← Magyarország

Bfv.802/2024/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős ügydöntő határozat hatályában fenntartása. A terhelt – az erre vonatkozó figyelmeztetés szabályszerű kézbesítése ellenére – másodfokú nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését határidőben nem indítványozta, ezzel pedig ezt a jogát elvesztette. A legalább nyilvános ülést feltételező telekommunikációs eszköz időpont-foglalása önmagában nem jelenti azt, hogy a tanács elnöke az ügyet tanácsülés helyett nyilvános ülésre (tárgyalásra) tűzte volna ki. Erre az egyéb iratok alapján sem lehetett következtetést levonni. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.802/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: testi sértés bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Egri Törvényszék, 15.B.30/2022/71., ítélet, tárgyalás,
  4. október
  5. Másodfok: Debreceni Ítélőtábla, Bf.II.60/2024/10., végzés, tanácsülés,
  6. április
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Törvényszék 15.B.30/2022/
  8. számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.60/2024/
  9. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 1.Bfv.802/2024/8/1 2 Indokolás [1] I. Az Egri Törvényszék a
  10. október
  11. napján kihirdetett 15.B.30/2022/
  12. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  14. §

(1)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulat]. Ezért őt – mint többszörös visszaesőt – 5 év 6 hónap, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] A védelmi fellebbezések alapján eljárt Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. április
  2. napján meghozott Bf.II.60/2024/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rendelkezett a terhelt által az elsőfokú ítélet kihirdetését követően előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül. [1] A terhelt az indítványában előadta, hogy nem ért egyet a másodfokú döntéssel, továbbá sérelmezte, hogy nem tudott részt venni a másodfokú bíróság „tárgyalásán”, emiatt nem tudta előadni a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő körülményeket, amelyeket a felülvizsgálati indítványában példálózva felsorolt (beismerő vallomása, a sértett megbocsátása, valamint a terhelt gyermekének elvesztése). [2] A terhelt mindezek alapján „új tárgyalás lefolytatását”, tartalma szerint a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [3] A Legfőbb Ügyészség a BF.904/2024/
  4. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [4] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt azzal, hogy az ügyet tanácsülésen fejezte be. Rámutatott, hogy a Debreceni Ítélőtábla
  5. február
  6. napján tanácsülésre tűzte ki a büntetőeljárásról szóló
  7. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  8. §
(2)bekezdés a) pontja alapján elbírálandó másodfokú ügyet. Ez a Be. 598. §
(2)bekezdése szerint, a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában törvényes volt, ahogyan a
(4)és
(5)bekezdés szerinti intézkedésekre is sor került. Így a tanácsülés kitűzéséről szóló értesítő végzés részét képező tájékoztatóban a másodfokú bíróság kioktatta a terheltet arról is, hogy nyolc napon belül az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson történő elbírálását kérheti. Utóbbi intézkedésről szóló végzést és a másodfokú ügyészi indítványt a terhelt a kézbesítési ív szerint
  1. február
  2. napján vette át. Az ítélőtábla a terhelt távmeghallgatása érdekében a videokonferencia rendszerben foglalást eszközölt, majd azt törölte, mert a törvényes határidőn belül – és azt követően sem – a jogosultak nem kérték nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint erre figyelemmel a terhelt által sérelmezett eljárási szabálysértés nem valósult meg. [5] Utalt a Legfőbb Ügyészség arra is, hogy a büntetőjogi felelősség megállapításának törvényességét és a bűncselekmény minősítését a terhelt nem vitatta, a minősítéshez képest törvényes szankció pedig a felülvizsgálat tárgya nem lehet. [6] Indítványozta ezért, hogy a Kúria az Egri Törvényszék 15.B.30/2022/
  3. számú ítéletét, illetve a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.60/2024/
  4. számú végzését a Be.
  5. §
(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen hatályában tartsa fenn. Kúria 1.Bfv.802/2024/8/1 3 [7] III. Terhelt1 terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  1. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [10] Ha az indítványozó nem jelölte meg, hogy a kizárólag felülvizsgálati indítványként értékelhető beadványát mely felülvizsgálati okra alapítja, azt a Kúria a tartalma alapján ítéli meg (BH 2003.355., Bfv.I.1076/2024/3.). [11] A Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [12] A másodfokú eljárásban a jogosult által előterjesztett kérelem ellenére tanácsülés tartása nyilvános ülés helyett, a felülbírálat tilalmazott módját jelentő abszolút eljárási szabálysértés (BH 2018.40.) akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye (BH 2014.333.). [13]
  1. A Kúria az ügy iratai alapján a következőket állapította meg. [14] Az Egri Törvényszék elsőfokú ítélete ellen a terhelt és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásáról határozott, és
  2. február
  3. napján rendelkezett az erről szóló tájékoztatás kiadásáról amely tartalmazta azt is, hogy a vádlott és a védő 8 napon belül kérheti az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását. [15] Az ítélőtábla ugyanazon a napon távmeghallgatási időpont elektronikus foglalása iránt is intézkedett, szintén
  4. április
  5. napjára, a terheltet fogvatartó Váci Fegyház és Börtön részvételével. [16] A tanácsülés kitűzéséről szóló felhívást a terhelt – a kézbesítési ív tanúsága szerint –
  6. február
  7. napján vette kézhez. [17] Határidőn belül nyilvános ülés illetve tárgyalás kitűzését az arra jogosult ügyészség, a terhelt, illetve a védő nem kérte. [18] Ezt követően,
  8. február
  9. napján az ítélőtábla a távmeghallgatás előjegyzését töröltette (Debreceni Ítélőtábla Bf.II.60/2024/
  10. számú irata). [19] A terhelt
  11. április
  12. napján beadványt terjesztett elő (Debreceni Ítélőtábla Bf.II.60/2024/
  13. számú irata), amely a fellebbezése indokolását tartalmazta; nyilvános ülés (tárgyalás) tartása iránti kérelmet azonban nem terjesztett elő. A védő
  14. április
  15. napján nyújtotta be az ítélőtáblához a fellebbezése írásbeli indokolását (Debreceni Ítélőtábla Bf.II.60/2024/
  16. számú irat), amely szintén nem tartalmaz a tanácsüléstől eltérő eljárási formára vonatkozó igényt. [20] A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az ügyet
  17. április
  18. napján, tanácsülésen fejezte be (Debreceni Ítélőtábla Bf.II.60/2024/
  19. számú végzése). [21]
  20. A Be.
  21. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezés irányulhat kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen is. [22] A másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani [Be. 599. §
(1)bekezdés]. [23] A Be. 598. §
(2)bekezdés szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy Kúria 1.Bfv.802/2024/8/1 4 a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [24] A tanács elnöke ugyanakkor tanácsülésre tartozó ügyben – a kötelező eseteken kívül is – nyilvános ülést vagy tárgyalást tűzhet ki [Be. 598. §
(3)bekezdés]. [25] A Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdéseiben foglalt eljárási szabályok szerint a tanács elnöke a Be. 598. §
(2)bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. Ha a tanács elnöke hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [26] A fellebbezések tartalma alapján megállapítható, hogy azok a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontjára alapítottak, vagyis a büntetést érintik, valamint nem a vádlott terhére bejelentettek. Az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát pedig a fellebbezés iránya miatt nem is vizsgálhatta a másodfokú bíróság [Be. 590. §
(3)és
(5)bekezdés]. Ezért nyilvános ülés (tárgyalás) kitűzése az ügyben, hivatalból nem volt kötelező, és azt a másodfokú tanács elnöke sem tartotta szükségesnek a Be. 598. §
(3)bekezdésében meghatározott jogkörében mérlegelve. [27] Mindemellett a terheltnek lehetősége volt nyilvános ülés kitűzését indítványozni, a másodfokú bíróság pedig ekkor a nyilvános ülés tartását nem mellőzheti. Azonban a terhelt – az erre vonatkozó figyelmeztetés szabályszerű kézbesítése ellenére – nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését határidőben nem indítványozta. [28] A teljesség érdekében utal arra a Kúria, hogy a legalább nyilvános ülést feltételező telekommunikációs eszköz időpont-foglalása önmagában nem jelenti azt, hogy a tanács elnöke az ügyet tanácsülés helyett nyilvános ülésre (tárgyalásra) tűzte volna ki. Erre az egyéb iratok alapján sem lehet következtetést levonni. [29] A tanácsüléssel egyidejű távmeghallgatási időpont foglalása praktikus célt szolgál, mivel amennyiben a jogosultak nyilvános ülés (tárgyalás) kitűzését határidőben kérik, nem feltétlenül áll rendelkezésre az eredeti időpontra a korlátozott számban elérhető technikai eszköz. Ezért annak előre foglalása biztosíthatja, hogy az ügy elintézése nem szenved késedelmet. Ennek megfelelően – más eljárási cselekmény iránti kérelem hiányában – a tanácsülés eljárási forma rögzülésekor a távmeghallgatási rendszerben történt foglalást a tanács elnöke törtöltette is. [30] Összefoglalva: a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság a rá vonatkozó eljárási szabályok maradéktalan betartása mellett bírálta el a fellebbezést tanácsülésen, ekként a terhelt ezt sérelmező felülvizsgálati indítványa alaptalan. [31]
  1. A felülvizsgálati indítványnak a büntetés-kiszabást érintő része vonatkozásában a Kúria rámutat, hogy az ítélkezési gyakorlat következetes arra nézve, hogy a kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmény vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára nincs lehetőség (EBH 2011.2387.). Így az sem képezheti önmagában a felülvizsgálat tárgyát, hogy a bíróságok a büntetés-kiszabás során a büntetés célját, a büntetés-kiszabás elveit, illetőleg a büntetés-kiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló
  2. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III.). [32] Ezért a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, hogy a terhelt szerint értékelni elmulasztott körülményeket a bíróság számba vette-e, ha pedig nem, akkor milyen okból Kúria 1.Bfv.802/2024/8/1 5 mellőzte azokat, illetve az sem, hogy az egyes büntetés-kiszabási körülményeknek milyen súlyt tulajdonított. [33] IV. Mindezek tükrében a Kúria a Be.
  3. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, ezért a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [34] A Kúria az ügyben a Be. 655. §
(2)bekezdés alapján öttagú tanácsban járt el. [35] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [36] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az ugyanazon jogosult által ismételten, illetve azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.