← Magyarország

M.70012/2021/22 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.012/2021/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék a Bódis Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Bódis Pál, Cím1) által képviselt Felperes (felperesi cím) felperesnek a Germus és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Kékuti Ákos, Cím2) által képviselt alperes (alperesi cím) alperes ellen, munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság kötelezi alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg felperes részére végkielégítés címén 338.000.- (háromszázharmincnyolcezer) forintot, felmondási időre járó távolléti díj címén 394.300.- (háromszázkilencvennégyezer-háromszáz) forintot, valamint 46.500.- (negyvenhatezer-ötszáz) forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Kötelezi alperest, hogy fizessen meg az állam javára, az állami adó-és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 43.938.(negyvenháromezerkilencszázharmincnyolc) forint feljegyzett kereseti illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek, mely fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Balassagyarmati Törvényszéken lehet írásban, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani. Ha a felek a fellebbezést nem elektronikus úton nyújtják be, úgy az hatálytalan és úgy kell tekinteni, mintha fellebbezést nem nyújtott volna be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.012/2021/22-II [1] [2] [3] [4] [5] [6] 2 A bíróság peres felek nyilatkozatai, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg. A felperes
  4. napjától állt alkalmazásban határozatlan idejű munkaszerződéssel alperesnél útellenőr szakmunkás munkakörben. Távolléti díja bruttó 338.000.- Ft volt. Felperes a munkaviszonya létesítésekor az egyéni vállalkozói igazolványára tekintettel összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett. Felperes a munkáltatói szabályzatokhoz és emailekhez a munkavégzéséhez használt számítógépen hozzáfért. Felperes
  7. napjától tiszteletdíjas, társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztséget tölt be Helység Község Önkormányzatánál, melyről a munkáltatója
  10. napján értesült. Alperes a felperes munkaviszonyát a
  13. napján kelt azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felmondás oka az volt, hogy felperes az alpolgármesteri tisztséggel összefüggésben összeférhetetlenségi nyilatkozatot sem a tisztség betöltését megelőzően, sem azóta nem tett, ezzel a Munkavállalói összeférhetetlenségi szabályok meghatározásáról szóló szabályzat (Szabályzat) rendelkezései értelmében bejelentési kötelezettségének folyamatosan nem tesz eleget. A Szabályzat értelmében az összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételének elmulasztása a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegésnek minősül, mely megalapozhatja a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését. A felmondás közlését megelőzően a munkáltató összeférhetetlenségi eljárást nem folytatott le, az összeférhetetlenség megszüntetésére felperest nem hívta fel, a felperes számára nem tette lehetővé, hogy megismerhesse a tervezett intézkedés indokait és védekezhessen. Felperes a felmondást postai úton vette át. Felperes
  16. napján - jogi képviselője útján - keresetet nyújtott be a Balassagyarmati Törvényszéken a munkáltatói intézkedéssel szemben. Végleges kereseti kérelmében a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel alperes kötelezését kérte végkielégítés címén egy havi távolléti díjának megfelelő bruttó 338.000.- Ft, valamint 35 napi felmondási időre járó 394.300.- Ft távolléti díj megfizetésére. Kérte annak megállapítását, hogy alperes az intézkedésével - a nem valós érdeksérelemre tekintettel - joggal való visszaélést valósított meg, a Kollektív Szerződés (KSZ) általános rendelkezéseit ürügyként használta fel a munkaviszony megszüntetésére. Az egyenlő bánásmód sérelme fennállásának megállapításához indítványozta alperes felhívását annak közlésére, hogy előfordult-e társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztség betöltésének megtiltása fizikai munkavállaló számára. Munkavállalói költségkedvezmény megállapítását kérte, továbbá perköltség igénnyel élt. Felperes álláspontja szerint az alpolgármesteri tisztség nem minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak, hanem választott politikai tisztség. Az alperes Etikai Kódexe nem tiltja, hogy a munkavállaló szabadon vállalhasson szerepet politikai vagy társadalmi szervezetben, és nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy ez összeférhetetlenségi ok lenne. Felperes tisztsége nem okoz jelentős érdeksérelmet a szakmunkás munkakörének betöltése tekintetében, a munkáltató bejelentés esetén sem tilthatta volna meg a jogviszony létesítését. Az Mt.
  17. §

(2)bekezdése alapján az azonnali hatályú felmondás joga gyakorlásának objektív határideje is eltelt. Felperes a keresetét az Mt. 66. §
(1)–
(2)bekezdésére, a
  1. §-ára, a
  2. §
(1)bekezdés a) pontjára és
(2)bekezdésére, a 82. §
(3)-
(4)bekezdésére, valamint a KSZ 4.
  1. és 4.
  2. pontjára, a SZ/2020/
  3. sz. szabályzat 5.5.
  4. pontjára alapította. Tanúként kérte meghallgatni tanú1-t és tanú2-t. Alperes az írásbeli ellenkérelmében a kereset elutasítását, valamint felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az alpolgármesteri tisztség megbízási szerződéssel létesített jogviszony, amelyről az elfogadását megelőzően kellett volna alperest tájékoztatni. A politikai szerepvállalást ennek függvényében nem tiltja a munkáltató. A felperesi kötelezettségszegés mulasztásban megnyilvánuló magatartás volt, ezért az Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.012/2021/22-II [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] 3 elkésettség nem értelmezhető. A munkáltatótól - mivel objektív jellegű volt a kötelezettségszegés - nem volt elvárható, hogy a felmondás közlése előtt erről felperest értesítse, mint ahogy az sem, hogy a jogviszonyt összeférhetetlenségi szempontból minősítse, és annak megszüntetésére hívja fel. Tanúként kérte meghallgatni tanú3-t. Alperesi álláspont szerint a megbízási jogviszonynak nincs formakényszere, a megbízási aktusnak van jelentősége, amely díjazással járó tevékenységre jött létre. Alperes vitatta, hogy az alpolgármesteri tisztség politikai tevékenység lenne. Felperes a személyes meghallgatása során előadta, hogy az önkormányzattal nem kötött szerződést, megbízólevele van. A tisztség betöltése a munkaidejét nem érinti. A bíróság tájékoztatta feleket a rájuk irányadó bizonyítási kötelezettségről. A bíróság a 11/I. számú, jegyzőkönyvbe foglalt végzéssel felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságát megállapította. A bíróság a felek által tett bizonyítási indítványokból a tényállás megállapításához az alábbi okirati bizonyítékokat vette figyelembe: munkaszerződés, tájékoztatás, a munkaviszony megszüntetéséről készült irat, a felmondás közlésekor felvett jegyzőkönyv, Nyilatkozat összeférhetetlenségről (
  6. 04.), Kollektív Szerződés
  7. és 2020., „A munkaviszonyra vonatkozó általános szabályokról” szóló SZ/2020/
  8. sz. szabályzat, az Etikai Kódexről szóló SZ/2020/
  9. sz. szabályzat, „A munkavállalói összeférhetetlenségi szabályok meghatározásáról” szóló SZ/2018/
  10. (2018.,
  11. verzió) és az SZ/2020/
  12. sz. szabályzat (
  14. verzió) (Szabályzat), a 10/
  15. sz. vezérigazgatói utasítás „A munkavállalói összeférhetetlenségi szabályok meghatározásáról”, „A szabályozási rendszer működtetése” című SZ/2017/
  16. sz. szabályzat, alperesi e-mailek (
  18. 05.;
  20. 21.), Helység Község Önkormányzata Képviselő-testületének 147/
  21. (X.22.) sz. határozata, felperes megbízólevele. A bíróság a jogvita eldöntéséhez az alábbi jogszabályokat vette figyelembe. Az Mt.
  22. §
(2)bekezdése alapján a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. A
(4)bekezdés szerint az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Az Mt. 52. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a munkavállaló köteles a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. Mt. 64. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a munkaviszony megszüntethető azonnali hatályú felmondással. A
(2)bekezdés szerint a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Az Mt. 69. §
(1)bekezdés alapján irányadó harminc nap felmondási idő a
(2)bekezdés a) pontja alapján a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött három év után öt nappal meghosszabbodik. Az Mt. 77. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg. A
(3)bekezdés alapján a végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi távolléti díj összege. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.012/2021/22-II [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] 4 Az Mt. 78. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja alapján a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy a másik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A
(2)bekezdés szerint az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A
(3)bekezdés alapján a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70.§
(3)bekezdésében és a
  1. §ban foglaltakat megfelelően alkalmazni. Az Mt.
  2. §
(1)bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A
(2)bekezdés kimondja, hogy a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét. A
(3)bekezdés a) pontja alapján a munkavállaló az
(1)bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg. A
(4)bekezdés szerint a munkavállaló az
(1)-
(2)bekezdésben foglaltak helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Az Mt. 277. §
(1)a) pontja alapján a kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget. A
(2)bekezdés szerint kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet. A
(3)bekezdés rögzíti, hogy a kollektív szerződés a XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől nem térhet el, továbbá a 271-272. §-ban foglaltakat nem korlátozhatja. Az Mt. 294. §
(1)bekezdés f) pontja alapján munkavégzésre irányuló jogviszony: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződés, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony és az egyéni vállalkozás. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  1. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
  2. § alapján az alpolgármestert a képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére választja. A
  3. § alapján a tisztség ellátható főállásban is. A Ptk. 6:
  4. § szerint megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A bíróság a felperes keresetét az alábbiak szerint találta megalapozottnak. A bíróságnak a perben az alperessel közölt azonnali hatályú felmondás jogszerűségéről/jogellenességéről; a jogellenesség jogkövetkezményeiről kellett döntenie. A jogszerűség körében értékelni kellett, hogy a
  7. napján kelt munkáltatói azonnali hatályú felmondás valós és okszerű, az indokolása világos volt-e, az abban megjelölt magatartásaival felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben, szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegte-e. A bíróság fentiek, valamint a bizonyítási eszközök együttes értékelése és mérlegelése alapján a bíróság a Pp. 279.§-a alkalmazásával az alábbi megállapításokra jutott. A bíróság vizsgálta az azonnali hatályú felmondás jogának a gyakorlására vonatkozó szubjektív és objektív határidőt. Az EBH
  9. kimondja, hogy ha a munkavállaló Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.012/2021/22-II [28] [29] [30] [31] [32] [33] 5 további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, mindaddig, amíg ennek bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a rendkívüli felmondás közlésére megállapított szubjektív és objektív határidő nem kezdődik el. Fentiek értelmében az Mt.
  10. §
(2)bekezdésben meghatározott határidőt megtartottnak kell tekinteni. A bíróság felperes munkaszerződése és az általa tett összeférhetetlenségi nyilatkozat alapján megállapította, hogy felperest a munkaviszony létesítésekor felhívták a Szabályzat maradéktalan betartására. Eszerint további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak az utasítás alapján létesíthet, ha azzal nem ellentétes, illetve a munkáltató jogos gazdasági érdekeit nem veszélyezteti. A Tájékoztatás a KSZ-re való utalást tartalmaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek tekintetében. A perben alperes bizonyította, hogy a munkavállalókat a Szabályzat közzétételéről e-mailen értesítette, melyben felhívta a nyilatkozatot tett munkavállalókat a nyilatkozatok felülvizsgálatára. tanú3 tanú nyilatkozata és a felperes által tett összeférhetetlenségi nyilatkozat alapján megállapítható, hogy a munkaszerződés megkötésekor a munkavállaló összeférhetetlenségi nyilatkozatot tölt ki, a változást pedig köteles bejelenteni. A KSZ -
  1. és
  2. tartalmában megegyező – Harmadik Rész - 4.
  3. pontja szerint azonnali hatályú felmondás tekintetében munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen, ha a munkavállaló a bejelentési kötelezettségét vétkesen megszegi, továbbá a munkáltató előzetes felszólítása alapján az összeférhetetlennek minősített jogviszonyt 30 napon túl nem szünteti meg. - az 5.
  4. pont rendelkezik arról, hogy további jogviszony létesítése esetén bejelentési kötelezettsége van, a munkáltató megtilthatja a munkáltatóval azonos vagy hasonló tevékenységi kört ellátó munkáltatónál a jogviszony létesítését, illetve kötelezheti annak megszüntetésére. A Szabályzat V.1.1.
  5. pontja: „A munkavállaló amennyiben munkavégzésre irányuló további jogviszonyt kíván létesíteni, köteles azt a további jogviszony létesítését megelőzően legkésőbb 15 nappal a munkáltató részére bejelenteni. A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését vagy fenntartását a munkáltató akkor tilthatja meg, illetve annak megszüntetésére a munkavállalót akkor kötelezheti, ha a munkavégzésre irányuló további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, így különösen, ha a munkavállaló a munkáltatóval azonos vagy hasonló tevékenységi kört ellátó munkáltatónál kíván további jogviszonyt létesíteni, illetve fenntartani, valamint amennyiben a munkáltatóval fennálló munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek teljesítését a további jogviszony létesítése, illetve fenntartása hátrányos befolyásolná vagy ellehetetlenítené.” A VII. pont kimondja, hogy a nyilatkozat megtételének elmulasztása a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegésnek minősül, amely a munkáltató részéről a munkavállaló munkaviszonyának az Mt. szerinti azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését vagy hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását alapozhatja meg. Az SZ/2020/
  6. szabályzat 5.5.
  7. pontja kimondja, hogy az azonnali hatályú felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből ez a munkáltatótól nem várható el. Az Etikai Kódex
  8. pontja rögzíti, hogy minden munkatárs szabadon vállalhat szerepet bármely társadalmi vagy politikai szervezetben. Ezzel összefüggésben tartalmazza, hogy a szervezetekkel kapcsolatos tevékenység és megnyilvánulás nem sértheti a társaság etikai elveit, politikai semlegességét és nem veszélyeztetheti a társaság kedvező megítélését, így a munkavállaló a nyilatkozatait magánemberként teheti meg. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.012/2021/22-II [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] 6 Az alperesi szabályzatok fentiekben ismertetett előírásait vizsgálva a bíróság megállapította, hogy a KSZ rendelkezései nem ellentétesek az Mt.
  9. §-val, alperes jogszerűen minősíthette munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegésnek azt, ha a munkavállaló a bejelentési kötelezettségét vétkesen megszegi. Felperesnek a KSZ érvénytelenségére való hivatkozása ezért alaptalan. A bíróság vizsgálta a felmondási okot, mely szerint felperes az Mt.
  10. §
(2)és
(4)bekezdésében foglalt, valamint az 52. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének nem tett eleget a Szabályzat előírásai szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztásával. A felmondási ok nem jelöli meg az összeférhetetlenséggel érintett jogviszonyt. A periratokból megállapítható, hogy a felperes alpolgármesteri megválasztására az Mötv. 74-
  1. § alapján került sor, az önkormányzat képviselő-testülete választotta a saját tagjai közül, a tisztséget nem főállásban, hanem társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjasként látja el. Jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeztek, jogállását tekintve önkormányzati képviselő. A Kúria kiemeli, hogy „A társadalmi megbízatású alpolgármester választása alkotmányjogi viszonyt eredményez az önkormányzat és az alpolgármester között, foglalkoztatási jogviszonyt nem keletkeztet.” (Kúria Mfv.10.081/2011/6.) Fentiek, valamint az Mötv.
  2. § és a Ptk. 6:
  3. § alapján a társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztséget az alperes nem sorolhatta jogszerűen a megbízási jogviszony fogalomkörébe. Ennek megfelelően nem alkalmazható rá a KSZ 5.
  4. pontja, valamint a Szabályzat V.1.1.
  5. pontja sem. Fentiek értelmében az alpolgármesteri tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételének elmulasztásában megjelölt felmondási ok nem valós és nem okszerű, az indokolás nem felel meg a világosság követelményének, ezért az erre alapított azonnali hatályú felmondás jogellenes. Erre tekintettel felperest az Mt.
  6. §
(3)–
(4)bekezdése értelmében, és az Mt. 77. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, végkielégítés címén 1 havi távolléti díj, bruttó 338.000.- Ft, míg az Mt. 69. §
(1)–
(2)bekezdés a) pontja alapján számított 35 napi felmondási időre járó távolléti díj címén bruttó 394.300.- Ft illeti meg, melyek megfizetésére a bíróság az alperest kötelezte. A bíróság a 6/
  1. (XI. 28.) KMK vélemény
  2. pontja alapján rámutat, hogy a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése miatt indított munkaügyi perben hozott ítélet rendelkező részében nem állapítható meg a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége. A munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel joggal való visszaélés nem állapítható meg. A bíróság rámutat továbbá, hogy alperes az Mt.
  3. § szerinti általános magatartási követelményeknek nem tett eleget, és megsértette „A munkaviszonyra vonatkozó általános szabályokról” szóló szabályzatának 5.5.
  4. pontját azzal, hogy nem adta meg a lehetőséget a felperesnek az azonnali hatályú felmondás indokainak megismerésére, a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. A periratok, valamint tanú3 tanú nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy felperes munkavégzésével alperes meg volt elégedve, melyet az „Év embere” kitüntetéssel is elismert. Az alpolgármesteri tisztsége a munkavégzését nem befolyásolta. A bíróság az alperes szabályzatai közötti koherenciát vizsgálva rámutat, hogy az összeférhetetlenség akkor merülhet fel, ha a munkavállaló további, és munkavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltató tevékenységi körét, jogos gazdasági érdekeit érinti és veszélyezteti. E körben az alpolgármesteri tisztség erre irányuló összeférhetetlenségének vizsgálata nélkül, a saját maga által alkotott szabályzat előírásain túllépve, a bejelentési kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló objektív körülmény nem alapozza meg az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlását. A Szabályzat VII. pontja a jogkövetkezmények tekintetében egyéb, hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását is kilátásba Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.012/2021/22-II [41] [42] [43] [44] 7 helyezi az azonnali hatályú felmondás lehetőségén túl. E tekintetben a munkáltató mérlegelési jogkört delegált magának, ugyanakkor a perbeli esetben nem alkalmazta. A bíróság álláspontja szerint a felperes alpolgármesteri tisztségének politikai minősítése nem releváns az ügyben, a politikai szervezetben történő szerepvállalás megengedhetősége kívül esik a jogviszony megítélésén. Az összeférhetetlenség a munkáltató tevékenysége és jogos gazdasági érdekei mentén vizsgálandó, emiatt nem értelmezhető azon alperesi magatartás sem, hogy a választással létrejövő alkotmányjogi viszony létrejöttét munkáltatói jóváhagyáshoz kötné. A bíróság mellőzte alperes felhívását arra vonatkozóan, hogy előfordult-e társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztség megtiltása fizikai munkavállaló esetén, mert erre vonatkozóan kereseti kérelem nem volt, a felperes tényállítást nem tett. A bíróság a pertárgy értékét a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján 732.300.- Ft összegben határozta meg. Felperes pernyertes, alperes pervesztes lett. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feljegyzett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti 43.938.- Ft kereseti illetéket alperes köteles megfizetni. A bíróság az felperesi munkadíjat a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)és
(2)bekezdés a) pontja alapján, ÁFÁ-val növelt 36.615.- Ft-ban állapította meg, melyet alperes köteles megfizetni. A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontja és a
(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376. §
(1)-
(2)bekezdésein alapul. Balassagyarmat,
  1. október
  2. Dr. Kerekes Andrea s.k. bíró az aláírásukban akadályozott ülnökök helyett is Szlezákné Papp Judit s.k. ülnök Vass Miklós s.k. ülnök

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.