Gfv.30223/2021/4 – Kúria

(1)bekezdése a szubjektív keresetindítási határidő kezdő időpontját a perindításra jogosult hitelező, illetve az adós nevében eljáró felszámoló tudomásszerzéséhez kötötte. A felszámoló tudomásszerzése időpontjának e szabály alkalmazásában azt az időpontot kell tekintetni, amikor az érintett szerződés vagy szolgáltatás és az egyéb releváns körülmények megismerése alapján abba a helyzetbe került, hogy a szerződés megtámadhatóságát vagy a szolgáltatás visszakövetelhetőségét felismerhette, a megtámadásra, illetve a visszakövetelésre alapot adó okokról és az igényérvényesítéshez szükséges egyéb tényekről kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett. Az igényérvényesítéshez szükséges tényeket a felszámoló számos esetben magának a szer4ződésnek és esetleges mellékleteinek az áttanulmányozása alapján maradéktalanul - további vizsgálódás nélkül is - megismeri. Más esetekben viszont ehhez az is szükséges, hogy további iratokat szerezzen be, vagy szakértő bevonásával tárja fel az e vonatkozásban releváns egyéb tényeket. A felszámolótól mindegyik esetben elvárható, hogy észszerű időn belül megtegye az igényérvényesítéshez szükséges tények megismerése iránti intézkedéseket (bekérje a szükséges iratokat, szakértőhöz forduljon stb.). Az igényérvényesítés határidő kezdő időpontjában ezért az az időpont minősül, amikor a felszámolónak kellő gondosság mellett eljárva az igényérvényesítéshez szükséges tényekről tudomást kellett szereznie. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.223/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Csőke Andrea előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes jogi képviselője: Dr. Mihályi Katalin Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mihályi Katalin ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes jogi képviselője: Dr. Nyúzó Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nyúzó Péter ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 15.Gf.40.417/2020/6/III. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék: 13.G.40.630/2019/31-I. Kúria VI.Gfv.30.223/2021/4 2 Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, felhívásra 3.500.000 (hárommillióötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A N....... H..... K... kizárólagos tulajdonában állt a felperes és az alperes, mindkettőjük utolsó törvényes képviselője N.... É....vezérigazgató volt. [2] A Fővárosi Törvényszék előtt a felperessel szemben
2. augusztus
3. napján felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet terjesztettek elő. [3] A peres felek
4. január
5. napján adásvételi szerződést kötöttek az alperes tulajdonában álló kábeltelevíziós hálózatra, az adásvétel tárgyának vételárát együttesen 277.543.000 forint + áfa összegben határozták meg, s akként rendelkeztek, hogy a vételár kiegyenlítése beszámítással történik. Az adásvételi szerződést mindkét fél képviseletében N.... É.... írta alá. [4] A bíróság a felperes felszámolását elrendelte, a felszámolás kezdő időpontja
6. március
7. napja volt, a bíróság által kirendelt felszámoló a D........ P...... S..... és V...... K.... [5] A felperes felszámolóbiztosa
8. július
9. napján N....... É....... a N......... D........ Z......-nek értékesített kábeltévé-hálózat értékbecsléséhez számlamellékletet, könyvelési adatokat, használatbavételi engedélyt, az érintett ingatlanok jegyzékét, nyomvonaltervet és műszaki leírást kért. [6] Ezt követően a
10. december
11. napján kelt levelében a felperes A......... P........ I....... igazságügyi mérnökszakértő
12. október
13. napján kelt szakértői véleményére hivatkozva felszólította az alperest, hogy 8 napon belül fizessen meg a részére 277.543.000 forint + áfa összeget. Kúria VI.Gfv.30.223/2021/4 3 A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [7] A felperes
14. február 21-én keresetet terjesztett elő az alperessel szemben. Véglegesen fenntartott keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a peres felek között
15. január
16. napján létrejött adásvételi szerződés a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
17. évi XLIX. törvény (Cstv.)
18. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján érvénytelen. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes a keresetét a tudomásszerzést követő 120 napos határidőn túl terjesztette elő, így a szubjektív határidő elmulasztása miatt a keresetindítással elkésett. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [9] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a peres felek között

1. január
2. napján kelt adásvételi szerződés érvénytelen. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 352.479.610 Ft összegű vételárat, ugyanakkor kötelezte a felperest a kábeltelevíziós gerinc és leágazó hálózat alperes birtokába adására, s megállapította, hogy a teljesítéssel az alperes köteles elől járni. [10] A Cstv.
3. július
4. napjától hatályos
5. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján vizsgálta, hogy a felszámoló a tudomásszerzést követő 120 napon belül nyújtotta-e be a keresetet. Elsőként megállapította, hogy az egyéves objektív határidőn belül történt a kereset benyújtása. A 120 napos szubjektív, elévülési jellegű törvényi határidőt illetően a törvényszék kifejtette, annak van jelentősége, hogy a felperesi felszámoló mikor szerzett tudomást a jogügyletről. Érdemben is megalapozottnak tartotta a keresetet. [11] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. [12] Az ítélet indokolásában elsősorban kiegészítette a tényállást azzal, hogy a felperes felszámolója a támadott szerződésről – a megtámadásra alapot adó okok megismerésére is kiterjedően – legkésőbb

1. augusztus 17-én tudomást szerzett. [13] Megállapította, hogy a szubjektív keresetindítási határidő megtartásának eldöntése szempontjából releváns tényállást az elsőfokú bíróság lényegében helyesen rögzítette, abból azonban – egyrészt, mert a tudomásszerzés időpontját helytelenül határozta meg, másrészt, mert nem a hatályos jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta – téves jogi következtetésre jutott. Kúria VI.Gfv.30.223/2021/4 4 [14] Az alperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra, hogy a jelen per megindítására a 90 napos szubjektív határidő volt irányadó. A felperes felszámolási eljárását
2. augusztus
3. napján kezdeményezték, amikor a Cstv.
4. §

(1)bekezdése úgy rendelkezett, hogy a hitelező – vagy az adós nevében a felszámoló – a tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül támadhatja meg az adósnak a 40. §

(1)bekezdésének a)–c) pontjaiban körülírt szerződéseit, illetőleg jognyilatkozatait. [15] A Cstv.-nek a 2017. évi XLIX. törvény (Mód.tv.) alapján beiktatott 83/R. §

(1)bekezdése szerint a Cstv.-nek a Mód. tv. által megállapított rendelkezéseit – a

(2)-

(3)bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint a

(4)és

(5)bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Mód. tv. hatálybalépésekor (azaz 2017. július 1. napján) folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell:

1. a)a Mód. tv. hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre;
2. b)a Mód. tv. hatálybalépését követően keletkezett tényekre és megkezdett intézkedésekre,
3. c)a felszámolási eljárásokban a Mód. tv. hatálybalépését követően megkezdett vagyonértékesítésre. [16] A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (Jat.) 15. §

(2)bekezdése kimondja, hogy a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt

1. a)keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
2. b)megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. [17] Egy szerződésnek a felszámolás során, a Cstv. 40. §-ában írt anyagi jogi tényállások valamelyike alapján az adós nevében történő, felszámoló általi keresetindítás formájában megvalósuló megtámadása nem a felszámolási eljárás keretében végrehajtott eljárási cselekmény, hanem ahhoz képest különálló – peres – eljárást megindító aktussal végrehajtható megtámadási jognyilatkozat, így nem vonatkoztathatók rá a Cstv. 83/R. §

(1)bekezdésének

1. a)pontjában foglaltak [értelemszerűen annak
2. c)pontja sem]. [18] A perben irányadó megtámadási határidőt a keresettel megtámadott szerződés megkötésének időpontja határozza meg, ami 2017. január 5. napja, vagyis a Mód. tv. hatálybalépését megelőzően keletkezett tény volt. Ezáltal a perbeli szerződés Cstv. 40. §

(1)bekezdése alapján történő megtámadására a Cstv. 83/R.

(1)bekezdésének b) pontja, és ezzel összhangban a Jat. 15. §

(2)bekezdésének a) pontja szerint a Cstv.

1. július
2. napját megelőzően hatályos szabályozása értelmében, a tudomásszerzéstől számítva 90 nap állt rendelkezésre. [19] Az elsőfokú bíróság tévedett tehát, amikor 120 napos szubjektív keresetindítási (megtámadási) határidőt vett alapul. [20] Az elsőfokú bíróság a Cstv. jelen eljárásban irányadó,
3. június
4. napjáig hatályos
5. §

(1)bekezdésében említett „tudomásszerzés” időpontját helytelenül fűzte

1. október
2. napjához. A felszámoló ugyanis a feleknek az iratokhoz csatolt e-mail váltása szerint – amint ezt az elsőfokú bíróság is leszögezte –
3. augusztus
4. napján biztosan rendelkezett a perbeli szerződéssel teljes, a mellékleteit is magában foglaló terjedelemben. Kúria VI.Gfv.30.223/2021/4 5 [21] Magából a szerződésből első olvasásra, minden további külön vizsgálódás nélkül, nyomban kitűnt, hogy a szerződést mindkét fél képviseletében ugyanaz a személy írta alá, továbbá a vételár kiegyenlítését kompenzálással rendezték. Az pedig, hogy a szerződésben kikötött vételár összege egy csaknem tíz évvel korábbi –
5. március 29-én készült – vagyonértékelésben meghatározott értékkel volt azonos, önmagában alkalmas volt arra, hogy kérdést vessen fel a hálózat értékével kapcsolatban. Ennek megfelelően a felszámolónál (a felszámolóbiztosban)
6. július 10-én fel is merült már a hálózat felértékeltetésének gondolata, hiszen – az ítélőtábla által kiegészített tényállás szerint – ekkor nevesítetten, pontosan ehhez kért anyagokat N...... É.... Nem volt tehát a szerződés megtámadásának alapos fontolóra vételéhez olyan döntő jelentőségű, további, ismeretlen tényező, amelynek a felszámoló
7. augusztus
8. napján ne lett volna tudatában. Ettől az időponttól számítva állt a rendelkezésére 90 nap arra, hogy a keresetindítást körültekintően mérlegelje, s amennyiben szükséges, tudakozódjék, értékbecslést készíttessen, a keresetindítási határidő rendeltetését kihasználva. [22] Ezt a felfogást tükrözi a Kúriának a BH
10. számon megjelent jogeset kapcsán elfoglalt álláspontja is, amely szerint egyetértett azzal, hogy a megtámadhatóságról való tudomásszerzés a szerződés tartalmának megismeréséhez kötött. A BH
12. szám alatt közzétett ügyben a Kúria pedig csak egy, az átlagostól lényegesen eltérő esetben nem találta elvárhatónak a felszámolótól, hogy az adott szerződésre vonatkozó információkat és a megtámadáshoz, illetve a visszaköveteléshez szükséges adatokat más forrásból beszerezze, feldolgozza és értékelje úgy, hogy ennek eredményeként abba a helyzetbe kerüljön, hogy a szerződés birtokában nyomban megalapozottan döntsön a perindításról. Ez esetben ugyanis az adós (speciális) szerződésállománya a szokásos mértéket kiemelkedően meghaladó, extrém volumenű volt. [23] A jelen ügyben a szerződés tartalmáról bizonyosan
13. augusztus
14. napjában megállapítható tudomásszerzéstől a keresetlevél
15. február 21-i benyújtásáig a 90 napos szubjektív keresetindítási határidő eltelt. (Ettől az időponttól számítva egyébként az elsőfokú bíróság által alapul vett 120 nap is lejárt volna a keresetlevél benyújtása előtt.) A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelme [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [25] Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Cstv.
16. §

(1)bekezdésében meghatározott szubjektív határidőre vonatkozó rendelkezést, és az ítélőtábla tévesen alkalmazta a BH2017.

1. és BH2018.
2. számú határozatban kifejtett jogi elveket is. E két határozatból következően nem elegendő a szerződés tartalmának ismerete, hanem az egyéb releváns körülményeket is meg kell ismerni a szerződés megtámadhatóságának felismeréséhez. [26] Továbbra is állította, hogy a szerződés megtámadhatóságáról az értékbecslési szakvélemény kézhezvételekor –
3. október 24-én értesült. A bírói gyakorlat a Kúria VI.Gfv.30.223/2021/4 6 megtámadhatóság kellő gondosság melletti felismeréséhez köti a tudomásszerzés időpontját. A felszámoló csak akkor tudta megindítani a pert, amikor tudomást szerzett a vagyontárgy forgalmi értékéről, mely vagyoncsökkenésre alapított kereseti igény esetében a megtámadhatóság felismerésének nyilvánvaló előfeltétele. [27] Álláspontja szerint jelen perben is az átlagostól eltérő esetet kell vizsgálni, melynek oka a szerződés tárgyának speciális volta. A vagyoni érték megállapítása – különösen az adott esetben – egyértelműen szakkérdés volt, amiben a felszámoló nem volt kompetens. [28] A felszámolónak a hitelezői érdekeket törvényi kötelezettsége védeni, ezért a szerződés megtámadhatóságának felismeréséhez szükséges volt tudnia, milyen értéket képvisel az adott vagyontárgy, várható-e belőle megtérülés. Csak e speciális területen szakmailag jártas szakértő bevonásával megválaszolható szakkérdés eldöntése után válaszolható meg felelősen, hogy a felszámoló költséges pert indítson-e. [29] Rámutatott, hogy a beszámítással teljesítés csupán gyanút ébreszt, amíg nem tisztázott a vagyontárgy értéke, nem beszélhetünk a megtámadhatóság felismeréséről. [30] Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a keresetindítási határidő 120 nap volt. A Cstv. 83/R. § értelmében
4. július 1-je előtt indult felszámolási eljáráshoz kapcsolódó
5. § szerinti megtámadási perben is alkalmazható a Mód.tv-nyel megállapított
6. §

(1)bekezdés szerint a 120 napos szubjektív perindítási határidő, amennyiben

1. július 1-je után állt be a perindításra jogosult tudomásszerzése (a
2. július 1-je után bekövetkezett tény a tudomásszerzés). [31] Miután a felperes tudomásszerzése
3. július 1-je után következett be, és a felszámolási eljárás
4. július 1-jén folyamatban volt, a módosított törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz 120 napos határidőt. Hivatkozott arra, hogy a Szegedi Ítélőtábla Gf.30191/2018/
5. számú határozatában is így értelmezte, a 120 napos határidőt vette figyelembe egy
6. július 9-én kezdeményezett felszámolási eljárás során benyújtott keresetnél. [32] Az ügy érdemében is kifejtette álláspontját. [33] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Bejelentette, hogy időközben az alperes is felszámolás alá került
7. április 21-én, a felperes hitelezői igényt nem jelentett be (
8. július 12-ig). Vagyontárgy hiányában az alperes felszámolója egyszerűsített felszámolásra tett indítványt. Perköltségre nem tartott igényt. A Kúria döntése és jogi indokai [34] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a polgári perrendtartásról szóló
9. évi CXXX. törvény (Pp.)
10. §

(1)bekezdése szerint. Kúria VI.Gfv.30.223/2021/4 7 [35] A Cstv. korábban hatályban volt, de a jelen ügyben irányadó 40. §

(1)bekezdése a szubjektív keresetindítási határidő kezdő időpontját a perindításra jogosult hitelező, illetve az adós nevében eljáró felszámoló tudomásszerzéséhez kötötte. [36] A felszámoló tudomásszerzése időpontjának e szabály alkalmazásában azt az időpontot kell tekinteni, amikor az érintett szerződés vagy szolgáltatás és az egyéb releváns körülmények megismerése alapján abba a helyzetbe került, hogy a szerződés megtámadhatóságát vagy a szolgáltatás visszakövetelhetőségét felismerhette, a megtámadásra, illetve a visszakövetelésre alapot adó okokról és az igényérvényesítéshez szükséges egyéb tényekről kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett [Kúria Gfv.VII.30.103/

1. (BH
2. 65.), Gfv.VII.30.532/
3. (BH
4. 21.)]. [37] Az igényérvényesítéshez szükséges tényeket a felszámoló számos esetben magának a szerződésnek és esetleges mellékleteinek az áttanulmányozása alapján maradéktalanul – további vizsgálódás nélkül is – megismeri. Más esetekben viszont ehhez az is szükséges, hogy további iratokat szerezzen be, vagy szakértő bevonásával tárja fel az e vonatkozásban releváns egyéb tényeket. A felszámolótól mindegyik esetben elvárható, hogy észszerű időn belül megtegye az igényérvényesítéshez szükséges tények megismerése iránti intézkedéseket (bekérje a szükséges iratokat, szakértőhöz forduljon stb.). Az igényérvényesítési határidő kezdő időpontjának ezért – amint arra a Kúria az említett határozataiban is rámutatott – az az időpont minősül, amikor a felszámolónak kellő gondosság mellett eljárva az igényérvényesítéshez szükséges tényekről tudomást kellett szereznie. [38] A perbeli esetben a felperes már
5. július 10-én különféle iratokat (számlamellékletet, könyvelési adatokat, használatbavételi engedélyt, az érintett ingatlanok jegyzékét, nyomvonaltervet és műszaki leírást) kért be a vezérigazgatótól a
6. január 5-én kelt adásvételi szerződéssel értékesített kábeltévé-hálózat értékbecsléséhez. Ez azt jelenti, hogy – noha az kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy maga a szerződés már ekkor a birtokában volt – az adásvételi szerződésről ebben az időpontban már bizonyosan tudott, és kétségei voltak a szerződés tárgyát képező szolgáltatások értékarányosságát illetően is. Elvárható volt ezért tőle, hogy az iratok átvételét követően a szakértői értékbecslést is késlekedés nélkül elkészíttesse. Így a jogerős ítéletben megjelölt
7. augusztus 17-ig, amikor már az adásvételi szerződés és mellékletei is igazolhatóan a birtokában voltak, ha kellő gondossággal jár el, az igényérvényesítéshez szükséges tényekről maradéktalanul tudomást szerezhetett, illetve tudomást kellett szereznie. [39] A másodfokú bíróság mindezekre figyelemmel jogszabálysértés nélkül határozta meg a szubjektív igényérvényesítési határidő kezdő időpontját
8. augusztus
9. napjában. Döntése érdemét tekintve maradéktalanul összhangban áll a Kúriának a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, az előzőekben is említett eseti döntéseiben megfogalmazott jogértelmezéssel is. [40] Miután pedig a keresetlevél benyújtására csak
10. február 21-én került sor, a felperes keresetindítása – arra akár a 90 napos, akár a 120 napos szubjektív határidő volt irányadó – elkésett. Kúria VI.Gfv.30.223/2021/4 8 [41] Mindezekből következően a Kúriának abban a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott további kérdésben, hogy a perbeli esetben a 90 vagy a 120 napos határidőt kellett-e figyelembe venni, nem kellett állást foglalnia. [42] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
11. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [43] A pernyertes alperes felülvizsgálati eljárási költsége megtérítését nem kérte, ezért arról a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [44] A Pp. 101. §

(1)bekezdése és 102. §

(1)bekezdése, valamint az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (Itv.)
2. §

(1)bekezdése szerint a felperes köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. [45] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Budapest,

1. március
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró