A határozat elvi tartalma: A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.589/2025/
- Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: Szerencs Város Önkormányzata (cím1) Dr. Halászi Ügyvédi Iroda (cím2 eljáró ügyvéd: Dr. Halászi György) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Az érdekelt: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (cím3) Pulainé dr. Horváth Hajnalka kamarai jogtanácsos Az érdekelt képviselője: Közbeszerzési Hatóság Elnöke (cím3) Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda (cím4 eljáró ügyvéd: Dr. Bencze Bálint) A per tárgya: közbeszerzési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Kúria VI.Kfv.37.589/2025/2-1 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 106.K.702.377/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a Hely1 felújítása tárgyú közbeszerzés vonatkozásában - hivatalbóli kezdeményezés alapján - indult jogorvoslati eljárás eredményeként meghozott D.141/12/
- számú határozatában megállapította, hogy a felperes, mint ajánlatkérő a kezdeményezés első eleme tekintetében a közbeszerzési eljárás nem kellő gondossággal történő előkészítésével megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(1)bekezdését. A kezdeményezés második eleme vonatkozásában megállapította, hogy a felperes és a nyertes ajánlattevő a 2023. október 17-én kelt szerződésmódosításukkal megsértették a Kbt. 141. §
(2)bekezdésében foglaltakat. A kezdeményezés negyedik eleme tekintetében megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 135. §
(3)bekezdésére tekintettel az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §
(1)bekezdés g) pontját, tekintettel arra, hogy a részszámla és a végszámla tekintetében nem ellenőrizte, hogy a nyertes ajánlattevő igazolta-e az alvállalkozója kifizetését. A felperessel szemben az első, második és negyedik kezdeményezési elem tekintetében megállapított jogsértésekre tekintettel 1.500.000.- Ft bírságot szabott ki. [2] A felperes keresettel támadta a határozatot a terhére megállapított jogsértések és a vele szemben kiszabott bírság tekintetében. Az elsőfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kúria VI.Kfv.37.589/2025/2-1 3 [4] Indokolásában - a beszerzés tárgyára tekintettel - megállapította, hogy az alperes eljáró tanácsa szabályszerűen lett megalakítva, abban részt vett a Kbt. 146. §
(2)bekezdésben előírtaknak megfelelően az ügy tárgyával leginkább összefüggő, okleveles építészmérnök végzettséggel rendelkező tag. Mivel a tanács kellő szakértelemmel rendelkezett a döntés meghozatalához, nem merült fel az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- § szerinti szakértő alkalmazásának szükségessége. [5] Rámutatott arra, hogy a felperes kizárólag az ügy bonyolultságára hivatkozott, azonban nem jelölt meg olyan indokot, amely alátámasztja, hogy a jelen ügyben feltétlenül szükséges lett volna tárgyalás tartása és a jogorvoslati eljárás a felek írásbeli nyilatkozatainak beszerzésével nem volt lefolytatható. [6] Rögzítette, hogy az első kezdeményezési elem tekintetében az alperes bizonyítékként a közbeszerzési dokumentációt, a felperes műszaki szakértőjének és faanyagvédelmi szakértőjének szakvéleményét értékelte. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a felperes nem végezte el a felújításra szoruló műemlék épület alapos felmérését, a szükséges munkálatok megállapítását. Következésképpen az alperes helytállóan állapította meg, hogy a felperes a közbeszerzési eljárás előkészítése során nem tanúsított kellő gondosságot a tetőszerkezet tényleges állapotának feltárásában, így az alperes jogszerűen állapította meg a Kbt.
- §
(1)bekezdés megsértését. [7] Indokai szerint helytállóan állapította meg az alperes, hogy a felek akadályoztatása
- április 4-től 18-ig teljeskörűen fennállt, ebben az időszakban a feleknek még nem lehetett tudomása a pótmunkák szükségességéről, hiszen az csak a tervtanács
- május 30án adott véleménye alapján vált ismertté. Következésképpen helyesen állapította meg az alperes a határozatában 129 napos teljesítési határidő 267 napra történő emelése nem alapítható teljes egészében a Kbt.
- §
(2)bekezdésére. A befogadás iránti kérelem [8] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését; másodlagosan annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának jogszabályi alapját a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa), ab),
- ad)alpontjaiban jelölte meg. A Kúria állásfoglalását a következő jogkérdésekben kérte. [10] Az alperesi eljáró tanács szakmai tagjának végzettsége (Kbt. 146. §
(2)bekezdés), a szükséges szakértelem megléte vagy a szakértelem hiánya megállapíthatóságának kérdése. Mindennek kapcsolata az Ákr. szakértő igénybevételének kötelezettségére vonatkozó rendelkezésekkel és az annak körében kimunkált jogértelmezéssel. [11] A Kbt.
- §-ban meghatározott megfelelő előkészítés, mint alapvető jogszabályi követelmény értelmezése, figyelemmel annak jogszabályban konkrétan meg nem határozott szintjére. [12] Szerződésmódosításnak minősül-e az akadályoztatás tényét rögzítő és annak elfogadására vonatkozó jognyilatkozat, vagy pusztán az akadályoztatás deklarálása. [13] Állítása szerint a tárgyalás tartásának hiánya elzárta őt attól, hogy tisztázza a tényállás megállapítása során felmerülő kérdéseket, figyelemmel arra, hogy a tárgyalás elmaradásának Kúria VI.Kfv.37.589/2025/2-1 4 következményeként legkorábban az eljárás végén, az alperesi határozatból szerzett tudomást arról, hogy az általa előadott műszaki indokokat az eljáró tanács hogyan értelmezi, adott esetben szükségesnek tartja-e további indokolás adását, így összességében nem tudta ügyféli jogait gyakorolni, sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadásának jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn. [15] A Kp.
- §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [18] A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria általában akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, jogegységi hatályú határozatában vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást. [19] A joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak - a Kúria elvi tartalmú BHGY-ben közzétett iránymutatásának hiánya mellett - további, konjunktív feltétele, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek azt mutatják, hogy a bírói gyakorlat széttartó, illetve a joggyakorlat egysége a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, hiszen amíg az alsóbb fokú bíróságok a felmerült jogkérdésben döntenek és a Kúria VI.Kfv.37.589/2025/2-1 5 döntéseik között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg feltétlenül a Kúria iránymutatását. [20] A Kúria kiemeli, hogy a befogadás iránti kérelemnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme a jogértelmezést igénylő „elvi jelentőségű jogkérdés(ek)” megfogalmazása, ilyennek az a jogkérdés minősül, amely a felülvizsgálat alapját képező ügyben, az egyedi ügy adott tényállása mellett egy vagy több jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. A felperes a befogadás iránti kérelmében nem fogalmazott meg az egyedi ügy tényállására vonatkoztatott olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdés(eke)t, ami a jelen ügyben alkalmazandó jogszabályoknak az értelmezése kapcsán figyelemmel felmerült, hanem általánosságban hivatkozott a Kbt. és az Ákr. rendelkezései értelmezésének szükségességére. és általánosságban utal az eddig kimunkált jogértelmezésre. A jogegység biztosítása azonban nem általánosságban történő jogértelmezést, hanem a Kúriának az adott egyedi ügyben felvetődött konkrét jogkérdésben történő állásfoglalását jelenti. A Kúriának nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy a befogadást kérő felperes helyett megjelölje a jelen egyedi ügyben felmerülő jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés(eke)t. Minderre tekintettel a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontja alapján való befogadásnak nem lehetett helye. [21] A jogkérdés különleges súlyán, illetve társadalmi jelentőségén alapuló befogadás esetén a Kúria újonnan meghozandó elvi tartalmú döntése jogi hatást gyakorol az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is, legalább áttételesen a társadalom szélesebb körére. A jelen közbeszerzési ügy kapcsán ilyen kihatást a Kúria eljáró tanácsa nem tartott megállapíthatónak, ezért a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadása sem indokolt. [22] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügyben nem merült fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdés az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [23] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont körében az alperesi eljárás során őt ért eljárásjogi sérelmekre hivatkozott, amely sérelmeket az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében elbírálta. A felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélettel szemben kell előterjeszteni. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadásnak az ügyben eljárt bíróság eljárása során felmerülő eljárásjogi sérelem, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés esetén van helye. Ilyenre a felperes a befogadás iránti kérelmében nem hivatkozott, mindezek folytán a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadásnak nem volt helye. [24] A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést -Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja- a felperes nem állított, ilyet a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt. Ebből következően a felülvizsgálati kérelem ezen jogi alapon sem volt befogadható. [25] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma Kúria VI.Kfv.37.589/2025/2-1 6 [26] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [28] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk.