Kfv.37097/2025/5 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontokhoz kapcsolódóan indokolást egyáltalán nem terjeszt elő, kizárólag a jogerős ítélet jogértelmezését vitatja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.097/2025/5. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Kathi Orsolya Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Kathi Orsolya ügyvéd cím2 Az alperes: Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara cím3 Az alperes képviselője: Dr. Aszalós Dániel ügyvéd cím4 A per tárgya: kamarai fegyelmi ügyben hozott határozat jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 111.K.701.977/2024/13. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (14. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.097/2025/5 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes által indított – a Budapest Környéki Törvényszéken 27.P.20.692/2016. szám alatt folyamatban volt – perben a bíróság igazságügyi orvosszakértői bizonyítást rendelt el. A szakvéleményt a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Orvosszakértői Intézet vezetőjének kijelölése alapján név1 igazságügyi szakértő (a továbbiakban: igazságügyi szakértő) szakkonzulens közreműködésével készítette el és azt a kirendeléstől számítva egy év négy hónap elteltével nyújtotta be a kirendelő bíróságnál. [2] A felperes bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban az alperes a 2024. március 5-én meghozott MKF-69-81/2022. számú határozatában megállapította, hogy az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 45. §

(4)bekezdés e) pontját megsértette, mert nem jelezte a kirendelő hatóságnak, hogy a megadott határidőre a szakvéleményt nem tudja elkészíteni, ezért figyelmeztetés büntetésben részesítette, és felhívta, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló magatartástól. A fegyelmi vétség megállapítását és a szankció alkalmazását a Szaktv. 93. §

(1)bekezdés

1. a)pontjára, 94. §
2. a)pontjára és 95. §-ára alapította. A jogerős ítélet [3] A felperes az alperes határozatát közigazgatási perben támadta. A keresetében – a szakértővel szemben alkalmazott fegyelmi szankciót vitatva – elsődlegesen a határozat megváltoztatását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. [4] A törvényszék a 2024. november 14. napján kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 17. §
3. a)pontját, 37. §

(1)bekezdés f) pontját, 46. §

(1)bekezdését felhívva elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogát vizsgálta. Megállapította, hogy a megelőző eljárásban a felperes ügyfél volt, ugyanakkor a közigazgatási perben azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes által támadott közigazgatási tevékenység és a perbeli igény érvényesítése között a közvetlen érintettség, érdekeltségi kapcsolat megállapítható-e, a jogait vagy kötelezettségeit közvetlenül érinti-e, amelynek fennállását a felperesnek kell bizonyítania. A felperes a keresetében csak a szakértővel szemben alkalmazott jogkövetkezményt sérelmezte arra hivatkozással, hogy más jogkövetkezmény alkalmazása perújítási eljárás kezdeményezését tette volna lehetővé. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek általában érdeke fűződhet annak megállapításához, hogy a részvételével folyó polgári per időtartamát befolyásoló szakértői magatartás jogszerűnek, avagy jogellenesnek minősül-e, ugyanakkor a felperes az alperes határozatát nem erre figyelemmel támadta, hanem kizárólag azt vitatta, hogy az alperesnek a döntésben milyen fajtájú és mértékű szankciót kellett volna alkalmaznia. A felperesnek e körben kereshetőségi Kúria VII.Kfv.37.097/2025/5 3 joga nincs, mert számára nem jár semmilyen jogsérelemmel, hogy az igazságügyi szakértőt a kamarából nem zárták ki. A felperes nyilatkozatában a polgári perben meghozott ítéletet tartotta sérelmesnek, ugyanakkor az igazságügyi szakértő kamarából történő kizárásának és a névjegyzékből való törlésének joghatásai csak a döntés véglegessé válása, illetve jogerőre emelkedése után állnak be. A szankció esetleges alkalmazásának nincs kihatása az ezt megelőzően készített szakvélemény felhasználhatóságára, a felperes keresete ezért nem alkalmas a polgári jogvitával kapcsolatos jogi helyzetének befolyásolására. A jövőbeni esetleges más eljárásra alapított hivatkozás a közvetlen érintettséget nem alapozza meg, mely jogértelmezést erősíti a Kúria Kf.III.37.350/2020/7. számú határozata is. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes a jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával az alperes határozatának megváltoztatását, a figyelmeztetés szankció helyett az igazságügyi szakértő kamarai tisztségétől való megfosztását és névjegyzékből való törlésének elrendelését, illetve az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Jogszabálysértésként a Kp. 17. § a) pontja, 46. §-a, 85. §

(1)-

(2)bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(5)bekezdése, az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)bekezdése, XXVIII. cikk

(7)bekezdése és a Szaktv.

1. -
2. §-ai megsértésére hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjait jelölte meg. A felperes elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a törvényszék a kereshetőségi joga hiányát állapította meg. Sérelmezte, hogy az ítélet nem a kereseti kérelme teljes terjedelmére hivatkozással, hanem kizárólag az alperes határozatának megváltoztatása körében hozta meg határozatát és indokolása erre terjedt ki, amely súlyosan jogsértő. Kifejtette, hogy a felperest sérelem érte a Budapest Környéki Törvényszéken indított 27.P.20.692/2016. számú polgári peres eljárásban történt szakértői késedelem okán, mert az igazságügyi szakértő szakvéleménye és eljárása megalapozatlan és szabálytalan volt. Amennyiben új szakértőt rendeltek volna ki, a tisztességes eljáráshoz való jogai érvényesülhettek volna. Egyébként az igazságügyi szakértő a polgári per alperese (Flór Ferenc Kórház) által bejelentett elfogultsági kifogásra tekintettel nem is volt jogosult eljárni. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [7] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VII.Kfv.37.097/2025/5 4
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [10] A fenti befogadási ok elsődleges célja olyan iránymutatás nyújtása az alsóbb fokú bíróságok számára, amely az egységes joggyakorlatot segíti. Ezért e befogadási okhoz kapcsolódóan a Kúria elsődlegesen a felülvizsgálni kért egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja. A felperes a felülvizsgálati kérelmében azonban nem jelölt meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben az alsóbb fokú bíróságok jogértelmezése nem egységes, illetve amellyel összefüggésben a Kúria jogi álláspontjának a kifejtése szükséges. A felperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében azt sérelmezte, hogy elsőfokú bíróság a kereshetőségi jogával kapcsolatban a közvetlen jogi érdekeltségét nem állapította meg. A kereshetőségi jog körében ugyanakkor a bírói gyakorlat egységes és kiforrott, a kereshetőségi jog a közigazgatási jogviszonyban a perindítási jogosultságon (perbeli legitimáción) kívül a felperes jogainak és kötelezettségeinek közvetlen érdekeltségét is feltételezi, amelynek bizonyítása a felperes kötelezettsége (Kfv.IV.38.166/2018/5., Kfv.III.37.398/2021/6.). [11] A felperes nem jelölt meg olyan egymástól eltérő elsőfokú bírói ítéleteket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó, vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Amíg alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az elsőfokon eljáró bíróság(
3. ok)kialakítottak (Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.137/2023/2.). Az adott jogkérdésben kialakult egységes kúriai gyakorlat és széttartó alsóbb fokú bírósági határozatok bemutatása nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolt. A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem tárt fel továbbá olyan körülményeket sem, amelyek az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalnának. Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján nem volt lehetséges. [12] A Kúria a Kp. 118. §
3. a)pont
4. ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló, új típusú ügyekben merül fel, a társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha az az érintett jogalanyok széles körét érinti. A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem fejtette ki, hogy miben látja konkrétan a felülvizsgálati Kúria VII.Kfv.37.097/2025/5 5 kérelem befogadásának indokoltságát, és a Kúria sem talált olyan jogkérdést, amely társadalmi érdeklődésre is számot tartóan felsőbírósági jogértelmezést, illetve a korábbi joggyakorlat újraértékelését indokolná, az e pontra történő általános hivatkozás a befogadást nem alapozza meg (Kfv.V.35.068/2022/2., Kfv.V.35.309/2022/2.). Az sem volt megállapítható, hogy hasonló tárgyú, fegyelmi határozat jogszerűségének vizsgálatával összefüggő perek nagy számban fordulnának elő. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont alapján nem volt lehetőség. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése egyértelműen előírja, hogy a befogadási kérelmet indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. [14] A felperes a felülvizsgálati kérelme érdemi részében hivatkozott ugyan arra, hogy az elsőfokú bíróság a keresetében megjelölt eljárási szabálysértésre az indokolásában nem tért ki, mellyel az indokolási kötelezettségét megsértette, ugyanakkor az

1. ad)alpontban szereplő befogadási okhoz nem rendelt konkrét eljárási szabálysértéseket, és azt sem jelölte meg, hogy az eljárási szabálysértés az ügy érdemére miként hatott ki. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a törvényi kötelezettség ellenére az
2. ad)alponthoz kapcsolódóan indokolást külön nem terjesztett elő, ily módon a törvényi feltételeknek e körben nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság a felperes kereshetőségi joga hiányát állapította meg, ezért további vizsgálatot nem végzett. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felülvizsgálati kérelem befogadását önmagában nem alapozza meg (Kfv.VII.37.807/2023., Kfv.VII.37.007/2024/2.). Miután a felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alponthoz kapcsolódóan nem jelölt meg az alperes, illetve a bíróság eljárásával összefüggésben olyan alapvető eljárási jogsérelmet vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést és ezzel összefüggő indokolást, a Kúria a befogadás feltételeinek vizsgálatát e körben nem tudta elvégezni, a befogadásra pedig ennek hiányában nem kerülhetett sor. [15] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának a feltételei nem állnak fenn, ezért annak befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [16] A felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség, ha a kérelmet előterjesztő a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontokhoz kapcsolódóan indokolást egyáltalán nem terjeszt elő, kizárólag a jogerős ítélet jogértelmezését vitatja. Kúria VII.Kfv.37.097/2025/5 6 Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [18] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. február
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró