A határozat elvi tartalma: [43] A felülvizsgálati eljárásban is vizsgálható anyagi jogi sérelmet eredményez, ha a tényállás valamely ítéleti rendelkezés, így akár a bűnösség vagy a bűncselekmény minősítése ténybeli alapját nem rögzíti. A testi sértés bűncselekmény megállapítására önmagában az nem ad alapot, ha a tényállás egyáltalán nem tartalmazza a testi sérülés(ek) helyét, jellegét, csak arra utal, hogy a sértett a bántalmazással összefüggésben 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.138/2025/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, tanácselnök Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea Dr. Schmidt Péter bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: testi sértés bűntette és más bűncselekmény Terhelt: terhelt1 Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 16.B.31.882/2014/
- ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 32.Bf.12.341/2016/9., végzés, nyilvános ülés,
- február
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.B.31.882/2014/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 32.Bf.12.341/2016/
- számú végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Kúria 1.Bfv.138/2025/10-I 2 A Kúria elrendeli terhelt1 terhelt által pénzbüntetés, illetve bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítését. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- szeptember
- napján kihirdetett 16.B.31.882/2014/
- számú ítéletével terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés és
(4)bekezdés a) pont], valamint folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés és
(4)bekezdés
- a)pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000 forintban meghatározva, továbbá megállapította a pénzbüntetés meg nem fizetésre esetére irányadó szabályokat. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is. [2] A kétirányú fellebbezések folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. február 13. napján meghozott 32.Bf.12.341/2016/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a pénzbüntetés megfizetésére négy havi részletfizetést engedélyezett. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. §
- a)pontjára, 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára alapítottan. [4] Álláspontja szerint az eljáró bíróságok törvénysértően, a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét, mivel nincs az iratok között olyan bizonyíték, amely a sértett sérüléseit igazolná. Utalt arra, hogy a sértett nem járt orvosnál, így nincs a sérüléseit rögzítő látlelet, és azok vonatkozásában nem készült orvos szakértői vélemény sem. [5] A védő utalt arra, hogy a testi sértés bűntette eredménybűncselekmény, annak eredménye a sérülés, illetve betegség. A Btk. kommentárjára és az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16. számú módszertani levelére is hivatkozva kifejtette, hogy a sérülés a szervezet sejtjeiben, szöveteiben jelentkező, külsérelmi nyommal járó eltérés, illetve működési zavar. Mivel – álláspontja szerint – a sérülés egyik elkövetési magatartás során sem következett be, a bíróságok nem állapíthatták volna meg a testi sértés bűncselekmény elkövetését, ezért a jogerős ítéletet törvénysértőnek tartotta. Arra is utalt, hogy – amennyiben a sérülés egy büntetőügyben semmivel nincs alátámasztva – a testi sértés bűncselekményének (törvényi) tényállási eleme hiányzik. [6] Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 32.Bf.12.341/2016/9. számú végzését változtassa meg, és terhelt1 terheltet mentse fel az ellene testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntette miatt emelt vád alól. Kúria 1.Bfv.138/2025/10-I 3 [7] A Legfőbb Ügyészség a BF.228/2025/2. számú átiratában a terhelt védőjének indítványát törvényben kizártnak tartotta. [8] Rámutatott, hogy az irányadó tényállás rögzíti, a terhelt 2010 április végén egy alkalommal, illetve 2010 szeptembere és 2010. december 10. napja között rendszeresen bántalmazta a sértettet, több alkalommal tenyérrel pofon ütötte, székestől felborította, hajánál fogva rángatta, néhány másodpercig fojtogatta, amelyek következtében a sértettnek nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek. [9] Érvelése szerint az, hogy a tényállás a sértett fejét, arcát ért tenyérütések, a néhány másodpercig tartó fojtogatások, a székestől felborítás, a hajrángatás következtében bekövetkezett sérüléseit nem nevesíti, nem befolyásolja terhelt cselekményének jogi értékelését. [10] Álláspontja szerint ezért a védő a felülvizsgálati indítványában valójában az alapügyben lefolytatott bizonyítási eljárást és az annak eredményeként megállapított tényállást vitatta, amely pedig felülvizsgálatban kizárt. [11] Minderre tekintettel arra tett indítványt, hogy a Kúria a terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát a Be. 656. §
(2)bekezdés a) pontja alapján utasítsa el. [12] A terhelt védője az ügyészi átiratra tett észrevételében a felülvizsgálati indítványát változatlanul fenntartotta. Kifejtette, hogy a Legfőbb Ügyészség érvelésének elfogadása az anyagi jogi jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat kiüresedéséhez vezetne, a bűnösségnek a bűncselekmény törvényi tényállási elemének hiányában történt kimondása a jogerős ítélet tényállásától függetlenül is törvénysértő. Álláspontja szerint a sérülésre vonatkozó bizonyítékok teljes hiányának sérelmezése nem lehet a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységének támadása, éppen azért, mert a sérülésre vonatkozó bizonyítékok egyáltalán nem álltak rendelkezésre. Tévesnek tartotta a terhelt szándékára levont következtetést is, amely állítása szerint ténybeli alapok hiányában a cselekmény törvénysértő minősítését eredményezte. [13] III. A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – alapos. [14] A Be. XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a jogerős ügydöntő határozat egyes súlyos, törvényben megjelölt jogi és nem pedig ténybeli hiányosságainak orvoslására kerülhet sor. Felülvizsgálati eljárás lefolytatásának kizárólag a törvényben meghatározott okból, azok fennállása esetén, a törvényben meghatározott feltételek mellett van helye. [15] A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslatnak helye van. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. §
(1)bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e törvényhely
(2)bekezdése határozza meg. [16] A védő által hivatkozott, Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [17] A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a Be. 660. §
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el [Be. 660. §
(1)bekezdés]. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozta, vagy ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont]. [18] A felülvizsgálati indítvány nem irányult a terhelt terhére, a tanács elnöke pedig nyilvános ülés kitűzését az ügyben nem tartotta szükségesnek, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen döntött. Kúria 1.Bfv.138/2025/10-I 4 [19] 1. A Legfőbb Ügyészség az átiratában helyesen utalt arra, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. Ennek megfelelően a Be. 659. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések – így a bűnösség megállapításának és a cselekmény jogi minősítésének – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el (Kúria Bfv.I.299/2025/
- (BH 2025.187.)]. [20] Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága nem bírálható felül. [21] A védő ugyanakkor – a felülvizsgálati indítványának első felében – a lefolytatott bizonyítás hiányosságát rótta fel, amennyiben szerinte az eljárt bíróságok nem tisztázták, hogy a sértettnek a terhelt magatartásával összefüggésben milyen sérülései keletkeztek. Ez a hivatkozás a tényállás – részbeni – felderítetlenségét sérelmezi [Be.
- §
(2)bekezdés b) pont], ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [22] A tényállás hiányos megállapítása mint az ítélet megalapozottságát érintő kérdés – a már kifejtettek szerint – nem felülvizsgálati ok, a felülvizsgálati eljárásban nem hivatkozható, vagyis kizárólag az ítélet jogerőre emelkedése előtt vizsgálható (a másod- vagy harmadfokú eljárásban). [23] A felülvizsgálati eljárásban – főszabályként – a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített vagy ellentétes az iratok tartalmával. [24] Minderre figyelemmel a védő felülvizsgálati indítványa ebben a részében kizárt. [25]
- A védő emellett, a tényállás támadásától elkülöníthetően, és részletesebben kifejtve az ügyészi átiratra tett észrevételében utalt arra, hogy a felderítetlennek vélt tényállástól függetlenül is sérti az anyagi jog szabályait a jogerős ítélet. Ennek okaként pedig szintén azt jelölte meg, hogy a terhelt sérüléseinek leírását, ismertetését a jogerős ítélettel megállapított tényállás nem tartalmazza. [26] Ez a kérdés mint a bűnösség, illetve a minősítés alapja, a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapul vételével, a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)
- aa)alpontja szerinti felülvizsgálati ok keretében vizsgálható. [27] A Kúria következetes gyakorlata szerint ugyanis anyagi jogi sérelem az is, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a bűnösségről való döntés vagy a cselekmény minősítésének a helyessége nem ítélhető meg [Kúria Bfv.II.131/2020. (BH 2021.8.), BH 2014.103.I.]. [28] Az irányadó tényállással szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindazokat a tényeket tartalmaznia kell, amelyek az alkalmazott Btk. rendelkezéseinek szempontjából jelentősek, nem tartalmazhat viszont olyan ténymegállapítást, amely egymásnak ellentmondó vagy egymást kizáró jogi minősítést tesz lehetővé. [29] Felülvizsgálatban tehát a tényállás támadhatatlansága nem jelenti azt, hogy az esetlegesen hiányzó ténymegállapításnak a tényállásszerűség szempontjából ne lenne jelentősége; a nem koherens, önellentmondásos tényállás ugyanis anyagi jogi sérelemként vizsgálható [Kúria Bfv.1098/2021/12. (BH 2023.31.), Kúria Bfv.1004/2020/13. (BH 2021.280.)]. A felülvizsgálati eljárásban is anyagi jogi sérelmet eredményez, ha a tényállás Kúria 1.Bfv.138/2025/10-I 5 valamely ítéleti rendelkezés, így akár a bűnösség vagy a bűncselekmény minősítése ténybeli alapját nem rögzíti. [30] 2.1. Az irányadó tényállásnak a felülvizsgálati indítvány szempontjából jelentős része a következő (elsőfokú bíróság ítélete 2. oldal 5., 8. bekezdés, 3. oldal 1-2. bekezdés). [31] A terhelt 2010. április végén a sértettet – mivel a prostitúciós tevékenységből származó bevételét nem adta át – több alkalommal tenyérrel pofon ütötte, majd székestől felborította, és a hajánál fogva rángatta. Miután visszaültette a székre, újra tenyérrel megpofozta, mire a sértett egyensúlyát vesztette, a terhelt pedig a székkel, majd a kezével fojtogatni kezdte (1. tényállási pont). [32] A terhelt 2010 szeptembere és 2010. december 10. napja közötti időben – ha nem a számítógép előtt ülve találta – rendszeresen, tenyérrel a tarkója feletti részen megütötte őt. Egy alkalommal pedig tenyérrel pofon ütötte, amitől a sértett a székről leesett, a terhelt pedig ismételten felpofozta, majd megragadta a nyakát és néhány másodpercig fojtogatta (2. tényállási pont). [33] A sértett a bántalmazások következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. [34] A másodfokú bíróság e tényállást megalapozottnak tartotta, és a tényállás a Be. 351. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [35] 2.2. A Btk. 164. §
(1)bekezdése szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. A
(2)bekezdés értelmében, ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt büntetendő. A cselekmény minősített esete valósul meg, ha a könnyű testi sértést aljas indokból vagy célból követik el [Btk. 164. §
(4)bekezdés a) pont]. [36] A fenti tényállás alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú ítélet a sértett sérüléseire vonatkozó, azok elhelyezkedését, jellegét érintő tényállítást egyáltalán nem tartalmaz. Mindössze a testi sértés bűncselekmény törvényi tényállásában szereplő tényállási elemet rögzíti, amely szerint a sértett „a bántalmazások következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett”. [37] Ez azonban annak ellenére nem ad alapot a testi sértés bűncselekmény valamely befejezett alakzatának megállapítására, hogy a terhelt elkövetési magatartásaként leírt bántalmazása kétségkívül alkalmasnak látszik testi sérülés okozására is, de annak következménye nem feltétlenül a testi sérülés, illetve az lehet akár 8 napon túl gyógyuló sérülés is. [38] Az ítélet tényállása nem állhat a törvényi tényállás – adott esetben szó szerinti – beemeléséből, hanem a bíróságnak konkrét, a külvilágban megjelenő vagy tudati ténymegállapításokat kell rögzítenie. [39] A testi sérülés az emberi testet érő olyan külső behatás, amely külsérelmi nyomokat és/vagy a szervezet szöveteiben, szerveiben létrejövő, igazolható szerkezeti károsodást eredményez (Magyar Igazságügyi Szakértói Kamara 1/
- számú módszertani levele a testi sérülések és az egészségsértés igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről a büntetőeljárásban
- oldal). Ettől eltérő – a büntetőjogi minősítés alapját jelentő – fogalom a sérülés gyógytartama, amely szintén ténymegállapítás, és általában orvosi, orvos szakértői kérdés. A gyógytartam azonban sérülés nélkül nem értelmezhető, önmagában pedig a sérülésre utalás – annak bármilyen leírása, körülírása nélkül – nem alkalmas jogkövetkeztetés levonására, így arra sem, hogy a bíróság a bűncselekmény elkövetését vagy a bűncselekmény helyes minősítését megállapítsa. Ez pedig olyan anyagi jogi sérelmet jelent, amely a felülvizsgálati eljárásban sérelmezhető. Kúria 1.Bfv.138/2025/10-I 6 [40] A Kúria utal arra is, hogy a gyakorlata szerint az ítélet tényálláson kívüli részében rögzített ténymegállapításokat is a tényállás részének tekint, amennyiben azok – ítéletszerkesztési hiba folytán – az ítélet más részében találhatók. A jelen ügyben azonban ilyen, a sértett sérüléseire vonatkozó ténymegállapítás a jogerős ítéletben a jogi indokolás vagy a bizonyítékok értékelése körében sem fedezhető fel. [41] E hiányosság azt eredményezte, hogy a felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem került abba a helyzetbe, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal támadott bűncselekmények vonatkozásában a bűnösség és esetlegesen a minősítés kérdésében állást foglaljon, mert a jogerős ítélettel a terhelt terhére megállapított bűncselekmény törvényi tényállásnak megfeleltethető tényt az ítélet tényállása nem tartalmaz. Önmagában a bántalmazás, amennyiben az nem párosul testi sérülés okozásával, tettleges becsületsértés [Btk.
- §
(2)bekezdés], esetleg a testi sértés Btk. 10. §
(1)bekezdése szerinti kísérlete megállapítására lehet alkalmas. [42] IV. A döntés elvi tartalma [43] A felülvizsgálati eljárásban is vizsgálható anyagi jogi sérelmet eredményez, ha a tényállás valamely ítéleti rendelkezés, így akár a bűnösség vagy a bűncselekmény minősítése ténybeli alapját nem rögzíti. A testi sértés bűncselekmény megállapítására önmagában az nem ad alapot, ha a tényállás egyáltalán nem tartalmazza a testi sérülés(ek) helyét, jellegét, csak arra utal, hogy a sértett a bántalmazással összefüggésben 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. [44] V. A kifejtettekre tekintettel a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés szerinti összetételben eljárva a jogerős ítéletet – a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [45] Az iratok alapján megállapítható, hogy a vádirati tényállás az ítéleti tényállással megegyezően ténybeli hiányosságban szenved, amely miatt érdemi másodfokú eljárás sem folytatható le [Be. 607. §
(1)bekezdés a) pont, 567. §
(2)bekezdés d) pont], ezért a Kúria nem a másodfokú bíróságot utasította új eljárás lefolytatására a Be. 663. §
(4)bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, hanem az illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróságot; egyúttal figyelemmel arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban a vád törvényes elemeinek vizsgálatára, és az azzal kapcsolatos jogkövetkezmények levonására – ilyen felülvizsgálati ok hiányában – nincs lehetőség. [46] A Be. 663. §
(3)bekezdése értelmében a Kúria a megismételt eljárásra utasításokat ír elő. [47] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell a vádirat törvényes elemeit, amelynek része a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása is [Be. 422. §
(1)bekezdés b) pont]. [48] A vádirat tényállása szerint, a helyes minősítéshez igazodóan pedig az elévülés vizsgálata sem mellőzhető (1/
- Büntető jogegységi határozat). [49] Mindezeket követően, érdemi bizonyítási eljárás során, annak eredményeként a bíróságnak olyan történeti tényállást kell megállapítania, amely egyértelmű, konkrét tényeket tartalmaz a sértett sérülései vagy azok hiánya vonatkozásában, és a bűnösségről, a cselekmény minősítéséről ennek figyelembevételével kell döntést hoznia. [50] A Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő Kúria 1.Bfv.138/2025/10-I 7 határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. Ezért a Kúria a Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a visszatérítésről rendelkezett. [51] A végzés elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró