Bfv.1218/2023/10 – Kúria

(1)bekezdés a) pontjában írt tilalomba ütközik. A terhelt rendes jogorvoslathoz fűződő joga nem érvényesülhetne a felfüggesztő rendelkezés felülvizsgálat eredményeként történő mellőzése alapján végrehajthatóvá vált szabadságvesztés vonatkozásában, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az alapügyben eljárt bíróságot új eljárásra utasította. Kúria Bfv.I.1.342/2020/

1. (BH.
2. 305.) Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1.218/2023/
3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
4. február
5. Az ügy tárgya: garázdaság vétsége Terhelt: … Első fok: Nyíregyházi Járásbíróság, 39.B.839/2022/4., ítélet, előkészítő ülés,
6. március 21., jogerő napja:
7. március
8. Másodfok: Az indítvány előterjesztője: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 39.B.839/2022/
9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Nyíregyházi Járásbíróság a
10. március 21-én előkészítő ülésen meghozott és kihirdetett 39.B.839/2022/
11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk.
12. §

(1)bekezdés]; ezért – mint visszaesőt – 1 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek a végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés elrendelése esetén Kúria 2.Bfv.1.218/2023/10-I 2 legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá azt, hogy a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll. [2] Az ítélet – fellebbezés hiányában – a kihirdetésekor,

1. március 21-én jogerőre emelkedett. [3] II.
2. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a SzabolcsSzatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség Bf.966/2023/
3. számon – a Nyíregyházi Járásbíróságra
4. szeptember 14-én érkeztetett – felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt terhére a Be.
5. §

(1)bekezdés c) pontjára alapítva, miszerint a bíróság a Btk. 86. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a szabadságvesztésbüntetés végrehajtását. [4] Indokolása szerint a bírósági ügyiratok részét képező előzményi elítélések ítélet kiadmányai alapján az állapítható meg, hogy a támadott ítélet meghozatalát megelőzően a Nyíregyházi Járásbíróság a

1. április 4-én meghozott 16.B.1790/2016/
2. számú, a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.410/2017/
3. számú,
4. október 03-án jogerős határozatával a terheltet – helyesen – mint többszörös visszaesőt ítélte végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre. [5] Utalt rá, hogy a terhelt elítéléseire vonatkozó bűnügyi nyilvántartási adatok hiányosak, miután – adminisztrációs okból – nem tartalmazza a Nyíregyházi Járásbíróság 16.B.1790/2016/
5. számú ítéletében rögzített azon megállapítást, hogy a terhelt többszörös visszaesőként követte el a terhére rótt bűncselekményeket. [6] Kifejtette azt is, hogy miután a bűnügyi nyilvántartási adatok az ítélet meghozatalának időpontjában tartalmazták a terhelt azon elítéléseit, amelyek a terhelt többszörös visszaesői minőségét megalapozzák, a Btk.
6. §

(2)bekezdésében írt korlátozó szabály nem érvényesül. [7] A terhelt a fenti ítélettel kiszabott 4 év fegyházbüntetésből

1. augusztus 28-án kitöltve szabadult, és miután a támadott ítélet alapját képező bűncselekmény elkövetésére
2. szeptember 9-én került sor, a terhelt – a Btk.
3. §

(1)bekezdés 31/b. pontjára tekintettel – a garázdaság vétsége tekintetében is többszörös visszaesőnek minősül. [8] A Btk. 86. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása a többszörös visszaesővel szemben nem függeszthető fel, ezért a bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére ezen anyagi jogi rendelkezés megsértésével, törvénysértően került sor. [9] Megjegyezte, hogy bár a járásbíróság ítéletét a Be. 562. §

(1)bekezdése alapján röviden indokolta, szóbeli indokolása során értékelte a büntetés kiszabása során figyelembe veendő bűnösségi körülményeket, mely eredményeként szabadságvesztés-büntetés kiszabásával látta biztosítottnak a büntetési célok elérését. [10] Utalt rá, hogy a tévesen meg nem állapított, egyébiránt egyszerűsített felülvizsgálatra tartozó többszörös visszaesői minőség megállapítása, és erre tekintettel a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének tilalma, a két eldöntendő kérdés közötti ok-okozati összefüggés, a szükségszerű kapcsolódás folytán együttes döntést igényel, amely egységesen a felülvizsgálati eljárásban hozható meg. [11] Mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását indítványozta, oly módon, hogy a Kúria állapítsa meg, miszerint a terhelt többszörös visszaeső, mellőzze a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére és az arra vonatkozó rendelkezést, hogy a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll, továbbá mellőzze, hogy a terhelt a szabadságvesztés elrendelése esetén bocsátható feltételes szabadságra, ehelyett állapítsa meg, hogy a terhelt a Kúria 2.Bfv.1.218/2023/10-I 3 szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; egyebekben pedig az ítéletet hatályában tartsa fenn. [12]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.1226/2023/
2. számú átiratában a Szabolcs-SzatmárBereg Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát módosított tartalommal tartotta fenn. [13] Osztva a főügyészség felülvizsgálati indítványának indokait, irányát azzal módosította, hogy miután a rövidített indokolással készült, első fokon jogerőre emelkedett ítélet nem tartalmazza az ügy elbírálása során figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülményekre vonatkozó mérlegelést, továbbá a tisztességes eljárás követelményének való megfelelőség okán, a terhelt jogorvoslati jogának biztosítása végett – a Kúria gyakorlatára is tekintettel – a törvénynek megfelelő határozat meghozatala, azaz a felfüggesztő rendelkezés mellőzése helyett a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye. [14] III. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa – a Legfőbb Ügyészség által módosított tartalommal – alapos. [15]
3. A Be.
4. §

(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §

(2)bekezdés a) pont]. [16] Figyelemmel arra, hogy e figyelmeztetés után az arra jogosultak nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria az ügyben tanácsülésen járt el és hozott határozatot. [17]

1. Az ügyiratok alapján megállapítható, hogy a Nyíregyházi Járásbíróság
2. március 21-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség
3. szeptember 14-én, azaz a Be.
4. §

(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a terhelt terhére a felülvizsgálati indítványt. [18]

1. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
2. § a) pont] a Be.
3. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott azon okból, ha a bíróság a Btk. 86. §

(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [19] A Btk. 86. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki többszörös visszaeső. [20] Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az új bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el [Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. b) pont]. [21] Az ügyiratokból megállapíthatóan, a támadott alapítélet indokolása a személyi részben a terhelt büntetőjogilag releváns előéleti adatainak rögzítése során, a Nyíregyházi Járásbíróság 16.B.1790/2016/
2. számú elítélése kapcsán nem tüntette fel a terhelt többszörös visszaesői minőségére vonatkozó adatot. Kétségkívül ezen elítéléssel összefüggésben az alapügyben eljárt bíróság által – az eljárása során – beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok sem tartalmazták a terhelt többszörös visszaesői minőségére vonatkozó bejegyzést. [22] Jelen esetben azonban e bejegyzés hiányának a terhelt adott elítélését érintően a többszörös visszaesői minőség fennállása tekintetében relevanciája nincs. Ahogyan arra a felülvizsgálati indítvány is helytállóan hivatkozott, a Nyíregyházi Járásbíróság Kúria 2.Bfv.1.218/2023/10-I 4 16.B.1790/2016/
3. számú ítélete tekintetében a terhelt többszörös visszaesői minőségére vonatkozó adathiány ugyanis kizárólag adminisztrációs tévedésből eredően állt elő. [23] A bűnügyi nyilvántartás törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása; törvényi alapja a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
4. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.). [24] A bűnügyi nyilvántartások a bűntettesek nyilvántartása, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, és a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása (Bnytv.
5. §). [25] A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza – többek között – a bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső [Bnytv.
6. §

(1)bekezdés ce) pont]. [26] A törvényi szabályozásból tehát vitathatatlan, hogy a nyilvántartás alapja – akárcsak a végrehajtható büntetőjogi jogkövetkezményeké – a bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozat, így annak rendelkezése, az abban foglalt tények és adatok. [27] A jelen esetben az ügyiratok részét képező ítéletkiadmány szerint a Nyíregyházi Járásbíróság a

1. április 4-én kihirdetett 16.B.1790/2016/
2. számú, a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.410/2017/
3. számú,
4. október 3-án jogerős határozatával a terheltet kifosztás bűntette és lopás vétsége miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt ítélte 4 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra. [28] E jogerős elítélés tényét a bűnügyi nyilvántartás az alapeljárás idején is tartalmazta, maga a jogerős ítélet pedig a terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapította, ekként a Btk.
5. §

(2)bekezdésében írt rendelkezés vizsgálata fel sem merül. E rendelkezés szerint az elítélésnek a bűnügyi nyilvántartásból való törlését követően amiatt hátrányos jogkövetkezmény már nem állapítható meg az elítélttel szemben; ez azonban nem jelenti azt, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szereplő elítélés téves adata kötné a későbbi ügyben eljáró bíróságot. [29] Megjegyzi a Kúria, hogy a felülvizsgálati indítvány elbírálásának időpontjára – a felülvizsgálatot előterjesztő ügyészség intézkedése nyomán – már a bűnügyi nyilvántartás is a jogerős ítéletnek megfelelően tartalmazza a terhelt többszörös visszaesői minőségének tényére vonatkozó bejegyzést. [30] A terhelt a fenti 4 év fegyházbüntetésből

1. augusztus 28-án kitöltve szabadult. Ehhez képest a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletben elbírált garázdaság vétségét
2. szeptember 9-én követte el. [31] Mindezek alapján az állapítható meg, hogy a terheltet az alapügyben elbírált cselekmény elkövetését megelőzően a Nyíregyházi Járásbíróság többszörös visszaesőként ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, és e korábban meghozott 16.B.1790/2016/
3. számú ítélettel kiszabott szabadságvesztés kitöltésétől az alapügy tárgyát képező újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig nem telt el három év. [32] Következésképpen a terhelt a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatban elbírált cselekményét többszörös visszaesőként követte el [Btk.
4. §

(1)bekezdés

1. pont b) alpont], erre tekintettel pedig a Nyíregyházi Járásbíróság a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) Kúria 2.Bfv.1.218/2023/10-I 5 pontjában írt szabály megszegésével függesztette fel próbaidőre a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. [33]

1. A törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat hozatala [Be.
2. §

(2)bekezdés c) pont]. [34] Ugyanakkor az említett reformációs döntési jogkör mellett a Kúria nincs elzárva attól, hogy amennyiben a Be. 662. §

(1)vagy

(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja alapján kasszációs döntési jogkört gyakoroljon, azaz az indítványban támadott határozatot hatályon kívül helyezze, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítsa. [35] Kétségkívül a támadott ítélet, miután az az előkészítő ülésen jogerőre emelkedett, a Be. 562. §

(1)bekezdése szerint, rövidített indokolással készült. Az ítélet – törvényi felhatalmazás szerinti – rövidített indokolásának hozadéka, hogy az írásbafoglalt ítélet nem tartalmazza a büntetéskiszabási körülmények felsorolását, azok ítélőbíró szerinti mérlegelését. A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye és a Kúria nem feltétlenül kerül minden esetben abba a helyzetbe, hogy a megalapozott döntéshez szükséges mértékben megismerhesse a releváns adatokat és körülményeket. [36] Ugyanakkor annak eldöntése, hogy a törvénynek megfelelő határozat meghozatala vagy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárásra utasítása indokolt-e, mindig a választani kívánt megoldás mellett és ellenében ható érvek gondos összevetését igényli. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése ugyanis a teljes eljárás – így a tényállás-megállapítás, a jogi minősítés, a büntetéskiszabás és az egyéb rendelkezésekről való döntés – megismétlését jelenti, ráadásul a terhelt terhére előterjesztett indítvány nyomán történt hatályon kívül helyezés még a súlyosítási tilalmat is feloldja [Be. 634. §

(3)bekezdés e) pont]; noha a jogerős ítéletnek csupán egyetlen, az alkalmazott szankcióval kapcsolatos rendelkezése törvénysértő. Ezért ilyen okból a hatályon kívül helyezés csak akkor indokolt, ha a törvénynek megfelelő határozat az iratok tartalma alapján – akár anyagi, akár eljárásjogi okból – valóban nem hozható meg. [37] A jelen ügyben – egyetértve a Legfőbb Ügyészség érvelésével – a tiszteséges eljárás követelményének érvényre juttatása teszi indokolttá a ténylegesen kizárólag a büntetés végrehajtásának felfüggesztésében törvénysértő ítélet hatályon kívül helyezését. [38] A tisztességes eljáráshoz való jog gyűjtőfogalom, amely több eljárási jogosítványt foglal magában, amelyek együttes megvalósulása eredményezi az eljárások tisztességes voltát. A tisztességes eljárás általános garanciája – többek között – a jogorvoslathoz való jog. [39] A jogorvoslati jog értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti [Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdés]. A szabadságelvonással járó szankció súlyos jogkorlátozással jár, alkalmazásának felmerülése nyilvánvalóan sértheti a terhelti érdeket. [40] A terhelt rendes jogorvoslathoz fűződő érdeke és joga pedig nem érvényesülhetne a felfüggesztő rendelkezés felülvizsgálat eredményeként történő mellőzése alapján végrehajtandóvá vált szabadságvesztés vonatkozásában [Kúria Bfv.I.1.342/2020/6. (BH 2021.305.)]. [41] Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti okból, a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [42] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében Kúria 2.Bfv.1.218/2023/10-I 6 biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [43] IV. A végzés ellen a Be.
2. §

(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. Budapest,

1. február
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró A Kúria Bfv.II.1.218/2023/
3. számú végzése
4. február
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. február
7. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke