A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi jogi képviselő neve (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a alperesi jogi képviselő neve (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január 28-án kelt 38.G.41.182/2019/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszámon benyújtott fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.200/2020/4 2 [1] A felperes az alperes ......-én tartott taggyűlésén hozott ........ – ......... számú határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított keresetet az alperessel szemben, amelyben a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A keresete indokául arra hivatkozott, hogy a taggyűlésen hozott határozatok a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
- §
(1)bekezdésébe ütköznek, mert a taggyűlésről szóló meghívó elküldése és a taggyűlés napja között a 15 nap nem telt el, és a Ptk. 3:191. §
(1)bekezdésébe ütköznek, mert a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább 3 nap nem telt el. A Ptk. 3:17. §
(5)bekezdésébe ütköznek, mert a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, ezért annak megtartása sem volt szabályszerű, és a határozatok sértik a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdését, mert a meghívó szerinti napirendi pontok nem voltak kellő részletezettségűek. Perköltség igényét megbízási szerződés alapján költségjegyzék becsatolásával kívánta érvényesíteni azzal, hogy a jogi képviselője áfa fizetésére köteles. [2] Az alperes .........-án ellenkérelem változtatására vonatkozó kérelmet és írásbeli ellenkérelmet terjesztett elő, amely tartalma alapján az ellenkérelem elkésett benyújtására vonatkozó igazolási kérelmet is tartalmazott. Az elsőfokú bíróság a .........-án tartott tárgyaláson a ..... sorszámú végzésével az igazolási kérelmet visszautasította. A végzés .........én jogerőre emelkedett. [3] Az elsőfokú bíróság a .........-án kelt .......... számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes .........-i megismételt taggyűlésen hozott határozatait [............]. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek .......... forint perköltséget. A határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes ügyvezetője a ........-án kelt meghívóval taggyűlést hívott össze ........-án ........ órára az alperes fióktelephelyére. A meghívóban 8 napirendi pont szerepelt. A meghívó rögzítette a taggyűlés határozatképtelensége esetére, hogy a megismételt taggyűlés időpontja ........-én .......... óra. Az alperes ...........-én ........ órakor megtartott taggyűlése .... taggyűlési határozatot hozott: az ......... – ........ számú taggyűlési határozatokat. Az alperes a perbeli taggyűlésen hozott határozatok alapján a változásbejegyzés iránti kérelmet ..........-án benyújtotta, amely alapján a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a változásokat ........-én kelt ..... sorszám alatti végzésével a cégnyilvántartásba bejegyezte, a cégjegyzéket érintő változások ...........-én a Cégközlönyben közzétételre kerültek. Az elsőfokú bíróság az ítélete rövidített indokolásában felsorolta az annak alapjául szolgáló jogszabályokat: Ptk. 3:35. §, a 3:37. §
(1)bekezdése, a 3:190. §
(1)bekezdése, a 3:191. §
(1)Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.200/2020/4 3 bekezdése, a 3:17. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)-
(2)bekezdése, a 347. §
(1)bekezdés a) pontja és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.)
- §-a. [4] Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése helyett a jogsértés tényének megállapítását kérte. [5] A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülvizsgálati jogkört a Pp.
- §
(3)bekezdés c) pontjában jelölte meg és azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az anyagi jogszabályokat, a Ptk. 3:37. §
(1)és
(3)bekezdését, a 3:190. §
(1)bekezdését, és a 3:191. §
(1)bekezdését sérti. Előadta, hogy az eredeti taggyűlés ........-i időpontjához képest a Ptk. 3:191. §
(1)bekezdése értelmében valóban 3 nappal azt követő időpontra lett volna összehívható a megismételt taggyűlés, és a matematika szabályai szerint a 3 nap valóban nincs meg a két taggyűlés időpontja között, de a ........-i időponthoz képest megvan a szükséges időköz. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálat nélkül hagyta a jogkövetkezmények alkalmazása körében a felperes által csatolt, az elsőfokú eljárásban már rendelkezésére álló okirati bizonyítékokat, a taggyűlési meghívó megküldése után a felek között folytatott levelezést. Abból kitűnik, hogy a tagok között egyetértés volt az új időpont tekintetében, ami bizonyítja, hogy a felperes időben tudott a .......-re tervezett taggyűlésről. Az éves beszámoló elfogadása és az ügyvezető választása nem minősített többséget igénylő döntések, a Ptk. 3:19. §
(3)bekezdése értelmében ezért a tagok a határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A felperes 900.000 forint értékű törzsbetétjével a szavazatok 30%-ával rendelkezik, így a felperes részéről leadott nem szavazata mellett is jogszerűen meghozhatók a támadott taggyűlési határozatok a jelenlévő két tag igen szavazatával. Ezért a jogsértés sem veszélyeztette a társaság jogszerű működését, így a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdése szerint a bíróságnak csak a jogsértés tényét kell megállapítania, mert a jogszabálysértés nem jelentős és nem veszélyezteti az alperes jogi személy jogszerű működését. [6] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A másodfokú eljárásban felmerült perköltségét költségjegyzék előterjesztésével ...... forint + áfa összegben számította fel az R. 3. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a csatolt megbízási szerződés alapján. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.200/2020/4 4 [7] Álláspontja szerint az alperes fellebbezésében érdemi, a perfelvételi nyilatkozat és ellenkérelem körében előterjeszthető nyilatkozatot tett, azonban azt nem adta elő a Pp. 369. §
(3)bekezdésének c) pontja alapján, hogy az elsőfokú ítélet miért jogszabálysértő, az alperes miért a másodfokú eljárás során ad elő új tényeket. A Pp. 373. §
(1)bekezdése szerint nincs helye utólagos bizonyításnak és a
(2)bekezdés értelmében nem lehet olyanra tényre hivatkozni, amelyre a fél önhibájából az elsőfokú ítélet meghozataláig nem hivatkozott. A Pp. 194. §
(1)bekezdése és a
- §-a szerint az elsőfokú bíróság a perfelvételt az alperes érdemi ellenkérelme nélkül zárta le. A Pp.
- §-a szerint az alperesnek az elsőfokú eljárás során ellenkérelem változtatása, utólagos bizonyítása nem volt a jogerős ..... sorszámú végzés szerint. Az alperest ezért a másodfokú eljárás során semmilyen utólagos bizonyítási lehetőség nem illeti meg, az elsőfokú eljárás során az önhibájából elő nem terjesztett nyilatkozatát, a fellebbezésben előadott érdemi védekezését már nem terjesztheti elő. [8] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [9] A fellebbezés megalapozatlan. [10] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 370. §
(1)bekezdésében írt felülbírálati jogkörének korlátai között bírálta felül, és megállapította, hogy a fellebbezésben írt anyagi jogszabálysértés nem valósult meg. [11] Az alperes a fellebbezésében a keresettel felülvizsgálni kért határozatok jogsértését nem vitatta, kizárólag az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezményt támadta. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.200/2020/4 5 [12] A Ptk. 3:35. §-a meghatározza, hogy a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben a kereseti kérelem a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezésére irányulhat. A Ptk. 3:37. §
(1)bekezdés második fordulatában, illetőleg a
(3)bekezdésében foglaltak feloldják a bíróság kötöttségét a kereseti kérelem korlátai alól [Pp. 2. §
(2)bekezdés], és meghatározzák a bíróság döntésének kereteit. A jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben a bíróság a kereseti kérelemben és az ellenkérelemben alkalmazni kért döntéstől függetlenül, hivatalból alkalmazza a jogsértés súlyára és annak a jogi személy jogszerű működését veszélyeztető jellegére figyelemmel a jogkövetkezményeket. [13] Az alperes a fellebbezésében nem új tény figyelembe vételét kérte és nem kívánt utólagos bizonyítással sem élni a Pp. 373. §
(1)-
(2)bekezdései szerint, kizárólag arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a felperes keresetének ténybeli alapjául előadottak és a felperes által mindezek alátámasztására csatolt okirati bizonyítékok ellenére a jogkövetkezményeket nem a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdésének megfelelően alkalmazta a jogsértés csekély súlyára és arra figyelemmel, hogy a felülvizsgált határozatok hatályban maradása az alperes további jogszerű működését nem veszélyezteti. [14] Az alperes a fellebbezésében nem tette vitássá, hogy a taggyűlés összehívása nem felelt meg a Ptk. 3:190. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, mert az ügyvezető a meghívót a 15 napos időköz betartása nélkül küldte el a felperes részére. [15] A taggyűlésen való részvételre és döntésre jogosult tagok a meghívó alapján az abban szereplő napirend teljes körű ismeretében dönthetnek a részvételről. A döntéshozó szervtől akkor várható, hogy megalapozott döntést hozzon, ha a döntésre jogosultaknak módjuk van az ülésen eldöntendő kérdésekhez kapcsolódó információkat előzetesen beszerezni, azokat feldolgozni és a döntésre felkészülni, ehhez időben ismerniük kell a napirendre kerülő kérdéseket is. Ennek nemcsak abból a szempontból van jelentősége, hogy a döntéshozatalban résztvevőknek ne az ülésen kelljen rögtönözniük, kockáztatva ezzel a hibás Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.200/2020/4 6 döntést, hanem abból a szempontból is, hogy minden tag az azzal kapcsolatos álláspontját előzetesen kialakíthassa, és ha képviselővel jár el, a képviselőt megfelelő utasítással láthassa el, vagy a napirend kiegészítésére és részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően javaslatot tehessen, amelyet a taggyűlés előtt legalább 3 nappal közölnie kell a tagokkal és az ügyvezetővel ahhoz, hogy a Ptk. 3:190. §
(2)bekezdése szerint napirendre tűzöttnek kelljen tekinteni. [16] A Ptk. normatív módon határozza meg ennek érdekében a taggyűlés előtti időtartamot, a javaslat közlése és a taggyűlés időpontja közötti időköz normatív meghatározására is figyelemmel, amely szükséges akkor, ha egy tag tesz napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatot. A többi tag számára a napirend tárgyalására és a döntésre való felkészüléshez fűződő jog gyakorlásának garanciáját az teremti meg, hogy a felkészüléshez szükséges időtartam számítása a tudomásszerzést jelentő közlésen alapul. A Ptk. 8:3. §
(1)bekezdése értelmében a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani. [17] A Ptk. 3:88. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaságok üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A Ptk. 3:110. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy képviselője útján a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. A
(2)bekezdés értelmében a társaság lefőbb szervében gyakorolható szavazati jog mértéke a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik. Az előbbiek értelmében a tag alapvető joga, hogy személyesen részt vehessen a gazdasági társaság legfőbb szerve döntéseinek meghozatalában. [18] Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem érintett részében megállapította, hogy a felülvizsgált határozatok sértik a Ptk. 3:190. §
(1)bekezdését, azaz a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mert arra a felperest nem szabályszerűen, nem a normatív időtartam betartásával hívták meg. A Ptk. 3:111. §
(3)bekezdése értelmében a nem szabályosan összehívott vagy megtartott ülésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot az ülés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. A Ptk. 3:111. §
(3)bekezdése is arra utal, hogy a taggyűlés összehívásának szabálytalanságát maga a Ptk. is súlyos jogkövetkezménnyel járó jogszabálysértésnek minősíti, az ebből az okból érvénytelen határozat hatályban tartását a tagok egyhangú határozatához köti. Amennyiben ez nem így lenne, lehetőség lenne arra, hogy Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.200/2020/4 7 a társaság azokat a tagjait, akiknek a szavazata az érdemi döntés befolyásolására önmagában nem alkalmas, meg se hívja a taggyűlésre, így őket kizárja a döntések meghozatalából. [19] Az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyára tekintettel a jogkövetkezményeket a jogszabályoknak megfelelően alkalmazta, amelynek eltérő értékelésére és a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdésének alkalmazására a másodfokú bíróság sem látott lehetőséget. [20] A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [21] Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért köteles a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a felperes javára az R. 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a felperes által felszámított és a képviseleti tevékenységgel arányban álló, áfával növelt összegű ügyvédi munkadíj mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.200/2020/4 8 Dr. Pusztai Anita Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit előadó bíró bíró