← Magyarország

Bfv.946/2023/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A vádlotti kihallgatás a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadhatóságának, önkéntességének egyértelműségének ellenőrzését szolgálja, ekként nem akadálya az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének az, ha a vádlott a bűnösségre is kiterjedő határozott beismerő nyilatkozaton túl nem kíván részletes vallomást tenni. A bűnösséget beismerő nyilatkozat azonban akként is megtehető, hogy a terhelt kifejezi azt, hogy a vádirati tényállásban foglaltakat elismeri, azokat nem vitatja. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.946/2023/

  1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Budapest tanácsülés
  2. június
  3. kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény II. rendű Tatabányai Járásbíróság, 47.B.271/2021/68., ítélet, tárgyalás, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Első fok:
  4. szeptember
  5. Másodfok: Tatabányai Törvényszék, 11.Bf.257/2022/21., ítélet, nyilvános ülés,
  6. április
  7. Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 47.B.271/2021/
  8. számú, és a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 11.Bf.257/2022/
  9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Tatabányai Járásbíróság a
  10. szeptember 8-án kihirdetett 47.B.271/2021/
  11. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)pont], ezért 4 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható és vele szemben 288.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Kúria 2.Bfv.946/2023/8-I 2 [2] Az ellentétes irányú fellebbezés alapján eljárva a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2023. április 13-án meghozott 11.Bf.257/2022/21. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében érdemben helybenhagyta. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a Be. 648. §
  2. b)és
  3. d)pontjára, valamint a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontjára hivatkozással, eljárási jogszabálysértés okán. [4] Indokolása szerint az alapügyben első fokon eljárt bíróság az előkészítő ülésen a II. rendű terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát törvénysértően, a Be. 504. §
(2)bekezdés c) pontjának hiányában fogadta el. [5] Érvelése szerint a beismerő nyilatkozat elfogadása akkor törvényes, ha a bíróság meg tudja vizsgálni azt, hogy a vádlotti tényállást tartalmazó vallomás megegyezik-e a vádirati tényállással, így az ügy irataival, valamint a beismerő nyilatkozattal. A bíróság valósághű tényállásfeltárási kötelezettsége ugyanis abban az esetben is fennáll, amennyiben ítéletét a terhelt beismerő nyilatkozatára alapítja, ennek keretében pedig össze kell vetnie, hogy a vádirati tényállás, valamint a beismerő vallomás tartalma azonosságot mutat-e. [6] Hivatkozása szerint a jelen ügyben az előkészítő ülésen – az arról rögzített jegyzőkönyv alapján is – a II. rendű terhelt kizárólag annyiról tájékoztatta a bíróságot, hogy minden körülmény vonatkozásában, mindent úgy ismer be „ahogy a vádban van”, „nem vitat semmit a vádból”, tényállásra kiterjedő vallomást ugyanakkor nem tett. A tényállást részletesen feltáró vallomás hiányában viszont a bíróság nincs abban a pozícióban, hogy összevesse az ügyiratokat a vádlott vallomásával és így megalapozott döntést hozzon a beismerő nyilatkozat elfogadhatóságának kérdéséről. [7] Érvelésének hivatkozási alapjaként a Kúria Bfv.II.1.762/2016/6. számon meghozott elvi jelentőségű végzését hívta fel, amelyben a Kúria azt rögzítette, hogy a „beismerés” tényekre vonatkozik, ezért ez a feltétel nem valósul meg, ha a bíróság a terheltet a történeti tényekre nem hallgatja ki. Utalt rá, hogy az idézett döntést a Kúria ugyan a régi Be. hatálya alatt hozta meg, azonban annak a beismerő vallomás vonatkozásában tett megállapítása máig irányadónak tekintendő. [8] Hangsúlyozta, hogy a II. rendű terhelt a vallomásában konkrét, a vád tárgyává tett cselekménnyel kapcsolatosan semmilyen nyilatkozatot nem tett, a bíróság a történeti tényekre nem is hallgatta ki, erre tekintettel a bűnösségének elismerésére is kiterjedő vallomása hiányzik, így annak váddal egyezősége, ezáltal pedig a Be. 504. §-ában rögzített konjunktív feltételei, különösen a Be. 504. §
(2)bekezdés c) pontja fennállása sem volt vizsgálható. Álláspontja szerint a II. rendű terhelt beismerő nyilatkozatát az eljárási szabályok megsértésével fogadta el a Tatabányai Járásbíróság, így a Be. 608. §
(1)bekezdés
  1. h)pontja szerinti hatályon kívül helyezésre vezető abszolút eljárási szabálysértést elkövette. A vádirati tényállás megállapíthatóságához szükséges tényeket tartalmazó vallomás hiányában – figyelemmel a Kúria Bfv.II.1.762/2016/6. számú határozatában foglaltakra – a Be. 648. §
  2. d)pontja szerinti hatályon kívül helyezési ok is fennáll. [9] Mindezekre tekintettel a II. rendű terhelt védője az elsőfokú és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. [10] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1207/2023/3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. [11] Az eljárás releváns adatainak pontos rögzítése és a Be. idevágó jogszabályi előírásaira hivatkozással úgy foglalt állást, hogy a terhelt beismerő nyilatkozata elfogadásának – szemben a védő érvelésével – nem feltétele, hogy a vád tárgyát képező bűncselekmény Kúria 2.Bfv.946/2023/8-I 3 tekintetében a terhelt vallomást tegyen, tényállításokat adjon elő; a Be. 504. §
(2)bekezdés
  1. c)pontja ugyanis a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát követeli meg, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának pedig nem feltétele, hogy a vádlott az eljárás tárgyát képező cselekmény(
  2. ek)tekintetében a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tegyen. [12] Kifejtette, hogy az iratok alapján megállapíthatóan a II. rendű terhelt előkészítő ülésen, a törvényes figyelmeztetéseket követően tett nyilatkozata kategorikus, tehát egyértelmű volt, amelyet az eljárás ügyiratai is alátámasztottak, az utolsó szó jogán tett nyilatkozatával is a történtek megbánásáról és sajnálatáról nyilatkozott, ezért a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozata elfogadhatóságának a Be. 504. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti törvényi előfeltétele is fennállt. [13]
  1. A II. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett írásbeli észrevételében a felülvizsgálati indítványában foglaltak fenntartása mellett hivatkozott a Be.-t módosító
  2. évi novella indokolására, amely szerint a beismerés őszinteségének bírói mérlegeléséhez viszont szükség lehet arra, hogy a beismerő nyilatkozaton túl a vádlott a cselekmény elkövetését alátámasztó tényeket is előadjon. Álláspontja szerint erre tekintettel az eljáró bíróságnak a bűnösséget beismerő vallomás elfogadására vonatkozó döntését részben az ügy irataira, részben a vádlott kihallgatására kell alapítania. Ezzel összefüggésben pedig azzal érvelt, hogy a II. rendű terhelt gyanúsítotti kihallgatásai alkalmával – annak ellenére, hogy az eljárásban a védelem kötelező volt – a kirendelt védője nem volt jelen, így a nyomozás során felvett terhelti részletes vallomások – védő hiányában – törvénytelenül beszerzett bizonyítékok, azok kirekesztése, a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján kötelező. Erre tekintettel a terhelt beismerő nyilatkozata előkészítő ülésen nem elegendő, mivel az annak alapjául szolgáló tényállást részletesen feltáró vallomása hiányzik, mely eredményeként a bíróság nem volt abban a pozícióban, hogy az 504. §
(2)bekezdése szerint a terhelt beismerő nyilatkozatát elfogadhassa. [14] III. A II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alaptalan.
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. [15] A Be.
  4. §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető okok kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [16] 2. A II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa a felülvizsgálat törvényi alapjául, jogszabályi hivatkozásként a Be. 648. § b) és d) pontját, valamint a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján a Be. 608. §
(1)bekezdés
  1. h)pontját is megjelölte. [17] A Kúria ezzel összefüggésben előrebocsátja, hogy a Be. 648. §-a nem a felülvizsgálat okait sorolja fel, hanem csupán azokat rendszerezi; így a Be. 648. §
  2. a)és
  3. b)pontja sem jelenti azt, hogy felülvizsgálatnak bármilyen anyagi vagy eljárásjogi szabálysértés miatt helye lenne; a felülvizsgálatra okot adó anyagi és eljárási jogszabálysértéseket ugyanis a Be. 649. §
(1)és
(2)bekezdése kimerítően felsorolja. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [18] Mindezen túl a Be.
  1. § d) pontja önállóan, önmagában a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés miatt lehetővé teszi a felülvizsgálatot, azonban a törvény – az eltérés tényén túl – további feltételként határozza meg, hogy az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak a Be.
  2. §
(1)bekezdésben meghatározott megsértését eredményezze vagy a Be. 649. §
(2)bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezzen [Be. 649. §
(6)bekezdés]. Kúria 2.Bfv.946/2023/8-I 4 [19] E perjogi szabályozás következménye, hogy a közzétett bírósági határozattól való eltérésen alapuló felülvizsgálat mindig két felülvizsgálati ok egyidejű megvalósulását feltételezi; a közzétett határozattól való eltérés mellett jelen kell lennie a felülvizsgálatot megalapozó anyagi [Be. 649. §
(1)bekezdés] vagy eljárásjogi [Be. 649. §
(2)bekezdés] törvénysértésnek is. [20] Mindezek szerint a II. rendű terhelt védőjének indítványa – a tartalma alapján megállapíthatóan – valójában a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára, figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontjára, továbbá a Be. 649. §
(6)bekezdés második fordulatában írt felülvizsgálati okokra hivatkozik. [21] A Be. 652. §
(1)bekezdése meghatározza a felülvizsgálati indítvány azon alapvető tartalmi követelményeit, amelyek az elintézéshez nem mellőzhetők. Ennek megfelelően az indítványozónak, ha a felülvizsgálatot a Be. 649. §
(6)bekezdésére alapítja, a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölnie a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér. Ez utóbbi magában foglalja az ügyazonosság és a jogi megítélés eltérő elbírálásának bemutatását, azaz azon jogilag releváns tények megjelölését, amelyek a hivatkozott és a támadott határozat alapjául szolgáló tényállásban, illetve az eljárás során azonosak, majd annak kifejtését, hogy ezen azonos tényeket a bíróság a két határozatban mennyiben bírálta el eltérően. További törvényes elvárás és ekként követelmény az indítványban annak a megjelölése is, hogy a támadott határozatnak a közzétett határozattól való eltérése miként eredményezte az anyagi jog szabályainak a Be. 649. §
(1)bekezdésben meghatározott megsértését, vagy a Be. 649. §
(2)bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett (Kúria Bfv.II.746/2021/9.). [22] A jelen ügyben a felülvizsgálati indítványban a II. rendű terhelt védője azon túl, hogy a Be.
  1. § d) pontjával összefüggésben felhívta a Kúria Bfv.II.1.762/2016/
  2. számú határozatát és elvi iránymutatására hivatkozott, maga is azt rögzítette, hogy a döntés a
  3. június
  4. napjáig hatályban volt büntetőeljárási kódex hatálya alatt született. Ennek pedig éppen arra tekintettel van jelentősége, mert a hivatkozott döntést nemcsak, hogy más jogszabályi környezetben hozta a Kúria, hanem a döntés olyan jogintézményre vonatkozik a bűnösség beismerést érintően, amely a felülvizsgálat szerinti eljárási szabálysértés tekintetében „utódnak” sem tekinthető. [23] A Kúria hivatkozott döntése – védői indítványra – a büntetőeljárásról szóló
  5. évi XIX. törvény XXVI. Fejezet szerinti, lemondás a tárgyalásról külön eljárás szabályait vizsgálta. E jogintézmény azonban – a törvény végső előterjesztői indokolása szerint – a hatályos büntetőeljárási törvény LXV. Fejezetében szabályozott egyezség a bűnösség beismeréséről jogintézménye előzményének tekintendő, amely szabályozása többszöri módosítása ellenére sem működött, ezért a terhelttel való megegyezés szabályait a bűnösség beismerésére irányuló egyezségként kellett szabályozni. [24] A hivatkozott bírósági határozatban és a jelen ügy támadott ítéletében releváns jogintézmény merőben más, a felülvizsgálati indítványban felhívott bírósági döntéssel kapcsolatos védői hivatkozás eljárásjogi helytállóságára a Be.
  6. §
(6)bekezdésében írt felülvizsgálati ok alapján felülvizsgálat nem volt lefolytatható. [25] 3. Ezt követően a Kúria önmagában a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti eljárási jogszabálysértés miatti felülvizsgálati okot vizsgálta. [26] 3.
  1. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak kétségkívül helye van. A Be.
  2. §
(2)bekezdés a)-f) pontjában azonban kimerítően sorolja fel azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek miatt a törvény biztosítja a felülvizsgálat igénybevételének a Kúria 2.Bfv.946/2023/8-I 5 lehetőségét. Ennek megfelelően eljárási szabálysértés vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben felsorolt eljárási szabálysértések között szerepel. [27] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 2021. január 1. napjától hatályos 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [28] A II. rendű terhelt védője a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában megjelölt, a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont első fordulatában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezési okra hivatkozott, ezért a felülvizsgálati indítványa alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatható. [29] A felülvizsgálati indítványt – a
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott, jelen ügyben nem releváns kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés], amely jelen, eljárási hibára alapított felülvizsgálati ügyben a többször módosított, a büntetőeljárásról szóló
  1. évi XC. törvény volt. [30] A törvényi előírás szerint a bíróság már az előkészítő ülésre történő idézésében figyelmezteti a vádlottat, hogy ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja, vagyis tulajdonképpen a vádra vonatkozóan nem bizonyít [Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pont]. A figyelmeztetést az előkészítő ülésen szóban is meg kell ismételnie a bíróságnak [Be. 502. §
(3)bekezdés]. [31] A beismeréshez (illetve annak bírói elfogadásához) jelentős eljárási jogkövetkezmények fűződnek. A beismerés elfogadását követően ugyanis a bíróság – a beismeréssel érintett körben – további bizonyítást nem folytathat le, megnyílik az eljárás befejezésének lehetősége (más szóval a vádlott a további tárgyaláshoz való jogáról is lemond). Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja [Be. 565. §
(1)bekezdés]. [32] A Be. – a vádlotti beismerő nyilatkozat elfogadása idején, azaz 2022. június 28-án hatályos – 504. §
(1)bekezdése alapján, ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel – a
(2)bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul. [33] A Be. 504. §
(2)bekezdése pontosan határozza meg a beismerő nyilatkozat elfogadásának konjunktív feltételeit, amelyek, hogy
  1. a)a vádlott e nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette,
  2. b)a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, illetve
  3. c)a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. [34] A felülvizsgálati indítvány ez utóbbi hiányát állítja. [35] A bűnösséget beismerő nyilatkozat Be. 504. §
(2)bekezdés c) pontjában írt feltétele valójában annak megítélését teszi szükségessé, hogy az eljárás során beszerzett, az ügyiratok Kúria 2.Bfv.946/2023/8-I 6 tartalmát képező bizonyítékok alapján támasztható-e észszerű kétely a vádlott beismerésével szemben. [36] A vádlotti beismerés elfogadásának feltételeként a bíróság a vádbeli tényeket megalapozó bizonyítékok meglétét ellenőrzi. A törvény által előírt bírói kontroll kizárólag ténybeli. Azt kell tehát ellenőrizni, hogy az ügyészség által a vád tárgyává tett, és a vádlott által beismert tényekkel szemben – függetlenül e tények lehetséges jogi minősítésétől – az ügyiratok tartalma alapján felhozhatók-e észszerű kételyek. [37] Jelen ügyben az ügyiratok alapján megállapítható, hogy – a Tatabányai Járásbíróság 2022. június 28. napján tartott előkészítő ülést – többek között – a II. rendű terhelt vonatkozásában; – a bíróság a II. rendű terheltet tájékoztatta a terhelti jogokról [Be. 39. §
(1)bekezdés, Be. 39. §
(4)bekezdés], figyelmeztette a kötelezettségeire [Be. 39. §
(3)bekezdés], pontosan közölte a terhelti figyelmeztetést [Be. 185. §
(1)bekezdés], valamint a kérdezés, észrevétel, indítványtételi joggal kapcsolatos [Be. 523. §
(1)bekezdés], továbbá a bűnösség beismerésével, a tárgyaláshoz való jogról lemondás és annak következményeivel összefüggő valamennyi kioktatást [Be. 500. §
(2)bekezdés a)-d) pont, Be. 565. §
(2)bekezdés, Be. 580. §
(2)bekezdés]; – a II. rendű terhelt a törvényes figyelmeztetésekre akként válaszolt, hogy: „Megértettem a jogaimra, kötelezettségeimre történő tájékoztatást. Megértettem a figyelmeztetéseket és azok következményeit.” (47.B.271/2021/
  1. számú jegyzőkönyv
  2. oldal), majd a törvényes figyelmeztetést követően úgy nyilatkozott, hogy: „Beismerem a bűnösségemet. Úgy ismerek be mindent, ami a vádban van. Válaszolok a kérdésekre, de nem vitatok semmit a vádból. Lemondok a tárgyalásról.” (47.B.271/2021/
  3. számú jegyzőkönyv
  4. oldal); – az eljáró bíró kérdésére a II. rendű terhelt azt a nyilatkozatot tette, hogy: „Konkrét megállapodás nem volt köztem és a III. rendű terhelt között, de a beszélgetés kapcsán lett megbeszélve, hogy úgy csináljuk, ahogy a vádban van. Az I. rendű vádlottól vásárolt kábítószer mennyiséget sem vitatom, és azt a mennyiséget sem, amit továbbértékesítettem. Azt sem vitatom, hogy én is fogyasztottam. Semmit nem vitatok a vádból.” (47.B.271/2021/
  5. számú jegyzőkönyv
  6. oldal); – az eljáró bíró kérdésére a II. rendű terhelthez a bűnösség beismerése körében sem az ügyésznek, sem a II. rendű terhelt védőjének nem volt kérdése, a védő a beismerés elfogadását indítványozta; – a Tatabányai Járásbíróság a II. rendű terhelt kihallgatását követően a bűnösséget beismerő nyilatkozatát a 47.B.271/2021/51-II. számú végzésével elfogadta, a II. rendű terheltet a személyi körülményeire és a büntetés kiszabási körülményekre kihallgatta és a 47.B.271/2021/51-V. számú végzéssel az ügyet – többek között – a II. rendű terhelt vonatkozásában a
  7. szeptember 8-i határnapra kitűzött tárgyalásra utalta; – a
  8. szeptember
  9. napján megtartott tárgyaláson a II. rendű terhelt úgy nyilatkozott, hogy: „Továbbra is fenntartom a beismerő nyilatkozatomat, a vádat teljesen elfogadom.” (47.B.271/2021/
  10. számú jegyzőkönyv), ezen megbánását és sajnálatát is kifejezte a történtek miatt, amely nyilatkozatát az utolsó szó jogán is megismételte (47.B.271/2021/
  11. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  12. oldal.); – a járásbíróság e tárgyaláson hozta meg a 47.B.271/2021/
  13. számú ítéletét, amelyet a II. rendű terhelt vonatkozásában a Be.
  14. §
(2)bekezdése alapján indokolt; – az elsőfokú ítélet ellen – többek között – a II. rendű terhelt és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést, a másodfokon eljárt törvényszék e terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet a bűnügyi költség tekintetében változtatta meg, egyebekben azt változatlanul hagyta. Kúria 2.Bfv.946/2023/8-I 7 [38] A rendelkezésre álló ügyiratok alapján kétség nem fér ahhoz, hogy az eljárás lényeges mozzanatai (nyilatkozatok, figyelmeztetések és arra adott válaszok), az eljárás szabályainak betartása az előkészítő ülés és a tárgyalás jegyzőkönyvéből nyomon követhető volt. [39] Az előkészítő ülésen a bíróság a törvényi figyelmeztetések elhangzását követően a terheltet a Be. XXX. Fejezete szerint hallgatja ki, amelynek ugyan az a fő kérdése, hogy a vádlott beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben, emellett azonban ilyenkor is irányadó, hogy biztosítani kell, vallomása összefüggő előadásának lehetőségét, majd a vádlotthoz kérdések intézhetők. [40] A vádlotti kihallgatás a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadhatóságának, önkéntességének, egyértelműségének ellenőrzését szolgálja, ekként nem akadálya az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének az, ha a vádlott a bűnösségre is kiterjedő határozott beismerő nyilatkozaton túl nem kíván részletes vallomást tenni. A bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának nem feltétele, hogy a vádlott részletes vallomást tegyen [Be. 504. §
(2)bekezdés]. A bűnösség beismerő nyilatkozat és a vádlott beismerő vallomása nem azonos fogalmak. A bizonyítási eszköz ugyanis a terhelt vallomása [Be. 165. § b) pont], a Be. 183. §
(1)bekezdése alapján ugyanakkor a terheltnek a büntetőeljárásban a terhelti figyelmeztetést követően tett minden közlése terhelti vallomásnak minősül, amelyben a bizonyítás tárgyára vonatkozóan tényt állít. [41] A Kúria a bűnösség beismerésével összefüggésben a Bfv.I.1.229/2022/
  1. számú végzésében már rögzítette: Kétségkívül a bíróságnak fel kell tárnia azt, hogy a vádlott az előkészítő ülésen (tárgyaláson) tett beismerő nyilatkozata és a saját korábbi vallomása közötti eltérés miatt a beismerő nyilatkozat egyértelmű-e, illetve önkéntes-e, majd további vizsgálat tárgyát képezi, hogy az eljárás iratai a beismerést alátámasztják-e. Ugyanakkor e jogintézmény lényege éppen az, hogy – az esetleges ügyészi mértékes indítvány alapján, de akár annak hiányában is – a vádlott a szabad elhatározása alapján döntsön arról, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád szerint. Ezért az, ha a vádlott nem tud vagy nem kíván „meggyőző” magyarázatot adni a vallomása megváltoztatására, és az eltérő vallomás tételét nem indokolja meg, vagy csak azzal indokolja, hogy az ügyészi indítvány ismeretében már beismeri bűnösségét, önmagában nem ad okot annak megállapítására, hogy a bíróság a Be.
  2. §
(2)bekezdés a)-c) pontjában írt feltételek hiányában fogadta el a bűnösséget beismerő nyilatkozatot. [42] A jelen ügyben pedig még csak erről sincs szó, miután a II. rendű terhelt részéről önellentmondás nem merült fel. [43] A II. rendű terhelt védője által hiányzónak vélt törvényi előfeltétel, a Be. 504. §
(2)bekezdés c) pontja – a védői állásponttól eltérően – az előkészítő ülésen nem a vádlott bűnösséget beismerő vallomásának megtételét követeli meg, hanem a bűnösséget beismerő nyilatkozatát, annak egyértelműségét, amelyet az eljárás ügyiratai alátámasztanak és amelyet a Be. 504. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontok szerinti törvényi előfeltételekkel együttesen kell a beismerő nyilatkozat elfogadásakor a bíróságnak vizsgálnia. [44] A védő által is hivatkozott, a 2020. évi XLIII. törvényhez fűzött előterjesztői indokolás szerint a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának nem feltétele, hogy a vádlott az eljárás tárgyát képező cselekmény tekintetében a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tegyen. A vádlott nyilatkozata abban az esetben tekinthető a bűnösség beismerésének, ha teljes mértékben elismeri a vádban rögzített releváns tényeket, és a beismerése az anyagi jogi bűnösségre is kiterjed (nem hivatkozik például büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okra). A bűnösséget beismerő nyilatkozat azonban akként is megtehető, hogy a terhelt kifejezi azt, hogy a vádirati tényállásban foglaltakat elismeri, azokat nem vitatja. Kúria 2.Bfv.946/2023/8-I 8 [45] Jelen esetben is ez megtörtént. [46] A II. rendű terhelt a nyomozás során részletes beismerő vallomást tett, az előkésztő ülésen ekként a bíróságnak oka sem volt a II. rendű terhelt – az általa tett nyilatkozatához képest – szélesebb körű kihallgatására. A bűnösséget beismerő nyilatkozat bírósági elfogadásának helytállósáságát a II. rendű terheltnek az utolsó szó jogán, a cselekmény megbánásáról és sajnálatáról tett nyilatkozata támasztja alá. [47] A Kúria ez alapján megállapította, hogy a járásbíróság nem sértett eljárási szabályt akkor, amikor a II. rendű terhelt beismerő nyilatkozatát elfogadta, és ez alapján ügydöntő határozatot hozott. Nem merült fel ugyanis kétség afelől, hogy a terhelt a beismerés természetét (jelentőségét), annak következményeit megértette, szintén nem merült fel aggály a beszámítási képessége tekintetében, a beismerés pedig a büntetőügy nyomozati irataival alátámasztott. [48] 3.2. A felülvizsgálatra vezető eredeti gondolatmenetet a II. rendű terhelt védője észrevételében valójában kiterjesztette azzal, hogy a II. rendű terhelt gyanúsítotti vallomása, a kihallgatás szabályszerűtlensége okán bizonyítékként fel nem használható. [49] Ez az állítás a felülvizsgálatban egyrészt – a fentebb kifejtettek tükrében is – közömbös, másrészt téves. [50] A nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai vizsgálatára felülvizsgálatban nincs törvényes lehetőség. A vádemelést megelőzően történt eljárási szabálysértés fogalmilag soha nem lehet felülvizsgálat tárgya. Ezek esetleges megvalósulásuk esetén csak relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [51] A II. rendű terhelt védője által az észrevételéhez csatolt gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvei szerint a II. rendű terheltet gyanúsítottként két alkalommal is védője jelenléte nélkül hallgatták ki és egy alkalommal érdemben tett – a bűncselkemény elkövetésére vonatkozó – vallomást. [52] A jegyzőkönyvek tartalmazzák, hogy a II. rendű terhelt védője szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, és a terheltet arról is tájékoztatták, hogy a védő távolmaradása nem akadálya az eljárási cselekmény foganatosításának. [53] A hatályos Be. szabályozásában a „részvétel” és a „jelenlét” fogalmi különválasztása tudatos; a törvény konzekvensen különbséget tesz a büntetőeljárásban a „részvétel” és a büntetőeljárási cselekményen való „jelenlét” között. [54] A Be. 44. §-a sorolja fel a büntetőeljárásban a kötelező védői részvétel eseteit. A Be. 42. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a védő jogosult arra, hogy jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a terhelt jelenléte kötelező. A kötelező védelem ugyanakkor nem jelenti a védő kötelező jelenlétét az első kihallgatáson továbbra sem (Be. 387. §, Be. 393. §). [55] Mindezekre tekintettel – miután a Kúria olyan felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [56] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [57] IV. A végzés ellen a Be.
  2. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 2.Bfv.946/2023/8-I 9 [58] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.