← Magyarország

Kfv.37211/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.211/2024/
  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Hajnal Péter bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Rózsa Péter ügyvéd (cím2) Az alperes: Egészségügyi Tudományos Tanács (1054 Budapest, Alkotmány utca 25.) Az alperes képviselője: Darázs&Társai Ügyvédi Iroda eljár: Dr. Darázs Ferenc ügyvéd (cím3) A per tárgya: köztestületi közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. és
  3. sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 102.K.703.814/2022/
  4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria I.Kfv.37.211/2024/2 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a részére fogászati magánrendelésen nyújtott,
  5. szeptember 9-ei,
  6. szeptember 30-ai és
  7. október 1-jei ellátással, illetve tanácsadással kapcsolatos -
  8. augusztus
  9. napján kelt, majd hiánypótlási felhívást követően kiegészített - panaszát, amelyben az egészségügyi dokumentáció nem megfelelő vezetését, valamint esetében a fogtömésnél a panaszlott fogorvos honlapján hirdetett, esztétikus GC Gradia és ASTERIA fehér tömőanyagok helyett más tömőanyag használatát sérelmezte, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezet Kelet-magyarországi Etikai Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú etikai bizottság) a
  10. október
  11. napján meghozott E 4-18/II/5/
  12. számú határozatával elutasította. Az elsőfokú etikai bizottság a határozatában megállapította, hogy a fogászati gondozási törzslapon helyesen és a valóságnak megfelelően szerepel a felperes ellátásának két eseménye (
  13. szeptember 9-ei és 30-ai ellátás). Rögzítette, hogy a fogászati törzslapon nem szerepel a felperes
  14. október 1-jei megjelenése, mivel aznap a panaszlott nem végzett fogászati kezelést, kizárólag tanácsadásra (a fogselyem használatának megmutatására) került sor, amelyet az egészségügyi dokumentációban nem kellett feltüntetni. Rámutatott, hogy az a körülmény, hogy az egészségügyi dokumentáció szerinti egészségügyi ellátáshoz használt anyag nem egyezik a panaszlott honlapján hirdetett anyaggal, nem minősül orvosetikai kérdésnek. [2] A felperes fellebbezése alapján eljárt Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága (a továbbiakban: alperesi jogelőd) a
  15. április
  16. napján kelt E/25-4/
  17. számú határozatával a fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rámutatott, hogy az elsőfokú etikai bizottság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, a tényállást helyesen állapította meg, a bizonyítékokat egyenként és összességében helyesen értékelte. Kiemelte, hogy a felperes a fellebbezésében több olyan dolgot is kifogásolt, amely a panaszában és a korábbi írásbeli beadványában nem szerepelt, így azokat a fellebbezési eljárás keretében már nem értékelhette. Az alperesi jogelőd nem orvos etikai, hanem szakmai kérdésnek tekintette azt, hogy milyen tömőanyagot használt a panaszlott, továbbá hangsúlyozta, hogy a használt tömőanyag megfelelőségét a fogorvosokból álló elsőfokú etikai bizottság meg tudta szakmailag ítélni. Határozatában hivatkozott a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexének (a továbbiakban: Etikai Kódex) II.1.1 és II.1.
  18. pontjára, II.
  20. pont
(2)bekezdésére, II.2.
  1. pontjára, az egészségügyről szóló
  2. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
  3. §
(1)és
(2)bekezdésére, 77. §
(3)bekezdésére, 136. §
(1)bekezdésére, valamint az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló
  1. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ektv.)
  2. §-ára. [3] A felperes keresetében kérte elsődlegesen az alperesi jogelőd határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését, másodlagosan az első- és a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú etikai bizottság új eljárásra utasítását, harmadlagosan az első- és a másodfokú határozat megváltoztatását és etikai vétség megállapítását, mivel álláspontja szerint az elsőfokú etikai bizottság és az alperesi jogelőd Kúria I.Kfv.37.211/2024/2 3 megsértették az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkét, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  4. §
(1)és
(2)bekezdését, 62. §
(1)és
(4)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(1)bekezdését, az Eütv. 136. §
(1)és
(2)bekezdését, 7. §
(1)és
(2)bekezdését, 77. §
(3)bekezdését, az Ektv.
  1. §-át, továbbá az Etikai Kódex II.1.1., II.1.2., II.3., II.
  2. pontját, valamint a II.26.
  3. pont
(4)és
(7)bekezdését. A
  1. október
  2. napján kelt, kereset elnevezéssel benyújtott beadványában egyes eljárási cselekmények alperesi jogelőd általi késedelmes teljesítését sérelmezte, ugyanis a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettség ellenére határidőben nem került sor a keresetlevél bírósághoz való beterjesztésére. A késedelem miatt kérte az Ákr. 51. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az alperes kötelezését 10.000,- Ft megfizetésére, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 86. §
(2)bekezdése alapján a keresetlevéllel felmerült 12.000,- Ft ügyvédi költség megtérítésére, a per eredményére tekintet nélkül. [4] Az alperesi jogelőd a védiratban elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását, másodlagosan a kereset elutasítását és a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint a panaszost az Ákr. szerinti ügyféli jogok teljessége nem illeti meg, kizárólag az Ektv.-ben nevesítettek, így a felperesnek nem volt törvényes lehetősége keresetet előterjeszteni a másodfokú határozattal szemben. Az ügy érdemét illetően a kereseti érveket nem tartotta alaposnak. A jogerős ítélet [5] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 2023. október 26. napján meghozott 102.K.703.814/2022/35. számú ítéletével a felperes keresetét, mint alaptalant elutasította a Kp. 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, továbbá kötelezte a felperest az alperes részére 190.500,- Ft perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a támadott határozat a keresetben foglalt okból nem jogszabálysértő, az tartalmazza a rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek mérlegelése során a tényállást helytállóan rögzítette, s a helyesen megállapított tényállást az irányadó kamarai szabályokkal és jogszabályokkal összevetve az alperesi jogelőd mindenben helytálló következtetésre jutott. A 2022. október 24. napján kelt, kereset elnevezéssel benyújtott beadvány vonatkozásában rögzítette, hogy alaptalannak találta az alperesnek az Ákr. 51. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti marasztalását, az Ákr. felperes által hivatkozott rendelkezése alapján a köztestület a keresetlevél továbbításának késedelme miatt nem marasztalható. A felülvizsgálati kérelem és annak kiegészítése [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, megváltoztatását, a kereseteinek, kérelmeinek való helyt adást. A felülvizsgálati kérelmet - az abban előadottak szerint - az elsőfokú etikai bizottság határozatára, a másodfokú határozatra és a benyújtott kérelmeire kiterjedően terjesztette elő. Kérte a megelőző eljárásban hozott első- és másodfokú határozat megsemmisítését, kérte e határozatok hatályon kívül helyezését, valamint az első- és másodfokú bizottság új eljárásra, új döntés hozatalára utasítását is, illetve kérte e határozatok megváltoztatását és etikai vétség megállapítását. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. Az alperes 10.000,- Ft megfizetésére kötelezés tárgyában kérte elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül Kúria I.Kfv.37.211/2024/2 4 helyezését, megváltoztatását, a keresetnek, kérelemnek való helyt adást. E 10.000,- Ft megfizetésre kötelezésre vonatkozóan másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. [7] Továbbá elsődlegesen kérte az alperes részére perköltség fizetésre vonatkozó kötelezés tekintetében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, megváltoztatását, annak megállapítását, hogy az alperes a saját költségeit maga állja, kérte az alperes perköltség iránti kérelme elutasítását, az alperes részére perköltség fizetésre kötelezés mellőzését. Másodlagosan kérte az alperes részére perköltség fizetésre vonatkozóan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, megváltoztatását, az alperes részére megállapított perköltség csökkentését 12.000,- Ft-ra. Harmadlagosan kérte az alperes részére perköltség fizetésére vonatkozóan is a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A kérelem kiterjedt a 2022.06.28-ai keresetre folyt perrel felmerült perköltségei megtérítésére, az elsőfokú eljárásban összesen 79.088,- Ft-ban. Kérte továbbá a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.) 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(3)és
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati perköltség megtérítését 40.000,- Ft (ügyvédi munkadíj) összegben. A felperes kérte a 2022.1.25-ei keresettel felmerült további 12.000,- Ft perköltség megtérítése iránti kérelemre vonatkozóan elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, megváltoztatását, az alperes kötelezését ennek megfizetésére, a Pp. 86. §
(2)bekezdése alapján, a per eredményére tekintet nélkül. Másodlagosan kérte erre vonatkozóan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. [8] A felperes hivatkozott az elsőfokú bíróság 9. sorszámú, részére személyes költségmentességet engedélyező végzésére, amely költségmentesség hatálya - a Pp. 97. §
(1)bekezdése alapján - a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. [9] A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet és a megelőző eljárásban hozott határozatok az ügy érdemére kihatóan jogsértőek. A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadása iránti kérelmét a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ad)alpontjára alapította. A befogadás indoka körében előadta, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján, az ügy érdemére kiható jogszabálysértések vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt, mert a Kúria nem foglalt állást a felülvizsgálati kérelemben felsorolt elvi jelentőségű kérdésekben. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja alapján, az alapvető eljárási jog sérelmét jelentik és az ügy érdemére kihatottak a felülvizsgálati kérelemben nevesített eljárási szabályszegések. Ezt követően tételesen felsorolta és részletesen kifejtette, hogy miért tartja a jogerős ítéletet az Alaptörvény, a Kp., a Pp., az Ákr., az Eütv., az Ektv., az Etikai Kódex, az IMr., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseibe ütközően jogsértőnek, utalt a tárgyalási jegyzőkönyv kijavítása és kiegészítése iránti kérelem, valamint az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás kapcsán is általa jogsértőnek tekintett eljárásra. [10] A felperes a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül felülvizsgálati kérelme kiegészítését is benyújtotta, amelyben a befogadhatóság körébe tartozó hivatkozásait adta elő. Ennek során továbbra is a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ad)alpontjára alapította a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát, rámutatott olyan kérdésekre, amelyekben a Kúria nem foglalt állást, illetve további - álláspontja szerint fennálló - eljárási jogszabálysértésekre a Pp., az Eütv. és az Ektv. rendelkezései alapján, míg a perköltség körében a Ptk. rendelkezésére alapítottan. Kúria I.Kfv.37.211/2024/2 5 A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. [14] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak a jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálnia. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [15] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése biztosítása érdekében, valamint az
  3. ad)alpontra tekintettel, alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre figyelemmel kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. [16] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontjában szabályozott befogadhatósági ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények Kúria I.Kfv.37.211/2024/2 6 változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. [17] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet vonatkozásában széttartó bírói joggyakorlatra, az ügy szempontjából releváns jogszabályi rendelkezések eltérő értelmezésére vagy alkalmazására, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett kúriai határozattól való eltérésre nem hivatkozott. A felperes által felsorolt, elviként nevesített kérdéseket a Kúria úgy értékelte, hogy azok a jogerős ítélet vonatkozásában nem vetnek fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelynek vizsgálata a joggyakorlat egységesítése vagy továbbfejlesztése érdekében szükséges lenne, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolttá tenné. Emellett az is megállapítható, hogy a felperes hivatkozásai olyan kérdéseket is érintenek - pl. a honlapon hirdetett és a ténylegesen használat tömőanyagok minőségbeli különbségei, élettartama - amelyekre a felperes felhívásra kiegészített panasza nem terjedt ki, így azok vizsgálata nem képezte a megelőző eljárás tárgyát, ennélfogva azokra jelen közigazgatási per sem terjed ki, így a felülvizsgálati kérelem befogadásának indokát sem képezheti. A konkrét közigazgatási per kereteit meghaladó felperesi hivatkozások nem támasztják alá a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. [18] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadási ok kapcsán tételesen felsorolta, hogy álláspontja szerint alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés mely jogszabályi rendelkezések megsértése okán áll fenn, részletesen előadta, hogy a jogerős ítéletet, valamint a megelőző eljárásban hozott határozatokat milyen okból tartja jogszabálysértőnek. Ugyanakkor a Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának vizsgálatakor nem a konkrét jogerős ítélet jogszabálysértő voltára alapított hivatkozásokat, hanem a befogadhatóság okának fennállását alátámasztó indokokat kell vizsgálni. Önmagában a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának a bemutatása a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának a vizsgálatát nem teszi lehetővé. [19] A Kúria a befogadhatóság tárgyában már több határozatban is utalt arra, hogy „önmagában a támadott jogerős határozat jogszabálysértő mivoltára való hivatkozás még az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértések megjelölése mellett sem helyettesítheti a Kp. 117. §
(4)bekezdésében rögzített követelményt, azaz a befogadhatóság okának pontos megjelölését” (Kfv.II.37.322/2022/2., Kfv.IV.37.093/2023/2.). Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalmi indokai és a befogadhatósági okok között nagyfokú a hasonlóság, azonban nemcsak a felülvizsgálat érdemi tartalmi okára, hanem a befogadhatóságot megalapozó okokra, ezen belül pedig a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadhatósági ok indokolására is ki kell terjednie. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti rendelkezés felülvizsgálati kérelemben való megismétlése és a jogerős ítélet vonatkozásában állított jogszabálysértések felsorolása nem azonosítható a befogadás indokolásával. A felperes rögzítette ugyan a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti rendelkezést, arra is hivatkozott, hogy az általa felsorolt jogszabálysértések vizsgálata azért indokolt, mert kihatnak az ügy érdemére, azonban elmaradt annak bemutatása, hogy az ügy érdemére való kihatás fennáll, az állított jogszabálysértés nélkül mennyiben hozhatott volna más ítéletet az elsőfokú bíróság. [20] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadhatósági okokon túl a Kúria, a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján, hivatalból vizsgálta, hogy a felperes által nem nevesített további befogadhatósági okok, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)és
  3. ac)alpontjában, valamint a
  4. b)pontban foglalt rendelkezések megalapozzák-e a felülvizsgálati kérelem befogadását. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontjában szabályozott okból a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült jogkérdés az egyedi Kúria I.Kfv.37.211/2024/2 7 ügyön túlmutató jelentőséggel bír és a Kúria iránymutatása szükséges, vagy társadalmi jelentősége folytán a jogalanyok széles körét érinti. A befogadási ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. A perbeli ügyben e körülmények nem állnak fenn, így a felülvizsgálati kérelem befogadása ezen okból sem indokolt. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ac)alpontja szerinti befogadhatósági ok kapcsán a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, így az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége nem áll fenn, ezért ez az ok sem támasztja alá a felülvizsgálati kérelem befogadását. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára a felperes nem hivatkozott, így nem is jelölt meg olyan, a BHGY-ban közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a jogerős ítélet azonos vitatott jogkérdésben eltérne, ezáltal a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel - indokolás hiányában - a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta e befogadhatósági ok fennállását. [24] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [25] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [27] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné s.k. dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.