Pfv.20386/2025/4 – Kúria

(6)bekezdésére hivatkozik, a bíróságnak a zártan csatolt iratok tartalmi vizsgálatát a közérdekű teszt alapján kell elvégeznie. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.386/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kalász Ügyvédi Iroda (cím1.; ügyintéző: dr. Kalász Imre Zsolt ügyvéd) Az alperes: Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.) Az alperes képviselője: Dr. Tamasi Zoltán kamarai jogtanácsos (1051 Budapest, Nádor utca 7.) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 15.P.22.005/2024/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését – a perköltségre is kiterjedően – részben, az alperest a bizottsági üléseken részt vevő bizottsági tagok névsorának kiadására irányuló kereset elutasítása tárgyában hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 2 ítéletének ezt a rendelkezését helybenhagyja. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes köztestület, amelynek a felperes kutatóként a tagja.
4. szeptember 20án a felperes arról kért tájékoztatást az alperestől, hogy a Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft német folyóirat miért nem szerepel az MTA honlapján elérhető és frissített folyóiratlistában. Az alperes
5. szeptember 20-án válaszában összefoglalta a folyóiratlista meghatározásának szempontjait és közölte, hogy az említett lap feltehetően nem szerepelt a Scimago JR és/vagy a WoS indexált lapjai között, továbbá a bűnügyi terület albizottságai nem tettek javaslatot a besorolásra. [2]
6. szeptember 22-én – a felek közötti további levélváltást követően – a felperes az alperesnek küldött közérdekű adatigénylésben kérte elektronikusan vagy nyomtatott formában a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság1) és a Hadtudományi Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság2) a frissített,
7. július 1-jétől aktualizált folyóiratlistához kapcsolódó valamennyi bizottsági ülése jegyzőkönyvei, az üléseken résztvevő bizottsági tagok névsora, a szavazással kapcsolatos adatok (szavazási rend), továbbá az egyes folyóiratokkal kapcsolatos állásfoglalások kiadását. [3] Az alperes
8. október 6-án arról tájékoztatta a felperest, hogy az adatigénylése szakmai egyeztetéseket igényel, ezért annak teljesítésére 15 nappal meghosszabbított határidőben kerül sor.
9. október 21-én az alperes megküldte a felperesnek a Bizottság1
10. október 6.,
11. június 8.,
12. szeptember 21.,
13. január 11.,
14. május 31-én megtartott bizottsági ülések, és a Bizottság2
15. június 14.,
16. szeptember 8.,
17. december 15.,
18. május 25-i ülése emlékeztetőinek kivonatát, amelyeken kitakarásra kerültek a folyóiratlistákhoz nem kapcsolódó napirendi pontok, az ülésen résztvevők neve és a folyóiratlista napirendi ponthoz kapcsolódó nyilatkozatok. [4] Az alperes arra hivatkozott, hogy a doktori eljárásában az egyes magyar, illetve a nemzetközi folyóiratok minősítésének rendjét a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló
19. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.)
20. §

(1)bekezdése, az Akadémiai Alapszabály (a továbbiakban: Asz.) 24. §

(2)és

(3)bekezdése, a Doktori Szabályzat 9. §

(3)bekezdés c) pontja és a 32. §

(1)bekezdés határozza meg, a szavazás rendjét pedig az Asz. 40. §

(7)bekezdése, a Melléklet

1. §-a és a Doktori Szabályzat
2. §

(3)bekezdés szabályozza, a kért további adatok kiadása veszélyeztetné a döntést előkészítők álláspontjának szabad kifejtését. A kereset és az ellenkérelem Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 3 [5] A felperes a keresetben az alperest a Bizottság1 és a Bizottság2 által frissített és az alperes honlapján közzétett,

1. július 1-jétől kezdődően aktualizált folyóiratlistákhoz kapcsolódó, összes bizottsági ülés jegyzőkönyve (kizárólag a Bizottság1 és a Bizottság2 jegyzőkönyvei); az egyes üléseken résztvevő bizottsági tagok névsora; a szavazással kapcsolatos adatok (szavazási rend és a szavazások összesítésének eredményei); továbbá az egyes folyóiratokkal kapcsolatos állásfoglalások és döntések kiadására kérte kötelezni. A kereset jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
3. § 5.,
4. és
5. pontját, a
6. §

(1)és

(2)bekezdését, a 27. §

(5)és

(6)bekezdését, a 28. §

(1)bekezdését, a 29. §

(1)és

(2)bekezdését és a 30. §

(3)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk

(3)bekezdésére is. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a kiadott jegyzőkönyvekből azért törölte a folyóiratlistához nem kapcsolódó adatokat, mert azok nem függnek össze az adatigényléssel. A bizottságok tagjainak névsora az mta.hu oldalon bárki számára megismerhető, azonban az alperes egyes szerveinek, bizottságainak működése nem nyilvános a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:74. §

(1)bekezdése alapján, kizárólag a folyóiratlistára vonatkozó döntések nyilvánosságát kell biztosítania, amely kötelezettségének az emlékeztetők kivonatának kiadásával megfelelően eleget tett. Az üléseken megjelent bizottsági tagok neve nem minősül az Infotv.

1. §
2. pontja szerint közérdekű adatnak, a konkrét szavazásban részt vevők személyének azonosítása, az általuk elmondottak és a szavazatukra vonatkozó információk pedig egyfelől az adatigénylés közérdekű céljának érvényesülése szempontjából nem bírnak jelentőséggel, másrészt a döntésekben részt vevők személyes adatainak nyilvánossága veszélyeztetné az adatot keletkeztető álláspontjának szabad kifejtését [Infotv.
3. §

(6)bekezdés]. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság – a megismételt eljárás során meghozott – ítéletében az alperest a Bizottság1 és a Bizottság2 által frissített és a honlapján közzétett,

1. július
2. napjától kezdődően aktualizált folyóiratlistákhoz kapcsolódó összes – a Bizottság1 és a Bizottság2 – bizottsági ülések jegyzőkönyvei – a nem a folyóiratlistákhoz kapcsolódó napirendi pontokra vonatkozó részek kitakarásával – és az egyes üléseken résztvevő bizottsági tagok névsorának kiadására kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az alperes által megjelölt, az Infotv.
3. §

(6)bekezdésében foglalt megtagadási ok alapján arról kellett állást foglalni, hogy a kért adat megismerése az alperes – mint közfeladatot ellátó szerv – törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné-e. Ennek eldöntése során azt kellett megítélni, hogy a döntésben részt vevő bizottsági tagok személye, szavazata és a zárt ülésen általuk elmondottak közlésének megtagadásához fűződő közérdek nagyobb súlyú-e az igény megismeréséhez való érdeknél. [9] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a folyóiratlista összeállítása tárgyában a nyilatkozatokkal összefüggésben az alperes nem adta kellő indokát annak, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt állásfoglalások miként veszélyeztetnék a döntések előkészítése során a Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 4 vélemények szabad kifejtését. A meghallgatott tanú által hivatkozott esetleges személyeskedés és a konfliktus kialakulásának veszélye sem teremtett kellő alapot a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozására. Az üléseken megtett nyilatkozatok nem minősíthetők döntés megalapozását szolgáló adatként, mert az alperes már meghozta a folyóiratlista tárgyában a döntését, a listát közzétette, a lista ismételt felülvizsgálata egy következő, azonos tárgyú döntésre való felkészülést jelenti. A keresetet elutasító rendelkezés a jegyzőkönyveken – emlékeztetők – kívüli állásfoglalásokra, előterjesztésekre terjedt ki. [10] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a keresetet elutasította. [11] A jogerős ítélet indokai szerint – az alperes védekezésére tekintettel – először arról kellett állást foglalni, hogy a kiadni kért adatok (a döntésben részt vevő bizottsági tagok személye, szavazata és a zárt ülésen általuk elmondottak) az Infotv.

1. §
2. pontja szerinti közérdekű adatoknak minősíthetők-e. [12] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a Bizottság1 és Bizottság2 ülésein résztvevő bizottsági tagok neve személyes adat. A személyes adat fogalmi körébe tartoznak az egyes bizottsági tagok által kifejtett vélemények és az általuk leadott szavazatok is. Ez utóbbi adatok – a tagok személyéhez társításuk folytán – azért személyes adatok, mert az érintettekre (a bizottsági tagokra) vonatkozó olyan információk, amelyek a nevekkel való összekötésük folytán az adott tagokat egyértelműen beazonosítják. [13] A másodfokú bíróság megítélése szerint mivel a bizottságok tagjai zárt ülés esetén is közfeladatot látnak el, ezért a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adataik olyan személyes adatok, amelyeket kizárólag törvény közérdekből tehet nyilvánossá. Jelen ügyben az adatnyilvánosságot elrendelő törvény és az érintettek hozzájárulása hiányában a személyes adatokat nem lehet a közérdekű adatigénylés teljesítése érdekékben megismerhetővé tenni, a felperes maga sem hivatkozott arra, hogy az adatigénylése közérdekből nyilvános adatok (Infotv.
3. §
4. pont) megismerésére irányul. Ebből következően nincs lehetőség annak bíróság által történő mérlegelésére sem, hogy a személyes adatok megismerhetővé tétele arányos korlátozásnak minősülne-e az információszabadság biztosítása érdekékben. Ezért a másodfokú eljárás során anyagi pervezetés kötelezettsége sem merül fel, erre ugyanis csak a felek kérelmének és jogállításának korlátain belül van lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [14] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. Megsértett jogszabályként az Infotv.
5. §
6. és
7. pontját, a
8. §

(1)és

(2)bekezdését, a 27. §

(5)és

(6)bekezdését, a 30. §

(5)bekezdését és a 31. §

(2)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdését. [15] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogát, az abból levezethető, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, továbbá azt, hogy az Infotv. zárt rendszerben rögzíti az adatkiadás megtagadásának, illetőleg az adatmegismerés korlátozásának esetköreit. Mivel jelen ügyben az alperes által hivatkozott jogszabályok és szervezetszabályozó eszközök ilyen korlátot nem tartalmaznak, ezért a másodfokú bíróság az alperes által megjelölt, megalapozott megtagadási ok hiányában utasította el a keresetet. [16] Állította, hogy az Alkotmánybíróság által kimunkált gyakorlat szerint alkotmányos szempontból nem elfogadható a másodfokú bíróságnak az a jogértelmezése, amely a közérdekű adatigénylés során igényelt dokumentumokat – tartalmukra tekintet nélkül – egészében véve döntés megalapozást szolgáló adatnak minősíti és ilyen módon a Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 5 dokumentumok megismerését általánosan meggátolja. A másodfokú bíróság a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlanul tág és ezáltal szükségtelen korlátozását engedte meg, továbbá az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére a szükségességi-arányossági tesztet nem végezte el. [17] Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet azért sérti az Infotv. 30. §

(5)bekezdését, mert a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé. A megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. [18] A felperes érvelése szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a keresetet, és a saját maga által teremtett hibás logikai kapcsolat alapján következtetett arra, hogy a kiadni kért adatok a személyes adatok fogalmi körébe tartoznak, holott az adatok összekapcsolódása hiányában a leadott szavazatok és vélemények nem minősíthetők személyes adatnak. A jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság kizárólag azzal az eshetőséggel foglalkozott, amikor a jegyzőkönyvbe foglalt vélemények, valamint a tagok által leadott szavazatok a tagok személyéhez társítása által személyes adatnak minősülnek, figyelmen kívül hagyta azonban a szavazók felismerhetetlenné tételének lehetőségét. Az üléseken jelenlévők és a leadott szavazatok, továbbá a véleményének közötti logikai kapcsolat annak felismerhetetlenné tételével megszüntethető, ezáltal – a személyhez társítás hiányában – a szavazatok és a vélemények sem minősíthetőek személyes adatnak. [19] Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság azt sem értékelte, hogy a bizottsági tagok neve – az alperes nyilatkozata alapján is – nyilvánosan elérhető adatbázisból megismerhető, önmagában a bizottsági ülésen jelenlévő személyek nevének megismerése iránti keresete nem utasítható el azon okból, hogy az személyes adat. [20] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A Kúria előrebocsátja, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezése elsőfokon jogerőre emelkedett. Ezért a Pp. 407. §

(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya az elsőfokú bíróság ítéletének a jegyzőkönyveken kívüli állásfoglalásokra, előterjesztésekre irányuló keresetet elutasító rendelkezése. [22] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. [23] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérését. [24] A Kúriának a felperes felülvizsgálati kérelme alapján azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a megjelölt jogszabályokat megsértve ítélte-e meg, hogy a keresetben megjelölt adatok olyan személyes adatok, amelyek – az érintettek hozzájárulása és törvény felhatalmazó rendelkezése hiányában – nem ismerhetők meg. Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 6 [25] Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [26] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alaptörvény

1. cikke a bíróságok részére alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {pl.: 3/
2. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [55], 7/
3. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]; 28/
4. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 3/
5. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [17]}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie [3353/
6. (X. 8.) AB határozat, Indokolás [47]. [27] Az Alkotmánybíróság a 4/
7. (I. 22.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) értelmezte az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdését, kiemelve, hogy az Alaptörvény által garantált közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot az Alkotmánybíróság gyakorlata összefoglalóan információszabadságként kezeli {Abh., Indokolás, [32], 7/

1. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság a korábbi határozataival egyezően rögzítette, hogy az információszabadság tárgyát elsősorban a közérdekű adatok képezik. Az információszabadság mindazonáltal nem csak az Alaptörvény
2. cikk

(2)bekezdésében, illetve az Infotv.

1. §
2. pontjában meghatározott közérdekű adatok körét fogja át {Abh., Indokolás [38], 7/
3. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [21]}. Ide tartozik az Infotv.
4. §
5. pontja szerinti közérdekből nyilvános adat is. [28] Az Infotv.
6. §

(2)bekezdés alapján közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az

1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak. [29] A másodfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a Bizottság 1 és a Bizottság 2 ülésén résztvevő tagok neve személyes adat, illetve, hogy a bíróság hivatalból nem veheti számba azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek elrendelik közérdekből a személyes adat nyilvánosságra hozatalát, ezt a felperesnek kell megjelölnie. A Kúria nem ért egyet a másodfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy a felperes nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A felperes már a keresetlevelében érvényesített jogként – egyebek mellett – megjelölte az Infotv.
2. §
3. és
4. pontját, továbbá a
5. §

(1)bekezdése mellett a

(2)bekezdést is és hivatkozott arra is, hogy a döntésben résztvevő tagok neve közérdekből nyilvános adat. Ezért – a jogerős ítélet indokaival ellentétben – már a keresetlevélben egyértelműen kifejezésre juttatta nem csupán azt, hogy az információszabadsághoz fűződő alapjog érvényesülése érdekében lép fel és kéri a kereset teljesítését, hanem megjelölte azokat a rendelkezéseket is [Infotv. 26. §

(2)bekezdés, MTA tv. 3. §

(1)bekezdés c) pont], amelyek megítélése szerint az alperes köztestületi feladatai körében kifejezetten és konkrétan elrendelik a közérdekből nyilvános adatok igénylése esetén a személyes adatok nyilvánosságát. [30] A perben az nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervként kezeli a felperes adatmegismerés iránti igényében megjelölt adatokat [MTA tv. 1. §

(1)bekezdése, Infotv. 26. §

(2)bekezdés]; valamint, hogy az alperes közfeladatai körében tudományos minősítési rendszert működtet, ennek keretén belül végzi az Alapszabálya és a Doktori Szabályzat alapján a publikációs tevékenység értékelését szolgáló folyóiratlista elkészítését, amely jogilag kötelező erejű az MTA doktori cím iránti eljárások habitusvizsgálati Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 7 szakaszában. Ebből következően a kért adatok (a bizottsági üléseken részt vevő bizottsági tagok neve, véleménye és szavazata) a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatai, amelyek az Infotv. 3. § 6. pont szerint olyan közérdekből nyilvános adatként minősíthetők, amelyek megismerhetőségét az Infotv. 26. §

(2)bekezdése közérdekből elrendeli. [31] A másodfokú bíróság az alperes ellenkérelmére tekintettel a megtagadási okok tárgyában helytállóan hívta fel az Alkotmánybíróságnak a megtagadási okok vizsgálatához megadott szempontrendszerét. Ennek ellenére a közérdekű tesztet nem végezte el és annak sem adat indokát, hogy a korábbi, 1.Pf.20.280/2024/4. számú hatályon kívül helyező végzésében (Indokolás [67]) a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság kötelezettségeként az Infotv. 27. §

(6)bekezdése alapján ennek vizsgálatát előírta, utóbb miért mellőzte az elsőfokú bíróság által végzett vizsgálat felülbírálatát. Mivel a felülvizsgálattal támadott határozatában ezt a mérlegelést nem végezte el, a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet sérti az Infotv. 27. §

(6)bekezdését és az Infotv. 30. §

(5)bekezdését. [32] Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint az információszabadság korlátozása ugyanis nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága – ténylegesen – sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat {Abh., Indokolás [46]-[48], megerősítve: 3/

1. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [57]}, ezért csak az adatigénylés tárgyát képező jegyzőkönyvek tartalmi vizsgálatával állapítható meg ténylegesen az, hogy olyan közérdekből nyilvános adatokat foglal-e magában, amelyekre valamely nyilvánosságkorlátozási ok konkrétan kiterjed, és amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása {6/
2. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [38]}. Az adatkezelő által előadott megtagadási okok megalapozottságának, okszerűségének az érdemi felülvizsgálata – s ekként az önkényes adatkezelői döntés kizárása – nem lehetséges az iratok tartalmának az ismerete nélkül (Kúria Pfv.IV.20.474/2024/5.). [33] Az alperes által meghatározott megtagadási okok érdemi vizsgálatának akadálya nem volt, a zártan csatolt iratok alapján a Kúria felülbírálhatta az elsőfokú bíróság által elvégzett tartalmi vizsgálat helyességét. [34] Ennek körében abból indult ki, hogy az Alkotmánybíróság az Infotv.
3. §

(6)bekezdésének alkalmazásához meghatározta azt a szempontrendszert, amelyet a belső használatra szánt dokumentumok megismerhetőségének a korlátozottsága körében figyelembe kell venni {3486/

1. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [20]-[24]}. [35] Az alperes a bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvek kivonatait akként bocsátotta a felperes rendelkezésére, hogy azok nem tartalmazták a kért adatokat teljes egészében (a jelen lévő bizottsági tagok neve, véleménye). A megtagadási okaként pedig arra hivatkozott, hogy a kért adatok kiadása veszélyeztetné a továbbiakban e feladat befolyásmentes ellátását, a döntést előkészítő álláspontjának szabad kifejtését [Infotv.
2. §

(6)bekezdés]. [36] Az Alkotmánybíróság számos ügyben foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy döntés megalapozását szolgáló irat megismerése milyen feltételek mellett tagadható meg és összegezte az ilyen iratok megismerhetőségével kapcsolatos tesztet. Ez a négylépcsős ún. „közérdekű teszt”, amelyben meghatározta a következő szempontokat:

1. a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia.
2. A dokumentum egésze, tartalmától függetlenül nem minősíthető döntést megalapozó adatnak.
3. Az adatkezelő nem hivatkozhat ún. „kényelmi” szempontokra.
4. Az adatigénylést elutasító döntést tartalmilag indokolni kell, és az eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát az adatigénylés tárgyát képező dokumentum alapján egyaránt vizsgálnia kell {3063/
5. (II. 16.) AB határozat, Indokolás [21], 3486/
6. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [23]}. Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 8 [37] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokaival szemben az alperes nem kizárólag a „személyeskedés és konfliktus kialakulásának” veszélyére hivatkozott. Az írásbeli ellenkérelemben részletesen és konkrétan indokolta, hogy a bizottsági üléseken a döntésekben részt vevő személyek kilétének bizalmassága a folyóiratlistához fűződő jelentős következmények miatt a befolyásmentes döntés meghozatalának biztosítéka. Emellett a részt vevő személyektől elhangzó vélemények – a „rendszerszerűen megjelenő predátor jelenség” kitárgyalása, ennek során az egyes kiadókra, folyóiratokra tett állítások, a jegyzőkönyv egyes kiragadott tartalma – a nyilatkozó számára adott esetben jogvitát előidéző helyzetet is teremthet, nyilvánoságra kerülése ezért a nyilatkozó számára hátránnyal járna. Előadta azt is, hogy a bizottsági tagok – az általuk elmondottak alapján – azonosíthatók abban az esetben is, ha nevük kitakarásra kerülne, ezzel a megoldással az Infotv.
7. §

(6)bekezdésben foglalt veszélyeztetés nem küszöbölhető ki. Ebből következően az alperes ellenkérelmének hiányossága nem akadályozta a közérdekű teszt elvégzését, az alperes védekezése nem minősíthető formálisnak. Ezért nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a nyilvánosság korlátozásának indokait – az Alkotmánybíróság által felállított szempontrendszer alapján – a rendelkezésre álló bizonyítékok kellően alátámasztják-e. [38] A Kúria a zártan csatolt iratok tartalmának vizsgálata, elemzése és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elvégezte a négylépcsős közérdekű tesztet és a következőket állapította meg. [39] A teszt első eleme (a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia) körében a Kúria megállapította, hogy a zártan kezelt iratok között rendelkezésre állnak az alperes Bizottság1

1. október 6.,
2. június 8.,
3. szeptember 21.,
4. január 11.,
5. május 31-i bizottsági ülések emlékeztetői, továbbá a Bizottság 2
6. június 14.,
7. szeptember 8.,
8. október 27.,
9. december 15.,
10. május 22-i ülésének jegyzőkönyvei. A bizottsági üléseknek kivétel nélkül tárgya volt a folyóiratlista felülvizsgálata, aktualizálása. név1 tanúvallomása azt is alátámasztotta, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak a „döntési folyamat első lépését jelentik…az indikatív listára a bizottság tesz javaslatot, az osztálynak, amely megtárgyalja és dönt”, az üléseken a folyóiratlistával kapcsolatosan elhangzottak a döntések – jelen esetben a folyóiratlista felülvizsgálata – előkészítésében szerepet játszanak. A tanú kitért arra is, hogy korábban öt éves időközzel, jelenleg pedig három éves időszakban vizsgálják felül a folyóiratlistákat, ezért azok jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják. [40] A Kúria a zártan csatolt iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy a tanú nyilatkozatával összhangban a jegyzőkönyvekben rögzített, a folyóiratlisták tárgyában elhangzott közlések részben már meghozott és a jegyzőkönyvbe foglalt döntéseket, részben folyamatban lévő, részben pedig jövőbeli konkrét döntések előkészítését tartalmazzák, a jegyzőkönyvekben feltüntetett adatok minden esetben konkrét eljáráshoz – a folyóiratlista felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásokhoz – kapcsolódtak, illetve kapcsolódnak. [41] A teszt második eleme, az adatelv tárgyában az alperes nem a dokumentum egészét, hanem a felperes által igényelt adatok közül azokat tette felismerhetetlenné, amelyek megítélése szerint az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések megalapozása során történő szabad kifejtését veszélyeztetnék. [42] A teszt harmadik elemére, a „kényelmi szempontokra” a felek nem hivatkoztak, ezért annak vizsgálata szükségtelen volt. [43] A teszt negyedik eleme szerint tartalmilag indokolni kell az adatigénylést elutasító döntést. [44] A belső használatra szánt munkadokumentumok (munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok, javaslatok, szervezeten belül váltott levelek) megismerhetőségének a Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 9 korlátozottsága a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tévő döntéshozatali folyamatot védi. [45] Az Alkotmánybíróság a „döntés megalapozását szolgáló (korábban: döntéselőkészítő) adatok körében már kimondta, hogy »garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik. A nyilvánosság korlátozásának célja, hogy a résztvevők szabadon és részletekbe menően vitázhassanak az egyes előterjesztésekről és az ülésen felmerülő politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekről. {34/
11. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 190–191.], 32/
12. (VII. 13.) AB határozat, ABH 2006, 430, 441–442, megerősítve 21/
13. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [43]}. [46] Az alperes az írásbeli ellenkérelemben arra vonatkozó érvelést nem adott elő, hogy önmagában az ülésen jelenlévő és a döntéshozatalban részt vevő bizottsági tagok személyének megismerése, és adott ügyben a személyük megismerhetősége következtében az általuk leadott szavazatok megismerése mi okból lehetetlenítené el az egyes bizottságainak későbbi döntéshozatalát. A Kúria nem kíván eltérni a Pfv.IV.20.718/2018/
14. számú precedens határozatában az Infotv.
15. §

(6)bekezdésének értelmezése kérdésében kifejtett jogértelmezésétől, amely szerint a jogszabályi keretek között meghozott szakmai döntéseket utóbb sem befolyásolhatja a döntést meghozók személyének megismerése. Az alperes érvelésével szemben a bizottsági üléseken jelen lévő tagok nevének megismerését nem zárja ki a Ptk. 3:74. §

(1)bekezdése. Az ugyanis az egyesület közgyűlésének ülésezésével összefüggő rendelkezés, az MTA tv. 2. §

(3)bekezdése alapján az MTA Közgyűlésének eltérő rendelkezései [9. §

(1)-

(9)bekezdés] alapján nem alkalmazandó. [47] Mivel azonban az Alkotmánybíróság idézett és irányadó gyakorlata szerint garanciális intézménye a közfeladat ellátása során a munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a közfeladatot végzők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen történjen, ezért a rendelkezésre álló peradatok alapján nincs ok a bizottsági tagoknak a döntés megalapozása során létrejött bizottsági üléseken előadott – adott esetben értékítéleteket is tartalmazó – nyilatkozatainak a nyilvánosságra hozásának. [48] A felperes érvelésével szemben nem indokolja a bizottsági ülésen előadott nyilatkozatok nyilvánosságát az alperes által közzétett, a bizottsági üléseken elhangzottaktól eltérő tartalmú, és eltérő személyek által kimunkált „Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére” címmel közzétett dokumentum sem. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek tartalma alapján megállapítható az is, hogy a jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatok alapján – a nyilatkozó nevének felismerhetetlenné tétele esetén is – felismerhetővé válik a felszólaló személye. Ezért az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a jegyzőkönyvben foglalt álláspontok az Infotv. 27. §

(6)bekezdésében foglalt megtagadási ok alapján a nyilatkozók nevének felismerhetetlenné tételével sem hozhatók nyilvánosságra. [49] A szavazás rendjével összefüggésben az alperes az írásbeli ellenkérelmében közölte, hogy az az alperes által elfogadott Alapszabály 40. §

(7)bekezdése szerinti rendben történik. A zártan csatolt jegyzőkönyvek alapján az is megállapítható, hogy a Bizottság1 ülések jegyzőkönyvei közül a

1. október 6-ai,
2. június 8-ai ülés jegyzőkönyve a folyóiratlistával érintett napirendi pontban nem tartalmaz szavazást. A
3. szeptember 21én,
4. január 11-én,
5. május 31-én megtartott üléseken a Bizottság1 határozatot hozott, amelynek pontjait és a szavazás eredményét – annak egyhangúságára történő utalással – a felperesnek megküldött emlékeztető tartalmazta, ezért az alperes a szavazás Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 10 eredményének ismételt kiadására nem kötelezhető. A határozattal elfogadott előterjesztést a jegyzőkönyv ugyan nem tartalmazza, azonban az elsőfokú bíróság e tárgyban meghozott keresetet elutasító rendelkezése a felülvizsgálatnak nem tárgya. [50] A Bizottság2 által megtartott ülések jegyzőkönyvei közül a
6. június 14-ei,
7. szeptember 8-ai,
8. október 27-ei, továbbá a
9. május 25-én megtartott üléseken nem szavaztak, a jegyzőkönyvek nem tartalmaznak állásfoglalást. A
10. december 15-én megtartott szavazás alapján meghozott határozatot és a szavazás eredményét – annak egyhangúságára történő utalással – a felperesnek megküldött emlékeztető tartalmazta, ezért a már megismert adat kiadására irányuló kereset elutasítása nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. [51] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott rendelkezését – a perköltségre is kiterjedően – a Pp.
11. §

(3)bekezdése alapján részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének a Bizottság 1 és Bizottság 2 folyóiratlistákról való döntésében részt vevő bizottsági tagok nevének kiadására kötelező rendelkezését helybenhagyta, ezt meghaladóan a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [52] Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése megtagadásának okaként az adatkezelő az Infotv. 27. §

(6)bekezdésére hivatkozik, a bíróságnak a zártan csatolt iratok tartalmi vizsgálatát a közérdekű teszt alapján kell elvégeznie. Záró rész [53] A felek a felülvizsgálati eljárás során részben pervesztesek, ezért Kúria a Pp. 83. §

(2)bekezdés alapján akként határozott, hogy egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. [54] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [55] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [56] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. május
2. Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró Kúria IV.Pfv.20.386/2025/4 11