A határozat elvi tartalma: Hatásköri összeütközés a Szentendrei Járásbíróság ítélete alapján a Budapest Környéki Törvényszék polgári és közigazgatási kollégiuma között (egészségügyi ellátás költségének megtérítése) A KÚRIA végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Kpk.IV.39.030/2025/
- Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró Dr. Farkas Attila bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró felperes (cím1) dr. Skaliczki Andrea kamarai jogtanácsos (cím1) alperes (cím2 levelezési cím: cím3) dr. Sebők Imre Ügyvédi Iroda (cím4 eljáró ügyvéd: dr. Sebők Imre) A per tárgya: eljáró bíróság kijelölése A felterjesztő bíróság neve és az ügy ügyszáma: Budapest Környéki Törvényszék 107.K.700.246/2025/
- Rendelkező rész A Kúria eljáró bíróságnak a Budapest Környéki Törvényszéket, mint polgári ügyekben eljáró bíróságot jelöli ki és utasítja a másodfokú eljárás lefolytatására. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria IV.Kpk.39.030/2025/3-III 2 A kijelölés iránti kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
- október
- napjától
- november
- napjáig a felperes egészségügyi intézményében fekvőbeteg ellátásban részesült. A egyéb érdekelt2 (a továbbiakban: egyéb érdekelt2) nyilvántartásának adatai szerint az alperes társadalombiztosítási azonosító jele
- október
- napjától
- november
- napjáig járuléktartozás miatt érvénytelen volt. Az alperes a
- október
- napján tett nyilatkozatában kijelentette, hogy az egészségügyi ellátásra jogosító biztosítással nem rendelkezik. A felperes a
- május
- napján kelt felszólító levélben felhívta alperest az egészségügyi ellátási térítési díj és járulékai megfizetésére. [2] A felperes ezt követően az alperessel szemben 750.000 Ft tőke és járulékai megfizetése iránt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett. egyéb érdekelt1 a felperes kérelme szerint a
- január
- napján kelt, 43011/Ü/30001/2023/
- számú fizetési meghagyással kötelezte az alperest a fenti összeg megfizetésére. A fizetési meghagyással szemben az alperes határidőben ellentmondást terjesztett elő, melyben a felperes követelésének jogalapját és összegszerűségét egyaránt vitatta, így az eljárás perré alakult. [3] A Szentendrei Járásbíróság előtt indult perben a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdése alapján 750.000 Ft tőke, és annak
- december
- napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetében hivatkozott továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 46. §
(2)bekezdésére, továbbá az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §
(2)bekezdés b) pontjára. [4] A Szentendrei Járásbíróság
- június
- napján kelt 33.P.20.730/2023/
- sorszámú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 750.000 Ft tőkét, és annak
- január
- napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 60.000 Ft perköltséget, és ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította. [5] Az elsőfokú döntéssel szemben az alperes fellebbezéssel élt a Budapest Környéki Törvényszéknél, mely bíróság
- február
- napján kelt 2.Pf.20.678/2024/
- számú jogerős végzésével a Szentendrei Járásbíróság 33.P.20.730/2023/
- számú ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján hatályon kívül helyezte, továbbá megállapította hatáskörének hiányát és az eljárás megszüntetésével egyidejűleg az ügy iratait áttenni rendelte a Budapest Környéki Törvényszékhez, mint közigazgatási bírósághoz. A döntés indokolása szerint a perben az érintett időszak vonatkozásában a társadalombiztosítási jogviszony fennállása a vitatott, így ennek elbírálása közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. A kijelölés iránti kérelem [6] A Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának eljáró bírói tanácsa
- március
- napján hozott 107.K.700.246/2025/
- számú végzésében szintén Kúria IV.Kpk.39.030/2025/3-III 3 megállapította hatáskörének hiányát és az iratok felterjesztése mellett a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdése alapján kezdeményezte a Kúria hatáskörrel rendelkező bíróság kijelölésére irányuló eljárását. [7] A kijelölést kérő bíróság a Kúria Kpk.39.009/2024/3. számú végzésére tekintettel arra hivatkozott, hogy a Kp. 4. §
(1)bekezdése a közigazgatási per három konjunktív feltételét határozza meg. A Kp. 4. §
(7)bekezdésének
- pontja alapján jelen ügyben sem a felperes, sem az alperes nem minősül közigazgatási szervnek, a felperes a tárgyi ügy sajátosságaira tekintettel közigazgatási hatáskört nem gyakorol, továbbá a per tárgya a Kp.
- §
(1)és
(3)bekezdései értelmében sem minősül közigazgatási tevékenységnek. [8] A végzés szerint olyan közigazgatási tevékenység a perbeli felek viszonylatában egyáltalán nem merül fel, amelyre tekintettel az elbírálásra a közigazgatási bíróság hatáskörrel rendelkezne. A felperes keresete meghatározott tőke, és annak a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:48. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére irányul, amely polgári jogi jogvita. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A hatásköri összeütközés feloldásához a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy jelen esetben a Kp. szerinti közigazgatási jogvitáról van-e szó, fennállnak-e a közigazgatási per indításának feltételei, s így közigazgatási bíróság rendelkezik-e hatáskörrel az ügy elbírálásához. [10] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa mindenekelőtt kiemeli, hogy a Kp. 4. §
(1)bekezdése szerint a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező
(3)bekezdés szerinti cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. Ez alapján a közigazgatási tevékenységnek három (konjunktív) fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi (a Kúria Kpkf.VI.39.649/2020/2., Kpk.40.726/2021/3., Kpk.IV.39.009/2024/
- számú döntései). A Kúria egységes gyakorlata szerint ez egyúttal azt is jelenti, hogy közigazgatási per indítására csak e fenti fogalmi elemek együttes fennállása esetén kerülhet sor, azaz a közigazgatási per megindítása nem korlátok nélküli. [11] E korlátok részletes elemzését megelőzően a Kúria eljáró tanácsa utal arra, hogy az nem vitás, hogy a felperes az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónak minősül, mely alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtott az alperes részére, azonban, hogy az ügy közigazgatási jogvitának minősüljön, a Kp.
- §
(1)bekezdése szerinti feltételek fennállása szükséges. [12] A közigazgatási jogvita a Kp. 4. §
(1)bekezdésében rögzített fogalmi elemek és a kereseti kérelem között bírálható el. Tehát jelen esetben az a körülmény, hogy a felperes, mint egészségügyi szolgáltató a egyéb érdekelt2 – mint közigazgatási szerv – által finanszírozott ellátást nyújt, nem eredményezi azt, hogy felperes és az alperes között létrejött jogviszonyból eredő jogvita közigazgatási bírói útra tartozna. Bár a jogvitában az alperes Kúria IV.Kpk.39.030/2025/3-III 4 védekezése a társadalombiztosítási jogviszony fennálltára épül, de az illetékes közigazgatási hatóság által e körben kiállított igazolás, mint bizonyíték mérlegelendő az eljáró bíróság számára. Tehát az alperes azon védekezése, hogy társadalombiztosítási ellátásra való jogosultsággal rendelkezett az adott időpontban az nem eredményezheti azt, hogy a felperes keresetlevelét a bíróság tényleges tartalma és a felperes konkrét kereseti kérelmével ellentétesen értelmezze és közigazgatási peres útra terelje a polgári jogi igényét. A felperes keresetlevelében egyértelműen a Ptk. 6:42. §
(1)bekezdése alapján tőke, és annak a Ptk. 6:48. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Jelen esetben a felperes keresetlevelével maga sem közigazgatási pert indított. [13] A Budapest Környéki Törvényszék azon érvelése, hogy a per elbírálása szempontjából jelentősége van azon kérdéseknek, hogy az alperes munkáltatója, mint foglalkoztató eleget tett-e a járulékfizetési kötelezettségének, az alperes társadalombiztosítási jogviszonya fennállt-e, az visszamenőleges hatállyal helyreállításra került-e, az nem eredményezheti azt, hogy a felperes kereseti kérelmével indult per „közigazgatási perré” forduljon át. A Kúria eljáró tanácsa csupán utal arra, hogy a társadalombiztosítási feladatokat ellátó közigazgatási szerv döntéseivel szemben az ágazati törvények és a Kp. szabályai szerint van helye közigazgatási pernek az arra irányadó határidők és eljárási szabályok betartása mellett. [14] Mindezen szabályokra és a felperes keresetlevelére is tekintettel megállapítható, hogy jelen negatív hatásköri összeütközéssel érintett ügyben a felperes nem közigazgatási pert indított, hanem kifejezetten polgári jogi igényt kívánt érvényesíteni a Ptk. 6:42. §
(1)és 6:48. §
(1)bekezdései alapján. A felperes nem jelölt meg keresetlevelében olyan konkrét közigazgatási tevékenységet (cselekményt vagy annak elmaradását) amelyre tekintettel közigazgatási bíróság hatáskörrel rendelkezne. A Kúria joggyakorlata szerint, ha a keresetlevél alapján megállapítható, hogy az ügy más bíróság hatáskörébe tartozik, hivatalból kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e azok az adatok, amelyek alapján az áttételére vonatkozó rendelkezés alkalmazható (a Kúria Kfv.IV.35.695/2017/8., Kpk.40.398/2021/
- számú döntései). [15] A Kúria utal arra, hogy a polgári jogi tartalmú kérelmet tartalmazó beadvány közigazgatási bíróságra történő áttétele önmagában csupán amiatt, mert az alperes a jogviszony megítélése körében közigazgatási szerv döntésére/hatáskörére hivatkozik a jogviszony megítélése körében nem nyitja meg a közigazgatási per lehetőségét. Az eljáró bíróságnak abban kell döntenie, hogy a társadalombiztosítási jogviszony megléte vagy hiánya érinti-e a felek között létrejött jogviszonyt, s ha igen mennyiben. A rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése az eljáró bíróság feladata. [16] A Szentendrei Járásbíróság az ügyben nem tagadta meg hatáskörét, hanem a Ptk. és a Pp. szabályai szerint eljárt. A negatív hatásköri összeütközés tehát nem a Szentendrei Járásbíróság és más bíróság között jött létre, hanem a Budapest Környéki Törvényszék két kollégiuma között. A másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék, mint polgári bíróság a 2.Pf.20.678/2024/
- számú végzésében hatásköre hiányának megállapítása mellett hatályon kívül helyezte a Szentendrei Járásbíróság 33.P.20.730/2023/
- számú ítéletét és az ügy iratait áttenni rendelte a „Budapest Környéki Törvényszék, mint Közigazgatási Bírósághoz.” A Kúria kijelölési eljárását a Budapest Környéki Törvényszék közigazgatási ügyekben eljáró tanácsa kezdeményezte. A Kúria a fentiekben megállapította, hogy a hatásköri összeütközés alapjául szolgáló ügyben a polgári bíróságnak van hatásköre, ami jelen ügyben a fellebbezés alapján eljárni köteles Budapest Környéki Törvényszék, mint polgári bíróság. [17] Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a Pp.
- §
(3)bekezdése és a Kp. 15. §
(3)bekezdése alapján a Budapest Környéki Törvényszéket, mint másodfokú Kúria IV.Kpk.39.030/2025/3-III 5 bíróságot jelöli ki és utasítja új eljárás lefolytatására. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy a Budapest Környéki Törvényszék a
- február
- napján kelt 2.Pf.20.678/2024/
- számú végzését helyezze hatályon kívül és a Szentendrei Járásbíróság 33.P.20.730/2023/
- számú ítélete elleni fellebbezést a vonatkozó eljárási és anyagi jogi szabályok betartásával érdemben bírálja el. Záró rész [18] A kijelölés tárgyában a Pp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 15. §
(5)bekezdése alapján a Kúria a felek meghallgatása nélkül határozott. [19] A Kp. 15. §
(4)bekezdése értelmében, ha a hatásköri összeütközés a közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között merül fel, a kijelölés tárgyában a Kúria öttagú tanácsban dönt. Erre tekintettel az ügyben öttagú tanács járt el. [20] ki. E végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdés második mondata zárja Budapest,
- március
- Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró Dr. Farkas Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró