A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a másodfokú bíróság az eljárása során nem érvényesíti a peres felek tárgyaláshoz való jogát. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.20.362/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Magosi Szilvia előadó bíró Dr. Puskás Péter bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: ügyvédi iroda (cím1 ügyintéző: dr. Halmos R. Péter ügyvéd) Az alperes: alperes Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 (cím2.; ügyintéző: dr. Kovács Tibor József ügyvéd) A per tárgya: Jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf.40.041/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szentendrei Járásbíróság 4.G.40.010/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 573.850 (ötszázhetvenháromezer-nyolcszázötven) forintban, az alperesét 2.919.519 (kétmillió-kilencszáztizenkilencezer-ötszáztizenkilenc) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Pfv.20.362/2022/5/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felhasználó felperes és a kereskedő alperes között
- április 19-én fix áras, teljes ellátásról szóló villamos energia adásvételi szerződés jött létre a
- évre. A szerződés elválaszthatatlan részét képezték a kereskedő Üzletszabályzata (a továbbiakban: ÜSZ) alapján kidolgozott mindenkori általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF). Az ÁSZF
- pontja tartalmazta, hogy a felek az ÜSZ-t a szerződés részének, a jogviszonyukra irányadónak tekintik. [2] A felek szerződéskötésekor hatályos
- számú módosítás szerinti ÜSZ c.2.
- pontja alapján az alperes legfeljebb az árfolyamváltozás mértékének megfelelő mértékben korrigálhatta az árváltozást kiváltó naptári hónap első napjától a HUF alapon és fix értéken meghatározott villamos energia díját (egységárát). Az ÜSZ c.2.
- pontja szerint az árakat az alperes közös megegyezésen alapuló megállapodás vagy az ÜSZ rendelkezései alapján volt jogosult megváltoztatni. [3] Az ÜSZ
- számú módosítása folytán a c.2.
- pont lehetővé tette az alperes számára a piaci átlagár változására alapított szerződésmódosítást. Az ÜSZ a.3.
- pontja tartalmazta, hogy az
- számú módosításnak megfelelő ÜSZ a módosítás hatálybalépéséről és a módosításnak megfelelő ÜSZ tartalmáról való tájékoztatás megtörténtének időpontjától hatályosul a szerződéses kapcsolatokban. A tájékoztatás megtörténtével – eltérő megállapodás hiányában – a módosításokat elfogadottnak kell tekinteni és azokat a hatálybalépés előtti jogviszonyokra és/vagy a hatálybalépés előtt megkötött szerződésekre is alkalmazni kell. [4] Az alperes a
- november 9-én kelt levelében értesítette a felperest, hogy az ÜSZ – ÁSZF módosítására is kiterjedő –
- október 12-én hatályba lépett
- számú módosítása a felek jogviszonyában is hatályos. [5] A
- december 7-én kelt levelében az alperes közölte a felperessel, hogy a fix árhoz képest az átlagárak több mint 2%-kal történő eltérése miatt árkorrekciót hajt végre;
- január 1-től kezdődően az új ár nettó 22,71 HUF/kWh; felmondó nyilatkozat hiányában az új egységárat elfogadottnak tekinti. A felperes a
- december 17-én kelt levelében kifogásolta az alperes egyoldalú ármódosítását. [6] A
- évi fogyasztásról az árkorrekció szerint kiállított számlákat a felperes kiegyenlítette, majd felszólította az alperest a jogalap nélküli gazdagodás visszafizetésére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében 23.456.688 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A kereset elsődleges jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdését jelölte meg. A másodlagos jogalapként a szerződésszegéssel okozott kárra hivatkozott. Előadta, hogy az alperessel kötött szerződése fix árat tartalmazott és a megkötésekor hatályos ÁSZF, valamint az ÜSZ
- számú módosítása a fix áras szerződések módosítását nem tette lehetővé a piaci viszonyok (átlagárak) megváltozása esetére. Az alperes a szerződés, az ÁSZF és az ÜSZ
- számú módosítása alapján nem volt jogosult a felek között rögzített árat egyoldalúan felemelni. Fel kellett volna külön hívnia a figyelmét arra, hogy az ÁSZF vagy az ÜSZ módosítása útján a szerződés lényeges elemét, az árat egyoldalúan meg kívánja változtatni, és az ármódosítás csak akkor válhatott volna a szerződés részévé, ha azt a tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta volna [Ptk. 6:
- §
(2)-
(3)bekezdés]. [8] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet Kúria V.Pfv.20.362/2022/5/2 3 [9] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet és az alperest 23.456.688 forint, valamint járulékai megfizetésére kötelezte. [10] A jogerős ítélet indokolásában kiegészített tényállás szerint a felperes a villamos energiát középfeszültségen vételezi, nem egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy erre tekintettel a perbeli szerződés vonatkozásában nem alkalmazhatók a 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 73. §
(2)bekezdésének 62. §
(3)bekezdésének, 145. §
(6)bekezdésének rendelkezései. [11] A jogerős ítélet értelmében a Ptk. 6:78. §
(2)-
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem vált a szerződés részévé az ÜSZ-nek a szerződés piaci átlagár változására alapított módosítását lehetővé tevő módosított c.2.
- pontja. Az alperesnek
- január 1-től a nettó 15,40 HUF/kWh egységárat kellett volna alkalmaznia, a 22,71 HUF/kWh egységár helyett. A kettő különbözeteként meghatározott villamos energia díj megfizetését jogalap nélkül követelte a felperestől, ezért a megfizetett különbözetet a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése alapján köteles visszatéríteni. A felek között fennálló szerződéses jogviszony önmagában nem zárja ki a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását, ugyanis az indokolatlan vagyoneltolódást e szabályok alkalmazásával kell rendezni, ha a vagyoneltolódás orvoslására a szerződéses kapcsolat nem ad megfelelő alapot. A különbözetet a felperes áfá-val növelt összegben fizette meg, így az alperes a teljes összeggel gazdagodott jogalap nélkül. [12] Az elsőfokú ítélet megváltoztatására tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet [43] pontja mellőzésére irányuló csatlakozó fellebbezést érdemben nem vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. §
(2)bekezdését, 377. §
(1)bekezdését, 378. §
(2)bekezdését, valamint a Ptk. 6:579. §
(1)-
(2)bekezdését és a
- évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
- § a) pontját. [15] Az eljárási szabálysértés vonatkozásában az alperes előadta: a
- augusztus 5-én meghozott
- sorszámú végzésben tájékoztatást kapott, hogy a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján kérheti tárgyalás tartását, amelyet a
- szeptember 17-i fellebbezési ellenkérelemben kért, a másodfokú bíróság ennek ellenére
- december 7-én tárgyaláson kívül hozott ítéletet. [16] A felperes érvelése értelmében nem lehetett helye a 647/
- (XI. 30.) Korm. rendelet alapján
- december 1-től hatálytalan 112/
- (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir. II.)
- §
(1)bekezdése alkalmazásának, azaz a tárgyalás mellőzésének. A másodfokú bíróság felhívására úgy nyilatkozott, hogy tárgyalás tartását kéri. A nyilatkozatát nem módosította, nem vonta vissza, így az az ítélet meghozatalának idején is hatályban volt. A másodfokú bíróság azzal, hogy tárgyaláson kívül hozott ítéletet, megsértette a kérelemhez kötöttség alapelvét (Pp. 2. §
(2)bekezdés), a másodfokú eljárás törvényességét, azt a jogát, hogy a tárgyaláson nyilatkozatot tegyen [a Pp. 377. §
(1)bekezdés, Pp. 378. §
(1)bekezdés]. E lényeges eljárási szabálysértések az ügy érdemére is kihatottak. [17] Az anyagi jogi jogszabálysértés vonatkozásában az alperes azzal érvelt, hogy a felek között létrejött folyamatos jogviszony kizárja a jogalap nélküli gazdagodás jogcímén történő igényérvényesítést. A felperes az igényét szerződésszegéssel okozott kár jogcímén is előterjeszthette volna, amely mulasztása a kisegítő jogcím (jogalap nélküli gazdagodás) alkalmazását nem igazolhatja. A jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétben a vagyoni eltolódás a Ptk. 6:579. §
(1)bekezdése alkalmazása nélkül is orvosolható lett volna, ha arra a felperes Kúria V.Pfv.20.362/2022/5/2 4 jogcímet jelöl meg. A jogerős ítélet a Ptk. 6:579. §
(2)bekezdését is sérti, mert az alperes áfa bevallóként és befizetőként [Áfa tv. 55. §
(1)bekezdés] elesett a felperesre áthárított áfa összegétől. [18] Az Áfa tv.
- § a) pontjának megsértésével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a felperes jogalap nélkül gazdagodik, hiszen az áfa értékét tőle is megkapta és az állammal szemben is elszámolta. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. [20] Álláspontja szerint az ügyben nem történt eljárási szabálysértés. A jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (Jat.)
- §
(2)bekezdés b) pontja szerint a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Ebből következően a Veir. II. hatálya alatt indult ügyben helyesen járt el a másodfokú bíróság amikor a jogerős ítéletet tárgyaláson kívül hozta meg. [21] Az alperes rámutatott, hogy a Pp. 406. §
(1)bekezdése és 424. §
(1)bekezdése alapján csak olyan eljárási szabálysértések eredményezhetik a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, amelyeknek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása van. A jelen esetben a másodfokú bíróság ítéletének meghozatalát megelőzően mindkét fél kifejthette jogi álláspontját az ügy minden részletét illetően. A felülvizsgálati kérelemben maga az alperes sem hivatkozik olyan konkrét érvelésre, amely az érdemi elbírálásra lényeges kihatással bírt volna. [22] Az anyagi jogi jogszabálysértésre történt hivatkozást illetően a felperes előadta, hogy a perben hivatkozott másodlagos jogalapként szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére, amely jogalapot az alperes a fellebbezési ellenkérelmében alaptalannak tartott. Az a körülmény pedig, hogy az áfa tartalmát levonta, illetve elszámolta az adóhatósággal, csak az egymás közötti jogviszonyukban releváns, a jelen perben nem vizsgálható. [23] A felperes utalt arra is, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalma nem felel meg az eljárásjogi követelményeknek. Az alperes egyrészt nem jelölte meg konkrétan, hogy milyen keretben (egészben vagy részben) támadja a jogerős ítéletet, milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja [Pp. 413. §
(1)bekezdés d) pont]. Másrészt a jogalap nélküli gazdagodás jogcímének vitatása nem adhat alapot a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, hiszen a Pp. 407. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az ítélet indokolása ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A Pp. 406. §
(1)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés esetén teszi lehetővé. A Pp. 423. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően eljárva a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálhatja felül. A Pp. 413. §
(1)bekezdése meghatározza a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékeit. [25] Az alperes felülvizsgálati kérelme – az ellenkérelemben foglaltakkal ellentétben – tartalmazta a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A felülvizsgálati kérelem ennek megfelelően nem csupán a jogerős ítélet indokolása ellen irányult. Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte, amelyre a Pp. 371. §
(2)bekezdésére figyelemmel lehetősége volt. [26] A Kúria mindezekre tekintettel az alperes felülvizsgálati kérelmét érdemben bírálta el és a felülvizsgálat eredményeként azt állapította meg, hogy a kérelem alapos, a jogerős ítélet ugyanis sérti a Pp. 377. §
(1)bekezdésében és a 378.§
(2)bekezdésében foglaltakat. Kúria V.Pfv.20.362/2022/5/2 5 [27] A jelen esetben a Veir. II. hatályba lépésének napján folyamatban lévő eljárásban a felperes a szigorított védekezés
- március 8-tól
- április 19-ig tartó időszakát követően terjesztett elő fellebbezést. Nem volt olyan jogszabály, amely e fellebbezés elbírálására a Pp. fellebbezés elbírálására vonatkozó rendelkezéseit eltérésekkel rendelte volna alkalmazni. Az alperest a Pp.
- §
(2)bekezdésére hivatkozással kellett figyelmeztetni, hogy tárgyalás tartását kérheti. A másodfokú bíróság is e szerint járt el. [28] Az alperes a törvényes határidőn belül tárgyalás tartását kérte. A másodfokú bíróság ennek ellenére az ügyben nem tartott tárgyalást. Ítéletének bevezető része tartalmazza, hogy a döntését tárgyaláson kívül hozta, a jogi indokolásban azonban nem tüntette fel ennek jogszabályi alapjait. [29] A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának
- cikke deklarálja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az Alaptörvény XXVIII. cikke a bírósági eljárás alkotmányos garanciájaként biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot. A tisztességes eljáráshoz való jog az Alkotmánybíróság 7/
- (III. 1.) AB határozatban megerősített korábbi gyakorlata és a 3027/
- (II. 6.) AB határozat szerint is a bírósághoz való jog valamennyi feltételét magában foglalja. [30] Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alaptörvény XXVIII. cikkéből az következik, hogy a bíróságnak a jogvitát nyilvános tárgyaláson kell elbírálnia. A Pp. preambuluma utalást tartalmaz arra, hogy a jogalkotó a polgári perrendtartást a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése érdekében alkotta meg. Mivel a törvényi szabályozás értelmében a bíróság a tárgyalás tartására irányuló kérelem teljesítését nem tagadhatja meg, e kérelem léte vagy hiánya döntő jelentőségű annak megítélésénél sérült-e a tisztességes eljáráshoz való jog {3027/
- (II. 6.) AB határozat [28] bekezdés}. [31] A Kúria megítélése szerint a tárgyalás mellőzése olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely nem orvosolható, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését alapozza meg. [32] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [33] Az új eljárás során a másodfokú bíróságnak tárgyaláson kell elbírálnia a fellebbezést és a fellebbezési ellenkérelmet. A tárgyalás alapján hozhatja meg az ügy érdemében a határozatát. [34] A hatályon kívül helyezésre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati eljárás költségét a Pp. 424. §
(4)bekezdése szerint csak megállapította, annak viselése kérdésében az új határozatot hozó bíróság dönt. A felülvizsgálati eljárásban a felek képviseletében eljárt ügyvédek munkadíja 573.850 forint, amelyet a Kúria a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban. IM rendelet) alapján állapított meg, a felperes esetében a 3. §
(2)bekezdés b) pontja,
(5)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése, míg az alperes esetében a 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Az alperest képviselő ügyvéd munkadíját a kifejtett tevékenység munka- és időigényére is figyelemmel mérsékelte az IM rendelet 2. §
(2)bekezdésének megfelelően eljárva. Az alperes felülvizsgálati eljárási költsége az ügyvédi munkadíj mellett a megfizetett 2.345.669 forint felülvizsgálati eljárási illetéket is tartalmazza. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében tárgyaláson bírálta el. [36] A végzése elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok Kúria V.Pfv.20.362/2022/5/2 6 2016. évi CXXX. törvény 377. §
(1)bekezdés, 378. §
(2)bekezdés, 424. §
(3)bekezdés Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk A döntés elvi tartalma A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a másodfokú bíróság az eljárása során nem érvényesíti a peres felek tárgyaláshoz való jogát. Záró rész Budapest, 2022. december 8. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró