A határozat elvi tartalma: A peres feleken kívül azt illeti meg fellebbezési jog, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz. Fellebbezési jogot önmagában nem alapoz meg a fellebbező döntéshez fűződő, állított jogi érdekeltsége. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Gf.VI.30.266/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Szénás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szénás Tamás ügyvéd) Az alperes: ... A kérelmezők: ... ... ... A kérelmezők képviselője: Dr. Szepesházi Péter ügyvéd A fellebbezést benyújtó fél: a kérelmezők A per tárgya: társasági határozat hatályon kívül helyezése A fellebbezéssel támadott bíróság neve és a támadott határozat száma: Szegedi Ítélőtábla, Gpkf.III.30.201/2023/
- számú végzés Kúria VI.Gf.30.266/2024/2 2 Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- május 4-én megtartott taggyűlésen meghozott határozatával P... N... B... ügyvezetőt visszahívta, majd az ezt követően hozott határozatával őt, valamint d... K... T... N... A... ügyvezetővé választotta, továbbá rendelkezett az ügyvezető személyének változására figyelemmel a társasági szerződés módosításának szükségességéről. [2] A felperes – az alperes tagjaként – keresetében a fenti határozatok hatályon kívül helyezését kérte, mivel álláspontja szerint azok a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
- §
(1)bekezdésébe ütköznek, mert az ügyvezető személyéről való döntés a létesítő okirat módosítását érinti, ezért az egyszerű szótöbbség helyett háromnegyedes szótöbbség szükséges a határozatok elfogadásához. [3] D... K... T... N... A... a
- sorszámú beadványában bejelentette a perbe való beavatkozási szándékát, amelyet Kecskeméti Törvényszék végzésével elutasított. D... K... T... N... A... e végzés ellen benyújtott fellebbezését az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján visszautasította. Az ítélőtábla végzése ellen d... K... T... N... A... fellebbezése alapján eljárt Kúria a Gpkf.VI.30.058/2024/
- számú végzésével az ítélőtábla végzését helybenhagyta. Egyetértett az ítélőtábla jogi álláspontjával, miszerint az ügyben hozandó ítélet anyagi jogerőhatása a kérelmező és a felperes relációjában értelmezendő jogviszonyra önmagában sem a tagi/tulajdonosi, sem a vezető tisztségviselői minőségre tekintettel nem terjed ki, a Ptk. 3:
- §
(1)-
(3)bekezdése, 3:188. §
(2)bekezdése és a 3:186. §
(2)bekezdése nem alapozza meg az önálló beavatkozói minőséget. Ebből következően a kérelmezőt a Pp. 43. §
(3)bekezdése értelmében fellebbezési jog nem illette meg a beavatkozási kérelmét elutasító végzéssel Kúria VI.Gf.30.266/2024/2 3 szemben. [4] A Kecskeméti Törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet ellen a felperes mellett d.. K... T... N... A..., K... T... és d... K... N... (a továbbiakban: kérelmezők) is fellebbezést terjesztettek elő. A fellebbezéssel támadott határozat [5] Az ítélőtábla végzésével a kérelmezők fellebbezését a Pp. 366. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. [6] Határozatának indokolásában megállapította, hogy a kérelmezők fellebbezése érdemben nem bírálható el, mivel az elsőfokú bíróság a beavatkozás iránti kérelmet előterjesztők számára a beavatkozását nem engedélyezte, (K... T... és d... K... N... beavatkozás iránti kérelme alapján nem hozott határozatot), ennek hiányában a kérelmezők a beavatkozót megillető perbeli jogosultságokat nem gyakorolhatnak, azaz a rájuk nézve rendelkezést nem tartalmazó ítélettel szemben a Pp. 365. §
(5)bekezdése értelmében fellebbezést sem terjeszthetnek elő. A fellebbezési kérelem [7] A végzés ellen a kérelmezők terjesztettek elő fellebbezést, amelyben a perbelépésük engedélyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérték. Előadták, bár az elsőfokú bíróság külön határozatot hozott d... K...-T... N... beavatkozási kérelméről, az ezt követően meghozott ítélet elleni fellebbezési jog K... T... és d... K... N... mellett őt újra megilleti. Kérték, hogy a felmerült eljárásjogi helyzetet a Kúria értelmezze. Állították, hogy a kérelmezők közül csak d... K...-T... N... hallgatta meg az elsőfokú bíróság, a másik két kérelmezőt figyelmen kívül hagyta, pedig a Pp.
- §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek. Mivel a Pp. az ilyen esetekre nem tartalmaz konkrét rendelkezést, ezért a meg nem hallgatást, vagy a beavatkozás kapcsán a bíróság hallgatását a kérelmezők a beavatkozás elutasításának tudták be. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság súlyos jogszabálysértést követett el, és a bíróhoz fordulás alkotmányos jogában korlátozta a kérelmezőket azzal, hogy nem határozott a beavatkozási kérelmük tárgyában. [8] Hangsúlyozták, hogy ők a keresettel megtámadott határozatot meghozó személyek, egyben a cég tulajdonosai, és mivel tagként például osztalékra jogosultak, közvetlen jogi érdekük, hogy a határozat érvényessége fennmaradjon. Bár az alperest eredetileg képviselő ügygondnokot az ítélőtábla kizárta, ez sem javítja ki azt az eljárásjogi hibát, hogy az elsőfokú eljárásban nem tudták a véleményükkel az alperesi oldal pernyertességét előmozdítani, és az Kúria VI.Gf.30.266/2024/2 4 ügygondnok sem tartotta semmilyen módon a kapcsolatot velük. Kiemelték, hogy az elsőfokú eljárásban nem volt olyan fél, aki képviselte volna a határozatot hozó többség álláspontját, hiszen sem a tagokat, sem a cégvezetőt nem engedték a perben eljárni a cég érdekében. [9] A Kúria Gpkf.VI.30.058/2024/
- számú végzésének indokolására utalva kérték továbbá, hogy a Kúria rendelkezzen a kérdésben is, hogy kötelező-e részükre a jogi képviselet a jelen eljárásban. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezést Pp.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján bírálta el és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. [11] A Kúria az ítélőtábla döntésével és annak jogi indokaival is egyetértett. A fellebbezésben írtakra tekintettel kiemeli az alábbiakat. [12] Jelen fellebbezési eljárás tárgya kizárólag annak elbírálása, hogy a Kecskeméti Törvényszék ítélete ellen megilleti-e a kérelmezőket fellebbezési jogosultság, mivel az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott végzésében is csak ebben a kérdésben határozott. Erre tekintettel a Kúria nem foglalhat állást sem a Kecskeméti Törvényszék állított eljárási szabálysértése, sem a beavatkozni kívánó kérelmezők jogi érdekének fennállta kérdésében, és különösen nem engedélyezheti a kérelmezők perbelépését, ezért a fellebbezés ezekre vonatkozó érveit érdemben nem vizsgálta, nem vizsgálhatta. [13] A Pp. 365. §
(5)bekezdése szerint fellebbezéssel élhet a fél, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés rá vonatkozó része ellen. A jogszabály megfogalmazásából következik, hogy a félen kívül fellebbezési jogosultságot kizárólag az alapoz meg, ha a határozat nevesítetten a félen kívüli személyre vonatkozóan tartalmaz önálló rendelkezést. A Pp. 365. §
(5)bekezdése [továbbá e rendelkezéssel szó szerint megegyező, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. §
(1)bekezdése] alkalmazása körében kialakult töretlen bírói gyakorlat értelmében a félen kívül azok számára biztosított a fellebbezés joga, akik a fellebbezéssel támadott határozat rendelkező részében nevesítetten megjelennek. A Pp. azon rendelkezését, amely szerint fellebbezéssel az is élhet, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, nem lehet kiterjesztően, akként értelmezni, hogy azt általánosságban a jogi, vagyoni érdekeltség is megalapozza [Kúria Cgtf.VI.30.530/2021/2., Ktf.VI.30.260/2023/2.]. [14] A társasági határozat hatályon kívül helyezése iránti perben felperesként a határozatot megtámadó jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja járhat el, míg alperesként a megtámadott határozatot hozó jogi személy. A Kecskeméti Törvényszék nem hozott a kérelmezőkre vonatkozóan beavatkozást engedélyező határozatot, és az általa meghozott ítélet sem tartalmaz a kérelmezőkre vonatkozó rendelkezést, ezért őket a Pp. 365. Kúria VI.Gf.30.266/2024/2 5 §
(5)bekezdésében szabályozott fellebbezési jogosultság nem illeti meg. [15] Amint az a Kúria a Gfv.VI.30.058/2024/
- számú határozatában is kifejtette, az ítélőtábla tévesen tájékoztatta a kérelmezőket arról, hogy számukra a jelen eljárásban a jogi képviselet kötelező. Habár a Pp.
- §
(1)bekezdése nem a felek részére, hanem a peres eljárás során teszi kötelezővé a jogi képviseletet, azonban ezt a szabályt csak más szabályokkal összefüggésben lehet értelmezni. Miután a bíróságnak a Pp.
- §-a szerinti tájékoztatási kötelezettsége csak a fél irányában áll fenn, továbbá a kötelező jogi képviselet hiányának jogkövetkezményeit is csak a fél vonatkozásában szabályozza a Pp.
- §-a, a Pp.
- §
(6)bekezdése szerinti utaló szabály pedig csak a már engedélyezett beavatkozó részére írja elő a kötelező jogi képviselet szabályainak alkalmazását, így a kérelmezőkre mint egyéb perbeli közreműködőkre nem lehet a szabályt kiterjesztően értelmezni. Az eljárási szabálysértés azonban nem hatott ki a döntés érdemére, ezért nem vezethetett a fellebbezés sikerére. [16] A Kúria mindezek alapján az ítélőtábla végzését a Pp. 383. §
(2)bekezdése és a 386. §
(4)bekezdése alapján – helyes indokaira utalással – helybenhagyta. [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében illetékmentes. [18] A Kúria a végzését tárgyaláson kívül hozta meg. [19] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdésének d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [20] 2016. CXXX. törvény 365. §
(5)bekezdés A döntés elvi tartalma [21] A peres feleken kívül azt illeti meg fellebbezési jog, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz. Fellebbezési jogot önmagában nem alapoz meg a fellebbező döntéshez fűződő, állított jogi érdekeltsége. Kúria VI.Gf.30.266/2024/2 6 Budapest, 2025 március 12. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző