A határozat elvi tartalma: A versenyjogban tiltott tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatása, hírnévsértés és bojkottfelhívás megvalósulása vizsgálatának szempontjai. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I. A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Szamosi Katalin ügyvéd) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek a Kálmán és Társai Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Lékó Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes1 (cím4) alperes ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- november 4-én kelt 11.G.40.793/2022/13-I. számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000 (egymillió) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperest a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-09-281407 cégjegyzékszámon tartja nyilván, bejegyzésére
- április 28-i hatállyal került sor. A felperes főtevékenysége a bejegyzéstől kezdve jelenleg is testápolási cikk gyártása, egyéb tevékenységei között
- január 1-től
- december 31-ig, továbbá
- június 23-tól máshová nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása is szerepel. A felperes önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője és egyedüli tagja ügyvezető1, akinek végzettsége vegyészmérnök. [2] Az alperest a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-141486 cégjegyzékszámon tartja nyilván, bejegyzésére
- augusztus 25-i hatállyal került sor. Az alperes átalakulással jött létre, jogelődje a jogelőd1 (cégjegyzékszám1). Az alperes főtevékenysége a bejegyzéstől kezdve máshová nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása. Az alperes önálló képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tagja, egyben a szavazati jog több mint 50%-val rendelkező részvényese egyéb érdekelt1, akinek végzettsége drog- és Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 2 toxikológiai technikus. Az alperes jogelődjének, a jogelőd1-nek az alperes törvényes képviselője önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője és tagja volt. E társaság bejegyzésére
- december 3-án került sor, főtevékenysége
- december 3-tól a
- szeptember 30-i törléséig máshová nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása volt. [3] A felperes és az alperes üzletekben és saját webshopjukon keresztül (a felperes a https://webcím9, az alperes a https://webcím7 és a https://honlap neve2 weboldalon) saját gyártású, az egészséges életmódot segítő vitaminkészítményeket és étrendkiegészítőket forgalmaznak. A peres felek egymás versenytársai az egészéges életmódot segítő vitaminkészítmények és étrendkiegészítőket forgalmazásában a releváns piacon. [4] ügyvezető1 a szerzője a „könyv címe1” című könyvnek (a továbbiakban: könyv címe1 című könyv vagy „könyv”). A könyv kiadója a felperes, a könyv
- november 18-án jelent meg. [5] könyvre: egyéb érdekelt1 a következő kijelentéseket tette a [4] pontban megjelölt [6] „hamis, sokszor káros állításokat” tesz, „hiszen azok ellenkezőjét bizonyította minden eddigi vizsgálat, miközben mellettük szóló, azokat igazoló nem létezik egy sem” (https://webcím1/ alatt
- december 7-től folyamatosan elérhető bejegyzés) [7] „Most végre megjelent egy könyve is, a Vitaminipar, ahol legalább láthatom, hogy mire alapozza a szakmai véleményét, javaslatait. Sajnos nem találtam semmit, amit találni reméltem, illetve amit találnom kellett volna. Azaz a szakmai véleményét a saját szakmai véleményére, és néhány éves tapasztalatára alapozza, s így aligha lehet más az ember benyomása, mint hogy magát az egyedüli autoritásnak tartja, aki a tudomány felett áll.” (https://webcím1/ alatt
- december 7-től folyamatosan elérhető bejegyzés) [8] „Sajnálatos, hogy a szakmai véleménykülönbségeket eddig nem tudtuk közös nevezőre hozni, de talán most, hogy végre én is leírom az ellenpontot, nemcsak az olvasók számára tisztázom a hibás javaslatokat, de talán majd ő is újraértékeli őket, mindenki javára. Örülnék, mert ezzel Sz. is felelevenítené a korábban általa is kimondott célt, amely felé mindketten tartva, 4-5 évvel ezelőtt találkoztunk: objektív, szakirodalmon és kísérleteken alapuló információkkal és termékekkel ellátni a tudatos vásárlókat az egészségük megőrzésének és a helyes termékválasztásnak az érdekében. Ez mindenki malmára tereli a vizet, aki jó termékeket gyárt, és ami a legfontosabb, a vásárlók egészségét is ez szolgálja. Ha azonban ezektől eltérő, szubjektív szakmai véleményekkel operálunk, az könnyen prekoncepcióktól vezérelt, a többi készítményhez képest csak fölöslegesen, mesterségesen egyedivé fejlesztett termékekhez vezet, a kommunikáció hangsúlya pedig az így létrejött egyediségekre kerül, és az edukáció átcsap marketingbe, észrevétlenül még akár magunk Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 3 számára is.” „Miért írom mindezt? Egyrészt érdekem, másrészt kötelességem. Érdekem, hiszen némely javaslat ellentétes az általam képviseltekkel, így a hitelességemet meg kell védenem + egy immár közel 50 fős cég tulajdonosaként talán nem szégyen leírni, hogy anyagi érdekem is közvetve, hiszen a termékeinken tükröződik a szakmai véleményünk. Kötelességem pedig azért, mert ha lehetőségem van felfedni egy javaslat egészségre gyakorolt káros hatását, semmiképp nem kendőzhetem azt el, és a helyesbítéssel is szolgálnom kell.” (https://webcím1/ alatt
- december 7-től folyamatosan elérhető bejegyzés) [9] „Valódi szakmai alapossággal végigjárjuk a könyvben szereplő, súlyosabb problémás állításokat, javaslatokat, megvizsgálva, hogy Sz. mire alapozza azokat (jellemzően nem ad meg forrást, amikor mégis, akkor a forrás nem kapcsolódik a témához, vagy pont az ellenkezője szerepel benne) és megvizsgáljuk, hogy mit is mond az adott kérdésről a szakirodalom.” (https://webcím1/
- december 7-től folyamatosan elérhető bejegyzés) [10] „(…) könyvben ennyi súlyos hiba van (…)” „(…) nyilvánosan fogok reagálni a súlyosabb tévedéseire (…)” (https://webcím1/
- december 7-től folyamatosan elérhető bejegyzés) [11] „Ezek után már köpni, nyelni se tudott Sz., furcsa, hogy mégis fent hagyta a B1es reakcióját, hiszen ezen írásaim után már pláne érvényüket vesztette minden benne lévő érvelése, így még nagyobb kóklernek tűnhet azok szemében, akik végig olvasták azokat. (...)” (https://webcím2/
- december 7-től folyamatosan elérhető bejegyzés) [12] „problémás részek csak a 10%-át adják a könyvnek, de az a 10% sajnos átszövi az egészet” (https://link18) [13] „Mindig ellenőrizd majd le a referenciákat, amikor olvasod és csak azt hidd el, ahol az rendben volt… (többségében nem lesz). Meglátásom szerint kifejezetten hasznos a könyv annak, akinek semmiről fogalma sincs, míg kifejezetten ártalmas egy már eleve jól informált tudatos vásárló számára, ugyanis a vitaminvásárlás legnagyobb buktatóit segít elkerülni, de amikor ezekkel az ember már tisztában van, a maradék javaslat többsége a könyvben már problémát okoz, mert azt mondja, hogy vedd a kevésbé hatékony, de sokkal drágább formákat tartalmazó készítményeket vagy pl. hogy tartsd alacsonyan az A-vit beviteled, mert a D3-mat és a K2-t is gátolja, holott kb. ugyanannyi D3 kell, mint A, sokkal kevesebb A nélkül akár még káros is lehet a sok D3, de min., kevésbé hatékony. És hasonlók…” (https://link18) [14] „Olvasd el majd konkrétan, amiket írok és megérted. A B1-gyel kezdetem, ma. Hogy miért rossz a B1 ajánlás a könyvben és mi a helyes és mit értett félre, amiért a rossz Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I formát ajánlotta… (https://www.link19) 4 Nagyon konkrétan, hivatkozásokkal, félrebeszélés nélkül.” [15] »Amúgy épp hogy nem szeretem a „megmondó” szerepem, mert utálok szerepelni, túl kényelmes és lusta típus vagyok hozzá, de munkatársaim fontosnak tartják, h ne vonuljak háttérbe… Ha egymás szapulását látod benne, az azért lehet, mert még nem olvastad, amiről írtam. Láthatod majd, hogy a hivatkozásaim rendben vannak és egyértelműek, miközben másik oldalról semmi alapja nincs az állításoknak, nincs hivatkozás… majd látni fogod. A másik dolog meg, hogy ha egymás szapulásának nevezzük ezt, akkor nekünk megaludt a tej a szájunkba, hiszen mi 2éve szapulva vagyunk a videók által, 2éven át nem reagáltunk … most reagáltunk, mert már elkerülhetetlen volt, a könyv megjelenése miatt. Szóval, ha ilyen óvodás szinten nézzük a dolgot, akkor azt mondom „de ő kezdte!”« (https://www.link19) [16] „De hát éppen hogy veszem a fáradtságot és végig megyek a könyv legsúlyosabb hibáin. Nézd meg a következő posztot, ami ez után 1 órával (10kor) ment ki. A B-vitaminokkal kezdem, azon belül is a B1-gyel... szerintem már annak elolvasása után meg fogsz érteni, hogy miért fontos közreadnom a könyv adott részeinek javításai és miért csalódtam akkorát... jövőhéten pedig jön a B2 és így tovább, nem kihagyva az A/D, stb-t sem... kövesd és megértesz, hogy itt nem vmi-féle konkurencia gyengítésről van szó... irigy én nem lehetek, csak fordítva, hiszen mi lényegesen sikeresebbek, nagyobbak vagyunk. 2éven át nem írtam, mert reméltem, hogy Sz. észbe kap, de nem. Türelmes voltam.” (https://link20) [17] „Elolvastad, amit a B1-gyel kapcsolatban írtam? Ha igen ennek példáján láthatod, mekkora tévedés szerepel tényként a könyvben, rengetegszer ismételve, bekeretezve, 0 bizonyítással/indoklással/hivatkozással. Mi ez, ha nem dogmatikus? És ez lesz a helyzet még számtalan esetben is benne… Ha már szakácskönyves példára fordítottad le, én vhogy így fordítanám: Ha egy szakácskönyvben az szerepelne, hogy vegyél egy nagy őzgerincet, majd áztasd Dom Perignon pezsgőbe lhétre, minek eredményeként az jól szétrohad és hasmenésed lesz tőle csak, élvezeti értéke meg semmi, és tudod, hogy ezt a tanácsot rengetegen követik és lehetőséged lenne elérni annak a szakácskönyvnek az olvasóit, nem tennél egy korrekciót, hogy megmentsd az embereket sok kidobott időtől és pénztől és akár egy hasmenéstől? Inkább csak írnál egy másik szakácskönyvet? Miközben a könyv leírná azt is, hogy senki ne használjon más receptet, olyanokat, amik biztosan jók? Egy ilyen típusú könyv (már nem a szakácskönyv, hanem egy vitaminos szakkönyv) valóban hiánypótló lenne, ha objektív lenne és nagyon hasznos is lenne. Ugyanakkor ez csak az álcája ennek a könyvnek és pont ez teszi különösen problémássá… Azzal semmi gond nem lenne, ha azt írta volna le benne Sz., hogy bár a kutatások/szakirodalom épp az ellenkezőjét mondja, ő mégis a saját tapasztalata alapján ezt és ezt ajánlja… Ehelyett viszont azt írta, hogy ő áttekintete az összes létező vizsgálatot/szakirodalmat és ezek alapján ez és ez az ajánlata (ami pont az ellenkezője, mint amit a szakirodalom és vizsgálatok mondanak). Én nem a saját a véleményemet írom le, mint ellenvélemény, hanem a tudományt tolmácsolom Sz. véleményével szemben, aki nem adott meg egyetlen tudományos hivatkozást sem azon állításaira, melyek pont a könyv legfőbb, leginkább kiemelt állításai/javaslatai Én ezt tekintéllyel való visszaélésnek látom leginkább…” (https://link21) Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 5 [18] „Azt köszönöm, tudom, h Sz. mi mellett tette le a voksát, de az csak egy voks ugye és nincs mögötte bizonyítás és pont ez a baj! Én tudtam bizonyítani, hogy a tiaminpirofoszfát nem jobb, hanem rosszabb, ő viszont semmi féle bizonyítékot nem szolgáltatott, nem adott meg referenciát, semmit ezzel az állításával kapcsolatban, csak az állítást ismételgeti, hátha attól majd igaz lesz, de ha nem is, legalább többeket sikeresen félrevezet... Tehát én bizonyítottam, ő nem.” (https://link22) [19] „Köszi a tanácsod, de nem ellenségem Sz., csak nem értünk egyet és károsnak tartom az áltudományos felvilágostó hadjáratát, ahol nem direkt megnevezve, hanem körül írva adja közre, hogy mit nem szabad választani és mit igen, mindezt nem szakmai alapon, csak úgy tüntetve fel (tehát pl ha mi ezt és ezt tesszük a termékünkbe, akkor megjelenik egy videó + most a könyv, amiben szakhivatkozások nélkül a témát illetően leírja, hogy na amiben azok úgy vannak, azt nem szabad megvenni, stb.). GVH gyorsan elkaszálná, bíróság nem, de nálam ez már a piros vonalon is messze túl van, h vki-t bepereljek vagy GVH vagy bármi hasonló. Titkon én még azt remélem, egy irányba haladunk majd… Emberileg nincs vele gond, csak túl makacs és túl magabiztos e téren való tudásában, avagy nem elég alázatos a tudománnyal szemben, hisz azzal teljesen ellentétes elméleteivel próbálja beoltani az embereket, mintha az lenne a tudomány.” (https://link23) [20] „Ez nem csatározás. Felhívtam a figyelmet, hogy vki tényként állít be hamis információkat, melyek tételesen cáfolhatóak.” (https://link24) [21] „Pontosan ez is volt a terv, amíg ki nem jött a Vitaminipar című szakkönyvnek álcázott marketing anyag, amiben totálisan hamis állítások szakmailag beállítva, de mindenféle hivatkozás nélkül vannak előadva. Más leírni pl azt, hogy "bár az eddigi vizsgálatok/szakcikkek alapján úgy tűnik, hogy az Y formája egy adott vitaminnak rosszabb, mint az X formája, de a saját véleményem mégis az, hogy az Y a jobb." mint leírni azt hogy "a vizsgálatok és teljes szakirodalom alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az Y forma jobb, mint az X, ezért csak Y formás készítményeket keressünk" úgy hogy közben nem is tekintette át a szakirodalmat (ami egyértelmű, hiszen hivatkozás nincs). Utóbbi esetben ugyanis át van verve az olvasó, hiszen azt hiszi, hogy ez a tudomány álláspontja, holott ellenkezőleg látja a tudomány és ellenkezőleg az író, aki mégis úgy kommunikálja, mintha az a tudomány álláspontja lenne, holott csak az övé... Ha csak simán leírom, hogy miből mi a jó, az el sem jutna a könyv olvasóinak többségéhez és úgy őket félrevezetve hagynám a könyv okozta sötétségben tapogatózni... Csak így jut el a könyv korrekciója a könyvet olvasókhoz, ha nevén van nevezve... Sokat vacilláltunk ezen, hogy hogyan kéne, de máshogy nem lehetett már. Ahogy írtam én már sokszor próbáltam győzködni Sz.ot, de a tudományos érveket mind elhárította, ő maga meg nem tudott szolgálni tudományos érvekkel, ahogy a könyvében sem. A kocka el volt vetve a könyv megjelenésével, ami az azt megelőző 2év hátbatámadásainak megkoronázása volt... 2évig tűrtük a hátbatámadásokat, de ez a könyv már több volt a soknál... Sajnálom, hogy így érzel és azt is, hogy ezt meg kellett lépnünk de néha van, hogy nincs más választás és ez ilyen volt.” (https://link25) Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 6 [22] „Ahogy írtam, én sem szívesen mentem bele ebbe, próbáltam elkerülni és nem egy szint alá menni, de úgy érzem sikerült nem alá menni és ha már meg kellett neveznem, mert mindent egybe vetve végül muszáj volt, akkor is a legkevésbé személyesre véve próbáltam meg, kifejezetten csak a szakmaiságot támadva a könyvben és nem az írójának a személyét, amit jogtalan is lett volna, mert amúgy tök jó ember csak túl makacs és magabiztos, aminek eredménye rám is és az egészségtudatos vásárlók számára is kártékony lett. Bárcsak lehetett volna máshogy kezelni ezt!” (https://link26) [23] Az alperes a
- december 7-i nyílt facebook-üzenetében a következő kijelentéseket tette: [24] „Higgyétek el, mi is unjuk már ezt a hadakozást, és el tudjuk képzelni, milyen terhes lehet nektek – bocsánatot kérünk! Arra azért jó volt Sz. könyvének kritikája, hogy B. és mellette a kis szakmai csapatunk szép csokorba szedett egy egész sor meglévő, csak különkülön álló, a termékeinkben is visszaköszönő tudást. Azzal is járt azonban, hogy Sz. végképp ledobta a szakmai mázat, és fékevesztett gyalázkodásba kezdett. Akik közületek akár évekkel ezelőtt találkoztak a videóival, velünk együtt kísérhették figyelemmel, amint felénk egyre harapósabbá válik, akkoriban sokáig még csak a termékeinket indirekt, de nyilvánvaló módon támadva. Semmiféle baj nem lett volna ezzel, ha nem ostobaságokat zeng.” (https://link27) [25] „Megnyugtató, és egyben a legkevésbé méltatlan válasz lenne az, hogy kibékíthetetlen szakmai ellentétek pattantak ki, amelyeket ügyetlenül kezelt Sz. és B.. Sajnos a háttérben egy sokkal kézenfekvőbb, az emberi jellemben többnyire fellelhető, így nagyon is érthető vonás áll, az irigység. Pár évvel ezelőtt jó viszonyra törekedtünk, és a békét, sőt, akár szakmai egyeztetéseket, gondolatcseréket ígérte az a néhány személyes találkozás, amelyek alkalmával sejtésünk sem volt még a dolgok későbbi alakulásáról. Az elmúlt években azonban termék neve1 nagyon is észrevehetően jobban fejlődött, mint a márka neve2, és a születő videókban egyre inkább elhessegethetetlen módon tűnt fel Sz. keserűsége.” (https://link27) [26] „Persze az egyik párpercesében Sz. a nyereségrátánkról és nyereségünk összegéről is valótlant állított, hogy a saját irigységét irántunk másokban is felkeltse, de az immár megszámlálhatatlan aljasság sűrűjében szinte elvész ez is. Bárki ellenőrizheti nyilvános adatbázisban, próbálja ki a termékeket, és tapasztalja saját maga – ilyesmikre hív Sz., pontosan tudva, hogy a nagy többségnek éppen elég az a megnyugtató tudat, hogy valamit bárki, bármikor ellenőrizhet, erre aztán az emberek nem is ellenőrzik, s a termékek hatásosságának összehasonlítása sem olyan egyszerű, amit egy – bármilyen téren – kutató szakember pontosan tud. Emellett jó érzés nekünk, hogy a mi termékeinket visszatérő, a leggyakrabban évek óta hűséges vásárlóink fogyasztják, és igen, pár hónap távlatában már igenis megmutatkozik, nagyon is érezhető a hatás. Ezt a bizalmat valódi tartalom nélkül, pusztán szavakkal megszerezni mások talán igen, de mi sohasem tudnánk, mert a lényegünket, és vele saját magunkat veszítenénk el.” (https://link27) Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 7 [27] „Sz. egyik legelszomorítóbb eszköze a tekintélyelvű érvelés („az argumentum ad verecundiam, az illő, elvárható tiszteletre alapozó érvelés olyan érvelési hiba, amely nem a vita tárgyára épít, hanem egy hivatkozott személy vagy forrás tekintélyére, tudására vagy pozíciójára apellál”); ő egy kutató vegyészmérnök. Bár a cégünknél főállásban dolgozik summa cum laude doktori fokozattal rendelkező vegyészmérnök, gyógyszervegyész és élelmiszermérnök is, B-nek nincs egyetemi végzettsége; a beiratkozása előtt a szinte még gyerek fiatalembert maga a intézet1 Intézet dékánja irányította éleslátó bölcsességgel, jó szívvel a drog- és toxikológiai technikusi képzésre, ami a Sz. stúdiumaival szemben az étrendkiegészítőfejlesztésben és -gyártásban valóban felhasználható, értékes tudást ad. Sz. szempontjából húsbavágó igazság az, hogy a vegyészmérnöksége szinte semmiféle munícióval nem vértezi őt fel az étrend-kiegészítők világában való biztos eligazodást illetően, , hiszen ezek fejlesztése élettani tudást követel (mi hogyan hat, milyen hatékonysággal szívódik fel), míg maguknak a hatóanyagoknak a szintetizálása/kinyerése lehetne egy erre szakosodott vegyészmérnök területe, azonban – jelenleg még – sem mi, sem a márka neve2 nem hatóanyagokat állítunk elő, hanem megvásárolt hatóanyagokból kész termékeket. Sz. ráadásul még csak nem is hatóanyagok előállítására szakosodott vegyészmérnök, hanem petrolkémiára (kőolaj-ipar). Tisztelettel adózhatnánk neki mint petrolkémiai szakembernek, megígérve egyszersmind, hogy B. azon a téren nem tör a babérjaira, de Sz. fordítva nem így jár el, hanem minduntalan át meg átlátogat az ő lábai alatt mocsaras területre. B. ugyanakkor a képzései során több ezer órányi laborgyakorlatot szerzett analitikai és előállítási területen, kifejezetten vitaminok, növényi hatóanyagok formulázása, kivonatolása terén, majd másfél évet dolgozott gyógyszeriparban, minőségellenőrzési, majd technológiai kutatásfejlesztés területen. Későbbi táplálkozástudományi tanulmányait ugyan már nem fejezte be, de sikeres élettan és anatómia szigorlatot tett, együtt az orvostanhallgatókkal, azaz velük azonos élettani és anatómiai képzésben részesült. S hogy milyen sokszínű a világ; csak érdekességképpen írjuk, hogy Bill Gates 1976-ban a halasztás mellett döntött a Harvard matematika szakán, s diplomát azóta sem szerzett, az Apple alapítói, Steve Jobs és Steve Wozniak be-bejártak, de sosem diplomáztak le, Abraham Lincoln hivatalosan mindössze 18 hónapig járt iskolába, azonban később autodidakta módon képezte magát, és sokat olvasott, Steven Spielberg 1965ben iratkozott be a Kaliforniai Egyetem rendezői szakára, de kimaradt, és a rendezői diplomáját vicces módon végül csak 37 évvel később vehette át, míg Mark Zuckerberg úgy otthagyta a Harvard Egyetemet, mint a szél. Sz. lukas szakmaisága mellett a céges pénzügyek terén is gyengeség érezhető, esetleg nincs gazdasági embere, vagy a szavát maga nyomja el. A vitánk szempontjából érdekesebb kérdést vet fel Sz. videójának egyik hozzászólója, aki az iránt érdeklődik, nem fél-e a hitelrontás ellen tett jogi lépéseinktől. Valóban teljesen nyilvánvaló, hogy Sz. a jogban is járatlan, és rendkívül óvatlan.” (https://link27) [28] Az alperes a
- december 7-én kelt „levél1 értesítő” tárgyú, az üzleti partnereinek küldött levelében a következő kijelentéseket tette: [29] „Sz. szakmaiságot teljességgel nélkülözve, pusztán nyakatekert, hibás logikai bukfencekkel, szalmabáb érvelési hibákkal próbál lyukat beszélni a nézői hasába, s mellette személyeskedik csak, addig én összeszedett, szakmai érvekkel, az adott témákban eddig megjelent teljes publikált szakirodalom áttekintésével, bemutatásával és hivatkozásával bizonyítottam fatális szakmai hibáit a könyvét kritizáló sorozatomban. Ezzel rámutatva, hogy Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 8 hamis specifikációkat határoz meg a helyes termékválasztás szempontjaiként, amelyeknek persze legtöbbször egyedül az ő termékei felelnek meg… Ennél mi erkölcstelenebb? Én a legjobb tudásom szerint, a szakirodalom szerint fejlesztem a termékeimet, és a kommunikációmban olyan specifikációkat adok meg a helyes termékválasztáshoz, amelyek alátámaszthatóak, bizonyíthatóak, és amelyeknek sok más cég is megfelel, hiszen azok fejlesztői is tudományos alapon fejlesztenek, nem fantáziálva, és nem azzal a céllal, hogy hogyan tehetnék a saját termékeiket fölöslegesen vagy akár kontraproduktívan egyedivé, csak azért, hogy ezt az egyediséget aztán mint az igazán jó termékek alapfeltételeként mutathassák be a kommunikációjukban, ahogyan azt Sz. teszi, miközben az általa előadottakat szakmailag alátámasztani képtelen…” (levél1 értesítő 10:50-nél) [30] »Mi nem játszunk hangzatos molekulaformulákkal, ahogy Sz. teszi (pl.: aktív Bvitaminok nevetséges mennyiségekben, de az „aktív” álarc mögé bújtatva…), és nem is rejtünk el semmit« (levél1 értesítő 1:27-nél) [31] „Sz. cégét, a márka neve2-t mondtam ezután, mert bár akkor, valamivel több mint 2 évvel ezelőtt is voltak már kétséges termékeik, alapvetően megfelelőnek tűntek.” (levél1 értesítő 2:00-nál) [32] egyéb érdekelt1 a https://webcím6/ oldalon a következő kijelentést tette: „Sajnáljuk, hogy Sz. bár elkezdte, de szinte azonnal fel is adta a hozzá intézett, közel 100 oldalas szakmai kritika feldolgozását, helyette azt javasolta a fogyasztóknak, hogy egyszerűen csak próbálják ki a termékeit, hiszen ez segíthet a legtöbbet döntésképtelenség esetén.” (webcím3) A felperes keresete [33] A felperes az elsődleges keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.)
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes a Tptv.
- §-ában foglaltakkal tiltott magatartással a jelen határozat [6]-[7], [9]-[22] és [24]-[27] pontjaiban idézett a hivatkozott elektronikus felületeken megjelent, valótlan állításokkal megsértette az ő mint az alperes versenytársa jóhírnevét és hitelképességét. [34] Emellett a Tptv.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, tiltsa őt el a további jogsértéstől és kötelezze az alábbi helyeken található jogsértő bejegyzések törlésére: https://webcím1/ https://webcím2/ https://webcím4/ https://www.link28 https://www.link29 Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I - 9 https://link21 https://link22 https://link23 https://www.link30 https://link25 https://link26 https://link27 [35] A Tptv. 86. §
(2)bekezdés c) pontja alapján kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy adjon számára elégtételt a következő tartalmú nyilatkozattal: „Alulírott egyéb érdekelt1, mint a alperes1 tulajdonosa elismerem, hogy jogsértést követtem el a felperes1 és törvényes képviselője, ügyvezető1 ellen, amely miatt ezúton is sajnálatomat fejezem ki, és elnézést kérek a felperes1-tól, valamint ügyvezető1tól. Kijelentem, hogy a bíróság a következő tartalommal (ítélet rendelkező része beillesztendő) a fentieket megállapította. Mindezek alapján kijelentem, hogy a jövőben az ellenük irányuló további jogsértésektől tartózkodni fogok.” Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és a perben meghozott ítélet rendelkező részét a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 6 hónap időtartamra tegye közzé a https://webcím6 főoldalán, valamint minden olyan oldalon, amely tartalmazza a felperes1, illetve ügyvezető1 nevét, így a link31/ oldalon link32/ oldalon link33/ oldalon link34/ oldalon link35/ oldalon link36/ oldalon link37/ oldalon link38/ oldalon link39/ oldalon link40/ oldalon link41/ oldalon https://webcím5 (rögzítés az oldal tetején funkcióval ellátva), https://honlap neve2/ főoldalon https://webcím7/ főoldalon. [36] Emellett kérte azt is, hogy kötelezze a bíróság az alperest arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és a perben meghozott ítélet rendelkező részét a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 15 napon küldje meg ugyanazoknak a partnereknek, akiknek a levél1 értesítőt megküldte és ennek megtörténtét hitelt érdemlően igazolja a részére; mindemellett jogosítsa őt fel a bíróság arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot saját céljára felhasználja. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 10 [37] Ezzel együtt a Tptv. 86. §
(2)bekezdés a) pontja kérte annak megállapítását is, hogy az alperes a Tptv.
- §-ában foglaltakkal tiltott magatartást tanúsította egyrészt azzal, hogy a vele közös következő kereskedői [bolt1; bolthálózat1 (5 bolt), bolthálózat2 (6 bolt), bolt2, bolt3 Szeged, bolt4, bolt5, bolt6 bolt7, bolt8, bolt9, bolt10, bolt11 bolt12, bolt13, bolt14, bolt15, bolt16, bolt17, bolt18, bolt19, bolt20 bolt21, bolt22, bolt23, bolt24, bolt25, bolt26, bolt26, bolt27, bolt28 bolt29 bolt30, bolt31, bolt32, bolt33, bolt34, bolt35, bolt36, bolt37t, bolt38, bolt39, bolt40, bolt41, bolt42, bolt43, bolt44, termék neve-bolt46, bolt45] részére
- december 7-én a levél1 értesítőben foglalt, a jelen határozat [29]-[31] pontjaiban megjelölt tisztességtelen felhívásokat küldte, mert a felhívások a kereskedőknek vele fennálló kereskedelmi, viszonteladói gazdasági kapcsolatának felbontását célozták, másrészt azzal, hogy a saját címlistáján szereplő partnereknek megküldte a jelen határozat [29]-[31] pontjaiban megjelölt tisztességtelen felhívásokat, mert a felhívás ezen partnerei vele való kapcsolata létrejöttétnek a megakadályozását célozták, harmadrészt azzal, hogy a felhívásokat a https://webcím4/ weboldalon is közzétette. [38] Emellett a Tptv.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján kérte annak megállapítását is, hogy az alperes a jelen határozat [8], [11], [15]-[18] és [20]-[22] [24]-[27] és [29]-[31] pontjaiban idézett tisztességtelen felhívások közzétételével a Tptv.
- §-ában foglaltakkal tiltott magatartás tanúsította, mert olyan felhívásokat intézett az alperessel közös vásárlói, valamint az ő leendő vásárlói felé, amelyek a vitaminok iránt érdeklődő vásárlók vele fennálló eladói-vevői gazdasági kapcsolatának felbontását, illetve az ő és leendő vásárlói közötti eladói-vevői kapcsolat megakadályozását célozták, és ezeket a felhívásokat közzétette a https://webcím4/ weboldalon. [39] Emellett a Tptv.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Tptv.
- §-a szerinti jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértéstől és kötelezze valamennyi, az alábbi oldalakon megjelenő jogsértő bejegyzés törlésére: https://webcím4/ https://webcím2/ https://webcím1/ https://webcím5/posts/1745743612275742?comment_id=1745937295589707 &reply_comment_id=1745953352254768 https://webcím5/posts/1745743612275742?comment_id=1745937295589707 &reply_comment_id=1746737792176324 https://webcím5/posts/1745743612275742?comment_id=1745937295589707 &reply_comment_id=1747276715455765 https://webcím5/posts/1745747485608688?comment_id=174578811893795 8&reply_comment_id=1745804848936285 https://webcím5/posts/1745747485608688?comment_id=1746465812203522 &reply_comment_id=1746511468865623 Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 11 https://webcím5/posts/1745747485608688?comment_id=1746465812203522 &reply_comment_id=1746572622192841 https://link27 [40] Emellett Tptv.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy adjon számára elégtételt a következő tartalmú nyilatkozattal: „Alulírott egyéb érdekelt1, mint a alperes1 tulajdonosa elismerem, hogy jogsértést követtem el a felperes1 és törvényes képviselője, ügyvezető1 ellen, amely miatt ezúton is sajnálatomat fejezem ki, és elnézést kérek a felperes1-tól, valamint ügyvezető1tól. Kijelentem, hogy a bíróság a következő tartalommal (ítélet rendelkező része beillesztendő) a fentieket megállapította. Mindezek alapján kijelentem, hogy a jövőben az ellenük irányuló további jogsértésektől tartózkodni fogok.” Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és a perben meghozott ítélet rendelkező részét a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 6 hónapos időtartamra tegye közzé a https://webcím6 főoldalán, valamint minden olyan oldalon, ami tartalmazza a felperes1, illetve ügyvezető1 nevét, így a link31/ oldalon link32/ oldalon link33/ oldalon link34/ oldalon link35/ oldalon link36/ oldalon link37/ oldalon link38/ oldalon link39/ oldalon link40/ oldalon link41/ oldalon https://webcím5 (rögzítés az oldal tetején funkcióval ellátva), https://honlap neve2/ főoldalon https://webcím7/ főoldalon. [41] Kérte azt is, hogy kötelezze a bíróság az alperest arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és a perben meghozott ítélet rendelkező részét a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 15 napon küldje meg ugyanazoknak a partnereknek, akiknek a levél1 értesítőt megküldte és ennek megtörténtét hitelt érdemlően igazolja a részére; mindemellett jogosítsa őt fel a bíróság arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot saját céljára felhasználja. [42] Mindemellett arra az esetre, ha a bíróság a Tptv. 3. §-ában vagy a Tptv. 5. §ában foglalt tényállás megvalósulására alapított kereseteinek helyt ad, a Tptv. 86. §
(2)Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 12 bekezdés e) pontja alapján kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.000.000 forint sérelemdíj megfizetésre. [43] Másodlagos keresetében – arra az esetre, ha a bíróság sem a Tptv. 3. §-ában, sem a Tptv. 5. §-ában foglalt tényállás megvalósulására alapított kereseteinek nem ad helyt – a Tptv. 86. §
(2)bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes a Tptv.
- §-ában foglaltak szerinti tiltott magatartással a gazdasági tevékenységét tisztességtelenül, az ő mint versenytárs törvényes érdekeit sértő, illetve veszélyeztető módon folytatta a jelen határozat határozat [6]-[7], [9]-[22], [24]-[27] és [32] pontjaiban idézett kijelentésekkel. [44] Emellett a Tptv.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Tptv.
- §-a szerinti jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértéstől, és kötelezze arra, hogy valamennyi, az alábbi oldalakon megjelenő jogsértő bejegyzést törölje: https://webcím4/ https://webcím1/ https://webcím2/ https://webcím4/ https://link18 (https://www.link29 https://link21 https://link22 https://link23 https://www.link30 https://link25 https://link26 https://link27 [45] Ezzel együtt a Tptv.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy adjon számára elégtételt a következő tartalmú nyilatkozattal: „Alulírott egyéb érdekelt1, mint a alperes1 tulajdonosa elismerem, hogy jogsértést követtem el a felperes1 és törvényes képviselője, ügyvezető1 ellen, amely miatt ezúton is sajnálatomat fejezem ki, és elnézést kérek a felperes1-tól, valamint ügyvezető1tól. Kijelentem, hogy a bíróság a következő tartalommal (ítélet rendelkező része beillesztendő) a fentieket megállapította. Mindezek alapján kijelentem, hogy a jövőben az ellenük irányuló további jogsértésektől tartózkodni fogok.” Kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és a perben meghozott ítélet rendelkező részét a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 6 hónapos időtartamra tegye közzé a https://webcím6 főoldalán, valamint minden olyan oldalon, ami tartalmazza a felperes1, illetve ügyvezető1 nevét, így a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 13 link31/ oldalon link32/ oldalon link33/ oldalon link34/ oldalon link35/ oldalon link36/ oldalon link37/ oldalon link38/ oldalon link39/ oldalon link40/ oldalon link41/ oldalon https://webcím5 (rögzítés az oldal tetején funkcióval ellátva), https://honlap neve2/ főoldalon https://webcím7/ főoldalon. [46] Emellett kérte azt is, hogy kötelezze a bíróság az alperest arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és a perben meghozott ítélet rendelkező részét a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 15 napon küldje meg ugyanazoknak a partnereknek, akiknek a levél1 értesítőt megküldte és ennek megtörténtét hitelt érdemlően igazolja a részére; továbbá jogosítsa őt fel a bíróság arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot saját célra felhasználja. Mindemellett a Tptv. 86. §
(2)bekezdés e) pontja alapján kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.000.000 forint sérelemdíj megfizetésre. [47] Harmadlagos keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51. §
(1)bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a jelen határozat [6]-[7], [9]-[22] [24]-[27] és [32] pontjaiban idézett kijelentésekkel megsértett a jóhírnevét. [48] A Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés b) pontja alapján kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és az alábbi oldalakon megjelenő jogsértő bejegyzések törlésére: https://webcím1/ https://webcím2/ https://webcím4/ https://link18 https://www.link29 https://link21 https://link22 https://link23 https://www.link30. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 14 [49] Emellett a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés c) pontja alapján azt is kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy adjon számára elégtételt a következő tartalmú nyilatkozattal: „Alulírott egyéb érdekelt1, mint a alperes1 tulajdonosa elismerem, hogy jogsértést követtem el a felperes1 és törvényes képviselője, ügyvezető1 ellen, amely miatt ezúton is sajnálatomat fejezem ki, és elnézést kérek a felperes1-tól, valamint ügyvezető1tól. Kijelentem, hogy a bíróság a következő tartalommal (ítélet rendelkező része beillesztendő) a fentieket megállapította. Mindezek alapján kijelentem, hogy a jövőben az ellenük irányuló további jogsértésektől tartózkodni fogok.” Kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és a perben meghozott ítélet rendelkező részét a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 6 hónapos időtartamra tegye közzé a https://webcím6 főoldalán, valamint minden olyan oldalon, ami tartalmazza a felperes1, illetve ügyvezető1 nevét, így a link31/ oldalon link32/ oldalon link33/ oldalon link34/ oldalon link35/ oldalon link36/ oldalon link37/ oldalon link38/ oldalon link39/ oldalon link40/ oldalon link41/ oldalon https://webcím5 (rögzítés az oldal tetején funkcióval ellátva), https://honlap neve2/ főoldalon https://webcím7/ főoldalon. [50] Ezzel együtt kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és a perben meghozott ítélet rendelkező részét a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 15 napon küldje meg ugyanazoknak a partnereknek, akiknek a levél1 értesítőt megküldte és ennek megtörténtét hitelt érdemlően igazolja a részére, továbbá jogosítsa őt fel a bíróság arra, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot saját célra felhasználja. Mindemellett a Ptk. 2:
- §-a alapján kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.000.000 forint sérelemdíj megfizetésre. [51] Keresetei indokául előadta, hogy az ügyvezetője, ügyvezető1 megjelentette a könyv címe1 című könyvet, amellyel kapcsolatban az alperes törvényes képviselője, egyéb érdekelt1 a https://webcím6 oldalon 13 részből álló könyvkritikát írt, amely a mai napig elérhető. A kritika bevezetője alapján ügyvezető1ot minden olvasó azonosítani tudta úgy, mint a márka neve2 étrend-kiegészítők tulajdonos-vezetőjét. A fogyasztók így ügyvezető1ot hozzá mint a márka neve2 termékeket forgalmazó társasághoz kötik. egyéb érdekelt1 magát szintén azonosította mint az alperes törvényes képviselőjét és kimondta, hogy a felperes és az alperes versenytársak. A „Mi lényegesen sikeresebbek, nagyobbak vagyunk” kijelentés Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 15 alátámasztja, hogy a könyvkritikát és az alperes facebook oldalán közzétett hozzászólásait egyéb érdekelt1 az alperes képviselőjeként tette meg, így a versenyhelyzet fennáll. [52] A Tptv.
- §-ában foglaltak alapján előterjesztett keresete alapjául arra hivatkozott, hogy az alperes a könyvkritikájában és a facebook felületén az ő mint az alperes versenytársa hírnevét és hitelét rontotta valótlan és sértő állításaival. Állította, hogy a könyv címe1 című könyv megjelenését követően az alperes törvényes képviselője lejárató hadjáratba kezdett azzal a szándékkal, hogy a saját cégét nála mint versenytársnál jobb piaci helyzetbe hozza. egyéb érdekelt1, az alperes törvényes képviselője a könyvkritikában személyeskedő jelleggel kétségbe vonja a törvényes képviselője, ügyvezető1 szakmai hozzáértését, róla sértő módon nyilatkozik, minősíti, lejáratja őt a kritika olvasói előtt. Állította, hogy ügyvezető1ot mint a törvényes képviselőjét a vásárlók vele azonosítják. A könyvkritika valótlan állításokon alapszik, sértő, lekicsinylő, hitel- és hírnévrontó, egyben a kritika megjelenése utáni facebook-hozzászólásokkal együtt bojkott felhívást is megvalósít. Az alperes a könyvkritikával a felperes szakmai tudását, ezáltal a termékei minőségét és megfelelőségét bírálja és a sajátjánál alacsonyabb színvonalúnak minősíti, aminek eredményképpen a fogyasztók tőle bizonyítottan elfordultak. Az alperes célja a sérelmezett kijelentésekkel az, hogy a versenyben előnyösebb helyzetbe juttassa magát hozzá képest. Az alperes könyvkritikája hozzászólás-áradatot indított el az alperes facebook felületén, amely felületen az alperes továbbá folytatta a Tptv.
- §-ában foglaltakkal tiltott magatartást. [53] A Tptv.
- §-ában foglaltakra alapított keresetével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a Tptv.
- §-ában foglaltak szerint tiltott hírnévrontás a keresetében megjelölt kijelentések révén tisztességtelen bojkottfelhívással együtt valósult meg az alperes facebook odalán, facebook felületén és a levél1 értesítőben foglaltakkal. Az alperes kijelentéseinek célja az volt, hogy vele a fogyasztók felbontsák az üzleti kapcsolatot, ami ténylegesen meg is történt. Állítása szerint az alperes törvényes képviselője minden fronton támadja őt: nem csupán a törvényes képviselője által írt könyvet állítja be olyan módon, mintha az hemzsegne a valótlan állításoktól, hanem a személyét az egészségtudatos fogyasztókra kártékonynak minősíttette, továbbá a felperes termékeiről valótlant állított. Kiemelte, hogy a levél1 értesítő aláírója az alperes, ezért a bojkottáló is az alperes. Állította, hogy a partnereik azonosak. Az értesítőben a termékei fejlesztőjéről, ügyvezető1ról van szó, az értesítőben tett kijelentések arra irányulnak, hogy őt mint az alperes versenytársát hozzá nem értőnek, képzetlennek állítsa be az alperes. Az alperes azt kívánta elérni, hogy a partnerek számolják fel a vele fennálló gazdasági kapcsolatukat, a termékei vele, a felperessel együtt szoruljanak ki arról a piacról, amelyen az alperes is tevékenykedik. [54] A Tptv.
- §-ában foglaltakra alapított, másodlagos keresetével kapcsolatban azzal érvelt, hogy az e keresete alapjául megjelölt kijelentések, az alperes sértő, a törvényes képviselője szaktekintélyét kétségbe vonó, végzettségeit negatívan minősítő megnyilvánulásai a Tptv.
- §-ával tiltott magatartást valósították meg. A sérelmezett kijelentések alkalmasak arra, hogy azok alapján a hitelképeségét harmadik személy kétségbe vonja, ezáltal az alperes magát a versenyben előnyösebb pozícióba hozza. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 16 [55] A Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés a) pontjára alapított keresetével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az e kereset alapjául megjelölt kijelentésekkel az alperes megsértette a jóhírnevét. Az alperes érdemi ellenkérelme [56] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes két magánszemély (egyéb érdekelt1 és ügyvezető1) közötti tudományos vitáról állítja, hogy az a jogi személy alperes által a jogi személy felperessel szemben elkövetett versenyjogi jogsértés. Álláspontja szerint egyrészt a keresetet nem az a személy terjesztette elő, aki az igényt érvényesítheti, mert a felperes által jogsértőnek állított kijelentések nem a felperesre vonatkoznak, másrészt a keresettel érvényesített igény nem vele szemben érvényesíthető, mert a felperes által jogsértőnek állított kijelentéseket nem a képviseletében eljáró személy tette. Kiemelte, hogy a felperes által a keresetében jogsértőként megjelölt 19 kijelentés közül 17-ben sem a felperes, sem az ő neve nem szerepel. Ezen túlmenően a felperes egyetlen kijelentés esetében sem tudta alátámasztani, hogy az megvalósítja a Tptv. 3. §-ában, az 5. §-ában vagy a 2. §-ában foglaltakkal tiltott magatartást, vagy a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése szerinti jogsértést. Az elsőfokú bíróság ítélete [57] A Fővárosi Törvényszék a
- november 4-én kelt 11.G.40.793/2022/13/I. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.032.000 forint perköltséget. [58] Ítéletének indokolása szerint a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésében és a 2. §
(2)bekezdésében foglaltakat szem előtt tartva a perben azt vizsgálta, hogy a felperes által sérelmezett kijelentéseket – amelyekről a felperes azt állította, hogy megvalósítják a Tptv. 2. §-ában, a 3. §-ában és az 5. §-ában foglaltakkal tiltott, vagy a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdésében meghatározott jogsértéseket – az alperes tette-e és azok a felperesre vonatkoztak-e. [59] Azon kérdés vizsgálatával kapcsolatban, hogy a keresetben megjelölt kijelentéseket egyéb érdekelt1 az alperes vezető tisztségviselőjének jogkörében eljárva, az alperes képviseletében tette-e, így a kijelentései az alperesnek „tudhatóak-e be”, idézte a Ptk. 3:1. §
(1)bekezdésében és a 6:11. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Kiemelte, hogy a jogi személy jogképessége alapján maga a jogi személy mint önálló entitás lép polgári jogi jogviszonyokba, függetlenül attól, hogy egyáltalán áll-e mögötte jogalanyisággal rendelkező tagság. A jogi személy nem képes önálló cselekvésre és jognyilatkozat tételére, ezért szükségszerűen rendelkeznie kell képviselővel. A képviselőnek vagy a jogi személy tevékenysége keretében eljáró más személynek a tevékenységét azonban nem a cselekvő személynek, hanem a Ptk. 6:11. §
(1)bekezdésében foglaltakkal összhangban a jogi személynek kell „betudni”. Idézte továbbá a Ptk. 3:24. §
(2)bekezdésében foglaltakat. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 17 [60] A jelen határozat [6]-[11] pontjaiban idézett kijelentéseket illetően arra a következtetésre jutott, hogy azokat nem az alperes tette. Ennek indokaként a https://webcím6/ oldalon közzétett kijelentésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a https://webcím6/ oldal egyéb érdekelt1 magánszemély honlapja. Az oldalon nincs utalás az alperesre, a honlap egy webinárium és archívum, egyéb érdekelt1 által készített videók, általa írt cikkek, podcastek tárhelye. Az alperes honlapja is csupán termék neve1 termékek fejlesztőjeként hivatkozik egyéb érdekelt1-re, aki a termékeket érintő kérdésekre a https://webcím6/ az oldalon válaszol. Önmagában amiatt, hogy az alperes honlapján a „Rólunk” hivatkozásban megjelenik a https://webcím6/oldal mint a termékekről információt szolgáló csatorna, az ott található tartalom nem minősül az alperes által tett kijelentésnek, és ebből nem lehet ítéleti bizonyossággal következtetni arra, hogy a https://webcím6/ oldalon megjelent kijelentéseket egyéb érdekelt1 az alperes vezető tisztségviselőjeként tette. [61] A https://webcím6 oldalon megjelent, a jelen határozat [32] pontjában ismertetett kijelentéssel kapcsolatban szintén azt állapította meg, hogy azt egyéb érdekelt1 nem az alperes képviseletében tette. [62] Ebben a körben nem találta bizonyítottnak a felperesnek azt az állítását, hogy a kritikai jegyzeteket egyéb érdekelt1 és az alperes szakmai csapata készítette közösen, és ez az alperes tevékenységi körében értékelhető. A felperes által idézett bejegyzés („Arra azért jó volt Sz. könyvének kritikája, hogy B. és mellette a kis szakmai csapatunk szép csokorba szedett egy egész sor meglévő, csak külön-külön álló, a termékeinkben is visszaköszönő tudást.”) csupán azt igazolja, hogy az alperesnél dolgozó szakmai csapat összegyűjtötte a hasznos ismereteket, amelyeket egyéb érdekelt1 formált könyvkritikává és tette közzé a saját honlapján. Az önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselő által tett nyilatkozatokból azonban okszerűen nem következik az, hogy a nyilatkozatot kétséget kizáróan a társaság nevében tette. [63] Nem fogadta el a felperesnek azt az érvelését sem, amely szerint egyéb érdekelt1 B-nek a „Mi lényegesen sikeresebbek (vagyunk)” kijelentése azt igazolja, hogy egyéb érdekelt1 az alperes nevében fogalmazta meg a könyvkritikát. Az elsőfokú bíróság szerint ezt cáfolja, hogy a könyvkritika nem az alperes hivatalos csatornáján vagy az alpereshez köthető módon, hanem a saját honlapján jelenik meg. Önmagában az, hogy az alperes facebook oldalán hivatkozásként megjelentek a egyéb érdekelt1 által tett kritikai megjegyzések, nem jelenti azt, hogy azok az alperes nyilatkozatai. Az alperes csupán rámutat egy oldalra, ahol általa hasznosnak vélt információt találhat az olvasó. Ezen az oldalon az egyik kutatójának – szakmai – álláspontja megjelenik. Amennyiben egy kutató nyilatkozik, abból önmagából nem vonható le az a következtetés, hogy azt az őt foglalkoztató cég nevében teszi, hanem az adott kijelentéseket egyenként kell vizsgálni. A felperes álláspontjától eltérően a egyéb érdekelt1 által használt többes számból okszerűen nem vonható le olyan következtetés, hogy a nyilatkozatot másként nem, csak az alperes nevében tett nyilatkozatként lehet érteni. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 18 [64] Nem fogadta el a felperesnek azt az érvelését sem, amely szerint az a tény, hogy az alperes által a partnereknek küldött levél (levél1 értesítő) egyéb érdekelt1 saját honlapján is megjelenik, igazolja azt, hogy a fogyasztók számára egyéb érdekelt1 egyet jelent az alperessel. Az elsőfokú bíróság szerint egyrészt nem lehet megállapítani, hogy ezen körülmény alapján a fogyasztók milyen következtetésre jutnak, másrészt arra sem lehet következtetni, hogy egyéb érdekelt1 és az alperes között milyen kapcsolat áll fenn. [65] A jelen határozat [12]-[22] pontjaiban idézett, az alperes facebook oldalán megjelenő, egyéb érdekelt1 által közzétett bejegyzésekkel kapcsolatban azt állapította meg, hogy ezek sem tekinthetőek az alperes nyilatkozatának, mert ezekről a bejegyzésekről a perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy azokat egyéb érdekelt1 az alperes nevében tette. Abból a tényből, hogy az alperes facebook oldalán megjelent az adott bejegyzés, nem következik, hogy az az alperes nyilatkozata, mert ebben az esetben ennek a facebook oldalon megjelenő valamennyi hozzászólásra igaznak kellene lennie, amire pedig maga a felperes sem hivatkozott. [66] A kereset teljesíthetőségének másik feltételével kapcsolatban – amely szerint a kereset alapjául megjelölt, a felperes által sérelmezett kijelentéseknek a felperesre kell vonatkozniuk – kifejtette, hogy azokról a kijelentésekről, amelyek a könyv címe1 című könyv kritikáját fogalmazzák meg, illetve amelyek ügyvezető1ot érintik, nem állapítható meg, hogy a felperesre vonatkozó kijelentések. [67] Ezzel összefüggésben kiemelte a könyv belső borítóján olvasható tájékoztatást („a könyvben szereplő információk és megállapítások a szerző személyes véleményét tükrözik”) és a könyv
- oldalán kezdődő „Szerzői bemutatkozás” című részből azt az állítást, amely szerint a felperes1 (márka neve2) márkanevű termékcsalád köthető ügyvezető1hoz. Utóbbi állítással kapcsolatban kifejtette, hogy a szerző nem írja le, hogy ez a kapcsolat miben áll, az olvasó számára az ismertetőből nem válik egyértelművé a felperes és ügyvezető1 közötti kapcsolat. Mindezek alapján arra a megállapításra jutott, hogy ügyvezető1 nem a felperes nevében írta a könyvet, ezért a egyéb érdekelt1 által a könyvre tett kijelentések nem a felperesre vonatkoznak. [68] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a egyéb érdekelt1 által írt könyvkritika bevezetőjében szereplő abból a kijelentésből, amely szerint „ügyvezető1 a márka neve2 étrendkiegészítő tulajdonos vezetője”, nem vonható le az a következtetés, hogy a kritika nem a ügyvezető1 által írt, saját véleményt tükröző könyvről készült, hanem a márka neve2 termékeket előállító felperesről, mert a egyéb érdekelt1 saját honlapján közzétett írás a könyvben szereplő megállapításokkal foglalkozik, az ott megjelenő információkkal kapcsolatban fejti ki az álláspontját. [69] Kiemelte azt is, hogy a felperes által a perben csatolt és az alperes által vitatott kimutatásból – amely szerint a könyvkritika megjelenését követőn a könyv iránti kereslet Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 19 visszaesett – önmagában nem következik, hogy a kereslet visszaesése a könyvkritika miatt következett be, annak számos piaci oka lehet. Egyéb bizonyíték hiányában ítéleti bizonyossággal nem állapító meg a két esemény közötti okozati összefüggés. [70] Az alperes facebook oldalán megjelent kommentekkel kapcsolatban nem fogadta el helytállónak a felperesnek azt az érvelését, hogy a vásárlók ügyvezető1ot a felperessel azonosítják. E körben hangsúlyozta, hogy a komment (hozzászólás) hitelessége, bizonyító ereje – az, hogy a komment kitől származik és a valóságnak megfelel-e – nem ítélhető meg önmagában azon az alapon, hogy a kommentelés kultúrájában vannak valótlan tartalmú vagy nem valós profilok alatti hozzászólások is, de ezek a körülmények a bizonyíték értékelése során figyelembe vehetők. Amennyiben a hozzászóló névvel és fényképpel jelenik meg, és valamely közösségi oldalon keresztül valós személyként azonosítható, a hozzászóláshoz is nagyobb hitelesség társítható, mint a névvel, arccal nem vállalt hozzászólásokhoz. Az adott ügyben azonban csupán a vásárlók kommentjei álltak a bíróság rendelkezésére, a kommentek hitelességével kapcsolatos – az alperes által hangoztatott – kétségeket a kommentek egyéb bizonyítékokkal való összevetésével nem lehetett eloszlatni. A Pp.
- §-a szerint történt mérlegelés alapján, más bizonyíték hiányában nem tekintette elegendő hitelességűnek és kétséget kizáróan meggyőző erejűnek a kommenteket az abban foglaltak valóságának alátámasztására. Kiemelte azt is, hogy még abban az esetben is, ha elfogadható lenne a komment bizonyító ereje annak kétségmentes igazolására, hogy általában a vásárlók mit gondolnak, a felperes által hivatkozott facebook hozzászólásokból nem állapítható meg, hogy az reprezentatív minta, és a vásárlók valóban mit gondolnak a felperesről, ügyvezető1ról, a könyvéről és ezek kapcsolatáról, így a felperes által hivatkozott hozzászólásokból nem vonható le általános következtetés ítéleti bizonyossággal. [71] Az alperes
- december 7-i nyílt facebook-üzenetében foglalt, a jelen határozat [24]-[27] pontjaiban idézett kijelentéseket illetően azt állapította meg, hogy ezek az alperes által tett kijelentések, de azok nem a felperesre, nem a felperes termékeire vonatkoznak. [72] A jelen határozat [29]-[31] pontjaiban ismertetett,
- december
- kelt levél1 értesítő megnevezésű levélben foglaltakat az elsőfokú bíróság az alperes által tett kijelentésekként fogadta el. Ezt azzal indokolta, hogy a levelet az alpereshez köthető e-mail címről (e-mail cím2) küldték el az alperes alkalmazottjának (egyéb érdekelt8 ügyfélkapcsolattartás) aláírásával. Megállapította azonban, hogy az alperes nem a felperesre, hanem ügyvezető1ra tette a jelen határozat [29]-[30] pontjaiban idézett kijelentéseket, mert azokban ügyvezető1 neve jelenik meg, illetve az alperes a ügyvezető1 által készített videóban elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban fogalmazza meg az álláspontját. E kijelentésekre alapítva ezért a felperes nem érvényesíthet igényt az alperessel szemben, így ezek érdemében az elsőfokú bíróság nem folytatott vizsgálatot. [73] A jelen határozat [31] pontjában idézett kijelentéssel kapcsolatban az állapította meg, hogy az alperes által tett ez a kijelentés felismerhetően a felperesre vonatkozik, de nem tekinthető az alperes célzatos, bojkottfelhívást tartalmazó kijelentésének. Ennek indokai Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 20 körében kifejtette, hogy a Tptv.
- §-ában megfogalmazott tényállás megvalósuláshoz a bojkottáló címzetthez intézett felhívásának az üzleti tisztességbe ütköző módon arra kell irányulnia, hogy a címzett és a bojkottált közötti gazdasági kapcsolat szűnjön meg, illetve ne jöjjön létre. A hivatkozott kijelentésből azonban nem állapítható meg az alperes célzatos magatartása, különös figyelemmel arra, hogy a
- december 7-én kelt levél1 értesítő megnevezésű levél ügyvezető1 közösségi médiában közzétett, az alperes egyik termékével foglalkozó videójára válaszul keletkezett. Az elsőfokú bíróság ezért címzett, az üzleti tisztességbe ütköző magatartást nem állapított meg. Utalt arra, hogy a felperes sem fejtette ki részletesen, hogy a sérelmezett kijelentés milyen okból minősül bojkottfelhívásnak. [74] A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján határozott, és a pervesztes felperest kötelezte az alperes képviseletében eljárt jogi képviselő által kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányos, áfát is tartalmazó 2.032.000 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. A felperes fellebbezése [75] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Elsődleges fellebbezési kérelmében azt kérte, hogy a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)-
(3)bekezdéseiben foglaltak alapján változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét úgy, hogy teljesíti a kereseteiben foglaltakat. Másodlagos fellebbezési kérelmében elsősorban a Pp.
- § c) pontja alapján, másodsorban a Pp.
- §-a alapján kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A másodfokú eljárásban felmerült perköltség részeként a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján bruttó 1.397.000 forint, áfát is tartalmazó ügyvédi munkadíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződésben kikötött 40.000 forint + áfa óradíj és a képviselet ellátására fordított ügyvédi tevékenység alapulvételével. [76] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelmében az elsőfokú eljárás szabályainak megsértésére, ebben a körben egyrészt arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdésben foglaltaknak, mert az elsőfokú bíróság a Tptv.
- §-ában foglaltakra alapított másodlagos és a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdésében foglaltakra alapított harmadlagos kereseteit nem vizsgálta és azokról nem döntött. Ezen túlmenően sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem teljesítette a Pp.
- §-ában és a
- §-ában előírt kötelezettségét. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság anyagi pervezetést nem végzett és semmilyen közrehatási tevékenységet nem fejtett ki annak érdekében, hogy a jogvita kereteit meghatározza. A per tárgyalása során egyetlen kérdést sem intézett a felekhez és egyetlen tájékoztatás sem hangzott el. [77] Az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmében az elsőfokú ítélet anyagi jogi felülbírálatát kérte a Pp.
- §
(3)bekezdés a),
- c)és
- e)pontjaiban foglaltaknak megfelelően. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves következtetésre jutott annak megállapításával, hogy a per tárgyává tett kijelentéseket egyéb érdekelt1 nem az alperes vezető tisztségviselőjeként, az alperes képviseletében tette, ezért a kijelentései nem az alperesnek tudhatók be. Álláspontja szerint ennek oka egyrészt az elsőfokú bíróság téves Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 21 jogértelmezése és jogalkalmazása, másrészt az, hogy az elsőfokú bíróság okszerűtlenül, a tényeknek ellentmondóan értékelte a perben rendelkezésére bocsátott bizonyítékokat. További hivatkozása szerint tévesen állapította meg azt is az elsőfokú bíróság, hogy az alperes kijelentései ügyvezető1 magánszemélyre, és nem az általa képviselt társaságra (a felperesre) vonatkoznak. Összességében azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy az elsőfokú bíróságnak a sérelmezett kijelentéseket megjelenítő teljes online felületet vizsgálnia kellett volna, nem lett volna elegendő csupán annak a vizsgálata, hogy szerepel-e ott konkrétan az ő vagy az alperes neve. [78] egyéb érdekelt1 kijelentéseivel kapcsolatban egyrészt arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen a Ptk. 3:1. §
(1)bekezdésében foglaltakat alkalmazta a Ptk 6:11. §
(1)bekezdésében foglaltak helyett. Jogirodalmi álláspontra [Csehi Zoltán – Szabó Marianna: A vezető tisztségviselő felelőssége (tanulmány)] és az EBH
- számon közzétett elvi bírósági határozatban foglaltakra hivatkozva kifejtette, hogy a betudás és az elválasztás elvéből következően abban az esetben, ha a jogi személy tagja, alkalmazottja, képviselője a jogi személy tevékenységi körében eljárva magatartásával más személyhez fűződő jogát megsérti, a jogsértés objektív jogkövetkezményeiért a jogi személy tartozik felelősséggel. A hivatkozott tanulmányból kiemelte, hogy a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdésében foglaltakból következően, ha a képviselő harmadik személynek a vezető tisztségviselői feladatainak ügykörébe eső magatartásával másnak kárt okoz, akkor ez a magatartás a jogi személy magatartásának minősül, és az ebből eredő jogkövetkemények is a képviselt személyt terhelik akkor, ha az kártérítési kötelemmel jár. [79] A bizonyítékok értékelésével kapcsolatban kiemelte, hogy egyéb érdekelt1 az alperes cégjegyzékbe bejegyzett, önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője és egyedüli bejegyzett részvényese is. egyéb érdekelt1 nem az alperestől függetlenül folytatott vitát, tette meg a jogsértő állításokat, hanem a fő versenytársának minősülő felperes képviselője és egyedüli tulajdonosa ellen irányuló közléseivel, állításaival azzal a céllal, hogy a saját társaságának a vitaminipar területén kedvezőbb helyzetet teremtsen. A sérelmezett állításokat a vitaminok tárgykörével kapcsolatban, a vitaminipar felől érdeklődők körében, a vitaminokról folyatott különböző álláspontok tárgyában közölte. Az alperes főtevékenysége máshová nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása, ami a vitaminokra vonatkozik. egyéb érdekelt1 a névéhez kötődő, általa képviselt és a tulajdonában álló alperes társaság sikeressé tételében, minél nagyobb forgalma elérésében érdekelt. Egyedüli bejegyzett részvényesként anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy versenytársa, a felperes előtt járjon, őt az alperesnél rosszabb színben tüntesse fel azáltal, hogy a jóhírnevét sértő nyilatkozatot tesz és bojkottra hív fel. [80] Azt, hogy a sérelmezett kijelentéseket egyéb érdekelt1 az alperes képviseletében eljárva tette-e, az elsőfokú bíróságnak nem kizárólag a https://webcím6/ honlap tartalma alapján kellett volna vizsgálnia, hanem vizsgálnia kellett volna a https://webcím6/ honlapnak az alperes honlapjával és az alperes hivatalos facebook oldalával való kapcsolatát. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a https://webcím6/ honlap nem tekinthető magánholnapnak, mert az olyan előadások gyűjtőhelye, amelyek az alperes főtevékenységének számító vitamingyártás körébe tartozó egyes kémiai vegyületekkel, vitaminokkal, mikrotápanyagokkal és azok hatásaival kapcsolatosak. egyéb érdekelt1 kizárólag az alperes Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 22 társaságban tulajdonos, annak egyszemélyes bejegyzett részvényese és önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője, csak az alperes társaságban érdekelt és munkaviszonya sem áll fenn más társasággal, ezért egyértelmű, hogy egyéb érdekelt1 https://webcím6/ honlapján szereplő minden adat egyéb érdekelt1 saját társasága, az alperes népszerűsítésére szolgál és ezzel kapcsolatos anyagi motivációt is igazol. [81] Az alperes megalapozatlanul érvelt azzal az elsőfokú eljárásban, hogy egyéb érdekelt1 a webcím6 oldalon független kutatóként közli a gondolatait, ami az alperes honlapján (webcím7/feluleteink) is megjelenik. Az elsőfokú eljárás során a webarchívum segítségével bizonyította, hogy az alperes honlapján a jogsértések idején és még
- január 17-én is más szöveg volt olvasható, mint amelyre az alperes a perben hivatkozott. Részletesen bemutatta, hogy
- január 17-én a következő szöveg volt olvasható az alperes webcím7 honlapján: „egyéb érdekelt1 termék neve1 termékek fejlesztője. Havonta egy alkalommal válaszol élőben termék neve1 termékeket érintő kérdések kapcsán, a webcím6 oldalon. A műsor pontos idejéről rendszerint facebook oldalunkon, ill. hírlevelünkben adunk tájékoztatást. A csatorna ide kattintva érhető el!” (Forrás: webcím8/https://webcím7/feluleteink) A szöveg azt tükrözi, hogy egyéb érdekelt1 termék neve1 termékek kapcsán nyilatkozik, az alperes termékeivel kapcsolatos kérdésekre válaszol a webcím6 oldalon. Időközben azonban az alperes webcím7 oldalán manipulatív céllal megváltoztatták a fenti szövegrészt, és az már a következő tartalommal jelenik meg: „egyéb érdekelt1 Webináriuma. egyéb érdekelt1 termék neve1 termékek fejlesztője, de e fórumán a cégünktől ellépve, kutatói minőségében szerepel. Havonta egy alkalommal válaszol élőben az érdeklődők kérdéseire a webcím6 oldalon, persze akár termék neve1 termékeket illetően is, de jellemzően azoktól a tudomány cégünktől független, általa feltárt, bebarangolt területei felé kanyarodva. A műsor pontos idejéről rendszerint facebook oldalunkon, ill. hírlevelünkben adunk tájékoztatást.” (Forrás: https:// webcím7/feluleteink) [82] Emellett hivatkozott ugyanezen oldalak további bejegyzéseire. Ezek szerint az általa állított jogsértések időtartama alatt, 2021 őszén/telén az alábbi szövegrész volt az alperes honlapján: „webcím6 és YouTube. A webcím6 oldal nem csak a egyéb érdekelt1 Webinárium felülete, hanem a műsor archívuma is egyben. Emellett ide töltjük fel az összes korábban felvett előadást, rádióműsort és minden egyéb médiatartalmat. Jelenleg is több száz "adás" érhető el az archívumban.” (forrás: webcím8/https://webcím7/feluleteink) Ebben a szövegben nincs szó annak hangsúlyozásáról, hogy egyéb érdekelt1 magánember. A jelenlegi, megváltoztatott szöveg a következő: „webcím6 és YouTube. A webcím6 oldal nem csak a egyéb érdekelt1 Webinárium felülete, hanem a műsor archívuma is egyben. Emellett ide töltjük fel az összes korábban felvett előadást, rádióműsort és minden egyéb médiatartalmat. Jelenleg is több száz "adás" érhető el az archívumban. B. ezekben is magánszemélyként, a tevékenységét a cégünktől függetlenül végző kutatóként szerepel.” (forrás: https://webcím7/feluleteink) Érvelése szerint az alperes honlapján az adott oldal tartalma éppen olyan módon változott, hogy az alperes perbeli álláspontját alátámassza, más változás pedig nem történt. [83] Azzal kapcsolatban, hogy egyéb érdekelt1 nyilatkozatait, közléseit az alperes képviseletében tett nyilatkozatoknak, közléseknek kell tekinteni, hivatkozott azokra a bizonyítékokra, amelyekre már az elsőfokú eljárásban, az alperes érdemi ellenkérelmére Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 23 benyújtott válasziratában is hivatkozott. Ezeket a fellebbezésében az alábbiak szerint részletezte és foglalta össze. [84]
- szeptember 8-tól 3 hónapon keresztül minden héten szerdán megjelent egyéb érdekelt1 weboldalán (www.webcím6) egy-egy, a könyv címe1 című könyvre vonatkozó kritika. Ezeket az írásokat teljes terjedelemben közzétette az alperes a saját facebook oldalán poszt formában, miközben egyéb érdekelt1 facebook oldalán, a https://www.link42B. oldalon nem jelent meg egyetlen könyvkritikai írás sem. egyéb érdekelt1 hivatalos facebook oldalának 12 ezer követője van, mégis az alperes hivatalos facebook oldalán jelentek meg a publikációk, ami azt igazolja, hogy egyéb érdekelt1 az alperes képviseletében eljárva publikált.
- szeptember 8-tól kezdődően jelenleg is minden bejegyzés megtalálható az alperes hivatalos facebook oldalán. [85] Az alperes megjelenített és hivatalosan cégként válaszolt a könyvkritikai jegyzeteket ért facebook kommentekre. Az alperes facebook oldalán létrejött posztok alatt egyéb érdekelt1 személyes facebook profilját használva válaszol az alperes facebook oldal követőinek és az alperes vásárlóinak a kérdéseire. [86] Az egyre személyeskedőbb kommentek hatására ügyvezető1 a személyes facebook profilját (nem a felperes profilját) használva kommentként írt egy nyílt levelet, amelyre egyéb érdekelt1 a válaszát kommentként már az alperes saját céges facebook profiljával kommunikálta, így teljesen egyértelművé vált, hogy nem két magánember párbeszédéről van szó. [87] A könyvkritikai jegyzetek legvégén olvasható, hogy a 3 hónapon át megjelent kritikai jegyzeteket egyéb érdekelt1 és az alperes szakmai csapata készítette. A kritikai jegyzeteket az alperes hivatalos facebook oldalán tették közzé. Ez szintén azt támasztja alá, hogy egyéb érdekelt1 nem magánemberként fogalmazott meg kritikát a könyvvel szemben, hanem az alperes törvényes képviselőjeként és részvényeseként. [88] A webcím6 oldalon céges információk vannak, nem egy magánember privát honlapja, az ezen az oldalon megjelent kommunikáció az alperes céges kommunikációja. [89] egyéb érdekelt1 a saját facebook oldalán csak céges elérhetőségekkel van jelen. [90] egyéb érdekelt1 közszereplőként definiálja magát és elérhetőségének az alperes email címét (e-mail cím3) és honlapját (weboldal: webcím10) adja meg hivatalosan. Mindkét elérhetőség az alperes tulajdonában van. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 24 [91] egyéb érdekelt1 publikációs aktivitása kb. 7 cikk évente, ezért valószínűtlen, hogy 2021-ben három hónap alatt egyedül plusz 13 cikket írt volna. A cikkek mennyiségéből és stílusából kiindulva valószínű, hogy azok céges alkalmazottak bevonásával készültek. [92] Az alperes hivatalos facebook oldalán csak a egyéb érdekelt1 B-hez mint az alperes képviselőjéhez és az alpereshez kapcsolódó tartalmak jelennek meg
- január
- óta. [93] Az alperes alkalmazottja az alperes céges email-címéről küldte ki a viszonteladóknak a bojkottfelhívást tartalmazó levelet (levél1 értesítőt). Ugyanez a levél megjelent egyéb érdekelt1 saját honlapján is, és még a fellebbezés benyújtásakor is elérhető. Ez a tény is azt támasztja alá, hogy egyéb érdekelt1 nem független kutatóként közölte a véleményét, hanem az alperes törvényes képviselőjeként és legnagyobb részvényeseként. [94] Mindezeken túl egyéb érdekelt1 www.webcím6 honlapjának vizsgálata alapján az is megállapítható, hogy egyéb érdekelt1 azon az alperes anyagi érdekeit szolgáló influenszeri (véleményvezér) tevékenységet folytat. egyéb érdekelt1 bármilyen fórumon, akár magánfórum megjelenített bejegyzése, amely vitaminokkal, azok összetevőivel, hatásaival foglalkozik, véleményvezéri tevékenységnek minősül. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
- évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.)
- § e) pontja alapján annak nincs jelentősége, hogy egyéb érdekelt1 hol végzi a véleményvezéri tevékenységét. Részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy a „felelősség – érdekelv” szerint egyéb érdekelt1 véleményvezérként folytatott magatartásáért mindenki felel, akinek az áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll, így azért felel az alperes is. [95] További hivatkozása szerint a bizonyítékokat okszerűtlenül értékelve, ezért tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy az alperes képviseletében eljáró egyéb érdekelt1 által tett, a perben sérelmezett, jogsértő közlések és kijelentések nem rá, a felperesre vonatkoztak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ebben a körben a pert megindító keresetlevelében általa előadottakat tévesen értelmezte, majd az alperes érdemi ellenkérelmére benyújtott válasziratában és a tárgyaláson általa előadottakat nem vette figyelembe, a bizonyítékokat nem értékelte. [96] A peres felek között a Fővárosi Törvényszék előtt 30.G.40.974/
- ügyszámon folyamatban volt másik perben bizonyítást nyert, hogy két cég, nem pedig két magánszemély áll egymással szemben. A két ügy összefügg, a jelen per alperese egy ügyvezető1 által közzétett videóval (
- számú videó) kapcsolatban vele és nem ügyvezető1gyel szemben indított pert, amivel elismerte, hogy ügyvezető1 azonos vele (a felperessel). Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 25 [97] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy ügyvezető1 nem az ő nevében írta a könyvét, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy a könyvre tett kijelentések nem rá vonatkoznak. Téves következtetésre jutott akkor is, amikor azt állapította meg, hogy az alperes által közzétett könyvkritika és a könyv iránti kereslet visszaesése között – egyéb bizonyíték hiányában – nem állapítható meg az okozati összefüggés fennállása. Ezt cáfolja, hogy a perben bizonyította, hogy ügyvezető1 a vitamin iparágban egyet jelent a márka neve2 termékekkel és vele, a felperessel. [98] Kifejtette, hogy egy olyan szűk iparágban, mint a magyar vitaminipar, ahol a szereplők száma korlátozott, mindenki ismer mindenkit. A vitaminiparban jelen lévő jogi személyek esetében azok tulajdonos képviselői járnak el, és velük azonosítják mind a szakmán belüli körben, mind a fogyasztók körében az egyes jogi személyeket. A vitaminipar iránt érdeklődő fogyasztók körében figyelemmel kísérik mind őt, mind az alperest, az újabb termékeket. Az elsőfokú eljárásban csatolt facebook bejegyzések is azt bizonyítják, hogy a „Sz.” keresztnevet a márka neve2-nel (a felperessel), a „B.” keresztnevet a alperessel (az alperessel) azonosítják. Ezt megerősíti az alperes
- december 7-i nyílt facebook-üzenete is, amelyben maga az alperes is „Sz.nak” nevezi ügyvezető1ot. Azt is bizonyította, hogy a sérelmezett bejegyzésekre az elsőfokú eljárásban becsatolt olyan reakciók érkeztek, amelyek egyértelműek voltak abban a tekintetben, hogy a bejegyzésben közöltek miatt döntöttek úgy a fogyasztók, hogy nem vásárolják meg a könyvet vagy az ő termékeit. [99] Az alperes jogsértő cselekményei folytán az anyagi sérelem nem ügyvezető1 magánszemélynél keletkezett, hanem nála mint a ügyvezető1 által képviselt és tulajdonolt társaságnál. Maga az alperes is azt állította, hogy a perben hivatkozott könyv burkolt reklámanyag. A könyv kiadója ő, így az anyagi sérelem nála keletkezett. Az elsőfokú eljárás során bizonyította, hogy az eladott könyveinek száma jelentősen csökkent az azt követő napon, amikor az alperes könyvkritikai jegyzete megjelent az általa kiadott könyvről, és az eladások száma később is alacsony maradtak. Ebből az alperes tevékenységéhez köthető kára keletkezett, bár annak összegét nem lehet számszerűsíteni. [100] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem fogadta el megalapozottnak a facebook kommentekkel kapcsolatos azt az érvelését, amely szerint a vásárlók vele, a felperessel azonosítják ügyvezető1ot. Az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a kommentek hitelességét, ezáltal bizonyító erejét, mert a bizonyítékként a bíróság rendelkezésére bocsátott mellékletekben névvel és fényképpel jelentek meg a hozzászólók, akik így a közösségi oldalon keresztül valós személyként azonosíthatók. Sem a tiltott bojkottfelhívásra, sem a jóhírneve megsértésére alapított keresetével kapcsolatban nem kellett a perben bizonyítania, hogy valós személyek állnak a facebook bejegyzések, kommentek mögött. Álláspontja szerint azonban még abban az esetben is megállapítható a Tptv.
- §-a alapján a tiltott bojkottfelhívás, illetve a Tptv.
- §-a alapján a jóhírneve megsértése, ha nem valós személyek állításai a hivatkozott bejegyzések. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 26 [101] Álláspontja szerint nem felel meg a Tptv.
- §-ában és az
- §-ában foglaltaknak az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy amennyiben elfogadható lenne a kommentek bizonyító ereje, azok akkor sem alkalmasak annak kétségmentes igazolására, hogy általában a vásárlók mit gondolnak róla. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a befeketítés elleni védelem tárgya (Tptv.
- §) az üzleti jóhírnév - ami valójában üzleti megbízhatóságot is jelent - és a hitelképesség. Az üzleti jóhírnév a vállalkozásról kialakult összbenyomás, amelybe beletartozik többek között az adott piaci szereplő termelés-szolgáltatási színvonaláról, megbízhatóságáról, szavahihetőségéről alkotott kép. Az alperes sérelmezett kijelentései az üzleti jóhírnévét sértették. [102] A Tptv.
- §-a szerinti tilos bojkottfelhívással kapcsolatban azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a
- december
- kelt levél1 értesítő megnevezésű levélben az alperes következő kijelentése: "Sz. cégét, a márka neve2-t mondtam ezután, mert bár akkor, valamivel több mint 2 évvel ezelőtt is voltak már kétséges termékeik, alapvetően megfelelőnek tűntek." felismerhetően rá vonatkozik. Tévesen és a kialakult bírói gyakorlattal ellentétesen jutott azonban arra a következtetésre, hogy a hivatkozott idézetből nem állapítható meg az alperes célzatos, címzett, az üzleti tisztességbe ütköző magatartása azért, mert a levél ügyvezető1 közösségi médiában közzétett, az alperes egyik termékével foglakozó videójára válaszul keletkezett. Tévesen fejtette ki azt is, hogy ő nem részletezte, hogy a sérelmezett idézet milyen okból minősül a címzetthez intézett olyan felhívásának, ami az üzleti tisztességbe ütköző módon arra irányul, hogy a címzett és a bojkottált közötti gazdasági kapcsolat szűnjön meg, illetve ne jöjjön létre, és ezért nem találta megállapíthatónak, hogy az alperes bojkottfelhívást intézett a vele közös partnerekhez. [103] Kiemelte, hogy a Tptv.
- §-a nem zárja ki, hogy bojkottfelhívásnak minősüljön egy felhívás kizárólag amiatt, mert az valamilyen tevékenységre adott válasz. Az adott ügyben a célzat, az ellene irányuló bosszú a szándékosságot támasztja alá. A címzett jelleg szintén bizonyítást nyert, mert előadta a perben, hogy mely üzleti partnerek kaptak bojkottfelhívást tartalmazó levelet. Arra az esetre, ha a bíróság a felhívás címzett jellegét nem állapítaná meg, hivatkozott a BH
- számon közzétett eseti döntésre, amelyben a bíróság egy reklám esetében állapította meg, hogy az bojkottfelhívást tartalmaz, annak ellenére, hogy a reklámnak nem volt konkrét címzettje. [104] A per másodfokú tárgyalásán tett nyilatkozatában sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta, hogy a hivatkozott kijelentések egyáltalán alkalmasak-e a jóhírnevének a megsértésére, mert az elutasító döntését kizárólag arra alapozta, hogy egyéb érdekelt1 nem az alperes képviseletében tette meg a kijelentéseket. [105] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által el nem végzett anyagi pervezetés elvégzésére a másodfokú bíróság a fellebbezésben kért felülbírálati jogköre gyakorlása során jogosult. Ennek eredményeként a másodfokú bíróság olyan helyzetbe kerülhet, hogy érdemi döntést tud hozni, ezért kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresete teljesítését. Az anyagi pervezetés hiánya miatt azonban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését is kérte eshetőlegesen. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 27 [106] Érvelése szerint azt, hogy a sérelmezett kijelentések rá vonatkoznak, alátámasztja az is, hogy a sérelmezett kijelentéseket az általa gyártott termékek hatóanyagával kapcsolatban fogalmazta meg az alperes. [107] Hangsúlyozta, hogy a keresetével azt kéri, hogy a bíróság arra kötelezze az alperest, hogy az elégtételt tartalmazó nyilatkozatot és az elégtételt elrendelő jogerős ítéletet azoknak a partnereinek küldje meg, akiknek a
- december 7-i levél1 értesítőt megküldte. Kiemelte, hogy a per során az alperes soha nem vitatta azt a tényállítását, hogy valamennyi partnerének megküldte levél1 értesítőt. Ezt a tényt ugyan nem tudja bizonyítani, de az alperessel közös partnerektől szerzett tudomást a levél1 értesítő kiküldéséről. A partneri értesítő és a ügyvezető1 által írt könyv közötti kapcsolat abban áll, hogy a partneri értesítő is vele szembeni jogsértést tartalmaz, ahogyan a korábbi könyvkritikák is. [108] Kiemelte, hogy a perben az alperes folyamatos tisztességtelen magatartását is bizonyítani kívánta, ezért is indokolt lett volna a jelen per egyesítése a folyamatban volt másik perrel. [109] A bojkottfelhívással kapcsolatban kiemelte, hogy a törvényi tényállás megállapításához eredményt sem kellett volna bizonyítania, ehhez képest a perben azt is tudta bizonyitani, hogy az alperes magatartása miatt a könyv címe1 című könyv forgalma is visszaesett. [110] A per másodfokú tárgyalása során a másodfokú bíróság azon felhívására, hogy tegye kellően részletezetté az alperes saját címlistáján szereplő partnerek megjelölésével a keresetét, a 13.Gf.40.386/2022/
- számú beadványában előadta, hogy az alperes 186 viszonteladói partnerének küldte ki a levél1 értesítőt, amelyből 47 partner az ő és az alperes közös kereskedelmi partnere (közös viszonteladója), a többi kizárólag az alperes partnere volt. A közös kereskedelmi partnereket (a
- február 25-én fennálló állapot szerint) a beadványba foglalt
- számú táblázatban, az alperes kizárólagos kereskedelmi partnereit (a
- február 25-én fennálló állapot szerint) a beadványba foglalt
- számú listában, a mind a peres felek közös, mind az alperes kizárólagos kereskedelmi partnereit (a
- február 25-én fennálló állapot szerint) a beadványba foglalt
- számú táblázatban sorolta fel. Kiemelte, hogy a felsorolásokban néhány bolt neve többször szerepel, mert azok külön fizikai boltok, de ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartoznak. Az ugyanazon kereskedelmi lánchoz tartozó, de fizikailag más helyen lévő boltok külön is megkapták az alperes partneri értesítőjét. [111] A 13.Gf.40.386/2022/
- számú beadványban a levél1 értesítő címzettjeivel kapcsolatban előadta, hogy az alperes a e-mail cím4 címlistán szereplő partnereinek küldte el e-mailben a partneri értesítőt. Megítélése szerint a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltak szerint bizonyítási szükséghelyzetben van, mert kizárólag az alperes rendelkezik Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 28 azzal az e-mailcím-listával, amelyhez tartozó e-mailcímekre
- december 7-én az e-mail cím2 e-mail címről megküldte a partneri értesítőt. Erre tekintettel kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a címlista kiadására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az e-mail „tárgy” rovatában „levél1 értesítő” szerepel, ezért nyilvánvaló, hogy az alperes az összes,
- december 7-én meglévő 186 partnerének elküldte a partneri értesítőt. Álláspontja szerint a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja szerint valószínűsítette, hogy a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az alperes rendelkezik és igazolta, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette. [112] A levél1 értesítő tartalmával kapcsolatban egyrészt kiemelte, hogy abban szerepelnek alapanyagra, termékre vonatkozó olyan állítások és utalások, amelyek alapján az értesítő címzettjei, a viszonteladók azonosíthatják a termékeit. Ezen túlmenően a partneri értesítőt nem lehet csak a
- számú videóra adott válasznak tekinteni, mert az értesítőben folyamatos utalások vannak a könyv címe1 című könyvre és a egyéb érdekelt1 által az alperes képviseletében írt könyvkritikai jegyzetekre. Az egyes könyvkritikai jegyzetek külön be vannak linkelve az értesítőben, az ott említett kritikai jegyzetek aktív linkjei a mai napig elérhetőek. A beadványában példákat sorolt azokra a kijelentésekre, amelyekben álláspontja szerint egyértelműan azonosíthatóak a felperes1 termékek, továbbá amelyek miatt a levél1 értesítőt nem lehet csak a
- számú videóra adott válasznak tekinteni. Álláspontja szerint a partneri értesítő tartalmából a címzett gazdasági szereplők számára akkor is egyértelművé válik, hogy ügyvezető1 neve szervesen kapcsolódik a felperes1 termékekhez, ha az adott piaci szereplő azokról még soha nem hallott. A beadványban idézett, ügyvezető1 nevével együtt használt kijelentések hiteltelenítik a felperes1 termékeket és őt magát (a felperest) is, ronthatják az ő és a már meglévő partnerei közötti gazdasági kapcsolatot, rossz színben tüntetik fel őt olyan potenciális gazdasági partnerek szemében, akik az alperes partnerei és rajta vannak az e-mailcím-listáján. [113] Hangsúlyozta, hogy az őt és a termékeit ért tisztességtelen minősítés szempontjából nem csupán a partneri értesítő tartalmát, hanem az értesítőbe linkelt könyvkritikai részeket is értékelni kell. A partneri értesítőben folyamatosan hivatkozott könyvkritika jegyzetekben a logója és honlapjának arculata is több helyen látható, ami alapján azonosítható a felperes1 márka, ezért egyértelmű, hogy az alperes célja a szakmai hírnevének és a termékeinek a hiteltelenítése volt a piaci szereplők (viszonteladók és fogyasztók) előtt. Ezt támasztja alá az is, hogy a könyvkritikai jegyzetekben írtak minden esetben olyan hatóanyagok és műszaki megoldások ellen irányultak, amelyeket a termékeiben használ, és jellemzően csak ő használ Magyarországon, így a viszonteladók és a fogyasztók is könnyen azonosíthatták a termékeit. Ezen állításának alátámasztására a
- (Bevezető), az
- (B1vitamin), a
- (B2-vitamin), a
- (B3-vitamin) és a
- (B5-vitamin) könyvkritikai jegyzetekben foglaltakra hivatkozott. Ebből következően egyéb érdekelt1 és az alperes szakmai csapata nem könyvkritikai jegyzeteket írtak, hanem ügyvezető1ot és őt, illetve az ő termékeit hiteltelenítették 12+1 részen keresztül. A könyvkritika azért sem tekinthető szakmai vitának, mert ahhoz ügyvezető1 csak egyszer, az első részhez szólt hozzá, a többi részhez nem. [114] Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsőfokú eljárás során az alperes az ellenkérelmében még tagadta, hogy kiküldte a levél1 értesítőt, azonban a
- szeptember 12-én kelt nyilatkozatában már azt írta, hogy a kiküldött partneri értesítőben csak a
- Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 29 számú videóról tett megállapításokat, és ugyanezt állította a másodfokú eljárás során a
- március 22-i tárgyaláson. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárás során az elsőfokú bíróság nem intézett hozzá kérdést, csak a másodfokú eljárás során tudta kifejteni és bizonyítani, hogy a partneri értesítő nem csupán a
- számú videóra adott válasz. [115] Érvelése szerint az események időbeli sorrendje bizonyítja egyrészt azt, hogy a partneri értesítő és a könyvkritikák szorosan összefüggenek, másrészt azt is, hogy nem két magánszemély, hanem két cég közötti vitáról van szó. Részletesen előadta, hogy
- augusztusban jelent meg az általa kiadott, a törvényes képviselője által írt könyv címe1 című könyv, amely anélkül nyújt segítséget az olvasónak a megfelelő vitaminválasztáshoz, hogy egyetlen céget vagy márkát is megnevezne.
- szeptember 1-jén, egy tanúsítványt adó továbbképzésen egyéb érdekelt1, az alperes törvényes képviselője azzal zárta a mondandóját, hogy szakmailag le kell alázza ügyvezető1ot.
- szeptember 8-án egyéb érdekelt1, az alperes törvényes képviselője elindította a 3 hónapig tartó, hetente megjelenő, 12+1 részes könyvkritikai kampányát, amelynek utolsó része
- november 25-én jelent meg.
- december 2-án jelen meg ügyvezető1
- videója, ami miatt az alperes később pert indított ellene.
- december 7-én az alperes közzétett egy állásfoglalást a saját facebook oldalán, amelyben többek között közölte, hogy a könyvkritikai jegyzeteket egyéb érdekelt1 és az alperes szakmai csapata együtt készítette. Az alperes
- december 7-én az összes viszonteladójának elküldte a partneri értesítőt (egy 12 oldalas levelet), amelyben a
- videó kifogásolása mellett a könyvkritikai jegyzetekre és a felperes termékeire is hivatkozott. Mindez azt jelenti, hogy nem hónapok teltek el a
- november 25-i és a
- december 7i események között. [116] Kiemelte azt is, hogy a
- videót követően az alperes facebook oldalán egyéb érdekelt1 az alperesi törvényes képviselőjeként egyszerre minősítette a videósorozatát, a törvényes képviselőjét és a könyv címe1 című könyvet. [117] A folytatólagos fellebbezési tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a keresetét nem változtatta meg, kizárólag a másodfokú bíróság felhívására, a felhívásban foglaltakra tekintettel tette meg a levél1 értesítő címzettjeire vonatkozó nyilatkozatát. Megítélése szerint bizonyítási szükséghelyzetben van, mert az alperes partnerlistáján szereplő boltokat üzemeltető személyeket kizárólag az alperes tudja megjelölni, erre nem tud adatot beszerezni. A bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással kérte a másodfokú bíróságtól, hogy hívja fel az alperest a nyilvánosan közzétett partnerlistáján szereplő boltok mögött álló személyek megjelölésére. Kiemelte, hogy az elégtétel adása körében jelölte meg azokat a partnereket, akikkel kapcsolatban a szankció alkalmazását kéri, és ebben a körben hivatkozott bizonyítási szükséghelyzetre. Álláspontja szerint a beadványához csatolt közjegyzői tanúsítvány bizonyítja, hogy az alperes honlapján szereplő partnereket sorolta fel a
- sorszámú beadványában. A közjegyző a bojkottfelhívás megküldésének megfelelő időállapotnak megfelelő honlapon szereplő partnerek listáját tanúsította. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 30 [118] Hangsúlyozta, hogy a
- sorszámú beadványának 36-
- oldalán nem adott elő új tényt és a keresetét sem változtatta meg, hanem mindössze összefüggésében újrarendezte a már az elsőfokú eljárásban előadott tényeket. [119] Érvelése szerint az alperes védekezése teljesen új abban a körben, hogy a partnerek listáján szereplő boltok üzemeltetőit nem tartja nyilván. Ez álláspontja szerint azért nem felel meg a valóságnak, mert ha azokat a honlapján szerepelteti, akkor adatvédelmi okokból ahhoz a beleegyezésüket, hozzájárulásukat kell kérnie, így ennek során az azonosításuk is megtörténik. Az alperes fellebbezési ellenkérelme [120] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú eljárásban felmerült perköltségként a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján 1.000.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződésben kikötött 100 Euró (átszámítva 40.000 forint) + áfa óradíj és a képviselet ellátására fordított ügyvédi tevékenység alapulvételével. [121] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárása során az eljárási szabályokat betartotta, a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetése helytálló, ítélete a jogszabályoknak megfelel. [122] Elsődlegesen kifejtette, hogy a felperes fellebbezése nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontjában foglaltaknak, ezen túlmenően a felperes a fellebbezésében próbálja orvosolni a keresetlevélnek azt a hiányosságát, hogy az nem felelt meg a Pp. 170. §
(2)bekezdés d) pontjában foglaltaknak. Kiemelte, hogy a felperes sem a keresetlevelében, sem az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott az ítélkezési gyakorlatra, a Ptk.-val vagy a Pp.-vel kapcsolatos tudományos munkákra, szakcikkekre, kommentárra. Ezen túlmenően egyéb érdekelt1 véleményvezéri tevékenységével kapcsolatban a fellebbezésében olyan tényeket állít, amelyeket a perfelvételi tárgyalás lezárásáig kellett volna előadnia, ezért az érvelésének erre vonatkozó részeit a másodfokú eljárásban már nem lehet figyelembe venni. A felperes a Pp. 373. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak ellenére hivatkozik olyan szakcikkre, amelyekre az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott. [123] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás szabályait nem sértette meg. A felperes eshetőleges kereseteket terjesztett elő, az elsőfokú bíróság ítélete kiterjedt valamennyi kereseti kérelemre. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, az elutasítás valamennyi, nem csupán az elsődleges keresetre vonatkozik. Az elsőfokú ítélet ezért megfelel a Pp. 341. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Az elsőfokú ítélet indokolásából megállapítható az, hogy az elsőfokú bíróság miért nem tartotta megalapozottnak egyik keresetet sem: a keresetek elutasításának oka az, hogy a felperes által sérelmezett kijelentések vagy nem az alperestől származtak, vagy nem a felperesre vonatkoztak, vagy nem valósítottak meg jogsértést. A felperes mindhárom keresetét ugyanazokra a kijelentésekre alapította, ezért Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 31 szükségtelen lett volna, hogy az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásban többször is megismételje az egyes kijelentésekkel kapcsolatos álláspontját. [124] Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §-ban és a
- §-ban foglalt eljárási szabályokat sem sértette meg. A felek a perfelvételi és az érdemi tárgyaláson képviselőik útján nyilatkoztak, az elsőfokú bíróság meghallgatta a felperes ügyvezetőjét, és ezt követően a felperes az elsőfokú bíróság kérdésére úgy nyilatkozott, hogy további nyilatkozatot nem kíván tenni. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet nem utasította vissza, az elsőfokú ítélet indokolásából kitűnően nem tartotta ellentmondásosnak a felperes nyilatkozatait, és anyagi pervezetést sem tartott szükségesnek. [125] A felperes által kért, a Pp.
- §
(3)bekezdés a),
- c)és
- e)pontjain alapuló anyagi jogi felülbírálat a másodfokú eljárásban nem végezhető el, mert a keresetlevél nem tartalmazza a Pp. 170. §
(2)bekezdés d) pontjában foglaltakat. [126] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság nem a felperes perbeli legitimációjának hiánya miatt utasította el a kereseteket, hanem azért, mert azok egyike sem volt alapos. A felperes a kereseteiben nem jelölt meg egyetlen olyan közlést vagy állítást sem, amelyet egyéb érdekelt1 az alperes törvényes képviselőjeként, képviseleti jogkörében eljárva tett, amelyben egyértelműen felismerhető a felperes, amelyben valótlan tényt állít és ezzel sérti a felperes jóhírnevét, ezért a felperes a perben nem tudta bizonyítani a Tptv.
- §-ban foglaltakkal tiltott magatartás megvalósulását. A felperes a Tptv.
- §-ban meghatározott, tiltott bojkottfelhívás megtörténtét sem tudta bizonyítani. A keresetben nem jelölt meg egyetlen olyan, határozott címzettnek szóló tisztességtelen felhívást sem, amelyet egyéb érdekelt1 az alperes képviselőjeként, a képviseleti jogkörében eljárva tett, amelyben egyértelműen felismerhető a felperes, és amelynek kifejezetten az a célja, hogy a címzett a felperessel fennálló gazdasági kapcsolatát felbontsa vagy az ilyen kapcsolat létrejöttét megakadályozza. A Ptk. 2:
- §
(2)bekezdésére alapított keresete alapjául a felperes ugyan arra hivatkozott, hogy ő megsértette a jóhírnevét, de nem adta elő, hogy mikor és hogyan követte el a jogsértést, ezt milyen bizonyítékok támasztják alá és milyen sérelmet okozott ez a felperesnek. [127] Az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte a bizonyítékokat, amikor arra a következtetésre jutott, hogy egyéb érdekelt1 az elsőfokú ítéletben megjelölt, a felperes által jogsértőnek tekintett kijelentéseket nem az ő (alperes) képviseletében, vezető tisztségviselői jogkörében eljárva tette, és azok nem a felperesre vonatkoznak. [128] Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes két magánszemély közötti tudományos vitát próbál egy jogi személy által egy másik jogi személlyel szemben elkövetett versenyjogi jogsértésként bemutatni. A felperes nem bizonyította, hogy egyéb érdekelt1 azzal a céllal és szándékkal tette a felperes által jogsértőnek állított kijelentéseket, hogy a vitaminipar területén kedvezőbb helyzetet teremtsen az ő (alperes) számára. Azzal Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 32 kapcsolatban sem terjesztett elő bizonyítékot a felperes, hogy az anyagi hátrány nála, mint jogi személynél következett be. A felperes azt sem bizonyította, hogy a kereskedelmi tevékenysége tisztességtelen, a Tptv.-be ütközik. Az, hogy ő és a felperes versenytársként „harcolnak a fogyasztók kegyeinek az elnyeréséért” nem rendkívüli jelenség, ez a piacgazdaság, a szabad verseny lényege. [129] Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes állítása szerint a könyvkritika
- részét
- szeptember 8-án jelentette meg, miközben ő a működését csak ezt követően,
- október 1-jén kezdte meg, és egyéb érdekelt1 is csak ezen időponttól tagja az igazgatóságnak. Emellett egyéb érdekelt1 más társaságban is rendelkezik tulajdonrésszel. A felperes semmilyen bizonyítékot nem bocsátott a bíróság rendelkezésére azzal kapcsolatban, hogy az első könyvkritika megjelenésekor egyéb érdekelt1 milyen módon kapcsolódott a később létrejövő alpereshez. [130] A felperes nem bizonyította, hogy egyéb érdekelt1 B-nek a webcím6 honlapján szereplő minden adata a saját társaságának népszerűsítésére szolgál. [131] A felperesnek a perfelvételi szakban kellett volna előadnia és bizonyítania azt, hogy ő a honlapját a per megindítására tekintettel a felperes által állított manipulatív célzattal módosította, de erre a felperes az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes hiánypótlást követően benyújtott keresetlevelét
- május 18-án kézbesítették a részére. A felperes által a keresetlevélhez csatolt, közjegyző által hitelesített képernyőfotók nem bizonyítják a felperesnek azt a tényállítását, hogy a felperes által állított jogsértések idején milyen szöveg szerepelt az alperes aloldalán. [132] A felperes által készített könyveladási statisztika nem fogadható el annak bizonyítására, hogy a könyvkritikai jegyzetek megjelenését követően hogyan változtak a felperes könyveladásai, mert a statisztikát független személy nem hitelesítette. Már az elsőfokú eljárás során kétségbe vonta a felperes által készített statisztika bizonyító erejét. [133] A felperes a perben nem bizonyította, hogy egyéb érdekelt1 közszereplőként definiálja magát és elérhetőségének az ő e-mail címét és honlapját adja meg. Nem bizonyította azt sem, hogy a levél1 értesítő megjelent egyéb érdekelt1 saját honlapján is. [134] Álláspontja szerint nem helytálló a felperesnek az az állítása, hogy egy olyan szűk iparágban, mint a magyar vitaminipar, ahol a szereplők száma korlátozott, mindenki mindenkit ismer. Nem megalapozott a felperesnek az az állítása sem, hogy ügyvezető1 vitaminipari berkekben egyet jelent a márka neve2 termékekkel és a felperessel. egyéb érdekelt1 a nyilatkozataiban a személyes ismeretség miatt nevezi Sz.nak ügyvezető1ot, nem pedig azért, mert ügyvezető1 így ismert mint vitaminipari szakember. egyéb érdekelt1 nem tett olyan kijelentést, amellyel elismerte, hogy ügyvezető1 egyenlő a felperessel. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 33 [135] Felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes a fellebbezésében új tényként állítja, hogy egyéb érdekelt1 a saját honlapján az ő (alperes) anyagi érdekeit szolgáló véleményvezéri tevékenységet folytat. A felperesnek ez a tényállítása és az ezzel kapcsolatos érvelése ezért a másodfokú eljárásban nem vehető figyelembe. A fellebbezési ellenkérelmében érdemben is vitatta azonban a felperesnek ezt a tényállítását, álláspontja szerint ezt sem a webcím6 honlap tartalma, sem az véleményvezéri tevékenységgel kapcsolatos, a felperes által hivatkozott jogászi vélemények nem támasztják alá. Részletesen kifejtette az ezt cáfoló álláspontját. [136] A facebook üzenetekkel, kommentekkel kapcsolatban fenntartotta azt a hivatkozását, hogy a felperes által az elsőfokú eljárás során csatolt iratokból nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a kommenteket valódi személyek írták és ténylegesen az ott megjelölt személyek tették a nyilatkozatokat. Az alperestől eltérő személyek facebook bejegyzései ezért bizonyítékként nem vehetők figyelembe. E körben a fellebbezési ellenkérelmében is hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.515/2020/
- számú ítéletében kifejtettekre. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes által hivatkozott facebook bejegyzésekből nem állapítható meg, hogy általában a vásárlók mit gondolnak a felperes termékeiről, mert nem állapítható meg, hogy ez reprezentatív minta lenne. [137] Helytálló következtetésre jutott az elsőfokú bíróság abban a kérdésben is, hogy a felperes a bojkottfelhívás megtörténtét sem bizonyította. Az általa az üzleti partnereinek írt levélben (levél1 értesítőben) nem a felperes termékeiről tett kijelentéseket, hanem a saját termékei iránti bizalmat kívánta megőrizni, a levél nem tartalmazott bojkottfelhívást. [138] A per másodfokú tárgyalásán hangsúlyozta, hogy bár a felperes az elsődleges fellebbezési kérelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresete teljesítését kéri, azonban a fellebbezési érveléséből hiányoznak a hivatkozott jogsértéseket megalapozó konkrét tényállítások és bizonyítékok konkrét jogi érvekkel alátámasztva. Nem megalapozott a felperesnek az hivatkozása, hogy az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének a hiánya miatt nem volt lehetősége az elsőfokú eljárásban a nyilatkozatait megtenni vagy bizonyítással élni. A felperesnek lehetősége volt a ténybeli és jogi álláspontja kifejtésére, ennek ellenére nem adta elő, hogy mely konkrét termékeit érintik a sérelmezett kijelentések. Nem volt a felperesnek az elsőfokú bíróság által elutasított bizonyítási indítványa sem. [139] A egyéb érdekelt1 által a saját honlapján tett kijelentések esetében annak van jelentősége, hogy egyéb érdekelt1 ezeket a saját honlapján tette. E kijelentések értékelése során annak nem lehet jelentősége, hogy az ezen a honlapon megtett kijelentések után hónapokkal később egyéb érdekelt1 milyen címről válaszolt a ügyvezető1 által oda érkezett levélre. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 34 [140] Bizonyítékok hiányában puszta spekuláció az arra való hivatkozás, hogy egyéb érdekelt1 egyedül ne készíthetne nagy számú publikációt, amikor ügyvezető1 maga egy könyvet írt a vitaminokról. Az a hivatkozás, hogy nála (az alperesnél) más szakemberek is dolgoznak, semmilyen relevanciával nem bírhat ebben a körben. [141] Az általa a felperessel szemben megindított per és a jelen per egyesítésére irányuló kérelmeket a bíróságok elutasították. A másik perben hozott ítéletnek ebben a perben nincs jelentősége, mert a másik per tárgyát képező videó hónapokkal később jelent meg, mint a jelen perben vizsgálat kijelentések. [142] A felperes által a másodfokú tárgyaláson csatolt és ismertetett beadványban hivatkozott 11 pontban a felperes nem jelölte meg, hogy melyek azok a kijelentések, amelyek a keresetek szerinti jogsértést alátámasztják. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes mindeddig arra hivatkozott, hogy a webcím6 oldalon jelent meg a könyv kritikája, ezzel szemben a per másodfokú tárgyalásán csatolt vázlat harmadik pontjában arra hivatkozik, hogy csak a céges facebook oldalon jelent az meg. [143] Kiemelte, hogy a neki tulajdonított az a nyilatkozat, amely ügyvezető1
- videójára tartalmaz reagálást és a felperes álláspontja szerint bojkottfelhívást tartalmaz, egy olyan videóra reagál, amelyet a bíróság jogerős ítéletében a jogait sértő videónak ítélt. Erre a jogsértő tartalomra reagálhatott a december 7-i nyilatkozatában. A felperes azt sem fejtette ki, hogy ez a nyilatkozat milyen kapcsolatban áll a könyv címe1 című könyvvel. [144] A levél1 értesítővel kapcsolatban kifejtette, hogy hibás és alaptalan a felperesnek az a hivatkozása, hogy a felperessel közös viszonteladóknak küldte meg a levél1 értesítőt, mert nem tudhatta, hogy ezek a viszonteladói a felperes termékeit forgalmazzák-e. Önmagában az, hogy a partnerlistán szerepelnek bizonyos cégek, nem jelenti azt, hogy részükre kiküldésre került az értesítő. Nem adta elő a felperes, hogy mire alapítja ezt az állítását. Annak hiányában, hogy a felperes határozottan megjelölte volna, hogy mely partnerekre hivatkozik a partneri értesítő kiküldésével kapcsolatban, nem is vitathatta a felperesnek a partneri értesítő kiküldésével kapcsolatos tényállítását. A felperes az elsőfokú eljárásban ezzel kapcsolatban nem hivatkozott bizonyítási szükséghelyzetre, nem kérte tőle annak közlését, hogy mely partnereinek küldte ki a partneri értesítőt, és ezt a másodfokú eljárásban már nem kérheti. [145] Felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes által könyvkritikaként hivatkozott kijelentések nem tartalmaznak konkrét felperesi termékre való hivatkozást, és ilyet a könyv címe1 című könyv sem tartalmaz. Ez is azt támasztja alá, hogy kizárólag hatóanyagokkal kapcsolatos szakmai vita folyt egyéb érdekelt1 és ügyvezető1 között. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 35 [146] Kiemelte, hogy a levél1 értesítő nem kapcsolódik a könyvhöz. Az értesítőben szereplő az a nyilatkozat, hogy „Sz. cégét, a márka neve2-t mondtam ezután (…)” nem a könyvre, hanem a Forbes magazinban megjelent interjúra vonatkozik, amiról a 127-es videó szólt és ami a felperes által becsatolt – másik perben hozott – jogerős ítéletben is szerepel. [147] Álláspontja szerint a felperes nem adta elő a keresetében, hogy mi a kapcsolat az elégtétel adására kötelezés iránti kereseti kérelme és a ügyvezető1 által írt könyv között. Ezen túlmenően helytelenül fogalmazta meg az elégtétel adásra irányuló kereseti kérelmet a felperes, mert az álláspontja szerinti bojkottfelhívás címzettjeként szereplő partnerek részére kéri az elégtételt adó nyilatkozattételre kötelezést. A bojkottfelhívásnak azonban nincs kapcsolata a jóhírnév megsértésével. Maga a felperes is hangsúlyozza, hogy ez önálló tényállás. [148] A másodfokú eljárás során a 13.Gf.40.386/2022/
- számú beadványában elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes keresetpontosítása nem alkalmas arra, hogy az alapján azonosíthatóak legyenek azok a természetes vagy jogi személyek és azok elérhetősége, akiket pervesztessége esetén a bíróság ítélete alapján elégtétel adásaként tájékoztatnia kellene. A felperes a keresetét nem tette kellően részletezetté, a megjelölt partnereknél a Pp.
- §
(1)bekezdés
- és
- pontjaiban előírt azonosító adatok közül egy sem szerepel a felperes által készített listában. A felsorolásból az sem derül ki, hogy a listában szereplők pontosan mik, milyen cégformában működnek. Amennyiben a felperes üzleteket sorolt fel, akkor jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy ő soha nem állt kapcsolatban közvetlenül jogi személyek által működtetett üzletekkel, csak az adott jogi személlyel. [149] Álláspontja szerint a felperes valójában keresetváltoztatást terjesztett elő, mert a másodfokú bíróság felhívásában megszabott körön kívül is megváltoztatta a kérelmét. A beadványában maga is arra hivatkozik, hogy a felhívásnak megfelelő részletezettségű nyilatkozatait aláhúzással jelöli, ehhez képest aláhúzás nélkül is terjedelmes nyilatkozatot tett. A felperes a 13.Gf.40.386/2022/
- sorszámú beadványa 36-
- oldalain olyan új tényeket állít, amelyeket az elsőfokú eljárás során nem, és amelyekkel kapcsolatban az új tények állítására vonatkozó eljárásjogi feltételek nem állnak fenn. A felperes korábban nem érvényesített jogot is állít (például azt, hogy a kritika hatására a könyv példányainak eladási száma visszaesett). A felperes a Pp.
- §
(1)bekezdésében megfogalmazottak ellenére változtatta meg a keresetét úgy, hogy a Pp. 373. §
(2)-
(5)bekezdéseiben foglalt feltételek nem állnak fenn. Ezen túlmenően bizonyítási indítványt terjesztett elő és olyan új bizonyítékokat csatolt, amelyeket a perfelvételi tárgyalás lezárásáig kellett volna a bíróság rendelkezésére bocsátania. [150] Álláspontja szerint a felperes nincs a Pp. 265. §
(1)-
(2)bekezdései szerint bizonyítási szükséghelyzetben, mert nem igazolta, hogy tett-e intézkedéseket a tőle kért adatok (e-mailcím-lista) megszerzése érdekében. Állította, hogy egyszer sem kérte tőle ezeket az adatokat a felperes. Kiemelte, hogy a felperes nem tett eleget határidőben a másodfokú bíróság felhívásának, mert nem részletezte azonosítható módon azokat a jogi vagy természetes személyeket, akikhez állítása szerint ő bojkottfelhívást intézett, illetve akiket Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 36 elégtételadásként tájékoztatnia kellene pervesztessége esetén. A másodfokú bíróságnak ezért a keresetet hiányos tartalma szerint, a rendelkezésre álló peranyag alapján kell elbírálnia. [151] A bojkottfelhívás megvalósulásához a felperes tényállítása nem elegendő, hiszen nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy az egyes e-mail címek, illetőleg a partnerlistán szereplő boltok esetében mely jogi vagy természetes személy részére való felhívás közlését állítja. A felperes a keresetében Pp. 7. §
(1)bekezdésében megköveteltek ellenére nem jelölte meg azon személyek azonosító adatait, akikre vonatkozóan tényállítást kíván tenni. [152] Nem felel meg a valóságnak, hogy a felperes ne tudta volna azonosítani a bojkottfelhívás megküldése körében a címzettek egy részét, hiszen maga hivatkozott arra, hogy átfedés van a peres felek üzleti partnerei között. Az e-mail címek tekintetében azért sem nélkülözhető annak megjelölése, hogy azzal mely szermély részére való közlést állítja, mert így ellenőrizhetetlenné válik, hogy az adott e-mail cím kihez tartozik, és hogy egyáltalán működik-e. A közjegyző által tanúsított jelenlegi állapot szerinti partnerlista nem feleltethető meg a felhívás megküldésekori partnerlistának. Az e-mail listán szereplő partnerek elnevezése alapján az sem azonosítható, hogy a felhívást ténylegesen kivel közölték. Azt nem vitatta, hogy a partnerlistában megjelölt e-mail címek jogi személyekhez tartoznak, de arra, hogy kik ezek a jogi személyek, a felperes nem tett tényállítást, ennek hiányában ezek a jogi személyek nem azonosíthatók. [153] A felperes által hivatkozott, de általa vitatott bojkottfelhívás körében megjelölt email listán olyan kiskereskedők, a vevőket közvetlenül kiszolgáló boltok is szerepelnek, amelyek esetében az üzemeltető személy adatairól nincs nyilvántartása vagy tudomása. A nagykereskedőkön kívül kiskereskedőket is kiszolgál, de a listán számos olyan kiskereskedő van, akiket nem közvetlenül szolgál ki, így azokat nem tartja nyilván, nincs nyilvántartása az adataikról. [154] A felperes által a 13.Gf.40.386/2022/
- sorszámú beadványhoz csatolt képernyőfotón az az elnevezés, hogy „viszonteladó partnereink” nem azt jelenti, hogy a listában csak az alperes által közvetlenül kiszolgált nagykereskedők vannak feltüntetve, hanem azon minden olyan kereskedő szerepel, aki kiszolgálja a fogyasztókat. Tehát mindenkire vonatkozik, aki az alperes termékeit értékesíti. A szóhasználatában viszonteladó – rajta kívül – mindenki, aki a termékét árulja, függetlenül attól, hogy az nagykereskedő vagy kiskereskedő. Az a felhívás, amelynek a bojkottra felhívást tartalmazó jellegét ebben a perben vitatja, a közvetlenül kiszolgált partnerekkel került közlésre, azaz minden nagy- és kiskereskedőknek, akiket közvetlenül szolgál ki. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [155] Az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt fellebbezéssel nem érintett rendelkezése, ezért a másodfokú bíróság teljes terjedelmében bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét, a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 37 fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem, valamint ezek indokai által meghatározott keretek között. [156] A fellebbezés nem megalapozott. [157] A másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálása során abból kellett kiindulnia, hogy az alperes az elsőfokú ítélet indokolásával szemben sem fellebbezéssel, sem csatlakozó fellebbezéssel nem élt, azaz nem kérte az elsőfokú ítélet indokolásából az elsőfokú bíróság azon megállapításainak a felülbírálatát, hogy a jelen határozat [24]-[27] és [29]-[31] pontjaiban idézett kijelentéseket az alperes tette, és a jelen határozat [31] pontjában idézett kijelentés a felperesre vonatkozik. A másodfokú bíróság ezért nem foglalhatott el ezzel ellentétes álláspontot, kizárólag a kereset elutasításának fellebbezésben megjelölt indokait bírálhatta felül. [158] Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a felperes által hivatkozott okokból nem volt indokolt. Az elsőfokú bíróság ítélete megfelel a Pp.
- §-ban foglaltaknak, és az elsőfokú bíróság az eljárása során nem sértette meg sem a Pp.
- §-ban, sem a Pp.
- §-ban foglaltakat. [159] A Pp.
- §
(1)bekezdésével előírt, az ítélet teljességének elve azt a követelményt támasztja a bírósággal szemben, hogy az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. Az elsőfokú bíróság ítélete ennek a követelménynek megfelel. A felperes az elsődleges keresetében egymással valódi tárgyi keresethalmazatban terjesztette elő a Tptv. 3. §-ában és a Tptv. 5. §-ában foglaltakra alapított kereseteit [Pp. 173. §
(1)bekezdés]. A felperes ezen belül is egymással valódi tárgyi keresethalmazatban terjesztette elő a Tptv.
- §-ával és a Tptv.
- §-ával tiltott magatartásokra hivatkozva a Tptv.
- §
(2)bekezdése alapján a jogsértés megállapítására, az alperes elégtétel adására és meghatározott cselekmény teljesítésére kötelezésére irányuló, továbbá a sérelemdíj megfizetésére irányuló kereseteit. Az elsődleges kereseteivel eshetőleges keresethalmazatban [Pp. 173. §
(2)bekezdés] terjesztette elő a Tptv.
- §-án alapuló másodlagos és a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdésében foglaltakra alapított harmadlagos keresetét. A másodlagos keresetén belül egymással valódi tárgyi keresethalmazatban terjesztette elő a Tptv. 86. §
(2)bekezdése alapján a megállapításra irányuló, az alperes elégtétel adására és meghatározott cselekmény teljesítésére kötelezésére irányuló, továbbá a sérelemdíj megfizetésére irányuló kereseteit. A harmadlagos keresetén belül ugyancsak egymással valódi tárgyi keresethalmazatban terjesztette elő a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdése alapján a jogsértés megállapítására, az alperes elégtétel adására és meghatározott cselekmény teljesítésére kötelezésére irányuló, továbbá a sérelemdíj megfizetésére irányuló kereseteit. [160] Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperes keresethalmazatban előterjesztett kereseteit ennek megfelelően ismertette, ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet rendelkező részéből és indokolásából egyértelműen kitűnik, hogy az elsőfokú Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 38 bíróság a felperesnek mind az elsődleges, mind a másodlagos, mind a harmadlagos keresetét elutasította, mert a felperes valamennyi, keresethalmazatban előterjesztett keresetét megalapozatlannak találta. Az elsőfokú ítélete indokolásának [150] pontjából kitűnően az elsőfokú bíróság mind az elsődleges, mind a másodlagos, mind a harmadlagos keresetek teljesíthetősége érdekében azt vizsgálta, hogy a felperes által sérelmezett kijelentéseket – amelyek a felperes hivatkozása szerint a Tptv.
- §-ával, a
- §-ával és az
- §-ával tiltott magatartásokat megvalósították, illetve a Ptk. 2:
- §-ban megállapított személyiségi jogsértést megvalósították – az alperes tette-e, és azok a felperesre vonatkoznak-e. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában részletesen kifejtette, hogy mely kijelentések esetén nem találta megállapíthatónak azt, hogy azok az alperestől származnak (ezek a jelen ítélet [6]-[11], [12]-[22] és [32] pontjaiban idézett kijelentések), ez az elsőfokú ítélet tényállási részéből és jogi indokolásából megállapítható. Az ítéletében megállapította azt is, hogy mely kijelentések származnak az alperestől (ezek a jelen ítélet [24]-[27] és [29]-[31] pontjaiban idézett kijelentések), ez az elsőfokú ítélet tényállási részéből és jogi indokolásából szintén megállapítható. A jelen ítélet [32] pontjában idézett kijelentésről azt állapította meg, hogy azt nem az alperes tette és az nem a felperesre vonatkozik. Ítéletében összefoglalóan megállapította, hogy azok a kijelentések, amelyek a könyvkritikát fogalmazzák meg, illetve amelyek ügyvezető1ot érintik, nem a felperesre vonatkozó kijelentések. Részletesen kifejtette, hogy a jelen ítélet [24]-[27] és [29]-[30] pontjaiban idézett kijelentések nem a felperesre vonatkoznak. Az elsőfokú bíróság kizárólag a jelen ítélet [31] pontjában idézett kijelentéssel kapcsolatban állapította meg, hogy a kijelentést az alperes tette és az felismerhetően a felperesre vonatkozik, de arra a következtetésre jutott, hogy ez a kijelentés nem valósított meg a Tptv.
- §-val tiltott bojkottfelhívást. [161] A felperes a jelen ítélet [31] pontjában idézett kijelentéssel kapcsolatban kizárólag a Tptv.
- §-val tiltott magatartás megvalósulására hivatkozott, e kijelentéssel összefüggésben a Tptv.
- §-ában, a Tptv.
- §-ában és a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdésében foglaltakra alapított keresetet nem terjesztett elő, azaz a másodlagos és a harmadlagos keresete alapjául ezen kijelentésre nem hivatkozott. A jelen ítélet [31] pontjában idézett kijelentés kivételével tehát az elsődleges, a másodlagos és a harmadlagos keresetek elutasításának oka vagy az volt, hogy a sérelmezett kijelentést nem az alperes tette, vagy az, hogy a sérelmezett kijelentést nem az alperes tette és az nem is a felperesre vonatkozott, vagy az, hogy a sérelmezett kijelentést ugyan az alperes tette, de a kijelentés nem a felperesre vonatkozott. Az ezzel kapcsolatos következtetéseit az elsőfokú bíróság az ítéletében levezette, szükségtelen lett volna ugyanazt a levezetést külön-külön kifejtenie az elsődleges, a másodlagos és harmadlagos kereset elutasításának indokaként. [162] Az elsőfokú bíróság a Pp. 6. §-ban és a 237. §-ban foglalt eljárási szabályokat sem sértette meg. A felperes keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatai és perfelvételi nyilatkozatai kellően részletezettek voltak, nem voltak hiányosak, nem voltak ellentmondóak, valamennyi lényeges tény vonatkozásában kiterjedtek a bizonyításra. A felek között nem volt vita abban, hogy valamely tény bizonyítása mely felet terheli, és a Pp. 237. §
(3)bekezdésében meghatározott körülmények sem merültek fel. Az elsőfokú bíróság hiánypótlást követően a keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak találta. A felperes hiánypótlást követő keresetlevelében, az alperes érdemi ellenkérelmére előterjesztett válasziratában, továbbá az alperes érdemi ellenkérelmében foglaltak alapján a jogvita keretei tisztázottak voltak. A peres felek a keresettel érvényesített jog fennállását eltérően ítélték meg, azonban az e kérdésben Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 39 való érdemi döntéshez szükséges mértékben a tényállításaik, bizonyítékaik és jogi érvelésük teljes körűen az elsőfokú bíróság rendelkezésére álltak. Az elsőfokú bíróság közrehatására, anyagi pervezetésére ezért a Pp.
- §-ában és a Pp.
- §-ában foglaltak szerint nem volt szükség, a jogvita enélkül is érdemben elbírálható volt. [163] A felperes keresete kizárólag abban a körben szorult pontosításra, hogy az elégtételadásra kötelező nyilatkozatot az alperes mely partnereknek küldje meg. Az alperes azonban elégtételadásra csak abban az esetben lett volna kötelezhető, ha a bíróság a Tptv.
- §-ában, a Tptv.
- §-ában vagy a Tptv.
- §-ában foglaltakkal tiltott magatartás megvalósulását, avagy a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdése szerinti jogsértést megállapítja. Az elsőfokú bíróság azonban sem a Tptv.
- §-ában, sem a Tptv.
- §-ában, sem a Tptv.
- §-ban foglaltakkal tiltott magatartás megvalósulását, sem a felperes jóhírnevének megsértését nem állapította meg, ezért az elégtételadásra kötelezésről, annak módjáról nem kellett döntenie. [164] Nem volt megalapozott a felperesnek az a fellebbezési hivatkozása sem, hogy a levél1 értesítő címzettjeit illetően a Pp.
- §
(2)bekezdés
- a)pontjában foglaltak szerint bizonyítási szükséghelyzetben van, ezért ennek megfelelő további eljárás lefolytatása és a per újabb tárgyalása szükséges. Az alperes nem tette vitássá a felperesnek azt a tényállítását, hogy partneri értesítőt a felperes által összeállított listában megjelölt címzetteknek küldte meg, ezért a felperesnek ezt a tényállítását nem kellett bizonyítania. [165] A másodfokú bíróság maga sem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amely miatt szükséges lett volna az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság utasítása a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára. [166] A másodfokú bíróság elsődlegesen azt emeli ki, hogy nem volt helytálló az alperesnek a fellebbezési ellenkérelemében kifejtett az a hivatkozása, hogy a felperes a másodfokú eljárás során a keresetét megváltoztatta. A felperes a korábbi kereseti kérelmeihez képest a kereseti kérelmeit, azok tartalmát nem változtatta meg, további kérelmet nem terjesztett elő [Pp. 7. § 12. pont
- b)alpont], és a korábbi jogállításához képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot sem állított [Pp. 7. § 12. pont
- a)alpont]. A felperes a másodfokú bíróság felhívására pontosította a keresetét abban a tekintetben, hogy pontosan mely címzettek tekintetében kéri, hogy a bíróság kötelezze az alperest az elégtétel adásra kötelező nyilatkozat és a jogerős ítélet megküldésére. [167] Arra azonban helytállóan hivatkozott az alperes, hogy a felperes a fellebbezésében új tényként állította, hogy egyéb érdekelt1 az alperes anyagi érdekét szolgáló véleményvezéri tevékenységet folytat. A felperes a fellebbezésében e ténnyel kapcsolatban nem hivatkozott Pp. 373. §
(2)bekezdésével előírt olyan körülményekre, amelyek lehetőséget biztosítanának arra, hogy a fellebbezésben hivatkozott új tényt a másodfokú bíróság figyelembe vegye. A másodfokú bíróság ezért nem vizsgálta a felperesnek erre az új tényre alapított azt az érvelését sem, hogy egyéb érdekelt1 véleményvezérként folytatott Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.386/2022/10-I 40 tevékenységéért az alperes felelőséggel tartozik. A másodfokú bíróság ugyanakkor utal arra, hogy a felperes által hivatkozott Fttv. szabályozási tárgykörébe a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi, piaci magatartással szembeni fellépés tartozik a fogyasztói érdekek védelme érdekében. A felperes azonban a perben nem ebbe a szabályozási tárgykörbe tartozó igényt érvényesít. [168] Arra is helytállóan hivatkozott az alperes, hogy a felperes a fellebbezésében új tényként állította, hogy az alperes a honlapjának tartalmát a felperes által állított módon, célzatosan változtatta meg. A felperes a fellebbezésében e ténnyel kapcsolatban sem hivatkozott a Pp. 373. §
(2)bekezdésével előírt olyan körülményekre, amelyek lehetőséget biztosítanának arra, hogy a fellebbezésben hivatkozott ezt az új tényt a másodfokú bíróság figyelembe vegye. A másodfokú bíróság ezért nem vizsgálta a felperesnek erre az új tényre alapított azt az érvelését sem, hogy az alperes a honlapjának tartalmát azért változtatta meg, hogy egyéb érdekelt1 függetlenségét a perbe bi