Bfv.1133/2023/10 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)pont,

(4)bekezdés b) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte arra, hogy bűncselekménnyel okozott kár megtérítése címén fizessen meg 6.324.373 forintot, valamint ezen összeg törvényes kamatát a kft.1 magánfél, továbbá 1.597.657 forintot, valamint ezen összeg törvényes kamatát a kft.2 magánfél részére. Kötelezte arra is, hogy fizessen meg 95.900 forint és 379.500 forint feljegyzett eljárási illetéket. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2023. március 8. napján meghozott 3.Bf.456/2022/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét – az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés pontosítása mellett – helybenhagyta. II. Kúria 3.Bfv.1.133/2023/10-I 3 [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt a védője útján – a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és a Be. 649. §

(2)bekezdés b) pontjára alapítottan – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése, másodlagosan a megtámadott határozat megváltoztatása, és a felmentése érdekében. [4] Mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a vád tárgyává tett cselekmény valójában egy gazdasági ügylet, amelynek megítélésére elsősorban a polgári jog szabályait kell alkalmazni. [5] Álláspontja szerint nem lett volna helye pótmagánvádas eljárás megindításának azért sem, mert közte és a sértettek között nem volt közvetlen jogviszony. Az ügyletek során soha nem a saját nevében járt el, hanem ügyvezetőként mindig az általa vezetett társaság képviseletében nyilatkozott. A sértettek már a büntetőeljárást megelőzően tudomással bírtak arról, hogy gazdasági társaságok közötti elszámolási viszonyról, és nem pedig a közte és a sértettek közötti jogviszonyról van szó. Ennek megfelelően a neki felrótt cselekmény közvetlenül nem sértette a sértettek jogát vagy jogos érdekét. [6] Hivatkozott arra, hogy a vádindítvány előterjesztésére az irányadó alaki szabályok megsértésével, szabálytalanul került sor. A pótmagánvádló jogi képviselője a kft.2-től már a nyomozati szakban sem rendelkezett a büntetőeljárásra vonatkozó szabályszerű meghatalmazással, a vádindítvány pedig nem tartalmazta valamennyi sértett és a jogi képviselőjük aláírását. Csak az előkészítő ülésen került sor a sértettek nyilatkoztatására a jogi képviselőről, ez azonban a vádindítvány előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidő lejártát követően történt. [7] Sérelmezte, hogy az eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta az irányadó külföldi jog rendelkezéseit, a jelen ügyben érintett kereskedelmi, adó- és cégjogi kérdésekben a magyar jogszabályok ugyanis nem alkalmazhatók automatikusan. [8] Utalt rá, hogy az eljárás során számos kérdést érintően nem folyt bizonyítás. Ekként nem került bizonyításra, hogy az ltd.1 ügyvezetése során kifejtett cselekménye kifejezetten a sértettek megtévesztésére irányult volna, a sértettek az ő megtévesztő magatartása következtében valótlan tényt valósnak fogadtak volna el, továbbá, hogy a cselekmény haszonszerzésre irányult, és üzletszerű volt. [9] Leszögezte, hogy mindvégig abban bízott, hogy az általa vezetett gazdasági társaság talpra áll, és visszatér a prosperitása. [10] A pótmagánvádlók jogi képviselője a felülvizsgálati indítványra tett nyilatkozatában annak elutasítását indítványozta. [11] Indokai szerint a terhelt lényegében az irányadó tényállás megalapozottságát, az eljárt bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, és ezen keresztül a bűnösség megállapítását vitatta, amelyre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [12] Álláspontja szerint az irányadó tényállás megalapozott, mely alapján az eljárt bíróság a vonatkozó anyagi és eljárási szabályok maradéktalan betartásával megfelelő következtetésre jutott a terhelt bűnössége, és cselekményének jogi minősítése tekintetében. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, amelynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta. [13] Kifejtette, hogy a sértett pótmagánvádlók és a terhelt között valóban volt polgári jogi jogviszony, a büntetőeljárás lefolytatását ugyanakkor az ennek alapján kifejtett magatartás indokolta, és tette lehetővé. Kúria 3.Bfv.1.133/2023/10-I 4 [14] A terhelt a cége fizetésképtelen helyzete ellenére, jogtalan haszonszerzési szándékkal, különböző megtévesztő nyilatkozatokkal vezette félre a sértetteket. A valós helyzetre vonatkozó tényeket tudatosan és manipulatívan elhallgatta, visszaélt az évek alatt kialakult üzleti bizalommal. [15] A valós tények elhallgatásával a sértetteket tévedésbe ejtette, és a megrendelések ellenértékének ki nem fizetésével a sértetteknek jogtalan haszonszerzés végett kárt okozott. Eseti döntésekre hivatkozva utalt rá, hogy csalást követ el, akit számos nagy összegű tartozást terhel, és jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása. [16] Kifejtette, hogy a terhelt felelősségének megállapítása szempontjából az angol adó- és cégjogi szabályozás irreleváns, a büntetőeljárás során ugyanis egyértelműen bizonyításra került az ltd.1 fizetésképtelen helyzete. A fizetési szándék mindenkori nyilvánvaló hiányát támasztja alá, hogy a terhelt a teljesítési határidő leteltét követően meg sem kísérelte a tartozását rendezni, és az is, hogy a cégét eladta egy hajléktalannak. III. [17] A felülvizsgálati indítvány alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [19] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A felülvizsgálati indítvány kifogásolta, hogy a vádindítvány nem tartalmazta a sértettek és jogi képviselőjük aláírását. Ezzel összefüggésben a Be. 649. §

(2)bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati okra hivatkozott. [21] A Be. 649. §

(2)bekezdés b) pont szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a Be. 4. §

(9)bekezdésében vagy a Btk. 3. §

(3)bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg. [22] Jelen ügyben ezekről nyilvánvalóan nincs szó, a felülvizsgálati indítvány valójában a Be. 649. §

(2)bekezdés c) pontja alapján előterjesztett. [23] A Be. 649. §

(2)bekezdés c) pont szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg. [24] A Be. 793. §

(1)bekezdése alapján, ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt be. [25] A hivatkozott törvényhely

(2)bekezdése szerint a vádindítvány tartalmazza a) a Be. 422. §

(1)bekezdés a)–c) pontjában és a

(2)bekezdés

1. a)pontjában felsoroltakat,
2. b)a sértett polgári jogi igényét,
3. c)a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve Kúria 3.Bfv.1.133/2023/10-I 5
4. d)azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges. [26] A Be. 793. §

(3)bekezdése előírja, hogy a vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával. [27] Ez utóbbi törvényi rendelkezéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következők szerint foglalt állást a 3454/

1. (XI. 3.) AB határozatban. [28] „A támadott rendelkezés megfogalmazása szerint »[a] vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával« [Be.
2. §

(3)bekezdés]. A nyelvtani értelmezés alapján az „is” szó kettős aláírásra utal, vagyis a jogi képviselő aláírása mellett egy másik aláírásra is szükség van. Tekintettel arra, hogy a Be. 793. §

(1)bekezdése a sértettről szól és arról, hogy ha pótmagánvádlóként kíván fellépni, akkor a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt be, így a rendszertani értelmezés arra vezet, hogy a másik aláírásnak a pótmagánvádló aláírásának kell lennie. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ennek következtében egyértelműen megállapítható a jogszabályi rendelkezés tartalma.” {3454/

1. (XI. 3.) AB határozat [35]-[36] bekezdés} [29] Az Alkotmánybíróság e határozatában rámutatott arra is, hogy a pótmagánvádló a fellépése esetén nem az állami büntetőigényt érvényesíti, arról ugyanis az államot képviselő ügyészség már lemondott. Ilyen értelemben a fellépése járulékos jellegű, mert csak akkor lehetséges, ha a közvádas eljárás „dominus litise”, vagyis az ügyész abban nem vesz részt {3454/
2. (XI. 3.) AB határozat [38] bekezdés}. [30] Továbbmenően, „a jogalkotó a Be. rendszerét úgy alakította ki, hogy az általános szabályok után meghatározta az egyes külön eljárásokra vonatkozó eltérő rendelkezéseket. A Be.
3. § a büntetőeljárásban a jogi képviselet általános szabályait tartalmazza, amelynek

(2)bekezdése rögzíti, hogy a meghatalmazott képviselő a képviselt személy Be. szerinti jogait gyakorolhatja. Abból a körülményből, hogy a jogalkotó a támadott rendelkezést a külön eljárásban, a pótmagánvádlónak a vádindítvány benyújtásával kapcsolatos kötelezettségei között rögzítette, az következik, hogy a jogszabály rendszerében történő elhelyezése folytán nem állhat ellentétben a Be. azon általános rendelkezéseivel, amelyek a meghatalmazás általános szabályait tartalmazzák, mivel ez a pótmagánvádló számára a kötelező jogi képviselet általános szabályainak érvényesülése mellett egy külön aláírási kötelezettséget teremt.” {3454/

1. (XI. 3.) AB határozat [39] bekezdés}. [31] A törvény nyelvtani értelmezéséből tehát az következik, hogy a vádindítvány akkor tekinthető szabályosan előterjesztettnek, ha azt a pótmagánvádló és a jogi képviselője is ellátja az aláírásával. [32] Mivel a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló az ügy ura, a vádindítvány aláírásával valójában azt fejezi ki, hogy a büntetőigényét érvényesíteni kívánja. [33] A pótmagánvádló vagy a jogi képviselő aláírásának elmaradásához a törvény szigorú jogkövetkezményt fűz. [34] A Be.
2. §

(1)bekezdés d) pont egyértelmű szabálya, hogy a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha a vádindítvány nem tartalmazza a 793. §

(2)-

(3)bekezdésében foglaltakat. [35] Ebben az esetben a sértett a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja [Be. 794. §

(2)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.1.133/2023/10-I 6 [36] Az aláírás(ok) hiányának esetére tehát a törvény a vádindítvány elutasításának kötelezettségét írja elő, lehetőséget ad azonban a hiányok 15 napon belüli pótlására. [37] Arra azonban nincs lehetőség, hogy a törvényi feltételeknek meg nem felelő vádindítvány alapján a bíróság az eljárást megindítsa, lefolytassa, és időközben – az eljárási törvényben nem szabályozott módon – a különböző hiányok pótlását megkísérelje. [38] Jelen ügyben az iratok alapján a Kúria megállapította a következőket: – a nyomozati iratok között elfekszik egy

1. május
2. napján kelt ügyvédi meghatalmazás, amelyen meghatalmazóként a kft.1 (ügyvezető: pótmagánvádló1), meghatalmazottként a pótmagánvádlók jogi képviselője, ügyvéd van feltüntetve. A meghatalmazás tárgya az „ltd.1 kft.1 felé fennálló teljes tartozás rendezése iránti eljárás (EU fiz. megh. elj., stb.)”. A meghatalmazáson nem szerepel a jogi személy nevében eljáró képviselő aláírása; – a nyomozati iratok között rendelkezésre áll továbbá egy
3. október
4. napján kelt másik meghatalmazás, mely szerint pótmagánvádló2 meghatalmazza a pótmagánvádlók jogi képviselője ügyvédet arra, hogy a „kft.2 nevében az ltd.1 ki nem fizetett számlái ügyében eljárjon”; – a vádindítványt a pótmagánvádlók jogi képviselője ügyvéd jegyzi azzal, hogy a „sértett pótmagánvádlók képviseletében”. A vádindítványon sem az ügyvéd, sem a pótmagánvádlók aláírása nem szerepel, azonban a beadványt digitális aláírással látták el; – a
5. szeptember
6. napján tartott előkészítő ülésen az eljáró bíró tájékoztatta a pótmagánvádlók képviselőjét, hogy a nyomozati szakban fellelhető meghatalmazások hiányosak (Dabasi Járásbíróság 6.B.186/2020/
7. számú jegyzőkönyv
8. oldal); – erre a kft.1 képviseletében jelen lévő és a kft.2 képviseletében jelen lévő pótmagánvádlók egybehangzóan akként nyilatkoztak, hogy az általuk képviselt cég nevében megbízzák a szintén jelen lévő ügyvédet a jogi képviselet ellátására (Dabasi Járásbíróság 6.B.186/2020/
9. számú jegyzőkönyv
10. oldal); – az előkészítő ülést követően a terhelt védője a Dabasi Járásbíróságra
11. szeptember
12. napján érkezett beadványában az eljárás megszüntetését indítványozta abból az okból, hogy a vádindítvány előterjesztésére nem szabályszerűen került sor (Dabasi Járásbíróság 6.B.186/2020/
13. számú irat); – a védő beadványát a bíróság a pótmagánvádlók jogi képviselőjének azzal küldte meg, hogy arra tegyen indítványt; – a pótmagánvádlók jogi képviselője a
14. október
15. napján kelt, a Dabasi Járásbíróságra
16. november
17. napján érkezett beadványában kérte, hogy a bíróság a védő indítványát utasítsa el, és az eljárást folytassa le (Dabasi Járásbíróság 6.B.186/2020/
18. számú irat); – a beadványához mellékelte a kft.1 képviseletében eljáró pótmagánvádló1
19. szeptember
20. napján kelt nyilatkozatát, mely szerint a terhelttel szemben a Dabasi Rendőrkapitányságon folyamatban volt eljárásban sértettként a
21. május
22. napján adott meghatalmazás alapján jogi képviselővel járt el. A nyilatkozat szerint „a pótmagánvádas eljárás megindítására és lefolytatására külön megbízást adtam az ügyvédnek, amely során külön meghatalmazás aláírására is sor került. A pótmagánvádlóként történő fellépés érdekében a vádindítvány meghatalmazott jogi képviselőmön keresztül történő előterjesztésére a fentiekre tekintettel kifejezett tudtommal, egyetértésemmel és hozzájárulásommal került sor.” (Dabasi Járásbíróság 6.B.186/2020/31-II. számú irat); – mellékelte továbbá a kft.2 képviseletében eljáró pótmagánvádló2
23. szeptember
24. napján kelt nyilatkozatát, mely szerint a terhelttel szemben a Dabasi Rendőrkapitányságon folyamatban volt eljárásban sértettként a
25. május
26. napján adott meghatalmazás alapján Kúria 3.Bfv.1.133/2023/10-I 7 jogi képviselővel járt el. A nyilatkozat szerint „a pótmagánvádlóként történő fellépés érdekében a vádindítvány meghatalmazott jogi képviselőmön keresztül történő előterjesztésére kifejezett tudtommal, egyetértésemmel és hozzájárulásommal került sor” (Dabasi Járásbíróság 6.B.186/2020/31-IV. számú irat). [39] A Dabasi Járásbíróság ezt követően az eljárást lefolytatta, és az ügyben ítéletet hozott. [40] Az ítéletének indokolásában akként foglalt állást, hogy a pótmagánvádlók megfelelő, a törvényben kötelezően előírt jogi képviselővel jártak el. Kifejtette, hogy a pótmagánvádlók a bíróság felhívására a bíróság előtt közokiratba foglaltan pótolták azt a hiányosságot, hogy a nyomozati iratokban fellelhető meghatalmazás másolata valóban nem tartalmazta a kft.1 képviselőjének mint megbízónak az aláírását, illetve nem állapítható meg a meghatalmazások általánosan megfogalmazott tartalmából, hogy azok a büntetőeljárás vitelére is kiterjednek-e. [41] Álláspontja szerint „az ügyvitelre irányuló meghatalmazás a felek egybehangzó akaratát tükröző volt, mely teljesedésbe ment a büntetőeljárás megindításával, a nyomozás során folytatott jogi képviselettel, majd a vádindítvány előterjesztésével, ekként azt a formai hiba miatt hatálytalannak tekinteni nem lehetett”. [42] Hivatkozott a BH 2020.
27. számon közzétett egyedi ügyben hozott határozatra, mely szerint a kizárólag a pótmagánvádló jogi képviselője által aláírt pótmagánvád is joghatályos (Dabasi Járásbíróság 6.B.186/2020/
28. számú ítélet
29. oldal utolsó bekezdés). [43] Mindezek alapján jelen ügyben az elsőfokú bíróság az eljárása alatt megkísérelte pótoltatni azokat a hiányosságokat, amelyeket a törvény az eljárás megindításának előfeltételeként ír elő. [44] Ez az eljárás valójában contra legem tágítja ki a pótmagánvádas eljárás megindításához szükséges feltételek körét. [45] Ehhez kapcsolódóan a Kúria megjegyzi a következőket. [46] Az Alkotmánybíróság a 3312/
30. (VI. 21.) AB határozatban vizsgálta azt a bírói jogértelmezést, mely szerint a benyújtott vádindítvány kizárólag a jogi képviselő aláírásával is joghatályosnak tekinthető, mert az adott ügyben érdemben fel sem merülhetett volna az aggály, hogy a jogi képviselő nem a pótmagánvádló akaratának megfelelően nyújtotta be a vádindítványt. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az eljárt bíróság nem vette figyelembe a 3454/
31. (XI. 3.) AB határozatban írtakat, álláspontja szerint a bíróságok formai szempontból contra legem jogértelmezést folytattak {3312/
32. (VI. 21.) AB határozat [28] bekezdés}. [47] Megjegyzi a Kúria, hogy a Dabasi Járásbíróság által hivatkozott eseti döntés a 3454/
33. (XI. 3.) AB határozat előtt született, az abban foglaltakat az Alkotmánybíróság a határozata meghozatala során maga is vizsgálta, és azzal ellentétesen foglalt állást {3454/
34. (XI. 3.) AB határozat [28]-[29] bekezdés}. [48] Jelen ügyben a vádindítvány benyújtásakor hiányzott a pótmagánvádló aláírása, és a jogi képviselő a pótmagánvádas eljárásra a pótmagánvádló részéről érvényes meghatalmazással nem rendelkezett. A vádindítvány a törvényi feltételeknek nem felel meg, ellentétes a Be. szabályaival. [49] Ehhez képest az iratokból kitűnően az elsőfokú bíróság elmulasztotta a vádindítvány ez okból történő elutasítását, és az előkészítő ülésen megkísérelte a hiányok pótlását. Utóbb a pótmagánvádló csatolt egy olyan nyilatkozatot, amelyben a pótmagánvádlók kifejezésre juttatták, hogy a vádindítvány benyújtása az akaratukkal egyezően történt. [50] A pótmagánvádló aláírásának elmaradása a vádindítványon azt jelenti, hogy hiányzik az adott perjogi helyzetben az ügy kizárólagos urának, a váddal rendelkezni jogosult pótmagánvádlónak az a nyilatkozata, amely szerint valamely konkrétan meghatározott Kúria 3.Bfv.1.133/2023/10-I 8 személy (terhelt) valamely büntetőtörvénybe ütköző cselekménye (bűncselekmény) [Be.
35. §

(1)bekezdés a)-c) pont] miatt e személy megbüntetését kívánja. [51] Ebből következően a kizárólag a jogi képviselő által aláírt vádindítvány (vád) nem a jogosulttól származó, mely sérelem utóbb nem orvosolható. Jelen ügyben a jogi képviselő pedig még érvényes meghatalmazással sem rendelkezett. [52] Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat a következőkre. [53] A Be. 794. §

(2)bekezdésének fent idézett rendelkezése arra ad lehetőséget, hogy a sértett a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújtsa. [54] E rendelkezésből is egyértelmű, hogy a pótmagánvádló aláírásának hiánya az eljárás akadálya, hiszen a vádindítványt – minden további eljárási cselekmény nélkül – vissza kell utasítani, a pótmagánvádas eljárást nem lehet lefolytatni. [55] Az aláírás pótlására a törvény kizárólag a vádindítvány visszautasítása esetén ad lehetőséget azzal, hogy 15 napon belül a vádindítvány ismét előterjeszthető. [56] Rámutat a Kúria, hogy a Be. 567. §

(2)bekezdés c) pontja akként rendelkezik, hogy a bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a vádat nem az arra jogosult emelte. [57] A Be. 567. §

(3)bekezdés egyértelmű szabálya, hogy a bíróság a Be. 567. §

(1)-

(2)bekezdésben meghatározott ok észlelésekor nyomban megszünteti az eljárást. [58] Mindezekből következik, hogy a pótmagánvádló aláírásának pótlására az eljárás későbbi szakaszában nincs törvényes lehetőség, annak észlelését követően a bíróságnak az eljárást nyomban, mérlegelés nélkül kell megszüntetnie. [59] Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követ el, ha anyagi jogerőhatással bíró ügydöntő határozatot hoz olyan esetben, amikor a vádemelésre nem jogosult által emelt vádra tekintettel a vádindítvány elutasításának, illetve az eljárás megszüntetésének lenne helye. [60] Ez értelemszerűen a felülvizsgálati eljárásra is igaz. [61] A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követő felülvizsgálati eljárásban – a rendkívüli jogorvoslat tárgyában eljáró Kúria felülbírálati és döntési jogköréből következően – a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés észlelése, és az ennek megfelelő jogkövetkezmény levonása tekintetében más típusú döntés nem hozható. [62] Ekként a Kúria a terhelt által védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 649. §

(2)bekezdés c) pontjára és a Be. 567. §

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel a 663. §

(2)bekezdés első fordulata alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. [63] A Be. 856. §

(1)bekezdés c) pont záró fordulata alapján a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terhelttel szemben az eljárást megszüntette. A Be. 857. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. [64] Ezért a Kúria elrendelte a terhelt által esetlegesen megfizetett eljárási illeték mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését. [65] A Kúria a sértettek polgári jogi igényét a Be. 560. §

(1)bekezdés a) pontja alapján utasította egyéb törvényes útra. Kúria 3.Bfv.1.133/2023/10-I 9 IV. [66] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. július
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ