A határozat elvi tartalma: Lényegi összevethetőség hiányában jogegységi szempontú összehasonlítás nem végezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.586/2023/
- Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Bogádi és Harci-Kovács Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Harci-Kovács Kolos ügyvéd cím2 Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Kálecz Marianna kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: „egyéb érdekelt1 cím4 Az alperesi érdekelt képviselője: név1 A per tárgya: földvédelmi eljárásban hozott közigazgatási végzés felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 8.K.700.208/2023/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.586/2023/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alpereshez
- április
- napján előterjesztett beadványában a tulajdonát képező helyrajzi szám1 ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) tekintetében földvédelmi eljárás lefolytatását, termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának feltárását és a hasznosítási kötelezettség ellenőrzését kérte. Az alperes helyszíni szemle és geodéziai bemérés eredményeként készített változási vázrajz alapján megállapította, hogy a perbeli ingatlan 457 m2 területű, 1,07 Ak értékű területén a szántó helyett földút található, ezért hivatalból eljárást indított. [2] A földhasználó alperesi érdekelt, a helyi önkormányzat, az cég1, az AlsóDuna-völgyi Vízügyi Igazgatóság nyilatkozatainak beszerzését követően, a rendelkezésre álló légifotókra is figyelemmel az alperes megállapította, hogy nem valósult meg termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása, mert az érintett termőföldrészt meliorációs tervekben előirányzott munkálatok céljából vették igénybe. Erre tekintettel az alperes a termőföld védelméről szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tfvtv.)
- §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés b) pontjára, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL. törvény 47. §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással a 16.114-13/
- számú végzésével az eljárást megszüntette. A jogerős ítélet [3] A felperes az alperes végzése ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
- június 22-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [4] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a hivatalból indult eljárásban az alperes helytállóan döntött az eljárás megszüntetése mellett, mert a termőföld más célú hasznosításához a Tfvtv.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján az ingatlanügyi hatóság engedélye nem volt szükséges, így a perbeli esetben engedély nélküli más célú hasznosítás nem valósult meg. A Mohácsi Járásbíróság per anyagává tett 3.P.20.152/2022/
- számú ítéletének [33] pontjában rögzített tanúvallomások, valamint az eljárásban beszerzett nyilatkozatok alátámasztják, hogy a szóban forgó földút jelenlegi szélessége és nyomvonala a térségben végzett meliorációs munkálatok eredménye. Hangsúlyozta, hogy a jelen eljárás tárgya nem a fennálló felmérési, vagy térképezési hiba javítása. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára Kúria VII.Kfv.37.586/2023/2 3 utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását és az alperes végzésének megsemmisítése mellett az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára, valamint
- b)pontjára hivatkozott. [7] Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadását az alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, továbbá a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés indokolja. Ez utóbbi körben hivatkozott a Kúria Kfv.VI.37.079/2022/10. számú határozatának [73] pontjára, amely elvi tartalomként a következőket rögzíti: „A közhiteles térképi állapottal szembeni ellenbizonyításnak egyértelműnek és kétséget kizárónak kell lennie. A térképezési hiba valószínűsítése nem elegendő.” A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [9] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2.). Kúria VII.Kfv.37.586/2023/2 4 [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság okának fennállását a kérelmében előadott jogszabálysértésekkel összefüggésben – törvényi kötelezettsége ellenére – nem indokolta, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadására nem kerülhetett sor. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [14] A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2. Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18., Jpe.I.60.006/2020/11.) alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében az elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kúria Kfv.VI.37.079/2022/
- számú határozatának elvi tartalmát jelölte meg, és ezzel összefüggésben az alperes keresettel támadott végzésének jogellenességét (a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettség megsértését, a bizonyítási eljárás hiányosságait) állította, továbbá az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolta, a Kúriától valójában a bizonyítékok újraértékelését kérte. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlategységesítő és fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban pedig bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp.
- §
(1)bekezdés, 120. §
(5)bekezdés]. Önmagában az, hogy valamelyik fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott a jogerős ítéletet hozó bíróság Kúria közzétett határozatától eltérő jogértelmezésére, de nem mutatta be, hogy a felhívott felsőbírósági határozatban foglaltakat – az elsőfokú bíróság azon megállapítására is figyelemmel, mely szerint a jelen eljárás tárgya nem a fennálló felmérési, vagy térképezési hiba javítása – miért kellene irányadónak tekinteni a jelen ügyre. Nem fejtette ki, hogy a hivatkozott határozat alapjául szolgáló, térképezési hiba kijavítása tárgyában az ingatlanügyi hatóság előtt kérelemre indult ügy, annak jogszabályi környezete [a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI.29.) AM rendelet] hogyan vethető össze a perbeli, földvédelmi tárgyban hivatalból indult üggyel. [17] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy lényegi összevethetőség hiányában jogegységi szempontú összehasonlítás nem végezhető, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott módot. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VII.Kfv.37.586/2023/2 5 A döntés elvi tartalma [19] végezhető. Lényegi összevethetőség hiányában jogegységi szempontú összehasonlítás nem Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyett