A határozat elvi tartalma: A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérésre hivatkozásnak a Kúria
- január 1-je után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással van helye. A joggyakorlat egységének biztosítása okából a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben az elsőfokú bíróság határozatában állást foglalt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.699/2022/
- Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Győző és Lencs Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Győző Gábor (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Alapvető Jogok Biztosa (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Varga Judit kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Nagyné dr. László Edit kamarai jogtanácsos A per tárgya: egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyú ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 105.K.700.539/2022/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.699/2022/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt alpolgármestere, dr. Pergel Elza (a továbbiakban: alpolgármester), a nyilvános, több mint ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán https://facebook.com/drpergel -
- július 19-én közzétett bejegyzésében a Cannes 2021 nyertes filmmel kapcsolatban kifejtett kritikához szólt hozzá. A bejegyzést később eltávolították a fent hivatkozott Facebook-oldalról. Ezt követően az alpolgármester https://facebook.com/elza.pergel Facebook-oldalán egyebek mellett rögzítette: azt a jelzést kaptam, hogy sért bizonyos csoportokat a …ös véleményem. [2] A felperes az alpereshez intézett kérelmében azt sérelmezte, hogy az alpolgármester a hivatalos, nyilvános, több, mint ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán
- július 19-én és augusztus 24-én az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.)
- § m) pontjában foglalt védett tulajdonsággal rendelkező személyeket sértő bejegyzést tett közzé. [3] A kérelem alapján az alperes az alperesi érdekelttel szemben eljárást indított, majd azt az EBF -AJBH-333-9/2021 számú végzésével megszüntette. [4] Indokolása szerint az Ebktv. -
- § b) pontjában meghatározott - hatálya a helyi önkormányzatra, és annak szerveire terjed ki. Az alpolgármester azonban Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(2)bekezdésében foglaltakra tekintettel nem szerve az érdekeltnek, következésképpen rá az Ebktv. hatálya nem terjed ki. Minderre tekintettel nem volt hatásköre arra, hogy az alpolgármesterrel szemben eljárást indítson. [5] Tekintettel azonban arra, hogy az Ebktv. 4.§ b) pontja alapján az önkormányzatra és annak szerveire kiterjed a törvény hatálya az alperesi érdekelttel szemben indította meg az eljárást annak tisztázása végett, hogy az önkormányzat vagy annak szerve felelőssége fennálle az alpolgármester kifogásolt magatartásáért. [6] Eljárása során tisztázta, hogy a bejegyzéseket az alpolgármester tette közzé a saját Facebook-oldalán, illetőleg azt nem az önkormányzat nevében, nem annak tisztviselőjeként tette. Az alpolgármester az alperesi érdekeltnél betöltött tisztsége és munkahelyi adatainak megjelenítése okán a szóban forgó Facebook-oldal nem vált az önkormányzat hivatalos oldalává. A bejegyzés tartalmából is egyértelműen megállapítható, hogy az az alpolgármester magánvéleményét tartalmazza. Kúria VI.Kfv.37.699/2022/2-1 3 [7] Az eljárás - önkormányzat vagy annak szervével szemben történő - megindításának feltétele is hiányzott, mivel a felperes nem jelölt meg, nem valószínűsített olyan hátrányt, amely őt vagy a védett tulajdonságú csoportot az önkormányzat vagy szerve részéről érte. [8] Mivel az eljárás megindításának feltétele – mind az alpolgármester, mind az önkormányzat vagy annak szerve vonatkozásában - hiányzott a hatóságnak a kérelmet vissza kellett volna utasítania, azonban a feltételek hiánya csak az eljárás megindítását követően tisztázódott, ezért az eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette. Az elsőfokú ítélet [9] A felperes az alperes végzésével szemben keresetet terjesztett elő, amelyet az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasított. [10] Indokai szerint tévesen indult ki abból az alperes, hogy az Ebktv. 4. §
(1)bekezdés alkalmazásában az Mötv. 41. §
(2)bekezdésben felsoroltak vehetők figyelembe, hanem annak tisztségviselője – így az alpolgármester – általában véve tehet olyan kijelentést vagy nyilatkozatot, amely betudható az önkormányzatnak, azonban ahhoz, hogy e magatartásra alkalmazható legyen az Ebktv., elengedhetetlen az Ebktv.
- § szerinti jogviszony fennállása. [11] E jogviszonyt a jogvita tárgyává tett ügyben az alperes megalapozottan zárta ki a végzésében kiemelt tények alapján. [12] Kifejtette, hogy az alpolgármester a bejegyzésben (és a bejegyzésekben) nem hivatkozott sem az érdekeltre, sem saját jogállására akként, hogy a kifogásolt vélemény magának az önkormányzatnak az álláspontja. Emiatt pedig az alpolgármester jogállására, munkahelyére stb. vonatkozó adatoknak jelentősége kizárólag akkor lehetett volna, ha a Facebook-oldal az érdekelt hivatalos, általa fenntartott platformja, hiszen az Ebktv.
- §-a szerinti jogviszonyt az érdekelt vonatkozásában ez teremthetné meg. [13] Hangsúlyozta, hogy a bejegyzés elkészítésének előzményét adó filmkritikai megnyilvánulás az érdekelt Mötv.-ben meghatározott feladat- és hatásköreit nem is érintette, vonatkozásában így az Ebktv. 4.§ szerinti jogviszony megállapíthatósága ez okból is kizárt volt. A befogadás iránti kérelem [14] A felperes az elsőfokú ítélettel szemben felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az alperesi végzés megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését; másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és újabb határozat meghozatalára utasítását kérte. [15] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okát a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontjában jelölte meg. [16] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet eltért a KGD2013.4. számú döntvényben kimondottaktól, amikor kifejezetten megkívánta az Ebktv. 4. §-ának alkalmazhatóságához az Kúria VI.Kfv.37.699/2022/2-1 4 önkormányzatra és/vagy az alpolgármesteri tisztségre hivatkozást, illetve az alpolgármesteri közösségi oldalnak alperesi érdekelt hivatalos platformjaként való működést. [17] Előadta, hogy szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése azon jogkérdés tekintetében, hogy az Ebktv. 4. §-a szerinti jogviszony létesítés, fenntartás, eljárás vagy intézkedés fogalom helyi önkormányzat tisztségviselője esetén korlátozható-e arra az esetre, ha az önkormányzat Mötv. szerinti feladat és/vagy hatáskörébe tartozóan jár el. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [19] A Kp. 117. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét – a befogadási kérelemben megjelölt befogadási okok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [22] A Kúria rámutat arra, hogy a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont és az azzal szorosan összefüggő
- b)pont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének Kúria VI.Kfv.37.699/2022/2-1 5 szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2.). [24] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. §
(12)bekezdése alapján a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre való hivatkozásnak a Kúria
- január 1-je után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással van helye. A felperes által hivatkozott döntvény alapját képező, a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III.39.302/2010/
- számú határozata e törvényi feltételnek nem felel meg, ezért a joggyakorlattól való eltérésre hivatkozás a befogadás alapját nem képezhette. [25] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem veti fel azt az elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a felperes a legfőbb bírói fórum állásfoglalását kérte. Az elsőfokú ítélet ugyanis nem tartalmaz olyan kategorikus megállapítást, amely szerint kizárólag az önkormányzat Mötv. szerinti feladat- és/vagy hatáskörébe tartozó tevékenység tartozik az Ebktv. hatálya alá, hanem csak annyit mond, hogy azon okból kifolyólag is kizárt az Ebktv.
- § szerinti jogviszony megállapíthatósága, hogy a filmkritikai bejegyzés az érdekelt Mötv.-ben meghatározott feladat-és határköreit nem is érintette. E megállapításból azonban okszerűen nem következik az, hogy az Ebktv.
- § b) pontja szerinti hatálya kizárólag a helyi önkormányzat és szerveinek csak a közhatalmi jogkörében gyakorolt feladat- és hatásköre tekintetében állapítható meg. Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [26] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. Mivel a felperes olyan jogkérdésben kérte a Kúria állásfoglalását, amelyet az elsőfokú ítélet nem vetett fel, ezért a jogkérdés társadalmi jelentősége sem volt vizsgálható. [27] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [28] A felperes alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre hivatkozás és ehhez kapcsolódó indokolás hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadásnak sem volt helye. [29] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok érdemben nem volt vizsgálható, mivel a felperes kérelme nem felelt meg a Bszi. 41/B. §
(12)bekezdésében foglaltaknak. [30] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [31] A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérésre hivatkozásnak a Kúria
- január 1-je után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással van helye. Kúria VI.Kfv.37.699/2022/2-1 6 [32] A joggyakorlat egységének biztosítása okából a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben az elsőfokú bíróság határozatában állást foglalt. Záró rész [33] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- szeptember
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró