← Magyarország

Gfv.30536/2022/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bíróság mérlegelési körébe tartozó tényállás vizsgálata, a bizonyítás adatainak újabb egybevetése és értékelése, azaz annak eldöntése, hogy az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során nem jutott-e nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen következtetésre, már a felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási szakasz kereteit meghaladó, azokon túlmutató – a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát jelentő – jogkérdés. A bizonyítékértékelés keretében megítélhető kérdés nem a felülvizsgálat engedélyezése, hanem az érdemi felülvizsgálat körében lenne vizsgálható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.V.30.536/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: jogtanácsos kamarai jogtanácsos (cím1.) Az alperes: alperes1 Az alperes képviselője: Dr. Lukács Zoltán ügyvéd (cím2) A per tárgya: Kölcsöntartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Egri Törvényszék 1.Pf.20.034/2022/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Hatvani Járásbíróság 1.P.20.453/2021/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy a felperes 8.300 (nyolcezer-háromszáz) forint eljárási illeték visszatérítését kérheti az illetékügyekben eljáró illetékes adóhatóságnál. Kúria V.Gfv.30.536/2022/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes jogelődje és az alperes között
  4. július 12-én autóvásárlás céljából deviza alapú kölcsönszerződés jött létre. A felperes jogelődje
  5. január 28-án a kölcsönszerződést felmondta, arra hivatkozással, hogy az alperes a
  6. november, december és január havi törlesztőrészleteket nem fizette meg, és az erre az időszakra esedékes törlesztőrészletekre eső árfolyamkülönbözet szerint fennálló fizetési kötelezettségének sem tett eleget. A tartozást ekkor a felperes jogelődje 2.975.414 forintban tartotta nyilván. [2] A felperes jogelődje a követelést
  7. március 1-jén 2.940.171 forint és járulékai tekintetében a felperesre engedményezte
  8. február 25-i értéknappal. [3] Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetében az alperes 2.940.171 forint és kamatai megfizetésére kötelezését kérte. [4] Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletében az alperest 412.988 forint és kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodofokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, míg fellebbezett részében az ítéletet helybenhagyta. [5] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság megelőző eljárásban hozott ítéletének „hatályában fenntartását”, tartalmilag a keresetének teljes egészében helyt adó határozat meghozatalát kérte. [6] Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló
  9. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 379-
  10. §-ainak – kiemelten a
  11. §

(5)bekezdésének –, a 386. §
(2)bekezdésének, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.)
  2. §-ának, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  3. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  4. §
(1)bekezdésének, és 163. §
(1a)és
(1b)bekezdésének sérelmét állította. [7] A felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága okán a felperes külön beadványban felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte, hogy a Kúria a Pp. 409 §
(2)bekezdésének közelebbről meg nem nevezett fordulata, illetve a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján engedélyezze a jogerős ítélet felülvizsgálatát. [8] Megítélése szerint a jogerős ítéletben nem érvényesültek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdések tárgyában született 6/
  1. számú PJE határozatban, a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelenségének megállapítására irányuló indítvány tárgyában hozott 2/
  2. számú PJE határozatban, valamint a Kúria Gfv.VI.30.035/2021/4., Gfv.VII.30.322/2020/
  3. és Gfv.VI.30.350/2021/
  4. számú ítéleteiben foglaltak. Hivatkozása szerint az eljárt másodfokú bíróság megszegte a felhívott PJE határozatok alkalmazására vonatkozó jogszabályi kötelezettségét. Kúria V.Gfv.30.536/2022/2 3 [9] Kérelméhez csatolta a Hatvani Járásbíróság 1.P.20.345/2019/
  5. számú, megelőző eljárásban hozott ítéletét, valamint az ezt hatályon kívül helyező, az Egri Törvényszék által hozott 1.Pf.20.060/2021/
  6. számú végzést is. [10] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem megalapozott. [11] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet mindenekelőtt abból a szempontból vizsgálta, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér-e a felperes által megjelölt, közzétett kúriai határozatokban foglaltaktól, mert ebben az esetben – eltérően az engedélyezés további okaitól – a kérelem teljesítése nem mérlegelhető, a Kúria a felülvizsgálatot köteles engedélyezni [Pp.
  7. §
(3)bekezdés]. [12] A felperes előadása szerint a másodfokú bíróság jogkérdésben – nevezetesen az 1959es Ptk.
  1. §-át tévesen értelmezve, azt megsértve – eltért a Kúria közzétett határozatától. [13] Álláspontja szerint e bíróság az írásbeli árfolyamkockázati tájékoztatót képező szerződés és üzletszabályzat tartalma mellett az alperesnek adott szóbeli tájékoztatást illetően tévesen az alperes nyilatkozatát és két tanú vallomását is figyelembe vette, majd e bizonyítékokat okszerűtlenül és megalapozatlanul mérlegelve úgy ítélte meg, hogy az alperes csak korlátozottan számolhatott az árfolyamkockázatból eredő következményekkel. [14] Úgy ítélte meg, hogy a másodfokú bíróság a hatáskörén túlterjeszkedve tulajdonított további jelentőséget a tanúk nyilatkozatának, akik a szerződéskötés lényeges körülményeire nem emlékeztek, és azt a tényt, hogy a szerződéskötés időpontjában valóban ott voltak, nem bizonyították hitelt érdemlően, ezáltal tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a szóbeli tájékoztatás kétséget ébreszthetett az alperesben és leronthatta az írásbeli tájékoztatást. [15] A felperes hangsúlyozta, hogy a Kúria több határozatában – köztük a három megjelölt határozatban is – megfelelőnek ítélte a szerződésben és az üzletszabályzatban együttesen adott tájékoztatást. [16] A felülvizsgálat engedélyezése körében a jogkérdés egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze [a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
  2. (VII. 12.) PK vélemény
  3. pont indokolása]. [17] Bár a felperes jogkérdésként az 1959-es Ptk.
  4. §-ának téves értelmezésére hivatkozott, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmével valójában a bizonyítékok újramérlegelését célozta, ami viszont nem ad alapot engedélyezésre. [18] A bíróság mérlegelési körébe tartozó tényállás vizsgálata, a bizonyítás adatainak újabb egybevetése és értékelése, azaz annak eldöntése, hogy az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során nem jutott-e nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen következtetésre, már a felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási szakasz kereteit meghaladó, azokon túlmutató – a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát jelentő – jogkérdés. A bizonyítékértékelés keretében megítélhető kérdés nem a felülvizsgálat engedélyezése, hanem az érdemi felülvizsgálat körében lenne vizsgálható (Kúria Pfv.V.20.826/2021/2). [19] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálat a Pp.
  5. §
(3)bekezdése alapján nem volt engedélyezhető. [20] A Kúria a továbbiakban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első és második fordulata alapján, abból a szempontból vizsgálta, hogy a felperes által előadottak miatt szükséges-e a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének a biztosítása. Kúria V.Gfv.30.536/2022/2 4 [21] A fent hivatkozott PK vélemény
  1. pontja által is megerősítetten, a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [22] A fél kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését. Erre tekintettel a csatolt, megelőző eljárásban hozott határozatot figyelembe venni nem lehet. [23] E körben a Kúria – a Pp.
  2. §
(3)bekezdésében foglaltak vizsgálatához fűzött, jogkérdés hiányát részletező indokoláson felül – rámutat arra is, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítélet [28]-[30] bekezdésében a 6/
  1. számú PJE határozatot kiegészítő 2/
  2. PJE határozatban foglaltakat vizsgálta, és döntésének meghozatalához ugyanitt figyelembe vette a Kúria Gfv.VI.30.035/2021/
  3. és Kúria Gfv.VI.30.350/2021/
  4. számú határozatait is. E határozatoktól – a felperes által is alátámasztottan – a Gfv.VII.30.322/2020/
  5. határozat sem tér el, következésképpen széttartó bírói gyakorlat nem állapítható meg. [24] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [25] Az engedélyezés iránti kérelem tartalmi elemeit a Pp.
  6. §
(2)bekezdése határozza meg. E §
(2)bekezdés ca) pontja szerint a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat is, amelyek a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését. Ezzel összefüggésben azonban a kérelem semmilyen indokolást nem tartalmazott, a felperes a korábbi gyakorlattól való eltérés indokait nem tüntette fel, így annak érdemi vizsgálatára sem volt lehetőség. [26] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdésének megfelelően eljárva megtagadta. [27] A felülvizsgálati kérelemben vitatott érték – a felperes által megjelölttől eltérően, helyesen – a keresetben megjelölt összeg (2.940.171 forint) és a jogerős ítéletben a felperes részére megítélt összeg (412.988 forint) különbözete, azaz 2.527.183 forint. [28] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja értelmében a vitássá tett követelés értékének 2%-a, de legalább 10.000 forint. A felperes ezért az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján kérheti az általa átutalás útján ténylegesen megfizetett (58.803 forint) illeték és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke (50.500 forint) közötti különbözet visszatérítését az illetékes állami adóhatóságtól. [29] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Kúria V.Gfv.30.536/2022/2 5 Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.