfv.35.271/2022/3 6 További feltétele a befogadásnak, hogy a kérelem alapjául szolgáló jogkérdés a bíróságok előtt tömegesen merüljön fel, vagy

a társadalom széles körét közvetlen vagy közvetett módon érintse. [21]

Art. 196.§

alperes által megjelölteken túl is, valamennyi Kp. szerinti, hivatalból figyelembe vehető ok mentén vizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. Ennek során nem észlelt a jogegységgel okozati kapcsolatban álló indokot, a felülvizsgálati kérelmet a Kp. által nevesített egyetlen szempont alapján sem találta befogadhatónak. Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118.§

eljárás

illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57.§

illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [25] A Kúria a végzés befogadásáról a Kp. 118. §