← Magyarország

Pf.20053/2021/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az Infotv. 28. §

(3)bekezdése lehetővé teszi az adatkezelő számára, hogy amennyiben az adatigénylés nem egyértelmű, felhívhatja az igénylőt az igénye pontosítására. Erre az adatkezelőnek az Infotv. 29. §
(1)bekezdése szerint az igény beérkeztét követő legfeljebb 15 napon belül van lehetősége, mely határidő eredménytelen elteltét követően az adatigénylőnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy igényét bíróság előtt érvényesítse. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.053/2021/
  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Imre András irodavezető ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt Imre Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe) felperesnek – dr. Kamenyiczki Viktória (alperes címe.) kamarai jogtanácsos által képviselt Pénzügyminisztérium (alperes címe.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránti perben a Fővárosi Törvényszék
  2. november
  3. napján kelt, 69.P.20.602/2020/
  4. számú kiegészítő ítéletével kiegészített,
  5. szeptember
  6. napján kelt 69.P.20.602/2020/7-I. számú ítélete ellen az alperes
  7. és
  8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezései folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Magyarország Kormánya újgenerációs szélessávú hálózatok kiépítésének ösztönzése érdekében pályázati felhívást tett közzé az Európai Unióval kötött partnerségi megállapodás alapján azzal a céllal, hogy a kevésbé fejlett régiókban legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra kerüljön kiépítésre. A támogatási kérelmeket
  9. december
  10. és
  11. március
  12. napja között lehetett benyújtani a Pénzügyminisztérium – mint támogató – gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárságához. A PR-Telekom Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
  13. január
  14. napján támogatási kérelmet nyújtott be, amelyről az alperes
  15. június 23-án hozott döntést, melynek következtében
  16. szeptember
  17. napján az alperes a nevezett gazdasági társasággal támogatási szerződést kötött. [2] A felperes az alperes részére
  18. január
  19. napján kézbesített levelében azt kérte, hogy az alperes adja ki részére a GINOP-3.4.
  20. - 15 új generációs NGA és felhasználó Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.053/2021/6 2 hálózatok fejlesztése tekintetében a Bala-tonfüredi, 2-es település, 3-as települési, 4-es települési, 5-ös települési, 6-os települési, 7-es települési, 8-as települési, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Kiskunfélegyházi és Balatonalmádi Járásokra vonatkozóan, járásonként az alábbi közérdekű adatokat: 1.) a kedvezményezett PR-Telekom Távközlési, Kereskedelmi és Szol-gáltató Zrt. által benyújtott komplett pályázati anyag, azaz a pályázat kitöltött formanyomtatványa annak mellékleteivel együtt; 2.) a pályázati szakaszban a közreműködő szervezet és a pályázó között folytatott levelezés (hiánypótlási felhívások, hiánypótlások, egyéb levelezés); 3.) a pályázat értékelé-sének teljes dokumentációja (bírálóbizottsági ülés jegyzőkönyve, értékelő lapok, szakértői vélemé-nyek); 4.) értesítés a pályázat eredményéről; 5.) támogatási szerződés és annak összes melléklete, akár fizikai értelemben csatolták a mellékletet a szerződéshez, akár nem; 6.) elnyert támogatás sza-bályszerű felhasználását igazoló és a Kedvezményezett által benyújtott jelentések, beszámolók, azok mellékleteivel együtt; 7.) az elnyert pályázat szabályszerű felhasználásának ellenőrzése során készült jegyzőkönyvek és határozatok, azok mellékleteivel együtt. [3] Az alperes a
  21. február
  22. napján megküldött elektronikus levelében azt a választ adta, hogy az adatigényléssel érintett dokumentumok jelentős mennyisége, azok rendszerezése és kiadhatóságnak vizsgálata nagymértékű dologi és személyi ráfordítást igényel, melyre tekintettel az információs önrendelkezései jogról és az információszabadságról szóló
  23. évi CXII. törvény (Infotv.) és a 301/
  24. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján az adatigénylés teljesítése esetén előreláthatólag jelentős összegű költségtérítés kerül megállapításra. Az adatigény célzott teljesítése érdekében az alperes felhívta a felperest, hogy az Infotv.
  25. §
(3)bekezdésére tekintettel jelölje meg pontosan, hogy az érintett pályázati anyag mely adatkörét, illetve adatait igényli. [4] A felperes a
  1. március
  2. napján előterjesztett, majd pontosított keresetével az adatigénylés szerinti adatok kiadására kérte az alperes kötelezését. [5] Az alperes alaki védekezése körében a per megszüntetését kérte, amelyről az elsőfokú bíróság a 7-I. számú végzésében határozott, elutasítva az alperes kérelmét. [6] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Továbbra is azt állította, hogy az adatigénylés nem egyértelmű, így annak pontosítása hiányában a felperes nem kérhette volna az adatok kiadását a perben. Arra is hivatkozott, hogy az adatigénylés sikertelenségét a felperes maga idézte elő azzal, hogy az alperes felhívására nem reagált. Nézete szerint nem kizárható, hogy az adattartalom nyilvánosságra hozatala a kedvezményezett számára üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozhat. További védekezése szerint a pályázatok a szellemi tulajdonvédelemmel érintett információkat is tartalmazhatnak, valamint az Infotv.
  3. §
(6)bekezdése alapján minden esetben egyedi vizsgálat tárgya kell legyen, hogy az adatigényléssel érintett pályázatok döntéselőkészítési dokumentumainak kiadása járhat-e azzal, hogy olyan, az értékelések eredményét befolyásoló információ kerülhet nyilvánosságra, amely indokolatlan előnyt jelenthet a pályázatot benyújtani szándékozók számára. Azzal is védekezett, hogy nem kizárható annak ténye, hogy egyes dokumentumok valamely folyamatban lévő eljárásban Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.053/2021/6 3 döntés megalapozását szolgáló adatnak tekintendők. Elképzelhetőnek látta, hogy egyes adatok még nem léteznek, így azokat kiadni nem tudja. [7] Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperes részére elektronikus úton, a jogitanacs@jogitanacs.hu e-mail címre megküldve adja ki a szám-Újgenerációs NGA és felhasználó hálózatok fejlesztése a Balatonfüredi, 2-es település, 3-as települési, 4-es települési, 5-ös települési, 6-os települési, 7-es települési, 8-as települési, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Kiskunfélegyházi és Balatonalmádi járásokra vonatkozóan járásonként az alábbi adatokat: a kedvezményezett PR-Telekom Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. által benyújtott komplett pályázati anyag, azaz a pályázat kitöltött formanyomtatványa annak mellékleteivel együtt; a pályázati szakaszban a közreműködő szervezet és a pályázó között folytatott levelezés (hiánypótlási felhívások, hiánypótlások, egyéb levelezés); a pályázat értékelésének teljes dokumentációja (bírálóbizottsági ülés jegyzőkönyve, értékelő lapok, szakértői vélemények); értesítés a pályázat eredményéről; támogatási szerződés és annak összes melléklete, akár fizikai értelemben csatolták a mellékletet a szerződéshez, akár nem; elnyert támogatás szabályszerű felhasználását igazoló, és a kedvezményezett által benyújtott jelentések, beszámolók, azok mellékleteivel együtt; az elnyert pályázat szabályszerű felhasználásának ellenőrzése során készült jegyzőkönyvek és határozatok, azok mellékleteivel együtt. Határozatát az Infotv. 27. §
(2)bekezdés h) pontjára,
(3)és
(6)bekezdésére, 29. §
(2)és
(4)bekezdésére, valamint a 31. §
(1)-
(3)bekezdéseire alapította. [8] Megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme minden tekintetben hiánytalan, határozott, abból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kedvezményezett vonatkozásában mely járásokat illetően keletkezett, mely adatok kiadását kérte a felperes. Ebből a törvényszék arra következtetett, hogy a pert megelőző pontosításra való felhívás az alperes részéről alaptalan volt. A felperes az adott járásokat megnevezte, a pályázati kiírásból pedig kitűnik, hogy az egyes járások vonatkozásában önálló pályázatok készültek és elkülönült projektekről van szó. [9] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az alperes az Infotv. 29. §
(2)bekezdésének megfelelően nem hosszabbította meg a 15 napos válaszadási határidőt és erről az adatigénylőt nem tájékoztatta. Pusztán állította, hogy a kérelem teljesítéséhez nagymértékű dologi és személyi ráfordítás szükséges. Ez a kijelentés azonban a törvényes követelményeknek a törvényszék álláspontja szerint nem felel meg. Az alperes közlése továbbá nem feleltethető meg az Infotv. 29. §
(4)bekezdésében írt költségtérítés megfizetésére vonatkozó felhívásnak sem, tekintettel arra, hogy abban összegszerűen meghatározott költség, illetve fizetési felszólítás nem szerepelt. A perindításra nyitva álló határidőt a késedelmes alperesi válaszadás az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem befolyásolja, és a 15 napos teljesítési határidő eredménytelen elteltével a felperes előterjeszthette a keresetét. [10] A törvényszék kifejtette, hogy az alperes az érdemi ellenkérelmében csak feltételezte, de nem állította és nem is bizonyította, hogy az Infotv. 27. §
(3)bekezdése szerinti adatkiadást akadályozó körülmény állna fenn. Bár felvetette a szellemi tulajdonvédelem esetleges Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.053/2021/6 4 szükségességét is, azonban mindezt csupán a feltételezés szintjén, ahogy azt is, hogy az Infotv. 27. §
(6)bekezdésében írt körülmények állnának fenn, holott ezeket a keresetlevél kézhezvételét követően meg kellett volna vizsgálnia, és konkrétan, egyediesítve elő kellett volna adnia azokat. Az elsőfokú bíróság szerint a keresetlevél kézhezvételét követően az alperesnek azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy történt-e valamely pontosan megnevezhető, jövőbeni döntés megalapozását szolgáló döntéshozatal, és van-e olyan adat, amelynek nyilvánossága veszélyezteti az alperes befolyásmentes feladatellátását. Álláspontja szerint nem nélkülözhető annak alperesi előadása, hogy mely adat milyen jövőbeni döntés megalapozását szolgálja, és ezért az milyen módon veszélyezteti akár a későbbi döntéshozatal függetlenségét, illetve az alperes működésének befolyásmentességét. [11] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott és az adatkérelem szerinti adatok kiadására kötelezte az alperest. Megjegyezte, hogy az alperes az ellenkérelmében az ún. adatelvre nem hivatkozott, és nem kifogásolta, hogy a felperes dokumentumok, nem pedig az azokban rögzített adatok kiadására kérte az alperest kötelezni. Ezért a törvényszék úgy határozott, hogy a teljesítés módja az iratok kiadása kell legyen azok elektronikus megküldése útján. [12] A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte az alaki védekezés körében előadott, a per megszüntetésére irányuló kérelmét elutasító 7-I. számú végzés felülbírálata körében. Másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását indítványozta. [13] Továbbra is arra hivatkozott, hogy a Pp. 176. §
(1)bekezdés c), f),
  1. i)és
  2. j)pontja alapján a kereset visszautasításának lett volna helye, melyre tekintettel már az elsőfokú eljárásban is kérte az eljárás megszüntetését. Az alaki védekezés körében korábban előadott álláspontját megismételve azzal érvelt, hogy a peres eljárást meg kellett volna előznie a közérdekű adat megismerése iránti meghatározott eljárásnak, melyet a felperes ugyan megindított, azonban az nem a jogszabályi kereteknek megfelelően folyt le. Azzal ugyanis, hogy a felperes a pontosításkérésre adott válasz helyett keresetet indított, megszakította a törvényben szabályozott megelőző adatigénylési eljárást. Erre tekintettel nem álltak be a perindítás feltételei, így a Pp. 176. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. Sérelmezte, hogy a törvényszék a
  2. c)és
  3. f)alpontok tekintetében előadott alperesi érvelést gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta, és érdemben nem reflektált az alperes érveire. Az indokolás hiányossága olyan nagyfokú a fellebbezés álláspontja szerint, amely az ítélet hatályon kívül helyezését kell eredményezze. [14] Az alperes a fellebbezésében ismételten hivatkozott arra, hogy a felperesnek nem áll fenn bírósági úton érvényesíthető igénye. Álláspontja szerint az Infotv. 31. §
(1)bekezdése három esetkörben teszi lehetővé a bírósághoz fordulást, azonban a jelen per tárgyát képező ügyben ezek egyike sem következett be. Az alperes az adatigényt nem utasította el, költségtérítést nem szabott ki, továbbá az adatigényt válasz nélkül sem hagyta, hanem élve az Infotv. 28. §
(3)bekezdésében foglalt szabállyal pontosításra hívta fel az adatigénylőt. Az Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.053/2021/6 5 alperes az ellenkérelmében részletesen kifejtette azt is a fellebbezés szerint, hogy az ügy körülményeire tekintettel a pontosításkérés miért volt szükséges, és az alperes számára miért nem volt egyértelműen beazonosítható az igényléssel érintett adatkör. Ezen érveit az alperes megismételte a fellebbezésében. Hangsúlyozta, hogy az alperes nem utasította el a felperes közérdekű adatigénylését, hanem felszólította őt annak pontosítására. Az Infotv. 31. §
(1)bekezdésében foglaltak tehát nem állnak fenn, így a bírósági igényérvényesítés lehetősége nem nyílt meg a felperes számára, ezért a Pp. 176. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. [15] A fellebbezés érdemben is támadta az elsőfokú bíróság ítéletét. Vitatta, hogy a felperesnek az alpereshez intézett közérdekű adatigénylése egyértelmű és pontos lett volna. Okfejtése szerint önmagában az érintett járás megjelölése nem tette lehetővé az érintett projekt egyértelmű beazonosítását tekintettel arra, hogy ugyanazon felhívás keretében ugyanazon járásra, ugyanazon pályázó által két pályázat is benyújtható volt, egy a helyi (hozzáférési) hálózatra és egy a felhordó (körzet) hálózatra. A PR-Telekom Távközlési Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 5 járás esetében két támogatott projekttel is rendelkezett. Az alperes perbeli érvelése mindvégig arra épült, hogy számára az adatigény beazonosítása miért okozott nehézséget, és ebből levezethetően miért volt indokolt a pontosításkérés. Tekintettel azonban arra, hogy a felperes az adatigénylését nem pontosította, így az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy konkrét adatigény alapján a kiadhatóság vizsgálatát lefolytassa, és tételes indokolást adjon az adatigény esetleges megtagadására. [16] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. [17] A fellebbezés nem alapos. [18] Az elsőfokú bíróság a helytállóan felhívott és alkalmazott jogszabályok alapján a tárgyban kialakult ítélkezési gyakorlatra is tekintettel megalapozott érdemi döntést hozott, jogi indokaival a Fővárosi Ítélőtábla teljes körűen egyetértett. Az elsőfokú ítélet helyes indokai közül – a fellebbezésben foglaltakra tekintettel – az alábbiakat hangsúlyozza. [19] Mindenekelőtt rögzíti a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó, a Pp. 380. §-ában, illetve 381. §-ában rögzített, az ügy érdemi eldöntésére is kiható, lényeges eljárási szabálysértést nem észlelt. [20] A fellebbezés által e körben hivatkozott körülmény, mely szerint nem álltak be a perindítás feltételei, így a Pp. 176. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye, továbbá, hogy a törvényszék az
  2. f)és
  3. i)alpontok tekintetében előadott alperesi érvelésére nem tért ki a permegszüntetés iránti kérelmet elutasító végzésében ilyennek nem tekinthető. A fellebbezésben támadott 7-I. sorszámú végzés indokolása kifejezetten tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság az alperes hivatkozásait Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.053/2021/6 6 mindhárom pont tekintetében alaptalannak találta, és ennek a 7. számú tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldalának első három bekezdésében részletes indokát is adta. A törvényszéknek a fellebbezésben külön is nevesített
  4. c)pont tekintetében kifejtett álláspontját a másodfokú bíróság osztotta. E szerint a peres eljárást megelőzte az Infotv-ben előírt adatkiadás iránti kérelem, mely tekintetben a perindítási határidő is megtartott volt. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a felperes adatigénylését 2020. január 17. napján vette kézhez postai úton, a kérelem teljesítésére nyitva álló 15 nap február 1-jén – szombaton – járt le, így az alperesnek az adatigénylést legkésőbb a következő munkanapon, február 3-án – hétfőn – teljesíteni kellett volna az Infotv. 29. §
(1)bekezdése és a Pp. határidőszámításra vonatkozó rendelkezései alapján. Az alperes a határidőt elmulasztva, február 4-én hívta fel kérelme pontosítására a felperest, aki azonban a pert megelőző kérelmével egyező tartalommal 2020. március 5. napján nyújtotta be keresetlevelét a törvényszékre. Helytállóan foglalt állást akként az elsőfokú bíróság, hogy az Infotv. 31. §
(3)bekezdésében rögzített perindítási határidő nem az alperes elkésett válaszadásától, hanem – a perbeli esetben – a határidő eredménytelen elteltétől számítandó, ami a fentiek szerint február
  1. napja volt, ezért a keresetlevél benyújtására az erre nyitva álló 30 napos határidőn belül, a megelőző eljárás szabályszerű lefolytatásával került sor. [21] Alaptalanul évelt azzal is az alperes a fellebbezésében, hogy a felperesnek nem áll fenn bírósági úton érvényesíthető igénye. Osztható volt a törvényszék álláspontja abban, hogy a perbeli esetben nincs olyan jogszabályban nevesített körülmény, ami a bírói út igénybevételét kizárná. Az alperes által e körben hivatkozottak ilyennek nem minősülnek, és a fentiekben kifejtettek következtében azok az eljárás megszüntetésére sem vezetnek. Minderre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési indítványt nem találta teljesíthetőnek, és az elsőfokú ítéletet érdemben bírálta felül. [22] A perben az alperes nem tette vitássá, hogy közfeladatot ellátó szerv és ilyenként az Infotv. hatálya alá tartozik. Az sem volt vitás, hogy a felperes adatigénylése közpénz felhasználásával kapcsolatos. Az alperes a másodfokú eljárásban nem vitatta az elsőfokú ítéletnek a szellemi tulajdonvédelem szükségességével, a kiadni kért adatok döntésmegalapozó jellegével és a költségtérítés szükségességével kapcsolatosan kifejtett indokait. Fellebbezésében fenntartott érdemi védekezése abban állt, hogy a felperesnek az alpereshez intézett közérdekű adatigénylése nem volt egyértelmű és pontos, mivel önmagában az érintett járás megjelölése nem tette lehetővé az érintett projekt egyértelmű beazonosítását tekintettel arra, hogy ugyanazon felhívás keretében ugyanazon járásra, egyanazon pályázó által két pályázat is benyújtható volt, egy a helyi (hozzáférési) hálózatra és egy a felhordó (körzet) hálózatra. Előadása szerint ezért került sor az adatigénylő felhívására az adatigény pontosítására, melynek azonban a felperes nem tett eleget, ezért jogszerűen nem nyújthatta be keresetlevelét a bíróságra. [23] Az alperesnek a fellebbezésben megismételt érvelése azonban nem vezetett az elsőfokú ítélet megváltoztatására. Bár az Infotv.
  2. §
(3)bekezdése valóban lehetővé teszi az adatkezelő számára, hogy amennyiben az adatigénylés nem egyértelmű, felhívhatja az igénylőt az igénye pontosítására, okszerűen következtetett a törvényszék azonban arra, hogy erre az adatkezelőnek az Infotv. 29. §
(1)bekezdésében biztosított, az igény beérkeztét követő Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.053/2021/6 7 legfeljebb 15 napon belül van lehetősége, mely határidő eredménytelen elteltét követően az adatigénylőnek 30 nap áll rendelkezésre, hogy igényét bíróság előtt érvényesítse. Az alperes a perbeli esetben – a fentebb kifejtettek szerint - a 15 napos határidő elteltét követően hívta fel adatigénye pontosítására a felperest, amelyre jogszabályi lehetősége ebben a haladéktalan intézkedést megkövetelő soron kívüli eljárásban nincs. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban is, hogy az alperes e nyilatkozata nem tekinthető az Infotv. 29. §
(2)bekezdésének megfelelő – a határidő meghosszabbítását eredményező - nyilatkozatnak sem. Erre tekintettel alappal nyújtotta be keresetlevelét a felperes az adatigénnyel megegyező tartalommal a törvényszéken, és – jogszerű megtagadási indokra történő hivatkozás hiányában – helytállóan került sor az elsőfokú bíróság által az alperes adatigénylés szerinti marasztalására. [24] A kifejtettek következtében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [25] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, azonban a felperes a Pp.
  1. §-a szerinti költségfelszámítással nem élt, míg az eljárás az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (Itv.)
  3. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a másodfokú perköltségről és a fellebbezés illetékéről rendelkezni nem kellett. [26] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  2. március
  3. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke s.k. Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró Dr. Pullai Ágnes bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.