A határozat elvi tartalma: A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályozhőást
- július 1-től
- január 1-ig központi jogszabályok tartalmazzák, ebben az időszakban az önkormányzatok az eb és macskatartás helyi szabályozására nem rendelkeztek általános felhatalmazással. A KÚRIA önkormányzati tanácsa Köf.5046/2013/7.szám A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (1143 Budapest, Hungária Körút 128-130.) indítványozónak a 3.K.27.011/2013/
- számú ügyben dr. Veres Ildikó aljegyző által képviselt Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete (2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2.) ellen Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 11/
- (VI.25.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései törvényességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványa alapján nemperes eljárásban meghozta az alábbi határozatot:
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Gomba Község Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 11/
- (VI.25.) önkormányzati rendelet
- §
(1)bekezdése törvényellenes volt, a törvényellenes rendelkezések a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 3.K.27.011/2013/
- számú ügyben nem alkalmazhatóak, illetve nem alkalmazhatók valamennyi, a határozat közzététele időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
- A Kúria elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételt.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Kúria I.Köf.5.046/2013/7-I 2 Indokolás I.
- A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája (a továbbiakban: indítványozó) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(3)bekezdése alapján az előtte folyamatban lévő 3.K.27.011/2013/
- számú ügyben a per tárgyalását felfüggesztette és a Kúriához fordult Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: érintett önkormányzat) az állattartás helyi szabályairól szóló 11/
- (VI.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.)
- §
(1)bekezdése törvényességi vizsgálatát kezdeményezve. Az alapul fekvő tényállás szerint az érintett önkormányzat polgármestere
- október 29-én kelt határozatában elutasította a felperesek ebtenyészet működése iránt benyújtott kérelmét, s az ebtenyészet felszámolását rendelte el. A felperesek fellebbezését a képviselő-testület elutasította. Az indítványozó szerint az állatok védelméről és kíméletéről szóló
- évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) egyes esetekben engedélyhez köti az állattartást, de ezek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése nem szerepel. Az Ávtv. 48/A. §-a az önkormányzat állatvédelmi feladatait fogalmazza meg, a kutyatenyésztés engedélyhez kötésére azonban e szabály sem ad az önkormányzatnak felhatalmazást. Az indítványozó kifejtette, hogy az Ör. vizsgálni kért szabályai ellentétesek a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/
- (II.26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm
- rendelet) is. A Korm
- rendelet 13-
- §-ai határozzák meg az állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó szabályokat. Ezeket figyelembe véve nem kell hatósági engedély a kutyatenyésztési tevékenység folytatásához, illetve az ebtenyészet működtetéséhez, amellyel szemben áll az Ör., amely feltételt szab és engedélyhez köti az eb és macskatartást. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/
- (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm
- rendelet)
- §
(1)bekezdése alapján az állattartás korlátozására, megtiltására a járási hivatal mellett a jegyző jogosult bizonyos esetekben, ezzel szemben az Ör. a polgármesternek biztosít e tárgyban hatáskört. Az indítványozó utalt arra, hogy bár az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvény az Ávtv. 49. §
(6)bekezdését akként módosította, hogy a helyi önkormányzatok felhatalmazást kaptak a kedvtelésből tartott állatok tartása rendeletben való szabályozására, de ez nem változtat azon, hogy az Ör.-t a képviselő-testület felhatalmazás hiányában hozta meg, továbbá a felhatalmazás alapján megalkotott rendelet sem lehet ellentétes a Korm
- és Korm
- szabályaival.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Bszi.
- §-a alapján állásfoglalás beszerzése céljából megküldte az érintett önkormányzatnak. Az érintett önkormányzat tájékoztatása szerint Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az állattartás Kúria I.Köf.5.046/2013/7-I 3 helyi szabályairól szóló 16/
- (VI.28.) önkormányzati rendeletével hatályon kívül helyezte az Ör.-t.
- Az érintett önkormányzat állásfoglalására nyilatkozva az indítványozó indítványát fenntartotta. Ebben rámutatott, hogy az önkormányzat az előtte lévő ügy alapját képező – az Ör. általa vizsgálni kért
- §
(1)bekezdésére,
- §-ára és
- §
(1)bekezdésére támaszkodó – határozatát nem vonta vissza, így a perben azt alkalmazni kell. Az indítványozó bíró kezdeményezte, hogy a Kúria a Bszi. 55. §
(2)bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését, illetve mondja ki a konkrét esetben való alkalmazhatóságának kizártságát. II. A Kúria elsőként az alkalmazandó jog kérdését vizsgálta meg.
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa az 5031/2012/
- számú határozatában – absztrakt normakontroll során eljárva - a normahierarchia védelmével összefüggésben a következőket állapította meg: „A Kúria Önkormányzati Tanácsa az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet (vizsgált rendelkezését) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz méri. A Kúria Önkormányzati Tanácsának az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdés c) pontjában és a Bszi. 24. §
(1)bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva - az Alaptörvényből és törvényből eredő feladata, hogy az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban tartsa. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni.”
- Az Önkormányzati Tanács konkrét normakontroll – azaz bírói kezdeményezés – során eljárva a Köf.5043/2012/
- számú határozatában a következőkre mutatott rá: „A bírói kezdeményezés intézményének szabályozása (...) nem elsődlegesen a felek jogérvényesítéséhez, hanem közvetlenül a bíró Alaptörvényben megfogalmazott kötelezettségéhez kötődik. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ehhez az alaptörvényi környezethez igazította a Bszi. IV. fejezete eljárási rendelkezéseinek értelmezését és alkalmazását. A bíró a peres eljárás időbeliségéhez képest korábban létrejött jogviszonyokból származó jogokról, kötelezettségekről dönt a jogviszony létrejöttekor hatályos jogszabályok alapján, ezért tevékenysége szükségképpen „visszaható” jellegű. Sok esetben a bíró alkotmányossági, törvényességi kezdeményezése olyan időben válik szükségessé, amikor az alkalmazandó jog – vagy annak viszonyítási jogszabályi alapja - már nincs hatályban. Mindez azonban nem változtat a bíró azon alaptörvényi kötelezettségén, hogy jogállami keretek között a jogokról és kötelezettségekről az Alaptörvénynek megfelelő, a demokratikus viszonyok között keletkezett és fennálló jogrend koherenciájába illeszkedő (jogszabály) önkormányzati rendelet alapján kell döntenie.” E határozat rögzítette: „Az indítványozó bírói tanács csak abban az esetben tud eleget tenni alkotmányos kötelezettségének, ha arra kap Kúria I.Köf.5.046/2013/7-I 4 választ, hogy a perben alkalmazandó és a perbe vitt jogokat keletkeztető Ör. hatályossága idején megfelelt-e a hatályos jogrendnek.”
- Jelen ügyben a bírói kezdeményezés hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vizsgálatára irányul. A bíró a Bszi. alapján hatályát vesztett, de az előtte folyamatban lévő ügyben még alkalmazandó önkormányzati rendelet vizsgálatát is kérheti. A Bszi
- §
(2)bekezdés a) pontja ugyanis a hatályos rendelet megsemmisítése mellett lehetővé teszi, hogy az Önkormányzati Tanács megállapítsa a hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését. Bírói kezdeményezés esetén – ahogy azt a fentebb idézett Köf.5043/2012/
- számú határozat is kifejtette - lehetőség van arra, hogy az Önkormányzati Tanács a már nem hatályos önkormányzati rendeletet az alkalmazáskori magasabb jogszabályhoz mérje, függetlenül attól, hogy az hatályban van-e. Ez felel meg annak, hogy a bírónak a jogszabályok „alkalmazáskori idődimenzióját” kell figyelembe venni, s annak, hogy az Önkormányzati Tanácsnak lehetősége van a konkrét esetben alkalmazási tilalom elrendelésére. A Pp. 339/A. §-a szerint: „[a] bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.” Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a vizsgált jogszabályoknak (az önkormányzati rendeletnek és a viszonyításként felhozott más jogszabályoknak) a bírói kezdeményezés alapját képező határozat meghozatalakor hatályos szövegét vette alapul az ügy elbírálásakor. III. Az indítvány az alábbiak szerint alapos.
- Az Ör.
- §
(1)bekezdése értelmében belterületi ingatlanon 3 eb, 3 macska, és ezek szaporulatai tarthatók, a szaporulat legfeljebb 3 hónapos koráig. Az Ör. 11. §-a az ebtenyészet működésének engedélyezése körében fogalmaz meg rendelkezéseket. Így az
(1)bekezdés szerint a
- §-ban meghatározott egyedszámot meghaladó eb tenyésztése kizárólag engedély birtokában, 720 m2-nél nagyobb ingatlanon folytatható abban az esetben, ha az ebtenyésztés nem sérti a köznyugalmat. Az Ör.
- §
(2)bekezdés értelmében az ebtenyésztést a polgármester engedélyezi, a
- § további bekezdései az ebtenyészet működéséhez szükséges engedély beszerzésének szabályait, a kérelem kötelező tartalmi elemeit határozza meg. Az Ör.
- §
(1)bekezdés pedig kimondja, hogy a rendelet 4. §-ában, 8. §
(1)bekezdésében, 9. §
(7)bekezdésben, 12. §
(2)és
(6)bekezdésben foglalt szabályok megsértése esetén a Polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi.
- Az Alkotmánybíróságnak az állattartás korábbi szabályozása alapján kialakult gyakorlata szerint – mint ahogy azt a 9/
- (II.22.) AB határozat is megállapította - a helyi közhatalom gyakorlásába beletartozik az is, hogy a helyi önkormányzat olyan társadalmi viszonyokat szabályozzon a lakosság érdekei védelmében, amelyeket magasabb szintű jogszabály még nem Kúria I.Köf.5.046/2013/7-I 5 szabályozott. [Például 23/
- (VI. 28.) AB határozat, ABH 2000, 134, 136.] Helyi közügy szabályozása során az önkormányzat arra is jogosult, hogy külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon. [17/
- (V. 13.) AB határozat, ABH 1998, 155.] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az önkormányzat dönthet úgy, hogy a lakosság békés együttélése és a későbbi jogviták elkerülése érdekében szabályozza az állattartás helyi kérdéseit. Az állattartás helyi szabályozása kapcsán a 37/
- (X.15.) AB határozat hasonló következtetésre jutott azzal, hogy a polgármester részére biztosított az állattartási engedélyezési jogkört sem találta alkotmány-és törvényellenesnek (ABH
- 908.).
- Az állattartásra vonatkozó szabályok azonban - a fent jelölt alkotmánybírósági döntéseket követően – 2010-től kezdődően megváltoztak. Az Ávtv. a helyi önkormányzatnak az állattartással összefüggő feladatot a 42/B. §-ba foglalt ebösszeírás (beiktatta a
- évi XXVIII. törvény), a 42/C. § szerinti ebrendészeti hozzájárulás (beiktatta a
- évi XVIII. törvény), a
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján bizonyos esetekben az állatok életének kioltásával kapcsolatos költségek megtérítése (megállapította a 2011. évi CLVIII. törvény), a 48/A.
(1)-
(2)bekezdés szerinti állatvédelmi őrszolgálat működtetése (beiktatta a 2002. évi LXVII. törvény) és a 48/A. §
(3)-
(4)bekezdése szerint a kóbor állat befogása (beiktatta a
- évi XXVIII. törvény) tekintetében ad. Az Ávtv.
- január 1-étől hatályos
- §
(5)bekezdése egy tekintetben biztosított felhatalmazást önkormányzati szabályozásra. Ennek értelmében: „Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg.”. Párhuzamosan módosult a rendeleti szabályozás is.
- július 1-én lépett hatályba a Korm
- rendelet, amely központi szinten határozta meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának és forgalmazásának szabályait. Az egyes állatvédelmi kormányrendeletek módosításáról szóló 115/
- (VI.11.) Korm. rendelet a Korm
- rendeletbe a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezéseket – a Korm
- rendelet
- §
(3)-
(16)bekezdéseit - módosította. A fentiek alapján a központi jogszabályok vették át az állattartás szabályozását, így az önkormányzatok által szabályozható terület – mint magasabb jogszabály által nem rendezett társadalmi viszony – szűkült, illetve részben meg is szűnt. A megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel helyi önkormányzat állattartást szabályozó rendelete vizsgálata kapcsán az Alkotmánybíróság a 146/
- (XII.2.) AB határozatában a következőkre jutott: „a 2010-es Korm1 rendelet megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. (...) Az önkormányzat Kúria I.Köf.5.046/2013/7-I 6 tehát rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását. Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás, vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.”
- Jelen esetben megállapítható, hogy az Ávtv.-nek a 2010-es jogszabályi változásokat követő szabályait kell alkalmazni a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben, és ezek a rendelkezések nem adtak felhatalmazást a tartható állatok számának önkormányzati meghatározására, az ezzel kapcsolatos engedélyezi és szankcionálási eljárás helyi szabályozására. Mint ahogy az idézett 146/
- (XII.2.) AB határozat is utalt rá a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályozás országos szintűvé vált, az önkormányzat rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését. A Korm
- rendelet az állattartás szabályainak megsértése esetén a jegyzőnek - s nem a polgármesternek - biztosít hatáskört az állattartás korlátozására, illetve megtiltására. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló irányadó jog alapján az Ör.
- §
(1)bekezdése törvényellenes volt, ezért ezek a rendelkezések a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 3.K.27.011/2013/
- számú ügyben nem alkalmazhatók. Végezetül a Kúria Önkormányzati Tanácsa megjegyzi, hogy az állattartás helyi szabályozásával összefüggő központi jogszabályok
- január 1-étől ismét megváltoztak. Az ekkor hatályba lépett Ávtv.
- §
(6)bekezdése felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg. Ennek során is figyelembe kell azonban venni a Korm1. rendelet hatályban maradt szövegét. A Kúria a Bszi. 55. §
(2)bekezdés
- a)
- b)és
- c)pontja alapján elrendelte határozatának a Magyar Közlönybe való közzétételét, továbbá elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A jelen határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki. Budapest, 2013. október 29. Kúria I.Köf.5.046/2013/7-I 7 Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró