A határozat elvi tartalma: A Pp.
- §-ának szabályozása szerint az igazolási kérelem elbírálása két egymást követő lépcsőben történik. E két eljárási szakaszt világosan el kell különíteni, és az első lépcsős vizsgálatot, a kizárási okok esetleges fennállásának – köztük az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő megtartottságának – a vizsgálatát nem lehet azonosítani az igazolási kérelem érdemi elbírálásával, azaz a mulasztás vétlenségének vizsgálatával, hiszen az utóbbi megítélése csak a második lépcsőben történhet. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Fpkf.III.30.127/2026/
- szám A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós jogi képviselője: Hódy Ügyvédi Iroda cím1 A hitelező: hitelező1 A hitelező képviselője: Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda cím2 Az ügy tárgya: felszámolás A fellebbezést benyújtó fél: adós Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 30.Fpkf.43.290/2026/
- Kúria III.Fpkf.30.127/2026/3 2 Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezi, és az ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: törvényszék) a hitelező
- május 15-én előterjesztett kérelmére a
- sorszámú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és főeljárásban elrendelte a felszámolását. [2] E végzés kézbesítése elektronikus úton valósult meg, az elektronikus tértivevény szerint a küldeményt a címzett adós nem vette át, a második értesítést
- augusztus 8-án kapta meg. A törvényszék
- szeptember
- napján kelt
- sorszámú végzésével tájékoztatta az adóst, hogy a kézbesítési fikció szerint a
- számú végzés
- augusztus
- napján kézbesítettnek minősül, majd a
- szeptember 29-én kelt
- sorszámú végzésével megállapította, hogy a
- sorszám alatti végzés
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett. [3] Az adós a törvényszék
- sorszámú végzése ellen
- október 16-án fellebbezést, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet, továbbá a
- sorszámú végzés vonatkozásában kézbesítési kifogást terjesztett elő. Beadványában előadta, hogy azért mulasztotta el a fellebbezési határidőt, mert a törvényszék a kézbesítési fikció beálltáról szóló határozatát késedelmesen, csupán
- szeptember 24-én hozta meg, melyet
- október
- napján töltött le, így önhibáján kívül nem volt módja a fellebbezési határidő megtartására. Hangsúlyozta, a
- sorszámú végzésről csak a
- sorszámú végzés átvételével,
- október 2-án értesült, az ettől számított 15 napon belül pedig az igazolási kérelmét, valamint a végzés elleni fellebbezését egyaránt előterjesztette. [4] A törvényszék a
- sorszámú végzésével az adós kézbesítési kifogását és a felszámolási eljárás alatti mulasztás miatti igazolási kérelmét is visszautasította. Ezt a végzést – az adós fellebbezése folytán eljárva – a Fővárosi Ítélőtábla 30.Fpkf.43.291/2026/
- számú jogerős végzésével helybenhagyta. Kúria III.Fpkf.30.127/2026/3 3 A fellebbezéssel támadott határozat [5] Az ítélőtábla a törvényszék
- sorszámú végzésével szembeni fellebbezési határidő elmulasztása miatt az adós által előterjesztett igazolási kérelmet és a fellebbezést visszautasította. [6] Határozatának indokolása szerint az igazolási kérelem elkésett, ezért a fellebbezés érdemben nem bírálható el. [7] Rögzítette, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(6)bekezdése szerint a fellebbezés határideje 15 nap. A törvényszék
- sorszámú végzése kézbesítési fikció folytán
- augusztus
- napján az adós részére kézbesítettnek volt tekintendő, amelytől számítottan a 15 napos határidő
- szeptember
- napján telt el. Ehhez képest az adós csupán
- október
- napján terjesztette elő igazolási kérelmét. [8] Hangsúlyozta, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az igazolás a vétlen, önhibán kívüli mulasztás orvoslásának eszköze. Abban az esetben, ha a fél a határidőt elmulasztja, a Pp. 153. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében az igazolási kérelmet vissza kell utasítani. A méltányos elbírálás követelménye nem jelenti azt, hogy méltányosságból el lehetne tekinteni az igazolási kérelem késedelmes előterjesztésének következményeitől (Kúria Fpkf.III.30.312/2023/2.). [9] Az ítélőtábla megállapította, hogy a jelen esetben az adós az általa elmulasztott fellebbezési határidő utolsó napjától számított 15 napon túl terjesztette elő az igazolási kérelmét. Hivatkozott ugyanakkor arra, hogy a kézbesítési fikcióról késve,
- október
- napján szerzett tudomást, ami a bíróság késedelmes ügyintézésére vezethető vissza. Az adós által előterjesztett kézbesítési kifogás jogerősen elutasításra került, ennek során pedig a bíróság megállapította, hogy a
- sorszám alatti végzés kézbesítése az adós számára szabályszerűen megtörtént. Az, hogy az adós a cégkapujára megküldött bírósági küldeményt a rendelkezésére álló határidő alatt nem töltötte le – az ítélőtábla megítélése szerint – olyan önhibának minősül, amely alól nem mentesíti az a tény, hogy az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatti kézbesítési fikcióról tájékoztató végzését késve,
- szeptember
- napján küldte meg az adósnak. Következésképpen az adósnak az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számítottan 15 napon belül kellett volna előterjesztenie, amire azonban e határidőn túl került sor, így az igazolási kérelem az ítélőtábla szerint elkésett. [10] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a
- sorszámú végzéssel szembeni fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet a Cstv.
- §
(3)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 153. §
(2)bekezdés b) pontja alapján, míg az elkésett fellebbezést a Pp. 366. §
(1)bekezdése és a Pp. 367. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. A fellebbezés és az észrevétel Kúria III.Fpkf.30.127/2026/3 4 [11] Az ítélőtábla végzése ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a végzés megváltoztatásával az igazolási kérelmének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan pedig az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 151. §
(1)bekezdésének téves értelmezésével állapította meg az igazolási kérelem elkésettségét és jogszabálysértő módon utasította azt vissza. A Pp. hivatkozott rendelkezésének helyes értelmezésével ugyanis a 15 napos szubjektív határidő akkor veszi kezdetét, amikor a mulasztó fél vagy tényszerűen tudomást szerez a mulasztásról, vagy ha már a mulasztásról tudomást szerzett, az elmulasztott percselekmény megtételének akadálya elhárult. [13] A jogerős végzés a 15 napos határidő tekintetében azt rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság 11. sorszámú végzése kézbesítési fikció folytán 2025. augusztus 15. napján az adós részére kézbesítettnek volt tekintendő, melytől számítottan a 15 napos határidő 2025. szeptember 1. napján telt el. A Pp. 151. §
(1)bekezdése azonban az igazolási kérelem előterjesztését kettős időbeli korlát közé szorítja. Irányadó egyrészt az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított – adott esetben a mulasztó fél tudomásszerzésével, illetve az akadály megszűnésével kezdődő –, ezáltal szubjektív jellegű tizenöt napos határidő, az igazolási kérelem előterjesztésének objektív határideje pedig a mulasztástól számított három hónap. [14] A fentiek alapján – utalva az igazolási kérelmében már előadottakra – fenntartotta, hogy a törvényszék
- sorszámú felszámolást elrendelő végzéséről csupán
- október 2án, a 12 sorszámú végzésből értesült először, amelyben a törvényszék közölte vele, hogy a
- sorszámú végzés kézbesítési fikció útján minősül kézbesítettnek
- augusztus
- napjával. A fentiek miatt álláspontja szerint a tudomásszerzés időpontja
- október
- napja volt, így a
- október
- napján benyújtott igazolási kérelme nem minősül elkésettnek. [15] Az igazolási kérelme érdemét illetően pedig megismételte, hogy azért mulasztotta el a fellebbezési határidőt, mert a törvényszék a kézbesítési fikció beálltáról szóló határozatát késedelmesen, csupán
- szeptember 24-én hozta meg, amit
- október
- napján töltött le, így önhibáján kívül nem volt módja a fellebbezési határidő megtartására. [16] A hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [17] A Kúria az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezést a Pp.
- §
(2)bekezdés
- c)és
- d)pontja alapján bírálta el, és azt annyiban alaposnak találta, hogy az ítélőtábla tévesen utasította vissza az igazolási kérelmet elkésettség miatt. [18] A Kúria előrebocsátja, hogy a Pp. 153. §-ának szabályozása szerint az igazolási kérelem elbírálása két egymást követő lépcsőben történik. A bíróság a Pp. 153. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint először megvizsgálja, hogy az igazolási kérelem érdemben Kúria III.Fpkf.30.127/2026/3 5 egyáltalán elbírálható-e, vagyis nem kell-e azt valamely törvényi kizáró ok miatt visszautasítani. E törvényes okok, hogy nem kizárt-e az igazolási kérelem, nem késett-e el, illetve az elmulasztott cselekmények pótlása megtörtént-e. [19] Amennyiben a visszautasítás törvényi feltételei nem állnak fenn, úgy a második lépcsőben történik meg az igazolási kérelem érdemi elbírálása, azaz annak a megvizsgálása, hogy az önhiba hiánya a mulasztásban megállapítható-e. [20] E két eljárási szakaszt azonban világosan el kell különíteni, és az első lépcsős vizsgálatot, azaz a kizárási okok esetleges fennállásának – köztük az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő megtartottságának – a vizsgálatát nem lehet azonosítani az igazolási kérelem érdemi elbírálásával, azaz mulasztás vétlenségének a vizsgálatával, hiszen az utóbbi megítélése a második lépcsőben történhet csak. [21] Az igazolási kérelem előterjesztésének határideje elsődlegesen a mulasztástól számított 15 nap, azzal, hogy amennyiben a mulasztás csak később jutott a mulasztó fél tudomására vagy a cselekmény megtételében őt akadályozó körülmény később hárult el, a 15 napos határidő a tudomásszerzéstől vagy az akadály elhárulásától kezdődik. [22] A konkrét esetben az adós megfelelően valószínűsítette, hogy a mulasztás okáról csupán a törvényszék
- sorszámú végzéséből (annak átvételével) értesült, következésképp a tudomásszerzés időpontja
- október
- napja volt. Ezzel ellentétes eljárási adat nem áll rendelkezésre. Az igazolási kérelmét ehhez képest határidőben,
- október 16-án terjesztette elő. [23] Az ítélőtábla – végzése indokolásából kitűnően – nem is azt állapította meg, hogy az adós nem valószínűsítette a tudomásszerzés időpontját, hanem már az első lépcsőben azt vonta vizsgálat alá, hogy az adós az igazolási kérelme érdemében előadott érvelés alkalmas-e az önhiba hiányának megállapítására. Erre azonban helyes eljárás esetén nem kerülhetett volna sor, az ítélőtábla tehát elkésettség miatt nem utasíthatta volna vissza az igazolási kérelmet, hanem azt érdemben kellett volna elbírálnia. [24] Arra önmagában helytállóan utalt az ítélőtábla, hogy méltányosságból nem lehet eltekinteni az igazolási kérelem késedelmes előterjesztésének következményeitől. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy amennyiben a mulasztó fél megfelelően valószínűsíti a tudomásszerzés időpontját, következésképp az igazolási kérelem határidőben történő előterjesztését, abban az esetben a bíróság az igazolási kérelmet nem utasíthatja vissza elkésettség miatt, hanem érdemben kell állást foglalni az igazolási kérelemről, azaz megítélni a mulasztás vétlenségét. [25] Az ezzel ellentétes álláspont elfogadása kiüresítené a Pp.
- §
(1)bekezdésének az igazolási kérelem előterjesztésére biztosított szubjektív határidőre vonatkozó szabályát, ahogyan az jelen esetben is történt. Az ítélőtábla ugyanis az eljárásával és az igazolási kérelem visszautasításával lényegében elzárta az adóst attól, hogy igazolja mulasztásának vétlenségét. Kúria III.Fpkf.30.127/2026/3 6 [26] Mindezekre tekintettel a Kúria ezért az ítélőtábla végzését Pp.
- §-a folytán alkalmazandó
- §-a alapján hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [27] A megismételt eljárásban az ítélőtáblának a kifejtettek szerint eljárva az adós igazolási kérelmét érdemben kell elbírálnia. [28] A Kúria előtti eljárásban a hitelező és az adós a Pp.
- §
(1),
(2)és
(5)bekezdésének megfelelően a fellebbezési eljárási költségeiket nem számították fel, ezért a Kúria ezeknek a Pp. 386. §
(3)bekezdése szerinti megállapításáról sem dönthetett a Pp. 81. §-a és 82. §
(3)bekezdése alapján. [29] A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [30] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A döntés elvi tartalma A Pp.
- §-ának szabályozása szerint az igazolási kérelem elbírálása két egymást követő lépcsőben történik. E két eljárási szakaszt világosan el kell különíteni, és az első lépcsős vizsgálatot, a kizárási okok esetleges fennállásának – köztük az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő megtartottságának – a vizsgálatát nem lehet azonosítani az igazolási kérelem érdemi elbírálásával, azaz a mulasztás vétlenségének vizsgálatával, hiszen az utóbbi megítélése csak a második lépcsőben történhet. Budapest,
- június
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró