Kfv.37557/2026/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a kérelemben megjelölt – a széttartó elsőfokú bírósági gyakorlatot alátámasztani hivatott – jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás és a kereseti kérelem által meghatározott jogszerűségi vizsgálat keretei a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélettől eltérnek, továbbá az adott jogkérdésben már van kialakult kúriai gyakorlat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.557/2026/3. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Nagy Nikoletta Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Nagy Nikoletta ügyvéd (cím2) Az alperes: Heves Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Tamás kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 (cím5) A III. rendű alperesi érdekelt: érdekelt3 (cím6) A III. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Mikó András ügyvéd Kúria VII.Kfv.37.557/2026/3 2 (cím7) A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott 570031/2/2/2026. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék 104.K.700.321/2026/17. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a III. rendű alperesi érdekelt (18. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperesi érdekelt eladóként a II. rendű alperesi érdekelt vevővel 2025. november 7-én kötött adásvételi szerződést az I. rendű alperesi érdekelt 7528/36260 tulajdoni hányadában lévő telepüési hrsz1 helyrajzi számú szántó ingatlanra (a továbbiakban: perbeli ingatlan). A szerződésben a II. rendű alperesi érdekelt elővásárlási jogosultsága körében arra hivatkozott, hogy a mező- és erdőgazdasági földek fogalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. §

(1)bekezdés d) pontja szerint helyben lakó földműves, továbbá, a 18. §

(4)bekezdés a) pontja szerint

1. év óta családi gazdaság tagja. [2] A közzététel időtartama alatt a felperestől érkezett elfogadó jognyilatkozat a perbeli ingatlanra, amelyben az elővásárlási jogát a II. rendű alperesi érdekelttel azonos jogszabályhelyekre alapította. Utalt arra is, hogy a perbeli ingatlanban 10808/36260-ad tulajdoni hányaddal rendelkezik. [3] Az alperes megkeresésére a III. r. alperesi érdekelt a HEV01-02250-8/
2. számú állásfoglalásában a felperessel és a II. r. alperesi érdekelttel a szerződés jóváhagyását egyaránt támogatta. [4] Az alperes a 570031/2/2/
3. számú határozatával az adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá. Határozata indokolásában a felperes esetében megállapította, hogy az adásvétel megkötésekor nem rendelkezett legalább 3 éve tulajdoni hányaddal a Kúria VII.Kfv.37.557/2026/3 3 perbeli ingatlanban, ezért az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezést nem lehetett figyelembe venni. Idézte a Földforgalmi tv.
4. §

(3)-

(6)bekezdéseit, 23/A. §

(1)bekezdését, 28/A. §-át, a földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 35. §

(1)-

(2)bekezdéseit. Megállapította, hogy miután felperes és II. rendű alperesi érdekelt a Földforgalmi tv.

1. §-a szerinti azonos ranghelyen szerepelnek, az adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel kellett jóváhagynia. A jogerős ítélet [5] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés a)-b) pontjai alkalmazásával megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [6] A jogerős ítélet indokolásában mindenekelőtt a felperes tényállás tisztázására vonatkozó eljárási kifogásait vizsgálta meg, miszerint az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. § szerinti tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, mert az állásfoglalás nem felelt meg a jogszabályoknak, alperes pedig ennek vizsgálatát nem megfelelően végezte el. Idézte az Ákr.
3. §-át,
4. §

(1)bekezdését, a Földforgalmi tv. 23/A. §

(1)-

(1a)bekezdéseit, 24. §

(2)-

(3)bekezdéseit, 25. §

(1)bekezdését,

1. §-át, a Kúriának a közigazgatási eljárásban a helyi földbizottság állásfoglalásának vizsgálatáról szóló 11/
2. Jogegységi határozata (Jpe.III.60.035/2023/14.) több bekezdését, továbbá a helyi földbizottság állásfoglalásának tartalmi kritériumaival és az alperes ezzel összefüggő indokolási kötelezettségével összefüggésben több kúriai határozatra is hivatkozott. [7] Kifejtette, hogy a III. rendű alperesi érdekelt állásfoglalása a fenti törvényi kritériumoknak és a bírósági gyakorlatnak nem felelt meg. Az alperes határozata a hiányos állásfoglaláson is alapult ezért a döntése az alkotmányos és törvényi követelményeknek szintén nem felelt meg. Az eljárási szabálysértés az ügy érdemére is kihatott, az a perben nem orvosolható, mert a fenti követelményeknek megfelelő kamarai állásfoglalás nem pótolható. [8] Az alperesnek az új eljárásra előírta, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, a vizsgált felek által hivatkozott tényekből levont következtetéseket tartalmazó kamarai állásfoglalást kell beszereznie. Az állásfoglalásból ki kell derülnie, hogy a Kamara mely tényeket, milyen jogszabályhelyek alapján fogadott el vagy mellőzött, és számot kell adnia arról, hogy a Földforgalmi tv. 23/A. §-ában foglaltaknak az adott tények, körülmények mennyiben felelnek meg. Az alperes ennek függvényében dönthet további bizonyítási cselekmények foganatosításáról, illetve amennyiben a beszerzett kamarai állásfoglalás egyéb indokokat is tartalmaz, azokra is ki kell térnie a határozatában. Amennyiben a Kamara nem ad megfelelő és jogszerű állásfoglalást, a tényállás-tisztázását a Földforgalmi tv.
3. §-ának megfelelően az alperesnek kell elvégeznie. A felülvizsgálati kérelem Kúria VII.Kfv.37.557/2026/3 4 [9] A III. rendű alperesi érdekelt a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját jelölte meg. [11] Befogadási kérelmének indokaként előadta: a Kúriának állást kell foglalnia arról, hogy a támogató állásfoglalásokat milyen indokolással kell ellátni. Hivatkozott a Miskolci Törvényszék 104.K.700.226/2026/24. számú ítéletének [53] bekezdésére, amelyben kifejtette, hogy „megtagadási okot a III r. alperesi érdekelt, sem a II. r. alperesi érdekelt, sem pedig felperes vonatkozásában nem talált. Mivel pedig az Agrárkamara mindkét fél [….] vonatkozásában is támogató állásfoglalást adott ki, ezért a Gazdasági társaság1, valamint a vadhús előállítására vonatkozó NÉBIH engedélyre történő felperesi hivatkozás lényegében irreleváns is volt.” A hivatkozott ügyben a bíróság további vizsgálatot, bizonyítást nem tartott szükségesnek, annak ellenére, hogy abban az ügyben a helyi földbizottság jogkörében eljáró kamara közel azonos tartalmú és valamennyi vizsgált fel esetén támogató állásfoglalást adott ki. A hivatkozott üggyel szemben a jogerős ítélet írreális elvárást fogalmaz meg az állásfoglalással kapcsolatban, indokolása jogbizonytalansághoz vezet, a joggyakorlat egységét súlyosan veszélyezteti. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [13] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Kúria VII.Kfv.37.557/2026/3 5 Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A Kúria megállapította, hogy a III. rendű alperes által megjelölt jogkérdéssel kapcsolatban van kúriai gyakorlat. Számos kúriai határozat foglalkozott a helyi földbizottság jogkörében eljáró kamara állásfoglalásával szemben támasztott tartalmi követelményekkel, a mezőgazdasági igazgatási szerv ezzel összefüggő értékelésével a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettség körében, amelyet a jogerős ítélet részletesen idézett. A helyi földbizottság eljárásával korábban az Alkotmánybíróság is foglalkozott [17/2015. (VI. 5.) AB, 3297/2019. (XI. 18.) AB határozat]. Legutóbb a Kúria a 11/2024. Jogegységi határozatban szintén vizsgálta a helyi földbizottság állásfoglalásával kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdéseket, megállapításait a jogerős ítélet figyelembe vette és idézte is. [17] A III. rendű alperesi érdekelt által hivatkozott ítélet alapját képező tényállás szerint a helyi földbizottság jogkörében eljáró területi kamara valóban abban az ügyben is minden vizsgált személy esetén támogató állásfoglalást adott ki. Lényeges eltérés azonban, hogy a hivatkozott ügyben a szerződéssel érintett vevő, illetve az elővásárlási jognyilatkozatot tevő személy elővásárlási ranghelye nem volt azonos. A hatósági jóváhagyás iránti eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatában az adásvételi szerződést nem a szerződést kötő vevővel, hanem a rangsorban előrébb álló elővásárlási jognyilatkozatot tevővel hagyta jóvá. A döntés jogalapját elsősorban ez teremtette meg. Azon per felperese a határozatot támadta ugyan keresettel, de kifogásokat kizárólag az állásfoglalással kapcsolatban fogalmazott meg, annak tartalmát, illetve bizonyítatlanságát vitatta (a helyi földbizottság üléséről nem kapott értesítést, így nem tudott nyilatkozatot tenni, a helyi földbizottság a falugazdászt nem hallgatta meg, több általa lényegesnek tartott körülményt nem vizsgált meg). Az eltérő tényállás és a kereseti kérelem által meghatározott jogszerűségi vizsgálat kereteire tekintettel a támadott és a hivatkozott ítélet között a jogegységi szempontú összehasonlítás és a felsőbírósági iránymutatás nem indokolt. [18] Mindezeket értékelve a perbeli esetben a III. rendű alperesi érdekelt által előadottak – figyelemmel a hosszabb idő óta kialakult következetes kúriai gyakorlatra is – a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében nem indokolják a felülvizsgálati kérelem befogadását. A felülvizsgálati kérelem nem vetett fel olyan új szempontot sem, amely miatt a követendő kúriai jogértelmezés ismételt megfontolást igényelne. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján nem tudta befogadni. [19] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a kérelemben megjelölt – a széttartó elsőfokú bírósági gyakorlatot alátámasztani hivatott – jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás és a kereseti kérelem által meghatározott jogszerűségi vizsgálat keretei a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélettől eltérnek, továbbá az adott jogkérdésben már van kialakult kúriai gyakorlat. Kúria VII.Kfv.37.557/2026/3 6 Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [22] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. július
3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró Dr. Cséffán József s. k. bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Varga Zs. András s. k. bíró