← Magyarország

Kbf.51/2022/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Nem indokolt a közúti járművezetéstől eltiltás korlátozása „B” járműkategóriára abban az esetben, ha a vádlott kizárólag „B” kategóriára vonatkozó járművezetői engedéllyel rendelkezik és ilyen kategóriára érvényes vezetői engedéllyel vezethető gépjárművel okozta a közúti balesetet. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.51/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. január
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A közúti baleset okozásának vétsége miatt Terhelt1 vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
  4. október
  5. napján kihirdetett KB.II.19/2022/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A közúti járművezetéstől eltiltás „B” járműkategóriára vonatkozó korlátozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
  7. október
  8. napján kihirdetett KB.II.19/2022/
  9. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.
  10. §

(1)bekezdésébe ütköző közúti baleset okozásának vétségében, ezért 250 napi tétel, napi tételenként 1200 Ft, összesen 300.000 Ft pénzbüntetésre, és 10 hónapi a „B” kategóriára érvényes közúti járművek vezetésétől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az előkészítő ülésen az ügyész a nyilatkozattételre három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú, kategóriára nem korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása, illetve a pénzbüntetés kevesebb havi részletben Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.51/2022/5/II 2 történő megfizetésének engedélyezése érdekében. A vádlott a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. [3] Az ügyész előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását, melyben kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelően állapította meg az enyhítő és súlyosító körülményeket. Tévedett, amikor, enyhítő körülményként értékelte a kifogástalan közlekedési előéletet, mert a vádlott előadása szerint ő 2017-ben saját hibájából eredő anyagi káros közlekedési balesetet okozott. Álláspontja szerint tévesen hivatkozott a katonai tanács arra is, hogy megtévesztő jelzésnek, közlekedésrendészeti problémának minősítette az elkövetés helyszínén elhelyezett forgalomirányító fényjelző készülékek üzemelési módját. Hivatkozott továbbá arra, hogy saját elmondása szerint is a vádlottnak hiányosak, illetve elavultak a KRESZ ismeretei. Utalt arra, hogy a vádlott kizárólag a „B” kategóriára, valamint az annak alapján automatikusan vezethető további kategóriákra rendelkezik vezetői engedéllyel, így a „B” kategóriára korlátozásnak nincs helye. Kifejtette azon álláspontját, hogy a 10 hónapon át, havi 30.000 Ft-tal történő megfizetés esetén, a pénzbüntetés büntetés jellege elvész. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.795/2022/3. számú átiratában az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Utalt arra, hogy az ügyben a felülbírálat a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján korlátozott. Az elsőfokú bíróság előkészítő ülésen a vádlott bűnösségre kiterjedő a vádirati történeti tényállást és minősítést nem vitató, a tárgyalás jogáról történő lemondását tartalmazó nyilatkozatát végzésével elfogadta. A vádlott bűnösségét a vád tárgyává tett gondatlan közlekedési bűncselekményben megállapította. Álláspontja szerint a katonai tanács indokoltan szabott ki közúti járművezetéstől eltiltást a vádlottal szemben, azonban annak „B” kategóriára korlátozása indokolatlan volt, mert a vádlott olyan közlekedési szabályt szegett meg, amely bármely járműkategóriához kapcsolódóan kimagasló veszélyt hordoz magában. Utalt továbbá arra, hogy a 10 hónap időtartamú járművezetéstől eltiltás nem is tükrözi a veszélyhelyzet kiemelkedő súlyát. A kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltás kapcsán azzal érvelt, hogy a vádlotti magatartás a nagy tömegű mezőgazdasági vontató, illetve traktor vezetése esetén is fokozott veszélyt jelent. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján változtassa meg és a vádlottal szemben súlyosításul szabjon ki felemelt tartamú és valamennyi közúti jármű kategóriára előírt közúti járművezetéstől eltiltás büntetést. [5] Az ügyészség által bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel a felülbírálat az ügyben a Be. 590. §
(3)bekezdésében foglaltak okán korlátozott terjedelmű. A felülbírálat során a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett-e olyan eljárási szabályt, amely a Be. 607. §
(1)és 608. §
(1)bekezdései alapján az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. A másodfokú bíróság a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen járt el. [6] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
  1. július
  2. napján kelt – tárgyalás mellőzésével hozott – büntető végzésével – Terhelt1 vádlottal szemben a Btk.
  3. § Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.51/2022/5/II 3
(1)bekezdésébe ütköző közúti baleset okozásának vétsége miatt 250 napi tétel napi tételenként 1200 Ft, összesen 300.000 Ft pénzbüntetést, valamint 10 hónap „B” kategóriára érvényes közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ügyészség hosszabb tartamú, kategóriára nem korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása érdekében tárgyalás tartását kérte. [7] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta. A törvényszék nem vétett a Be. 607. §
(1)bekezdésében és a Be. 608. §
(1)bekezdésében írt olyan eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezésére vezetne. Ilyen eljárási szabályszegésre az érdekeltek nem is hivatkoztak. [8] A vádlott az előkészítő ülésen a Be. 504. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a váddal egyezően beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Az elsőfokú bíróság a Be. 504. §
(2)és
(3)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a vádlott beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadta, majd kihallgatta őt a büntetéskiszabási körülményeire vonatkozóan. Ezt követően a katonai tanács a váddal egyező ítéleti tényállást állapított meg. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a váddal megegyező tényállás alapján terhelt1 vádlott bűnösségét a Btk. 235. §
(1)bekezdésébe ütköző közúti baleset okozásának vétségében megállapította. A vádlottnak az előkészítő ülésen tett váddal egyező beismerésére és az ügy rendelkezésre álló ügyiratai alapján a katonai tanács megállapította, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt, mivel a történeti tényállásban felhívott közlekedési szabályokat megszegte, azzal okozati összefüggésben, gondatlan magatartásával balesetet, és sértett1 sértettnek 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sérülést okozott. [9] Az ügyészi fellebbezés részben alapos. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket, és nem tévedett, amikor a Btk. 33. §
(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki. A napi tételek száma arányos a cselekmény tárgyi súlyával, míg a napi tétel összege tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor Terhelt1-et a közúti járművek vezetésétől a rendelkező részben írt 10 hónapi időtartamra eltiltotta. A vádlott 1995 óta rendelkezik „B” kategóriára érvényes járművezetői engedéllyel, és a közlekedési előélete tiszta, abban sem közlekedési bűncselekmény, sem közlekedési szabálysértés nem szerepel. A KRESZ szabályszegés súlya kellően értékelésre került a kiszabott büntetésekben, és a jelentősen nagyobb számú és súlyú enyhítő körülményre figyelemmel a kifogástalan életvezetésű, és eddig tiszta közlekedési előéletű, a személygépjárművet szolgálati okból, valamint a magánéletben saját gépjárművét volt házastársa korábbi kapcsolatából származó, korábban általa nevelt mozgássérült leánygyermek szállítására is használó vádlott esetében a közúti járművezetéstől eltiltás tartamának felemelése nem indokolt. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.51/2022/5/II 4 [11] Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a közúti járművezetéstől eltiltást úgy szabta ki a vádlottal szemben, hogy azt „B” járműkategóriára korlátozta. A vádlott kizárólag „B” kategóriára vonatkozó járművezetői engedélyt szerzett, mással nem rendelkezik. A hatályos szabályozás szerint a „B” kategóriás járművezetői engedéllyel vezethet személygépkocsit, és kistehergépkocsit, ha annak legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3500 kg-ot és a szállítható személyek száma a vezetővel együtt nem több mint
  1. A fenti gépkocsikat vezetheti pótkocsival, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot, vagy ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 750 kg-ot, de a két jármű együttes megengedett össztömege nem lehet több 3500 kg-nál. Ezen túlmenően vezethet mezőgazdasági vontatót, mezőgazdasági vontatót könnyű pótkocsival, lassú járművet, lassú járművet pótkocsival, segédmotoros kerékpárt – maximum 50 cm3 hengerűrtartalomig –, továbbá állati erővel vontatott járművet és kerti traktor. Bodor törzszászlós utóbbi járműveket azért vezetheti, mert „B” kategóriára érvényes járművezetői engedéllyel rendelkezik, annak érvényessége ezen további járművekre is kiterjed. Nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a vádlott akár szolgálata során, akár a magánéletben mást, mint személygépkocsit, vagy kistehergépkocsit ténylegesen használna, erre nem is hivatkozott. Esetében a közúti járművezetéstől eltiltás ténylegesen a „B” jármű kategóriától, valamint az ezen engedély alapján vezethető más járműkategóriák vezetésétől való eltiltást jelent. Esetében nincs indok a terheltnek kifejezetten a „B” járműkategóriára való eltiltásáról rendelkezni, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a közúti járművezetéstől eltiltás „B” jármű kategóriájára vonatkozó korlátozó rendelkezést mellőzte. [12] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [13] alapszik. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
  2. §
(1)bekezdésén Budapest,
  1. január
  2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. Dr. Belovai Henriette hb. százados s.k. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.51/2022/5/II 5 előadó bíró bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa KB.II.19/2022/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanács 6.Kbf.51/2022/
  4. számú ítéletében írt változtatással
  5. január
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
  7. január
  8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.