Pf.20122/2023/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. Megjegyezte, hogy az alperes a becsatolt megbízási szerződés alapján és annak tartalma szerint is – miszerint a jogi képviselője csak az alperes pernyertessége esetére kéri a felmerült munkadíja megtérítését – jogosult volt kérni a jogi képviselője által ellátott képviseleti tevékenységgel összefüggésben felmerült költség megtérítését. A megbízási szerződésben foglalt megállapodás megfelelt a Pp. 80. § rendelkezésében megmutatkozó kiegyenlítési elvnek. Az elsőfokú bíróság azonban az alperes által igényelt perköltséget a rendelkező részben meghatározott összegre mérsékelte a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(2)bekezdése alapján, figyelembe véve a jogvita jellegét, az alperesi jogi képviselőnek a per során a tárgyalásokon, illetve a tárgyalásokon kívül is kifejtett tényleges tevékenységét. A bíróság szerint a megállapított összeg arányban áll mindezzel. További mérséklésnek az elsőfokú bíróság indokát nem látta. Az ítélet elsőfokú perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezésével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és az alperes részére megítélt perköltség összegének 100.000 forintról 230.000 forintra történő felemelését és a felperes másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte. Hivatkozott a csatolt megbízási szerződés 2.

1. pontjára, miszerint a jogszabályok áttanulmányozása, ellenkérelem megírásához szükséges konzultáció az ügyféllel, az ellenkérelem megírása összesen 100.000, a viszontválasz megírásához szükséges konzultáció és annak megírása 30.000 forint, tárgyaláson történő részvétel 2 x 50.000 forint. Tekintettel arra, hogy az általa igényelt perköltség összegét iratokkal kellő mértékben alátámasztotta és amely nem minősül indokolatlanul eltúlzottnak. Az ügyvédi munkadíj összegének a megbízási szerződéstől alacsonyabb összegben történő megállapítását méltánytalannak tartotta. A másodfokú eljárásban kérte 48.000 forint fellebbezési illeték mellett 30.000 forint ügyvédi költség megállapítását és felperes ennek megfizetésére kötelezését. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseinek a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a Pp.
2. § szerint a perköltség Győri Ítélőtábla I.Pf.20.122/2023/5 3 a félnél a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség. A jogalkotói szándék az, hogy a pernyertes fél költségeinek a megtérítését követelhesse azzal szemben, aki miatt az eljárásban való részvételre kényszerült. A cél az, hogy a pernyertes fél vagyonában a per miatt bekövetkezett csökkenés kiegyenlítést nyerjen. A perbeli esetben az alperes által kötött ügyvédi megbízási szerződés alapján nem merült fel ügyvédi munkadíj címén fizetési kötelezettség. Úgy kért az alperes perköltség megállapítását, hogy a saját nyilatkozata szerint sem merült fel semmilyen költsége a jogi képviselettel összefüggésben. Felmerült költség hiányában pedig a perköltségfizetési kötelezettség megállapítása az IM rendelet
3. §

(1)bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő volt. Felmerült költség hiányában kizárólag az IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja alapján kerülhetett volna sor a perköltség megállapítására. Hangsúlyozta ugyanakkor a felperes, hogy csatlakozó fellebbezést nem kívánt előterjeszteni. Egyetértett az elsőfokú ítélet rendelkezésével, 100.000 forintnál magasabb összegű ügyvédi munkadíj megállapítása nem volt indokolt. A másodfokú perköltség tárgyában kifejtette, hogy az alperes és jogi képviselője között létrejött megállapodás semmilyen rendelkezést nem tartalmaz. Így annak, hogy az alperes 50.000 forintot számít fel a fellebbezés elkészítésére, semmilyen alapja nincs, erre az IM rendelet

1. § alapján sem jogosult. Kérte 15.000 forint + ÁFA másodfokú perköltség megfizetésére kötelezni az alperest. A fellebbezés nem alapos. Mindenekelőtt hangsúlyozza az ítélőtábla – a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem tartalmára figyelemmel -, hogy a jelen felülbírálat kizárólag az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett, perköltséget megállapító részére, azon belül is a perköltség leszállításának megalapozottságára terjedt ki. A polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (Pp.)
3. §

(1)bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (IM rendelet) 2. §

(1)bekezdése szerint Az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként

1. a)a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint
2. b)a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. A 2. §

(2)bekezdés szerint az

(1)bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.122/2023/5 4 A személyiségi jog megsértésének megállapítására, elégtételadásra és 100.000 forint sérelemdíj megfizetésére irányuló keresettel szemben az alperes ellenkérelmében annak elutasítását és a felperes ügyvédi munkadíjat is magában foglaló perköltség megfizetésére kötelezését kérte. A díjat az ügyvédjével kötött, iratokhoz csatolt megbízási szerződésre alapította, mely a megbízott ügyvédet pernyertesség esetén a jogszabályok tanulmányozása, ügyféllel való konzultáció és az ellenkérelem megírása után 100.000 forint, minden további beadvány után 30.000 forint, tárgyalásonként pedig 50.000 forint ügyvédi munkadíj illet meg. Mindezek alapján 230.000 forintban jelölte meg az ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Az elsőfokú bíróság az alperes jogi képviselőjének peres eljárás során kifejtett ügyvédi tevékenységéhez mérten ezen felszámított perköltséget ítélte túlzott mértékűnek, mellyel az ítélőtábla is egyetért. Az eljárás során az alperes jogi képviselője írásbeli beadványként egy rövid, mindösszesen 2,5 oldal terjedelmű ellenkérelmet és egy egyoldalas viszontválaszt nyújtott be. Ezen túlmenően két tárgyalási határnapon jelent meg, melyből a másodikon az elsőfokú bíróság ítéletet hirdetett. Helytállóan mérlegelte az elsőfokú bíróság, hogy a két kis terjedelmű beadvány és a két tárgyalási határnapon való részvétel nem áll arányban a jogi képviselő által felszámított ügyvédi munkadíjjal. Hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a 230.000 forint az ügy egyszerűbb jogi megítélésére és az előzetes felkészülés szükségességére figyelemmel is eltúlzottnak minősül. Rámutat az ítélőtábla, hogy csatlakozó fellebbezés hiányában a felperes fellebbezési ellenkérelmében előadottakra, a megállapított perköltség jogszabályellenességének vizsgálatára a felülbírálat nem terjedt ki. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte az Itv. 46. §

(1)bekezdése szerint számított fellebbezési illeték, valamint a felperes által felszámított 15.000 Ft + ÁFA összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,

1. szeptember
2. Dr. Lezsák József s. k. Dr. Molnár Andrea s. k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró Dr. Sarmon Hedvig s. k. bíró