← Magyarország

Mfv.10066/2025/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a prémiumkitűzésben megjelölt feladatnak csak egy része teljesül, a prémium arányos része csak abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha annak kifizetésére a munkáltató a részfeladatok teljesítése esetére is fizetési kötelezettséget vállalt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.V.10.066/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Tánczos Rita előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Varga Edit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperes képviselőjének neve (felperes képviselőjének címe; ügyintéző: Dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Petricsevics Milán ügyvéd Kúria V.Mfv.10.066/2025/8 2 (alperes képviselőjének címe) A per tárgya: prémium megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Mf.I.30.013/2025/8/I. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Pécsi Törvényszék 2.M.70.066/2024/17/I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 142.240 (száznegyvenkétezer-kétszáznegyven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 810.695 (nyolcszáztízezer-hatszázkilencvenöt) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  2. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Mfv.10.066/2025/8 3 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  3. július 1-től munkakör1 munkakörben állt az alperes alkalmazásában, havi munkabére 819.735 forint volt. A határozatlan idejű munkaviszonya
  4. február 21-én azonnali hatályú felmondással szűnt meg. Munkaszerződésében rögzítették, hogy munkabérén felül az éves bérének ...%-ával megegyező mértékű prémium is megilleti, amelynek az a feltétele, hogy a munkáltató meghatározza a prémiumfeltételeket és azokat a felperes maradéktalanul teljesítse. A díjazást utólag, átutalással, a tárgyhónapot követő hónap 10-ig kell kifizetni. [2] Az alperes tulajdonosa ... 2020-ra öt prémiumfeladatot határozott meg a felperes mint munkakör1 részére, amelyet az alperes igazgatósága a
  5. szeptember 15-én kelt ... határozatával elfogadott. [3] A felperes az munkakör1 munkaköre mellett munkakör2 munkakörben is dolgozott az alperesnél havi 386.657 forint díjazásért „az e munkakörre létesített munkaviszonyát” az alperes
  6. április 8-án felmondással szüntette meg. A munkakör ellátására kötött munkaszerződése szerint munkabérén felül az éves bérének ...%-ával megegyező mértékű prémiumra vált jogosulttá, ha a munkáltató a prémiumfeltételeket meghatározta és azokat a felperes maradéktalanul teljesítette. Rögzítette a szerződés azt is, hogy a munkavállaló részére járó díjazás megfizetésére utólag, átutalással, a tárgyhónapot követő hónap
  7. napjáig kerül sor. [4] Az alperes igazgatósága
  8. szeptember 15-én a felperes mint munkakör2 részére is meghatározta ezt az öt prémiumfeladatot 2020-ra vonatkozóan, amelyet a ... határozattal fogadott el. [5]
  9. május 14-én az alperes igazgatósága megállapította, hogy a felperes részére kiírt öt prémiumfeladat közül négy valósult meg, azaz a premizált vezetőinek a 2020ra vonatkozó prémium kiírásában foglalt feladatai 80%-ban teljesültek. Az alperes mindezek alapján nem fizetett prémiumot a felperesnek. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [6] A felperes a
  10. június 3-án előterjesztett keresetében az munkakör1 munkakörével összefüggésben 5.508.619 forint, míg a munkakör2 munkakörével kapcsolatban 2.598.335 forint prémium és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a perköltség viselése mellett. Keresetét a munka törvénykönyvéről szóló
  11. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  12. §

(1)és
(2)bekezdésére, az Mt. 138. §
(1)-
(3)bekezdéseire, továbbá az Mt.
  1. §-ára és a munkaszerződésében foglaltakra alapította. Álláspontja szerint a prémiumfeltételek teljesültek, azokat csupán azért nem tudta maradéktalanul megvalósítani, mert túl rövid volt a rendelkezésére álló idő. Kúria V.Mfv.10.066/2025/8 4 [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes költségekben való marasztalását kérte vitatva a követelést mind jogalapjában, mind összegszerűségében. Arra hivatkozott, hogy a felperes igénye elévült, továbbá nem teljeskörűen teljesítette a prémiumfeladatokat, így prémium nem jár neki. Hivatkozott arra is, hogy a munkaszerződésben megállapodtak abban, hogy a javadalmazási szabályzatot is alkalmazni kell a perbeli jogviszonyban, amely kimondja, hogy a prémium fizetésére a felügyelő bizottság jóváhagyása után kerülhet sor, a kifizetést pedig a felügyelő bizottság megtagadta. Az első- és másodfokú bíróság határozata [8] Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta és kötelezte az alperest a prémium és késedelmi kamata megfizetésére, valamint a perköltség viselésére. Kifejtette, hogy a felperes igénye nem évült el, a kifizetés határideje
  2. június
  3. volt, így a
  4. június 3-án előterjesztett kereset határidőben érkezett. Megállapította, hogy a javadalmazási szabályzat a felek jogviszonyára nem volt irányadó, mert az nem minősült munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. Kifejtette, hogy az Mt.
  5. §-ában foglaltak szerint az alperes az előzetesen meghatározott szempontok és eljárás alapján volt köteles kiírni, majd értékelni a prémiumfeladatokat és kifizetni a prémiumot. A prémiumfeladatokat az alperes kiírta, s a feladatokat a felperes 80%-ban teljesítette, ezért az előre meghatározott összeg 80%-ának megfizetésére kötelezte az alperest. [9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az alperes ellenkérelem-változtatását elutasította, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította, mellőzte az alperes elsőfokú perköltség és illeték fizetésére való kötelezését és a felperest kötelezte a perköltség és az illeték viselésére. Helytállónak találta az elsőfokú bíróság érvelését azzal kapcsolatban, hogy a felperes igénye nem évült el. [10] Megállapította, hogy a perbeli esetben a munkaszerződés szerint a prémiumkifizetés egyik konjunktív feltétele nem valósult meg, mert a prémiumfeladatok maradéktalan teljesítése nem történt meg, a prémium kiírásban a feltételek között pedig nem szerepelt olyan kikötés, hogy a munkavállalót részbeni teljesítés esetén a prémium arányos része megilletné. Utalt az EBH 2019.M.
  6. szám alatt megjelent kúriai döntésre, amely szerint a prémium arányos része kizárólag akkor jár a munkavállalónak, ha a munkáltató részfeladatok teljesítésére is fizetési kötelezettséget vállalt. [11] Nem fogadta el a felperes azzal kapcsolatos védekezését, hogy azért nem tudta 100%-ban teljesíteni a prémiumfeladatokat, mert a kiírása későn történt. Érvelése szerint a felperes a kiírt öt feladatból négyet tudott teljesíteni, az elvárt teljesítményt az egész naptári év folyamán kellett nyújtania. A felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül és az elsőfokú ítéletet hagyja helyben, Kúria V.Mfv.10.066/2025/8 5 továbbá marasztalja az alperest a másodfokú és felülvizsgálati eljárás költségében. Állította, hogy az ítélet indokolásában nem lett feltüntetve, hogy az elsőfokú bíróság ítélete mely anyagi jogi jogszabályoknak nem felelt meg és nem indokolta meg a másodfokú bíróság azt sem, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényekből miért jutott az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetésre, illetve miért állapított meg új tényeket. [13] Kifogásolta, hogy a másodfokú ítélet alapjául szolgáló tényállás hiányos és nem tartalmazza azt a megállapítást, hogy az első prémiumfeladatot kizárólag azért nem tudta maradéktalanul teljesíteni, mert az alperes késedelmesen, az év utolsó negyedévének az elején írta ki. Ennek megfelelően nem tartotta megalapozottnak a jogerős ítéletnek a Kúria részbeni teljesítéssel kapcsolatos döntéseire való hivatkozást sem. Számára öt, egymástól független prémiumfeladatot írtak ki, amelyek közül négy teljes egészében, maradéktalanul teljesült és az ötödik teljesítése is az alperes késedelme miatt maradt el. Álláspontja szerint a kúriai határozatra csak akkor lehetett volna hivatkozni, ha csak egy prémiumfeladatot írtak volna ki, amelynek csak egy része teljesült volna a munkavállaló magatartása miatt. [14] Sérelmezte, hogy az alperes korábbi gyakorlata az volt, hogy ha a több kitűzött feladatból nem minden feladat teljesült, akkor is megfizette az érintett munkavállalóknak a teljesült prémiumfeladatok után járó prémiumot, ezt azonban nem értékelte a másodfokú bíróság. Előadta, hogy
  7. szeptember
  8. és
  9. december
  10. között az első feladatot is maradéktalanul teljesítette, mivel vele szemben az egész évre volt elvárás a ... forint összegű költség megtakarítása, amelynek időarányos része teljesült. Hivatkozott az EBH 2004.
  11. számon közzétett döntésre, amely szerint a munkáltató nem tagadhatja meg a prémiumkifizetését, ha a prémiumfeladat kiírása olyan mértékben késedelmesen történt, hogy annak teljesítése már nem volt elvárható a munkavállalótól. [15] Álláspontja szerint az ítélőtábla megsértette az Mt.
  12. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltakat, miszerint a felperes jogosult volt a munkabérére, továbbá az Mt. 137. §
(2)bekezdését, amely szerint a teljesítménybér a munkavállalót meghatározott teljesítmény elérése esetére illeti meg. A prémium lényegében teljesítménybér, amelynek kifizetését az alperes nem tagadhatta volna meg. [16] Állította továbbá, hogy a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263. §
(1)bekezdését, mivel a tényállást nem megfelelően állapította meg, a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdését, mivel indokolása hiányos volt, továbbá a Pp. 369. §
(3)bekezdését, amely szerint a másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelősségét és ennek során a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, azonban ezzel kapcsolatos érvelését határozata indokolásában ki kell fejtenie. Állította, hogy a jogerős ítélet e körben hiányos. [17] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn és marasztalja a felperest a perköltségben. [18] A perbeli esetben a prémiumfeladatok maradéktalan teljesítése nem valósult meg, a korábbi évek gyakorlatából ismert engedélyezési, jóváhagyási folyamatok nem történtek meg. A másodfokú bíróság a bizonyítékok okszerű, teljes körű mérlegelésével Kúria V.Mfv.10.066/2025/8 6 megalapozott tényállást állapított meg és jogi következtetései is helytállóak. Mérlegelési tevékenységéről és annak eredményéről a Pp. 279. §
(1)bekezdése szerinti módon megfelelően számot adott. Érvelése szerint a jogerős ítéletben iratellenes megállapítás nem volt, így a Pp.
  1. §-a alapján a felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek nincs helye. Az ítéletben a másodfokú bíróság számot adott döntése indokairól, az tartalmazta a jogszabályban megjelölt követelményeket, így nem tekinthető határozata jogsértőnek. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [20] A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslat, amelynek tárgya a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a jogerős érdemi határozatnak a Pp. 423. §
(1)bekezdése szerinti korlátok közötti felülbírálata. Ennek megfelelően a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem (és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem) keretei között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozataitól jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálhatja felül. [21] A Pp. 413. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell – többek között – a jogszabálysértés pontos megnevezését, a jogszabályhely pontos megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja. Az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/
  1. PJE határozat szerint a Pp. alkalmazási körében is megfelelően irányadó a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  2. (II. 15.) PK vélemény 3-
  3. pontja szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja és arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi (Kúria Pfv.I.20.703/2023/11; Mfv.IV.10.006/2025/9.). A Kúria a jogerős ítéletet a fentiek figyelembevételével a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján a hatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálta és ítélte meg a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. [22] Az elsőfokú eljárás során megállapított és a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás alapján a felperes részére
  1. szeptember 15-én határozták meg mind az munkakör1, mind a munkakör2 munkakörben a 2020-ra vonatkozó öt prémiumfeladatot, amelyből az év végéig a felperes négy feladatot teljesített teljes egészben. A felek mindkét munkakörre vonatkozó munkaszerződésben azt rögzítették, hogy a felperes a munkabérén felül az éves bérének ...%-ával megegyező mértékű prémiumra akkor válik jogosulttá, ha munkáltató a prémiumfeltételeket meghatározza és azokat a munkavállaló maradéktalanul Kúria V.Mfv.10.066/2025/8 7 teljesíti. A díjazás megfizetésére utólag, átutalással, a tárgyhónapot követő hónap 10-ig kerülhet sor. A prémiumra való jogosultságról és a megfizetésről a felek megállapodása és a munkáltató egyoldalú feladattűzése egyéb – különösen a részteljesítésre vonatkozó – rendelkezést nem tartalmazott. [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság hiányosan állapította meg a tényállást, sértve ezáltal a Pp.
  2. §
(1)bekezdését. A polgári perrendtartás a szabad bizonyítás elvét követi, amely magában foglalja az eljárási rend, a pervezetés, a bizonyítási mód és eszköz megválasztásának, valamint a bizonyítékok mérlegelésének szabadságát is. [24] A felperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta döntése meghozatalakor az egyes feladatokhoz rendelt súlyszámokat, továbbá nem volt tekintettel az alperes által e körben kialakított korábbi gyakorlatra sem. A Kúria következetes gyakorlata szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben, olyan jogi állásponttal összefüggésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Kúria Mfv.VIII.10.014/2022/9.). A felülvizsgálati kérelmet nem lehet olyan új körülményekre alapítani, amelyekre a fél az első- és másodfokú eljárás során nem hivatkozott. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a másodfokú eljárásban is irányadó tényállása sem tartalmazta az egyes prémiumfeladatokhoz rendelt százalékos mérték megállapítását, illetve az alperes prémium kifizetése körében folytatott gyakorlatát. E tényállást a felek fellebbezéssel nem támadták, ezért e kérdések nem képezték a másodfokú eljárás tárgyát. [25] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 279. §
(1)bekezdésére mint megsértett jogszabályi rendelkezésre nem hivatkozott, így a felülvizsgálati eljárásban is irányadó volt a jogerős ítélet szerinti tényállás. [26] Ennek alapján megállapítható, hogy a prémiumfeladatokat kiíró ..., illetve az alperes igazgatósága az éves alapbér ...%-ának megfelelő összegű prémium kifizetését az általuk kitűzött öt prémiumfeladat maradéktalan teljesítéséhez rendelték, a részteljesítésről és a prémium arányos kifizetésének lehetőségéről sem a munkaszerződésben, sem a prémiumkitűzésében nem rendelkeztek. A felperes munkaszerződései kifejezetten azt tartalmazták, hogy a felperest akkor illeti meg a prémium, ha a prémiumfeltételeket maradéktalanul teljesítette. [27] Helytállóan utalt arra a másodfokú bíróság, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.II.10.480/2018/4.) amennyiben a kiírt feladatnak csak egy része teljesült, akkor a prémium arányos része csak abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha annak kifizetésére a munkáltató a részfeladatok teljesítése esetére is fizetési kötelezettséget vállalt. E körben a feleknek egyértelműen meg kell állapodnia, vagy a prémium kiírása során a munkáltatónak ezt kifejezetten rögzítenie kell. Az adott esetben ilyen, a részteljesítéshez fűződő jogosultsági feltételt nem határoztak meg, ezzel ellentétben a kifizetés feltételéül a prémiumfeladatok maradéktalan teljesítését írták elő, ezért az egyik prémiumfeladat – felperes által sem vitatott – 100%-os teljesítésének hiányában a felperest a prémium nem illette meg. Az a körülmény, hogy esetlegesen a korábbi években az alperes részteljesítés Kúria V.Mfv.10.066/2025/8 8 esetén is rendelkezett a prémium kifizetéséről, a munkáltató mérlegelési körébe tartozó olyan egyedi döntésnek tekintendő, ami a perbeli esetben nem irányadó. [28] Alaptalanul sérelmezte a felperes felülvizsgálati kérelmében azt is, hogy a nem teljesített prémiumfeladat esetén a túl rövid határidő akadályozta a 100%-os teljesítést. Ennek az adott ügy szempontjából azért nem volt jelentősége, mert a felperest a keresetét csak a teljesített négy feladat vonatkozásában terjesztette elő, ezért az igényérvényesítéssel nem érintett részfeladat teljesítése elmaradásának indoka a perben nem volt vizsgálható. [29] A felperes felülvizsgálati érvelésével szemben a jogerős ítélet nem sértette az ítélet indokolásával szemben támasztott Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdésében foglalt követelményeket sem. A bíróság akkor sérti meg ezt a jogszabályi rendelkezést, ha a jogi indokolás nem tartalmazza a törvényben előírtakat. Az ítélet indokolásából annak kell kitűnnie, hogy a bíróság a döntését mire alapította (Kúria Pfv.I.20.288/2022/8.). A bíróságnak a döntés alapjául szolgáló indokokat kellő részletességgel kell bemutatnia, amelynek terjedelmét és mélységét az adott döntés természete és az ügy egyedi körülményei határozzák meg figyelemmel arra is, hogy az indokolás hiánya vagy fogyatékossága a fél világosan és pontosan körülírt kérdését érinti-e. Minimális elvárás, hogy a bíróság a feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja és ennek értékeléséről határozottan számot adjon, amellyel kapcsolatban figyelembe kell venni a jogvita természetét, az eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket {7/
  1. (III. 1.) AB határozat indokolás [31] és [34]}. A döntés indokolásának nem kell kiterjednie minden egyes részletre, de ki kell térnie az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre {26/
  2. (XII. 2.) AB határozat indokolás [22]}. [30] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik „a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása” {3169/
  3. (VII. 10.) AB határozat indokolás [32]}. Az indokolási kötelezettség mindössze azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indoka kiterjedjen az ügy szempontjából releváns kérdésekre. [31] Jelen ügyben a jogerős ítélet indokolása e törvényi követelményeknek megfelelt, egyértelműen tartalmazta, hogy a másodfokú bíróság döntését mire alapította, így ezen indokok és a felülvizsgálati kérelem tartalma alapján felülvizsgálható volt. A jogerős ítélet a Pp.
  4. §
(3)bekezdés c) pontjára figyelemmel a rendelkezésre álló iratokból, a felek közötti munkaszerződés prémiumra vonatkozó rendelkezéseiből és a prémium kitűzéséből megalapozottan vont le következtetést arra, hogy a felek részteljesítés esetére is kikötött kifizetésben történő megállapodása vagy a munkáltató ilyen tartalmú egyoldalú nyilatkozata hiányában a csak részben teljesített prémiumfeladatok nem alapozzák meg a munkáltató fizetési kötelezettségét. Kúria V.Mfv.10.066/2025/8 9 [32] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [33] A pervesztes felperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése és az 5. §
(2)bekezdése alapján állapította meg. [34] A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a terhére megállapított meg nem fizetett illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie és a megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie: a Kúria megnevezését, a Kúria jelen határozatának számát, és a fizetésre kötelezett felperes adóazonosító jelét. [35] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján a Pp. 376. §
(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [36] kizárja. Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja A határozat elvi tartalma Amennyiben a prémiumkitűzésben megjelölt feladatnak csak egy része teljesül, a prémium arányos része csak abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha annak kifizetésére a munkáltató a részfeladatok teljesítése esetére is fizetési kötelezettséget vállalt. Záró rész Budapest, 2025. október 28. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.