Kfv.37041/2025/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.041/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 Ügyvédi Iroda eljár: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 20.K.703.068/2024/
3. számú ítélete Kúria I.Kfv.37.041/2025/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az iráni állampolgár felperes
4. augusztus
5. napján utazott be Magyarországra, a magyar hatóság által kiállított, érvényes, „C” típusú vízumával, ezt követően egyéb célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő, ezzel egyidejűleg a belföldi kérelmezés alátámasztásaként méltányossági körülményt jelölt meg. Az alperes Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a
6. október
7. napján meghozott 106-1-125141/6/2023-T számú végzésével a felperes egyéb célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
8. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 17/A. §

(1)bekezdés a) pontja,

(2)bekezdése, valamint

(3)bekezdés d) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a felperes nem igazolt olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, amely a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem Magyarország területén történő benyújtását indokolná. A felperes fellebbezésére eljárt alperes a

1. június
2. napján meghozott 106-T-25804/2024 számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. [2] A felperes keresetében kérte az alperes végzésének megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. [3] Az alperes a védiratban a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [4] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
3. október
4. napján meghozott 20.K.703.068/2024/
5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló
6. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
7. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján, mivel megállapította, hogy az alperes döntése a kereseti Kúria I.Kfv.37.041/2025/2 3 kérelem által vitatott körben nem jogsértő. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a felperes kizárólag olyan, általános körülményekre hivatkozott, amelyek a Kúria irányadó döntései alapján nem minősülnek kivételes méltánylást érdemlő körülménynek, az alperes a tényállás megfelelő tisztázásával hozta meg döntését, jogszerűen állapította meg, hogy a felperes nem igazolta a belföldi kérelmezéshez szükséges kivételes méltánylást érdemlő körülményt, így jogszerűen utasította el érdemi vizsgálat nélkül a felperes kérelmét. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, a kereseti kérelemnek való helyt adást. Kérte továbbá a Kp. 50. §

(1)bekezdésének és

(2)bekezdés a) pontjának megfelelően azonnali jogvédelem keretében a felülvizsgálati kérelem benyújtása halasztó hatályának az elrendelését. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának indokaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának aa),
2. ab)és
3. ad)alpontját jelölte meg. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjában foglalt rendelkezések idézését követően előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását elsődlegesen a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében kéri. Ezt követően kifejtette a jogerős ítélet vonatkozásában állított jogszabálysértéseket. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [7] A Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által Kúria I.Kfv.37.041/2025/2 4 megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §

(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [9] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálni. [10] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata alapján, azaz a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, jogegységi hatályú határozatában vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának második fordulata alapján, a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kúria általában akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, de annak ugyanazon módon történő követése a körülmények változására tekintettel már nem támogatható az meghaladottá vált. [11] A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni (Kfv.37.584/2022/2., Kfv.37.314/2013/4.). A Kúria 7/2023. (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) Jogegységi határozatában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtettek szerint konjunktív feltételként kell vizsgálni, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, továbbá, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek a bírói gyakorlat széttartó voltára utalnak, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.37.077/2023/2., Kfv.37.187/2023/2.). A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulata alkalmazása során a felvetett jogkérdésben eltérő bírói döntéseket az elsőfokú bíróságok által hozott jogerős ítéletek körében kell vizsgálni. A Kúriának nincs tudomása olyan elsőfokú ítéletekről, amelyek alapján a méltányossági kérelem megítélése körében a bírói gyakorlat széttartó voltára lehet következtetni, s ilyen ítéletekre a felperes sem hivatkozott. A jogerős ítélet kapcsán olyan elvi jelentőségű jogkérdést és a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó olyan döntéseket, amelyek okán a jogegység megbomlásának veszélye fennállna, a Kúria nem azonosított. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának második fordulata szerinti, a joggyakorlat továbbfejlesztését megalapozó ok sem áll fenn, a Harmtv., az Ákr. és a Kp. felperes által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kúria I.Kfv.37.041/2025/2 5 rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban, ezáltal a perbeli ügyet érintően jogszabályváltozás, vagy a jogértelmezésre kiható más változások nem állnak fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontjában meghatározott ok alapján nem indokolt. [12] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha annak értelmezéséről korábban még nem foglalt állást, és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton. A Kúria egységes gyakorlata szerint a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, azaz a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön és a Kúria iránymutatása szükséges. Az ügy társadalmi jelentősége pedig különösen akkor minősül befogadási oknak, ha az adott jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. A felülvizsgálati kérelemben előadottak nem valószínűsítik azoknak az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, más jogalanyok jogi helyeztére való tömeges befolyást. [13] A felperes Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontjára alapított befogadási kérelme kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy a tartózkodásra jogosító okmány belföldi kérelmezését megalapozó, kivételesen méltányolható körülmények megítélésének kialakult, következetes joggyakorlata van, a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott olyan indokokra, amelyek folytán reá nézve a kialakult kúriai joggyakorlat ne lenne alkalmazható, továbbá nem tárta fel a joggyakorlat továbbfejlesztését megalapozó szempontokat, amelyek alapján megfontolandó lenne az irányadó következetes joggyakorlat megváltoztatása. [14] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálati kérelmében nevesítette ugyan, azonban annak indokát a befogadási okok körében nem mutatta be. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontjához kapcsolódó, a befogadhatóságot megalapozó indokokat és a felülvizsgálati kérelem indokait a felperes nem különítette el. A felülvizsgálati kérelem tartalmi indokai és a befogadhatósági okok között nagyfokú a hasonlóság, azonban tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem indokolása több funkciót tölt be, nemcsak a felülvizsgálat érdemi tartalmi okára, hanem a befogadhatóságot megalapozó okokra is ki kell terjednie. Ezeket a felülvizsgálati kérelmet benyújtó félnek kell úgy bemutatni, hogy a felülvizsgálati kérelemből egyértelműen azonosíthatóak legyenek a befogadhatóság okai, valamint a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja esetén az ahhoz kapcsolódó indokolás is. A felperes ez irányú indokolási kötelezettségének nem tett eleget, így a befogadási ok fennállását nem támasztotta alá. [15] Ezt követően a Kúria a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta, hogy a felperes által nem nevesített további befogadási okok megalapozzák-e a felülvizsgálati kérelem befogadását. Kúria I.Kfv.37.041/2025/2 6 [16] A Kúria értékelése szerint az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, ennélfogva az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége nem áll fenn, így a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontjában meghatározott ok sem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot a felperes nem jelölte meg, így nem is nevesített olyan, a BHGY-ban közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a jogerős ítélet azonos vitatott jogkérdésben eltérne, ezáltal a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel - indokolás hiányában - a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta e befogadási ok fennállását. [18] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. [19] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelméről a Kúriának döntenie nem kellett. A döntés elvi tartalma [20] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [22] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
2. február
3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró