Bhar.77/2023/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], ezért 1 év 2 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 5 év energia ellenőr foglalkozástól eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 250.000,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtása esetére a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontjáról. [2] terhelt3 IX. rendű vádlottat az ellene társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk. 345. §] miatt emelt vád alól felmentette. [3] terhelt4 X. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadása bűntettében [Btk. 291. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], ezért 1 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 4 év energia ellenőr foglalkozástól eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 250.000,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bhar.77/2023/8-II 2 szabadságvesztés végrehajtása esetére a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontjáról. [4] terhelt4 X. rendű vádlottat az ellene társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.

1. §] miatt emelt vád alól felmentette. [5] A felmentéssel összefüggésben az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a titkos információgyűjtés eredménye a vesztegetés bűntette és a vesztegetés elfogadása bűntette esetében törvényes bizonyíték volt, de nem használhatta fel ezt a bizonyítékot a régi Be.
2. §-ában írt feltételek hiányában a vád tárgyát képező hamis magánokirat felhasználása vétsége vonatkozásában, mert a cselekmény büntetési tétele és más, a törvényben rögzített körülmény a felhasználást e bűncselekmény vonatkozásában nem teszi lehetővé. A hamis magánokirat felhasználásának vétségét ezért nem látta megállapíthatónak. Ennek ellenére tényszerűen utalt arra, hogy a négy ellenőrzési igazolás valótlan tartalommal készült, és azokat terhelt3 IX. r. és terhelt4 X. r. vádlott a munkáltatójának át is adta mint az általuk végzett tevékenység igazolását, viszont álláspontja szerint ezen okiratok valótlan tartalma nem lenne megállapítható a titkos információgyűjtés anyaga nélkül, ezért került sor felmentő rendelkezés meghozatalára bizonyítottság hiányában. [6] Az ítélet ellen az ügyész a tárgyaláson terhelt3 IX. rendű és terhelt4 X. rendű vádlottak vonatkozásában a részfelmentésük miatt, a felmentő rendelkezéssel érintett cselekmények tekintetében bűnösségük megállapítása és halmazati büntetésként súlyosabb büntetés kiszabása végett fellebbezést jelentett be. [7] terhelt3 IX. rendű vádlott és terhelt4 X. rendű vádlott indokolás nélkül fellebbezett, közös védőjük a tényállás téves megállapítása miatt felmentésért, a hamis magánokirat felhasználásának vétsége vonatkozásában a felmentő rendelkezést tekintve az indokolás miatt jelentett be fellebbezést. [8] A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
3. december hó
4. napján kihirdetett 2.Bf. 171/2022/
5. számú ítéletével terhelt3 IX. és terhelt4 X. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 345.§-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségében is, amelyet társtettesként követtek el, a kiszabott szabadságvesztés büntetést halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak. Egyebekben tekintetükben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 593.§

(1)bekezdés a) pontja szerint az iratok tartalmával összhangban és ténybeli következtetés útján a következők szerint helyesbítette a [113] bekezdés második mondatát érintően a IX. és X. rendű vádlottakra: [10] „Az ellenőrzésről készült, jogszerű állapotot tartalmazó, valóságnak nem megfelelő tartalmú igazolásokat az EON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. részére rendelkezésére bocsátották.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Bhar.77/2023/8-II 3 [11] Indokolásában a törvényszék kifejtette, hogy terhelt3 IX. és terhelt4 X. r. vádlottak vonatkozásában a Btk. 345. § -ba ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád tekintetében felmentésük nem, csak a bűnösségük megállapítása lehet törvényes az irányadó tényállás mellett, helyes logikai következtetés alapján, mely szándékos bűncselekményt egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg, ezáltal társtettesei a Btk. 13.§

(3)bekezdése értelmében e bűncselekménynek. [12] A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a IX. és X. rendú vádlottak terhére, az ellentétes döntéssel összefüggésben a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett. [13] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.122/2023. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. [14] Utalt arra, hogy a Be. 615. §

(2)bekezdésének a) pontja alapján a harmadfokú eljárás lehetősége a két fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében megnyílt, a Be. 615. §

(3)bekezdés b) pont alapján az ellentétes döntéssel összefüggésben a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés is sérelmezhető. [15] Nyilvános ülés kitűzését indítványozta, melyen az ügyész jelenléte kötelező. [16] Álláspontja szerint olyan eljárási szabálysértést, amely akár az elsőfokú, akár a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné, a bíróságok nem követtek el. [17] Egyetértett a másodfokú bíróság ítéletének [319] bekezdésében írtakkal, a tényállás megváltoztatása nem eredményezte eltérő tényállás megállapítását, mivel az igazolások valótlan tartalma már az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból is következett, az elsőfokú bíróság csak az abból adódó helyes jogkövetkeztetést mulasztotta el levonni. Egyebekben, amint azt a másodfokú bíróság is helytállóan megállapította, az elsőfokú bíróság által megállapított V. tényállás nem szenvedett a Be. 592. §

(2)bekezdésében írt hibákban és hiányosságokban, így az – az eszközölt kiegészítéssel irányadó volt a másodfokú eljárásban. [18] A tényállásból okszerűen következett a IX. és X. r. vádlottak bűnössége a korrupciós bűncselekmény mellett a Btk.

1. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségében is. A vádlottak a jogtalan állapotot észlelték, az ennek dokumentálására készített fényképfelvételeket a jogtalan előny átvételét követően törölték, az ellenőrzésről pedig jogszerű állapotot tartalmazó valótlan igazolásokat bocsátottak a munkáltatójuk rendelkezésére. Az ügyiratok alapján megállapíthatónak tartotta, hogy a vádlottak a tényállásbeli ellenőrzésről összesen négy ellenőrzési igazolást készítettek és csatoltak be egyaránt
2. október
3. napján a munkáltatójuknak. A cselekményük természetes egységet képezett, mert egy jogviszonyra vonatkozott. Törvényes a közbizalom elleni bűncselekményben a vádlottak elkövetői alakzatának meghatározása is. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bhar.77/2023/8-II 4 [19] Az ügyészség utalt arra, hogy a Be.
4. §

(3)bekezdés a) pontja alapján a harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, jelen esetben a korrupciós bűncselekmény büntetőjogi minősítését. Hivatkozott arra, hogy az irányadó tényállás alapján nem támadható az első- és a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy a IX. és X. r. vádlottak nem önálló intézkedésre jogosult személyek voltak, mivel az elsőfokú ítélet a [105] bekezdésében azt rögzítette, hogy a vádlottak a tényállásbeli ellenőrzés során a konkrét feladatot név-től kapták, annak megfelelően intézkedtek. Ugyan azt is rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az ellenőrzést az írásbeli munkautasítás alapján látták el, és hogy annak során a IX. r. vádlott volt a munkavezető, azonban az ebből adódó tényeket nem állapította meg a bíróság, azok a Be. 619. §

(1)bekezdése alapján a harmadfokú eljárásban sem pótolhatóak. [20] Az ügyészség a IX. és X. r. vádlottak terhére megállapított korrupciós bűncselekmény minősítését törvényesnek tartotta, azonban az elkövetői alakzattal nem értett egyet. Az irányadó tényállás és az ügyiratok alapján is megállapítható, hogy a IX. és X. r. vádlottak a gazdálkodó szervezet érdekében végzett tevékenységüket a munkautasítás szerint közösen láthatták el, ketten rendelkeztek egy adatrögzítő készülékkel, így jelentési kötelezettség is közösen terhelte őket, és az e közös tevékenységükkel kapcsolatos jogtalan előnyt is közösen fogadták el, így a vesztegetés elfogadása büntettét a Btk. 13. §

(3)bekezdése szerinti társtettesként követték el. [21] A büntetés kiszabását befolyásoló tényezők felsorolásával egyetértett, és az időmúlás ellenére is úgy vélte, a vádlottakkal szemben kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés büntetés lehet alkalmas a büntetés céljának elérésére közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása mellett. A foglalkozástól eltiltással és annak tartamával, valamint a vagyonelkobzás elrendelésével és annak összegével egyetértett. [22] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a személyi adatok pontosítása mellett a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát emelje fel, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze, a vádlottakat tiltsa el a közügyek gyakorlásától, egyebekben a másodfokú ítéletet hagyja helyben. [23] A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság az ügyet a Be. 620.§

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésre tűzte. [24] A vádlottak védője írásbeli észrevételében a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, nem értett egyet az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezés indokolásában foglaltakkal. Utalt arra, hogy védencei büntetésének szigorítása, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén az ítélet belső arányossága is sérülne. Kiemelte, hogy IX. és X.r. vádlottak büntetlen előéletűek, ők a legsikeresebb ellenőr párosként voltak munkahelyükön elismerve, rendezett körülmények között élnek, folyamatosan dolgoznak, újabb eljárás velük szemben nem indult. IX.r. vádlott egy nagykorú, de még tanuló, míg X.r. vádlott ugyancsak egy felsőoktatásban tanuló nagykorú és egy kk. gyermek eltartásáról gondoskodik. A 9 éves időmúlés sem indokolja súlyosabb büntetés kiszabását. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bhar.77/2023/8-II 5 [25] Az ügyész perbeszédében az átiratban foglaltakat ismételte meg, hangsúlyozta, hogy a generális prevenció érvényesülése indokolja elsősorban a kiszabott büntetés súlyosítását. [26] A vádlottak védője perbeszédében arra utalt, hogy az eljárás elsőfokú szakaszában az ügyészi indítvány a vádlottakkal szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására irányult a korrrupciós cselekmény súlyosabb minősítése mellett is, érthetetlen, hogy az ügyészi álláspont miért változott a másod- és harmadfokú eljárásban. A belső arányosság követelménye, az időmúlás, a vádlottak kedvező személyi körülményei, a cselekmény óta tanúsított életvitelük nem indokolják a kiszabott büntetés súlyosítását. [27] IX.r. vádlott felszólalni nem kívánt és az utolsó szó jogán sem nyilatkozott. [28] terhelt4 X.r. vádlott kérte a másodfokú bíróság határozatának helybenhagyását, mert a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása családját olyan egzisztenciális helyzetbe hozná, amely nem arányos az általa elkövetett cselekménnyel. [29] Az ügyészi másodfellebbezés nem alapos. [30] A Be.615.§

(4)bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésben az ellentétes döntés alapját képező tényállás nem támadható, ha a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag a Be.583.§

(3)bekezdése alapján jelentettek be fellebbezést, b) az ellentétes döntés kizárólag a Be.590.§

(5)bekezdése szerinti felülbírálaton alapult. [31] A harmadfokú bíróság figyelemmel volt a Be.619.§

(4)bekezdésére, miszerint, ha a fellebbezés kizárólag a Be.615.§

(3)bekezdés b) pontja vagy 615.§

(4)bekezdése alapján került bejelentésre, továbbá a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapítja. [32] A Be.615.§

(5)bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletének a

(3)bekezdésben meghatározottakon kívüli rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek. [33] A Be.618.§

(1)bekezdése szerint a harmadfokú bíróság

1. a)a másodfokú bíróság ítéletének
2. aa)a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését,
3. ab)azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és
4. b)az első- és másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki milyen okból fellebbezett. A

(2)bekezdés szerint a harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képezőkérdésekben,. A

(3)bekezdése alapján a harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel Fővárosi Ítélőtábla 2.Bhar.77/2023/8-II 6 nem érintett része tekintetében is felülbírálja a) a Be. 590.§

(5)bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat. [34] Az ítélőtábla az általános harmadfokú szabályok alapján megállapította, hogy jelen ügyben az első- és másodfokú bíróság olyan eljárási szabálysértést nem vétett, amely az ítéletek Be.607.§

(1)bekezdésében, 608.§

(1)bekezdésében, illetve 609.§

(1)bekezdésében írt okokból történő hatályon kívül helyezését eredményezhette volna. A vádlottak további cselekmények vádja alóli felmentésének, az eljárás megszüntetésnek nem volt helye, azonban a korrupciós bűncselekmény minősítése megváltoztatásra szorult a rendelkező részben írtak szerint, ehelyütt az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség átiratában írtakat osztotta. A vádlottak korrupciós cselekménye a helyes ügyészi érvelés alapján a Btk. 13.§

(3)bekezdése alapján társtettesként elkövetett, mert a vádlottak egymás tevékenységéről tudva közösen valósították meg a törvényi tényállásban írt magatartást. [35] A hamis magánokirat felhasználásának vétsége tekintetében a IX. és X. r. vádlottak által kiállított igazolások vonatkozásában a vádlottaknak az ellenőrzési igazolások kiállítása idején fennállt tudattartalmára levonható volt logikai úton azon következtetés, mely szerint a méretlen, szabálytalan áramvételezés felfedezése ellenére állítottak ki olyan igazolást a szolgáltató felé, amely szerint szabálytalanságot nem tártak fel. Erre figyelemmel megállapítható a IX. és X. r. vádlottak bűnössége logikai következtetés útján a hamis magánokirat felhasználásának vétségében is. A másodfokú bíróság ítéletének [318]-[319] bekezdésében ekörben kifejtettek helytállóak, a IX. és X.r. vádlottak bűnösségének kimondása társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében törvényes. [36] Ezen túl a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a joghátrányra vonatkozó rendelkezés vonatkozásában bírálta csak a továbbiakban felül, továbbá a Be. 590.§

(7)bekezdésére is visszautalva vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket is. [37] A büntetés kiszabása körében irányadó körülmények helyesen kerültek felsorolásra, a bűnösségi körülményekhez, valamint a cselekmények tárgyi súlyához illeszkedő büntetést szabott ki a törvényszék mindkét vádlottal szemben, a büntetésük súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés és küzügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása esetükben valóban nem indokolt. [38] A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt IX. és X.r. vádlottakat az ítélőtábla sem tartotta érdemesnek a korrupciós cselekmény jellege miatt arra, hogy a Be. 102.§

(1)bekezdése szerinti előzetes mentesítésben részesüljenek. [39] Az ítélet felülbírálattal érintett vádlottakhoz kapcsolódó járulékos rendelkezései törvényesek. [40] A fent írtakra tekintettel a kitűzött nyilvános ülésen a másodfokú bíróság határozatát az ítélőtábla a rendelkező részben írtak szerint a Be. 624.§

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben annak helyes indokainál fogva a Be.

1. §-a alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bhar.77/2023/8-II 7 Budapest,
2. július hó
3. napján dr. Magócsi István dr. Fatalin Judit Radnai né dr. Solymosi Viktória a tanács elnöke előadó bíró bíró A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság
4. december hó
5. napján kelt 2.Bf.171/2022/
6. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 2.Bf. 77/2023/
7. számú ítéletével eszközölt változtatással terhelt3 IX.r. és terhelt4 X.r. vádlottak vonatkozásában
8. július hó
9. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
10. július hó
11. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke