A határozat elvi tartalma: A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság kötelezően tanácsban jár el akkor, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1.629/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmény Terhelt: fiatalkorú … Első fok: Szentendrei Járásbíróság, 4.Fk.67/2024/17., ítélet, előkészítő ülés,
- október 14., jogerő napja:
- október
- Az indítvány előterjesztője: Pest Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmény miatt fiatalkorú terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szentendrei Járásbíróság 4.Fk.67/2024/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Szentendrei Járásbíróság a
- október 14-én előkészítő ülésen kihirdetett 4.Fk.67/2024/
- számú ítéletében fiatalkorú terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében Kúria 2.Bfv.1.629/2024/11-I 2 [Btk.
- §
(2)bekezdés] és lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont]. Ezért vele szemben 1 év 6 hónap javítóintézeti nevelést alkalmazott, rendelkezett az intézkedésből ideiglenes elbocsátás legkorábbi lehetséges időpontjáról, kötelezte kártérítés, illeték és bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete – fellebbezés hiányában – 2024. október 14-én jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Pest Vármegyei Főügyészség Fk.Bfel.1758/2024/3. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 608. §
(1)bekezdés a) pont első fordulatában meghatározott eljárási szabálysértésre figyelemmel, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra való hivatkozással. [4] Indokolása szerint az ügyészség két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő rablás bűntette miatt emelt vádat és a támadott ítéletet az alapügyben eljárt bíróság fiatalkorú elleni büntetőeljárásban hozta, ahol törvény a Be. 680. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú bíróság tanácsban való eljárását kötelezővé teszi. Tekintettel arra, hogy az alapügyben eljárt bíróság az ítéltét egyesbíróként hozta meg, a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, amely a Be. 608. §
(1)bekezdés a) pont első fordulata alapján mérlegelés nélküli hatályon kívül helyezési, ezáltal pedig felülvizsgálatot megalapozó ok. [5] Mindezek alapján a támadott ítélet hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [6]
- A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.1560/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta. [7] Utalt rá, hogy az eljárási szabálysértés miatt előterjesztetett felülvizsgálatnak [Be.
- §
(2)bekezdés] nincs iránya, nem irányul sem a terhelt terhére, sem a javára, ezért az előterjesztésének nincs időbeli korlátja, továbbá arra is, hogy a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [8] Utalt arra is, hogy a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, a jogkövetkezményen pedig a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni, ekként az eljáró bíróság összetétele törvényességének vizsgálatakor is a fiatalkorúval szemben vád tárgyává tett bűncselekmény Különös Részi büntetési tétele felső határát kell figyelembe venni. [9] Miután az ügyiratokból kitűnően a
- december 12-én született terhelt a felrótt bűncselekmények elkövetése idején (
- március 26.) nem múlt el tizennyolc éves, ezért fiatalkorúnak minősül, a többek között vele szemben rablás bűntette miatti vádemelés, amellyel egyezően a járásbíróság marasztalta is, cselekményeinek tanácsban történő elbírálását alapozta meg. [10] Bár az ügyben egyesbíróként a fiatalkorúak ügyeinek intézésére egyébként kijelölt hivatásos bíró járt el, a fiatalkorú terhelttel szembeni büntetőeljárásban az ügydöntő határozatot olyan bíróság hozta, amely nem volt törvényesen megalakítva, ezáltal a Be.
- §
(1)bekezdés a) pont első fordulata szerinti eljárási szabálysértés megvalósult. [11] Mindezek alapján a felülvizsgálat szerint indítványon túl a terhelttel szemben alkalmazott javítóintézeti nevelés végrehajtásának félbeszakítását indítványozta. [12]
- A Kúria a
- február 5-én meghozott Bfv.II.1.629/2024/
- számú végzésével a terhelttel szemben alkalmazott 1 év 6 hónapi javítóintézeti nevelés, valamint a terhére rótt 82.600 forint bűnügyi költség végrehajtását félbeszakította. Kúria 2.Bfv.1.629/2024/11-I 3 [13] III. A Pest Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [14]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [15]
- A Kúria – a Legfőbb Ügyészség indítványával egyezően – rögzíti, hogy az abszolút eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványnak nincs irányultsága, erre tekintettel időbeli korlát nélkül van helye az ilyen tárgyú előterjesztésnek (1/
- BJE Büntető jogegységi határozat). [16]
- Eljárási szabálysértés okán a Be.
- §
(2)bekezdés d) pont második fordulata alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdése azoknak a legsúlyosabb eljárási szabálysértéseknek a felsorolását tartalmazza, amelyek megvalósulása esetén a felülvizsgálati eljárásban is a jogerős ügydöntő határozat feltétlen hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt bíróság új eljárásra utasítását eredményezi. [17] A Be. 608. §
(1)bekezdés a) pont első fordulata szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Ez tehát felülvizsgálatot is megalapozó, ún. abszolút eljárási szabálysértés. [18] A bíróság törvényes megalakítása azt jelenti, hogy a jogszabály által meghatározott összetételben jár el. [19] A Be. 659. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét. [20] 3.
- A rendelkezésre álló ügyiratokból megállapítható, hogy a Budakörnyéki Járási Ügyészség
- június 28-án, az Fk.1364-41/
- számú vádiratával két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő rablás bűntette [Btk.
- §
(2)bekezdés] és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont] miatt emelt vádat fiatalkorú terhelttel szemben a Szentendrei Járásbíróságon. [21] Az elsőfokú bíróság a fiatalkorú terhelt vád tárgyává tett cselekményeit előkészítő ülésen – ahol az eljárt ügyész a vádirati tényállást és minősítést fenntartotta –, egyesbíróként eljárva bírálta el a váddal egyező minősítést megállapítva. [22] Fiatalkorú terhelt 2007-ben született. A vád tárgyává tett cselekményeket 2024. március 26-án követte el. Így a bűncselekmények elkövetése idején még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. [23] 3.2. A Btk. 105. §
(1)bekezdése szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. Ezzel összhangban, a Be. 678. §
(1)bekezdése értelmében a fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak azzal szemben van helye, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. [24] A Be. 13. §
(1)bekezdése szerint a bíróság első fokon – a bíróság hatáskörétől függetlenül – főszabály szerint egyesbíróként jár el, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. Kúria 2.Bfv.1.629/2024/11-I 4 [25] A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a törvény rendelkezéseit a XCV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Be. 680. §
(1)bekezdés a) pontja a bíróság összetételére vonatkozó általános szabályhoz képest különös rendelkezésként írja elő, hogy a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság kötelezően tanácsban jár el akkor, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. [26] A Be. 680. §
(2)bekezdése szerint a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll. A fiatalkorú ügyében eljáró tanács speciális összetételű. A tanács elnöke olyan hivatásos bíró, akit az Országos Bírósági Hivatal elnöke a fiatalkorú ügyeinek intézésére kijelöl [Be. 680. §
(3)bekezdés,
(4)bekezdés b) pont]. A Be. 680. §
(5)bekezdése szerint a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag pedagógus vagy pszichológus vagy a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt. [27] A Be. 499. §
(1)bekezdése értelmében az előkészítő ülés nyilvános ülés. A Be. 425. §
(3)bekezdése értelmében a nyilvános ülésre – eltérő rendelkezés hiányában – a tárgyalás szabályai irányadóak. A Be.
- §-a a nyilvános ülésre és a Be.
- §-a a fiatalkorú elleni büntető eljárásban megtartott nyilvános ülésre vonatkozóan nem tartalmaz eltérő rendelkezést. [28] A fiatalkorú ügyében eljáró bíróság összetétele törvényességének vizsgálatakor a büntetőtörvény Különös Részében megállapított büntetési tételkeret felső határának van jelentősége, ebből a szempontból a fiatalkorúakra vonatkozó külön büntetés-kiszabási rendelkezések figyelmen kívül maradnak [Be.
- §
(2)bekezdés]. [29] A jelen ügyben a fiatalkorú terhelt esetében a vád tárgyát képező, legsúlyosabb megítélésű cselekmény – a rablás bűntette – vádirati jogi minősítése (amely a jogerős ítéleti minősítéssel is megegyezett) megalapozta a büntetőügy tanácsban történő elbírálását. Következésképpen a bíróságnak jelen ügyben a terhelttel szemben a Be. XCV. Fejezetére – a fiatalkorú elleni büntetőeljárás szabályaira – figyelemmel, a Be. 680. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tanácsban kellett volna eljárnia. Ennek ellenére a Szentendrei Járásbíróság egyesbíróként járt el és hozta meg az ítéletét, ezáltal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [30] Mindezek alapján a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva – a Szentendrei Járásbíróság 4.Fk.67/2024/17. számú ítéletét a Be. 663. §
(2)bekezdés második fordulata alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [31] A Be. 663. §
(3)bekezdése szerint a Kúria a megismételt eljárásra előírja, hogy a bíróság a fiatalkorú terhelttel szembeni büntetőeljárás során a Be. XCV. Fejezetében szabályozott, fiatalkorú elleni eljárásra vonatkozó külön eljárás szabályainak maradéktalan betartásával járjon el. [32] 4. A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. Kúria 2.Bfv.1.629/2024/11-I 5 [33] A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. Ennek megfelelően a Kúria rendelkezett a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség visszatértéséről. [34] A döntés elvi tartalma A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság kötelezően tanácsban jár el akkor, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. [35] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró A Kúria Bfv.II.1.629/2024/
- számú végzése
- május 8-án véglegessé vált. Budapest,
- május
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke