A határozat elvi tartalma: Ha a fél nem igazolja eltérő joggyakorlat fennállását, vagy nem ad elő olyan körülményt, amelyre figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat ne lenne fenntartható, illetve nem igazolja, hogy a felvetett jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat, valamint a fél által megfogalmazott jogkérdés társadalmi jelentősége nem számottevő, a felülvizsgálat nem engedélyezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.20.560/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró Dr. Pataki Árpád bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: dr. Rózsa Péter ügyvéd (cím1) Az alperes: név1 (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Ónodi Csaba István (cím2) Az ügy tárgya: Sérelemdíj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.457/2024/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: város1i Törvényszék 20.P.20.012/2023/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kúria IV.Pfv.20.560/2025/4 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt keresetet terjesztett elő a név2 Megyei Bíróság ellen a városi Városi Bíróság P.24.503/
- számú ügye miatt (a továbbiakban: alapügy). A név1 a P.22.230/2015/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes
- november 18-án meghozott Pf.I.21.053/2016/
- számú ítéletével a per fő tárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítéletet a felperes jogi képviselője
- november 28-án vette át. A Kúria a Pfv.IV.21.009/2017/
- számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. [2] A felperes a jogerős ítélettel szemben
- május
- napján perújítási kérelmet terjesztett elő. A megismételt eljárásban a név1 a P.20.330/2019/
- számú végzésével a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasította. A város1i Ítélőtábla a Pkf.II.20.256/2019/
- számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. A kereset és az ellenkérelem [3] A felperes
- november 9-én előterjesztett fizetési meghagyásban, majd a perré alakulás folytán a keresetben 300.000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A kereset jogalapjaként a polgári perrendtartástól szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §
(3)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-át, 6:
- §
(1)bekezdését, 6:549. §
(1)bekezdését, másodlagosan a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(1)bekezdését, 349. §
(1)és
(3)bekezdését a jelölte meg. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes követelése elévült, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:23. §
(1)bekezdése alapján már nem érvényesíthető. A felperes a sérelemdíj iránti igényét bírósági úton legkésőbb
- november
- napjáig, azaz
- november
- napjától számított 5 éven belül érvényesíthette volna, a jogerős ítélet kézbesítésének későbbi időpontja legfeljebb az elévülés nyugvására adott volna okot, erre azonban a felperes nem hivatkozott. A másodfokú bíróság a perújítási ügy kapcsán indokolásában kifejtette, hogy ugyan az alkalmazandó jogszabályhelyek helyesen kerültek megjelölésre a vagyoni kártérítési igény tekintetében, azonban sérelemdíj ezen szabályok alapján nem igényelhető alappal. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, melyből helytálló következtetéseket levonva utasította el a felperes kereseteit és az érdemi döntés indokaival a másodfokú bíróság egyetértett. Kúria IV.Pfv.20.560/2025/4 3 A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsővagy a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte a jogerős ítélet perköltség fizetésére kötelező rendelkezésének hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását a perköltség fizetésére kötelezésének mellőzését, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Kérte a jogerős ítélet 9.233 forint közjegyzői díj fizetésére kötelező rendelkezésének hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az alperest illeték megfizetésére kötelező ítélet meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Továbbá kérte a felülvizsgálati eljárási költségének a megtérítését. [8] Megsértett jogszabályként a régi Pp.
- §-át,
- §
(1)és
(3)bekezdését, 95. §
(1)bekezdését, 132. §
(1)bekezdését, 3. §
(3)és
(6)bekezdését, 228. §
(1)bekezdését, 219. §
(1)bekezdés a) pontját, 256/A. §
(1)bekezdését, 73/A.
(1)bekezdés bb) pontját, 95. §
(2)bekezdését, 124. §
(1)-
(4)bekezdését, 163. §
(1)bekezdését, 130. §
(1)bekezdés
- d)pontját, 157. §
- a)pontját, 252. §
(4)bekezdését, 21. §
(1)-
(3)bekezdését, a régi Ptk. Ptk. 339. §
(1)bekezdését, 349. §
(1)és
(3)bekezdését, a Pp. 279. §
(1)bekezdését, 346. §
(4)-
(5)bekezdését, 233. §
(1)bekezdését, 115. §
(1)bekezdését, 183. §
(1)bekezdését, 237. §
(2)-
(5)bekezdését, 230. §
(1)bekezdését, 342. §
(3)bekezdését, 265. §
(1)bekezdését, 266. §
(2)és
(4)bekezdését, 191. §
(4)bekezdését, 202. §
(1)bekezdését, 110. §
(3)bekezdését, 369. §
(4)bekezdését, 370. §
(4)bekezdését, 381. §-át, 383, §
(2)bekezdését, 369. §
(4)bekezdését, 220. §
(1)bekezdés d) pontját,
- §-át,
- §
(2)-
(3)bekezdését, 83. §
(1)és
(5)bekezdését, 86. §
(2)bekezdését, a Ptk. 6:
- §-át; 6:
- §-át, 6:
- §-át, 6:
- §
(1)bekezdését, 6:549. §
(1)bekezdését, 6:22. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdését, 6:23. §
(4)bekezdését jelölte meg. A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény I. cikk
(1)-
(3)bekezdését, XXVIII. cikk
(1)bekezdését, 25. cikk
(1)bekezdését,
- cikkét. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [9] A felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdés
- a)pontjának második és
- b)pontjának első fordulatára alapította. [10] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem indokai az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, hogy a bíróság a régi Pp. 2. §
(1)bekezdésben foglalt a per tisztességes lefolytatásához való jog megsértésére alapított igényérvényesítése elévülési idejének kezdetét az alapügy jogerős ítéletének meghozatala napjában határozta meg, holott a jogerős ítéletet az alperes tárgyaláson kívül hozta meg. A régi Pp. 2. §
(1)és
(3)bekezdése alapján folyamatban volt eljárásban az elévülés kezdő napjaként azt a dátumot kell figyelembe venni, amikor az alapügyben a jogerős ítéletet kézbesítették a fél részére. E jogkérdésben a Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást. Az a jogkérdés, hogy a per tisztességes lefolytatásához való jog sérelmére alapított igényérvényesítés elévülése kezdő napjának a jogerős ítélet kézbesítésének napját kell-e Kúria IV.Pfv.20.560/2025/4 4 tekinteni, nagy számú ügyben fordul elő, a jogalanyok széles körét érinti. Az alapügyben a jogerős ítéletet a jogi képviselője részére a régi Pp. 219. §
(1)bekezdés a) pontja alapján
- november
- napján kézbesítették, ettől a naptól kell számítani az eljárással kapcsolatban kért igényérvényesítés elévülési idejét, hiszen a jogerős ítélet kézbesítése előtt nem volt ismert számára a másodfokú bíróság ítélete. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló
- évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Pevtv.)
- §
(6)bekezdése is, amely szerint a jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban a fél az igényérvényesítésre irányuló nemperes eljárást a bírósági eljárást befejező jogerős határozat kézhezvételétől számított négy hónapos jogvesztő határidőn belül indíthatja meg. Ebből következően a régi Pp. 2. §
(1)bekezdésében foglalt a per tisztességes lefolytatásához való jog megsértése esetén a 2. §
(3)bekezdése alapján kért igény érvényesítés 5 éves határidejét is a jogerős ítélet kézhezvételétől kell számítani. A jogerős ítéletben fogalt jogértelmezés, a már kialakult bírói gyakorlat követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria elöljáróban kiemeli, hogy a Pp. 408. §
(2)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja értelmében vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. [12] Jelen perben a felperes sérelemdíj iránti igénye pénzösszegben kifejezhető, ezért a per vagyonjogi pernek minősül. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntését és annak indokait mindenben osztotta, ezért a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztése nem volt mellőzhető. A felperes e kötelezettségének eleget tett. [13] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alaptalan a következők szerint. [14] A felperes a felülvizsgálat engedélyezését a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulatára alapítottan kérte. [15] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [16] A Kúria számos határozata által megerősített (többek között: Kúria Pfv.III.30.129/2024/2., Pfv.IV.21.149/2024/2.) 1/2021. PK vélemény 2. pontja értelmében a Kúria a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulata alapján a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása – mint a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont második fordulatában szabályozott engedélyezési ok – tekintetében ezért azt kell bemutatni, hogy a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a már kialakult és egységes bírói gyakorlat követése mely körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kúria Pfv.V.20.396/2023/2., Pfv.II.20.782/2022/3., Pfv.II.20.838/2022/3). [17] Jelen ügyben a felperes nem adott elő olyan körülményt, amelynek következtében a bírói gyakorlat követése – a körülmények változására tekintettel – nem támogatható, nem lenne fenntartható és emiatt szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése, ezért a Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében nem találta a jogerős ítélet felülvizsgálatát szükségesnek. Ezért megállapította, hogy a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulatában meghatározott engedélyezési ok nem áll fenn. Kúria IV.Pfv.20.560/2025/4 5 [18] A felperes a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pont első fordulata alapján is indokoltnak tartotta a felülvizsgálat engedélyezését. [19] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pont első fordulata szerint a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya miatt indokolt. Többek között a Kúria Pfv.IV.20.530/2023/
- számú precedens határozatával megerősített 1/
- PK vélemény
- pontja értelmében ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy egy joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. Ezekben az esetekben azonban az is szükséges a felülvizsgálat engedélyezéséhez, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ilyen ok lehet például az új típusú ügyek nagy száma. Ha a felek olyan jogkérdés értelmezését kérik a Kúriától, amely bár új, de a jogegységet (jogbiztonságot) a jogkérdés megválaszolása annak csekély jelentősége vagy kisszámú gyakorlati előfordulása folytán nem érinti, a felülvizsgálatot nem indokolt engedélyezni. [20] A fentiekkel szemben a felperes saját jelentős érdeksérelmére történő hivatkozása az elvi iránymutatás érdekében a felülvizsgálat engedélyezését nem indokolják. A felperes érvelése nem mutat túl az egyedi ügy keretein, nem alkalmas a felvetett jogkérdés különleges súlyának igazolására. Nem állapítható meg az sem, hogy az állított elvi jelentőségű jogkérdés nagyszámban előforduló, új típusú ügyben merült volna fel, illetve az a jogalanyok széles körét érintené, ezáltal a jogszabály értelmezése valamely okból túlmutatnának az egyedi ügyön. Mivel a felperes olyan jogkérdés megválaszolását kérte, amely a jogegységet a jogkérdés megválaszolása a gyakorlati előfordulás száma miatt nem érinti, ezért a felülvizsgálat engedélyezésének felperes által megjelölt okai nem állnak fenn (Pfv.V.20.374/2024/3.). Mivel a felperes a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontjának első fordulatával kapcsolatos érvei között nem fejtette ki, hogy a felvetett jogkérdés a különleges súlyára tekintettel az egyedi ügyön mi okból mutat túl, nem állapítható meg az sem, hogy az érintett jogkérdés az ügyek nagy számát érinti, ezért a felülvizsgálat ezen okból sem engedélyezhető. [21] A PK vélemény
- pontja értelmében a felülvizsgálat engedélyezése körében a Kúria csak a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltakat vizsgálja, a jogerős határozat felülvizsgálatát tehát csak az engedélyezés feltételei szempontjából végzi el. [22] A felperes az egyedi tényálláshoz kötötten támadta a hivatkozott jogszabályok téves alkalmazását. Ez azonban kizárólag a felülvizsgálat engedélyezése esetén, a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásakor vizsgálható. Az egyedi ügyben a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértések nem szolgálhatnak a felülvizsgálat engedélyezésének az alapjául, hiszen azok jellegüknél fogva az egyedi ügyön nem mutatnak túl. Ezért a felperes által az engedélyezés iránti kérelmében is megjelölt, az ügy érdemére kihatóan állított jogszabálysértéseket a Kúria nem vizsgálhatta. [23] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálatot a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] Ha a fél nem igazolja eltérő joggyakorlat fennállását, vagy nem ad elő olyan körülményt, amelyre figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat ne lenne fenntartható, illetve nem igazolja, hogy a felvetett jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat, valamint a fél által megfogalmazott jogkérdés társadalmi jelentősége nem számottevő, a felülvizsgálat nem engedélyezhető. Záró rész Kúria IV.Pfv.20.560/2025/4 6 [25] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés b) pontja értelmében 15.000 forint, mely a felperes személyes költségmentességére tekintettel a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [26] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- június
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró