Mf.31092/2021/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkavállaló elmulasztotta a munkaköri kötelezettségébe tartozó gépjármű adminisztrációját, mely enyhe fokú gondatlanságnak minősül. Ennek következtében négy havi távolléti díjának megfelelő kár megtérítésére köteles. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.092/2021/

1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság dr. Szokolay Fanny ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt felperes. (felperes címe) felperesnek, a dr. Tóth Béla Zoltán ügyvéd (jogi képviselő címe.) által képviselt Alperes1 (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránti perében a Fővárosi Törvényszék 9.M.70.318/2020/
2. számú ítélete ellen az alperes
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. A perben felmerült fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [1] Az alperes
4. január
5. napjától állt munkaviszonyban a felperessel szállítmányozási vezető munkakörben, havi távolléti díja 556.391 forint, a munkavégzési helye városon volt. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.092/2021/4-II 2 [2] A felperes fő tevékenységi köre építőipari gépek bérbeadása, értékesítése, valamint szállítmányozás. Az alperes szállítmányozási vezető munkakörben a szállítmányozással kapcsolatos logisztikai feladatok megszervezését, irányítását, a gépjárművezetők napi munkájának koordinálását, a gépjárművezetőkkel történő kapcsolattartást végezte. Munkaköri feladatai közé tartozott továbbá a gépjárművekhez kapcsolódó behajtási engedélyek nyilvántartása az EKÁER (az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző) rendszer és a HU-GO (elektronikus útdíj beszedési) rendszerrel kapcsolatos teljeskörű ügyintézés. Az alperes helyettese helyettes volt. [3] A felperes az általa használt gépjárművekre vonatkozó útdíjfizetési kötelezettségét fedélzeti eszközzel történő bevallás útján teljesítette. Az elektronikus útdíjfizetési rendszer a regisztrált felhasználó folyószámláját automatikusan megterhelte az útdíj összegével, majd erről a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. utólag számlát állított ki. A felperes valamennyi gépjárműve egy folyószámlához volt hozzárendelve. [4] A HU-GO rendszerrel kapcsolatban az alperes feladatát képezte, hogy rendszeresen figyelemmel kísérje a felperes folyószámlájának egyenlegét, ezen fedezeti összeg csökkenése esetén intézkedjen annak feltöltéséről. A HU-GO rendszerben kapcsolattartóként is az alperes volt megjelölve, felhasználó névvel és jelszóval ő rendelkezett. [5] A felperes
6. augusztusában vásárolta meg a rendszám forgalmi rendszámú tehergépjárművet, melynek megrendelési és kiválasztási folyamatában az alperes is részt vett. [6] A cég munkatársai
7. augusztusában telepítették a fedélzeti eszközt a felperes által újonnan beszerzett gépjárműben. irodavezető felperesi munkavállaló (irodavezető), a munkalapot azonnal átadta az alperes részére azzal az utasítással, hogy a gépjármű regisztrációját a HU-GO rendszerben végezze el. [7] Az alperes a gépjármű regisztrációját a HU-GO rendszerben elmulasztotta, és erről munkáltatóját nem tájékoztatta. [8] A felperes által megvásárolt gépjármű
8. szeptember
9. napjától részt vett a közúti forgalomban, melyre az alperes is szervezett fuvart. [9] A felek közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyt
10. szeptember
11. napján. A megállapodás rögzítette, hogy a munkavállaló átadja munkaköri feladatait, külön köteles kitérni a döntést igénylő kérdésekre, külön kiemelve az azonnali döntést igénylő ügyeket, valamint köteles a munkáltató kérésére egyéb, a munkaköri Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.092/2021/4-II 3 feladataiba tartozó kérdésekről részletesen számot adni. A felek a közös megegyezést nem támadták meg. [10] A felperes részére jogosulatlan úthasználat miatt a rendszám forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában a
12. szeptember
13. -
14. szeptember 21-e közötti időszakban 2.135.000 forint közigazgatási bírság érkezett. A felperes
15. szeptember
16. napján regisztrálta a gépjárművet a HU-GO rendszerben. [11] A felperes az alperes részére
17. október
18. napján fizetési felszólítást küldött, melyet azonban az alperes nem teljesített. Keresetlevél, ellenkérelem [12] A felperes az alperessel szemben
19. december
20. napján terjesztett elő keresetet, melyben elsődlegesen kérte a kötelezését 1.888.930 forint, másodlagosan gondatlan károkozás megállapítása esetén 834.567 forint megfizetésére. A felperes kamat és perköltség iránti igényt is előterjesztett. [13] A felperes a keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes szállítmányozási vezető munkakörben állt munkaviszonyban a felperesnél. Munkaköri kötelezettségei közé tartozott a HU-GO rendszerrel kapcsolatos teljeskörű ügyintézés. Az alperes teljes mértékben tisztában volt azzal a körülménnyel, hogy felperes új gépjárművet szerzett be, annak beüzemelésében aktívan részt vett. Tudatában volt annak is, hogy a fedélzeti rendszer beszerelésére
21. augusztus
22. napján fog sor kerülni és az irodavezető külön felhívta a figyelmét a HU-GO rendszerben történő adminisztrációra. Alperes ennek ellenére az adminisztrációt, illetve gépjármű regisztrációját nem végezte el. [14] A felperes álláspontja szerint az alperes a munkaviszonyból eredő kötelezettségét súlyosan gondatlanul megszegte, amikor a gépjármű HU-GO rendszerben történő regisztrációját nem végezte el, és erről nem is tájékoztatta a munkáltatóját. [15] Előadta, hogy a fedélzeti eszköz beszerelése
23. augusztus 29-én történt meg, az alperesnek tehát három napja volt arra, hogy a gépjármű regisztrációját elvégezze, melynek elmaradásáról tájékoztatnia kellett volna akár a beosztottját, akár az irodavezetőt. [16] A kárenyhítési kötelezettségével összefüggésben utalt arra, hogy az üzembentartó három ok esetén élhet a kimentési lehetőséggel, melyek azonban nem álltak fenn a jelen esetben. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.092/2021/4-II 4 [17] Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes nem élt az egyes közigazgatási határozatok elleni jogorvoslattal, illetőleg kimentéssel. Véleménye szerint a felperes vétkesen közrehatott a kár keletkezésében, valamint kárenyhítési kötelezettségének sem tett eleget. [18] Előadta, hogy hatalmas erőfeszítéssel végezte a napi munkáját, a szállítmányozási vonalon egyetlen asszisztenssel, helyettessel dolgozott. Arra hivatkozott, hogy sokfelé kellett figyelnie, jellemzően a pénteki és hétfői napok voltak a legzsúfoltabbak a szállítmányozás szervezésében. [19] Hivatkozott arra is, hogy a HU-GO rendszerben soha egyetlen egyszer sem regisztrált másik cégnél sem, ez egy teljesen új feladat lett volna. [20] Előadta, hogy az utolsó ténylegesen munkában töltött napja
24. augusztus 31e, péntek volt. Ezután egy hétig szabadságát töltötte, minden munkahelyi kapcsolattól és információtól elvágva az erdőben. A céges laptopját az irodai asztalon hagyta, de a közvetlen munkatársai ismerték a jelszavát, és az új kamion regisztrációjához szükséges űrlapot is otthagyta. [21] Hivatkozott arra, hogy ténylegesen a munkakör átadás-átvételi eljárás nem zajlott le, mivel a felperesi ügyvezető minősíthetetlen hangnemben viselkedett vele, majd 20 perc múlva el kellett hagynia a cég területét a munkaviszony megszüntetésének napján. Álláspontja szerint a felperes saját magatartásának köszönheti azt, hogy meghiúsult a tételes átadás-átvétel, neki pedig ezt követően már nem állt módjában intézkedni az ügyben, mivel a munkaviszonya megszűnt. Az elsőfokú bíróság ítélete [22] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 834.567 forintot kártérítés jogcímén, ezen összeg után kamatot, a keresetet ezt meghaladóan elutasította. [23] A bíróság megállapította, hogy az alperes személyes meghallgatásakor nem vitatta, hogy munkaköri kötelezettsége volt, hogy a HU-GO rendszerrel kapcsolatos feladatokat ellássa. A HU-GO útdíjrendszerhez csupán egy felhasználónévvel lehetett regisztrálni, amelyhez az alperesnek volt felhasználó neve, és jelszava. Az alperes Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.092/2021/4-II 5 helyettesítését helyettes végezte el amikor szabadságon volt, és ő vette át a feladatkörét. Az alperes a személyes meghallgatása során nem vitatta, hogy az új gépjármű vásárlásáról tudott, azonban arra hivatkozott, hogy nem volt előírás, hogy ezzel kapcsolatban mit kell tennie. Elismerte, hogy tudott arról, hogy el kell végeznie a gépjármű regisztrációját, de az nem történt meg annak ellenére, hogy irodavezető erre külön is figyelmeztette. [24] Hivatkozott arra, hogy az utolsó munkanapján megpróbált bejelentkezni a HUGO rendszerbe, de az kétszer kidobta, majd egyszerűen lefagyott. Ugyanakkor előadta azt is, hogy nem jelezte senkinek, hogy regisztrálnia kellett volna az új gépjárművet, egyszerűen megfeledkezett arról. [25] A bíróság által meghallgatott helyettes tanú elmondta, hogy az alperes semmilyen információt nem adott neki a regisztrációval kapcsolatban, annak ellenére, hogy szervezett az adott gépjárműre vonatkozóan szállítást. [26] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a gépjármű regisztrációjának elmulasztását, illetve annak elmaradásáról a helyettesének, vagy bármely munkavállalónak, ügyvezetőnek történő tájékoztatás elmaradását enyhe fokú gondatlanságnak ítélte meg. [27] A bíróság nem fogadta el az alperes azon hivatkozását, hogy az irodán dolgozók tudtak arról, hogy nem sikerült bejelentkeznie a rendszerbe, mert ezen körülmény az alperes vétkességét nem érintette. [28] A bíróság kiemelte, hogy az alperes szállítmányozási vezető munkakörben dolgozott a felperesnél, amelynek következtében tisztában volt azzal, ha egy gépjármű vonatkozásában az úthasználati díjat nem fizeti meg, akkor annak következményeként bírsággal kell számolnia. [29] A bíróság tényként rögzítette, hogy a felperes munkavállalója az alperes részére a regisztrációhoz szükséges munkalapot már az utolsó munkanapot megelőzően átadta, így nem az utolsó napon kellett elvégezni a regisztrációt. [30] A bíróság nem találta megalapozottnak az alperes hivatkozását, miszerint az átadás-átvételkor a felperes nem biztosított elegendő időt az alperes részére, hogy az elmaradt regisztrációt jelezze, figyelemmel arra, hogy erre vonatkozó bizonyítási indítványt a bíróság figyelmeztetése ellenére nem jelölt meg. A becsatolt közös megegyezésre vonatkozó megállapodásból pedig azt lehetett megállapítani, hogy az alperes kötelezettsége lett volna írásban, meghatározott formában a folyamatban lévő feladatokat átadni a megállapodásban rögzítettek szerint, melynek nem vitatottan nem tett eleget. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.092/2021/4-II 6 [31] A bíróság álláspontja szerint az alperes azon hivatkozása sem foghatott helyt, hogy a felperes ügyvezetője aznap közölte vele, hogy meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, hiszen a becsatolt e-mail levelezésből megállapítható volt, hogy a munkavállaló előzetesen elfogadta a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését még
25. szeptember
26. napját megelőzően. [32] A bíróság egyetértett a felperes kárenyhítés körében tett előadásával, miszerint a jogszabályban meghatározott egyik feltétel sem állt fenn, amely alapján élhetett volna a kimentési lehetőséggel. [33] A fentiek alapján a bíróság az alperest másfélhavi távolléti díjnak megfelelő összegű kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [34] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását kérte. [35] Előadta, hogy az az ítéleti megállapítás, mely szerint a munkavállaló magatartása vétkes volt, sértette a munkajogi alapelveket, mivel a munkáltató okozta azt a helyzetet, amely a munkaviszony megszüntetését követően a felperest érte. Hivatkozott arra, hogy a felperes hetekig nem szólt és semmit sem tett az ellen, hogy az alperes által korábban végzett munkafeladatokat a továbbiakban ki végezze el. A regisztráció a helyettesnek, illetve az alperesi munkakört betöltő munkavállalónak is a munkakörét képezte. [36] Hivatkozott továbbá a munkaviszony megszüntetésekor tanúsított helytelen a munkáltatói magatartásra. A felperesi ügyvezetőnek egyszerűen „elborult az agya” és szó szerint „kivágta” a munkavállalót az irodából. [37] Álláspontja szerint nem az utolsó nap előtti eseményekből kell kiindulni, hanem az utolsó munkanap során, a felek által megtett magatartást kell elsődlegesen értékelni. Előadta, hogy ezen a napon az alperessel nem állt szóba senki, nem volt nála „sétáló cédula”, nem köszönt el tőle senki, valamint a munkakör átadás-átvétele sem történt meg. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.092/2021/4-II 7 [38] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes tényállása és jogi indokai alapján. [39] Előadta, hogy az alperes munkaviszonya megszüntetését követően feladatait átmenetileg az alperes helyettese, helyettes vette át, majd ezt követően egy új munkavállaló is felvételre került. Hivatkozott arra, hogy az alperes munkaviszonyának fennállása alatt az ő kötelezettsége volt az új gépjármű regisztrálása, melyet elmulasztott. Az alperes a regisztráció elmaradása ellenére szervezett fuvart a gépjárműre, anélkül, hogy ezen mulasztásáról bárkit tájékoztatott volna. [40] Az alperes vezető beosztású, tapasztalt munkavállaló volt, munkaköri feladatainak ellenőrzését napi szinten senki nem végezte el, és ez nem is lett volna életszerű. Az alperestől minimálisan elvárható lett volna, hogy a regisztráció elmaradása esetén egyrészt az adott gépjárműre ne szervezzen úgy fuvart, hogy annak nincs érvényes útdíj regisztrációja, másrészt, hogy erről a szabadsága előtt értesítse akár a helyettesét, akár a közvetlen felettesét. [41] A felperes hivatkozott arra, hogy a munkaviszony megszüntetése nem volt a per tárgya, így az ebben a körben előadott fellebbezési előadások irrelevánsak. [42] Előadta továbbá, hogy az alperes a gépjármű regisztrációját 2018.augusztus
27. között bármely munkanapon elvégezhette volna, melyet azonban elmulasztott. Az alperest semmi nem akadályozta meg abban, hogy
28. augusztus
29. napjától a munkaviszony megszüntetéséig eltelt több mint másfél hét alatt, bármilyen módon jelezze a felperes vagy helyettese részére az elmulasztott regisztrációt. Az alperes feladatát képezte, nem vitatottan a gépjármű regisztrálása, melynek nem tett eleget, és ennek „elfelejtését” ő maga is elismerte. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [43] A fellebbezés nem alapos. [44] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, ezért azt a Polgári perrendtartásról szóló
30. évi CXXX. törvény (Pp.) 383.§