A határozat elvi tartalma: A kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő akkor is, ha a bűncselekmény elkövetésére haszonszerzés céljából került sor. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.132/2024/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt: … Első fok: Debreceni Törvényszék, 25.B.102/2024/34., ítélet, előkészítő ülés,
- július
- (jogerő:
- július 8.) Az indítvány előterjesztője: Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Törvényszék 25.B.102/2024/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a pénzbüntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Elrendeli a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetésnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 38.671 (harmincnyolcezer-hatszázhetvenegy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 2.Bfv.1.132/2024/11-I 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Debreceni Törvényszék a
- július
- napján megtartott előkészítő ülésen meghozott és kihirdetett 25.B.102/2024/
- számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont,
(5)bekezdés], ezért mint bűnszervezetben szervezőt 7 év szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.400 forint egy napi tétel összegű, összesen 420.000 forint pénzbüntetésre és 10 év kiutasítás büntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő kiszabott szabadságvesztés büntetésbe való beszámításáról, az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről, továbbá 4.079.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [2] Az ítélet – fellebbezés hiányában – a kihirdetésekor jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a HajdúBihar Vármegyei Főügyészség B.823/2024/2. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, a Be. 651. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésének mellőzését indítványozta. [4] Indokai szerint a terhelt tekintetében mind a pénzbüntetés, mind a kiutasítás kiszabásának törvényi feltételei egyenként fennálltak, ugyanakkor e két büntetés együtt alkalmazásának tilalmáról rendelkezik a Btk. 36. §
(6)bekezdés b) pontja, miszerint kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés nem szabható ki. Minderre figyelemmel az alapügyben eljárt törvényszék azzal, hogy a Magyarország területéről 10 évre kiutasított terhelt tekintetében pénzbüntetés kiszabásáról is rendelkezett a Btk. 36. §
(6)bekezdés b) pontja szerinti anyagi jogszabályt sértett. [5] Hivatkozott arra, hogy miután a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés és nem fordítva, a kiutasítás, ha feltételei fennállnak, a pénzbüntetéshez képest a törvény szerint is elsőbbséget élvez. [6] Mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés mellőzését, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [7] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1062/2024/3. számú átiratában a vármegyei főügyészség indítványát – annak helytálló indokai alapján, utalva arra, hogy a felülvizsgálat pontos jogszabályi alapja a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont második fordult
- ba)alpont – fenntartotta, és a pénzbüntetés mellőzésével a jogerős ítélet megváltoztatását, egyebekben pedig a hatályában fenntartását indítványozta. [8] Utalt rá, hogy a terhelttel szemben kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontjában írt általános érvényű jogszabályi rendelkezés mellett, a
- január 1-jétől – így mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos – Btk.
- §
(2a)bekezdésében írt speciális rendelkezésére figyelemmel törvénysértő. [9] Megjegyezte ugyanakkor, hogy az alapügyben hozott jogerős ítéletben megállapított tényállás [13] bekezdésében írt része a szövegkörnyezetből kitűnően Kúria 2.Bfv.1.132/2024/11-I 3 nyilvánvaló elírást tartalmaz az elkövetési időt illetően, mivel az helyesen
- január
- napja. [10] III. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint megalapozott. [11]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a Be.
- §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [12]
- A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. [13] A felülvizsgálati ok két fordulata alapján a Kúria felülbírálati és döntési jogköre némileg eltérő. [14] Az első fordulat szerinti felülvizsgálati ok (törvénysértő minősítés) esetén ugyanis Be. nem tartalmaz olyan szűkítő rendelkezést, amely értelmében törvénysértő minősítés esetén sincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. [15] Ebből következően a Be. szerint felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül marad. Mivel a büntetési tételhatárok között a büntetést annak céljához igazítva, egyéniesítve, a cselekmény tárgyi súlyához, a belső arányossághoz igazodva kell kiszabni, ezért a törvénysértő minősítés érintheti a büntetés törvényességét akkor is, ha a kiszabott büntetés a helyesbített minősítéshez tartozó büntetési tételkereten belül marad, ám nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának. A Be. szerinti szabályozás helyes értelme szerint ekként törvénysértő minősítés esetében akkor is szükséges a kiszabott büntetés vizsgálata, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretén belüli. [16] Ezzel szemben a második fordulat szerinti felülvizsgálati ok (a Btk. – a cselekmény minősítésén kívül eső – más szabályának megsértése) az olyan büntető anyagi jogi szabály megszegését jelenti, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz ilyen büntetést a törvény nem tesz lehetővé [Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. A büntetőjog más szabályának megsértése miatt tehát csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [17] Mindezek alapján a Hajdú- Bihar Vármegyei Főügyészség a felülvizsgálati indítványában a Be. 649. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata szerinti felülvizsgálati okra hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpont]. [18] 3. A Btk. szankciórendszerében a pénzbüntetés a Btk. 33. §
(1)bekezdés
- d)pontja, a kiutasítás pedig az említett törvényhely
- i)pontja szerint egyaránt büntetési nem. A Btk. 33. §
(3)bekezdése szerint a büntetések – az
(5)és
(6)bekezdésében foglalt kivételekkel – egymás mellett is kiszabhatóak, azonban ez utóbbi jogszabályi hivatkozás
(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabására nem kerülhet sor. [19] Mindemellett, ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott, a Btk. 60. §
(2a)bekezdése alapján, az embercsempészés (Btk.
- §) esetén kiszabott Kúria 2.Bfv.1.132/2024/11-I 4 szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk.
- §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető, határozott tartamú kiutasítás esetén pedig annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. [20] A Btk. 50. §
(1)és
(2)bekezdése rendelkezik a pénzbüntetésről; az
(1)bekezdés alapján a pénzbüntetés kiszabása lehetőség, a
(2)bekezdés szerint viszont azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [21] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt részéről a haszonszerzési érdek felmerült, ezért vele szemben – a Btk. 50. §
(2)bekezdésében írt feltételek fennállása folytán – a pénzbüntetés alkalmazása kötelező. (Ezzel összefüggésben a Kúria megjegyzi, hogy a pénzbüntetés kiszabásáról szóló döntést az alapügyben eljárt bíróság meghozta, ítélete jogi indokolásában azonban alkalmazott jogszabályként ennek alapjaként semmiféle rendelkezést nem tüntetett fel.) [22] A Btk. 60. §
(2a)bekezdés zárómondata szerint azonban e bekezdés alkalmazása esetén az 50. §
(2)bekezdése alkalmazásának nincs helye. A Btk. 60. §
(2a)bekezdése tehát kategorikusan tiltja a kiutasítással egyidejűleg a törvényi feltételek mellett kötelező pénzbüntetés kiszabását. [23] Ez a speciális szabály a támadott ítéletben írt bűncselekmény elkövetési idején –
- január
- napján – már hatályos volt. [24] Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelttel szemben pénzbüntetést és kiutasítást is kiszabott; ezzel a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [25] Miután a törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban a két, párhuzamosan alkalmazott büntetések közül a kiszabásában tilalmazott pénzbüntetés mellőzésével kiküszöbölhető, ezért a Kúria a pénzbüntetés kiszabását– a kötelezően alkalmazandó kiutasításra tekintettel – mellőzte. [26] Mindezek alapján a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján a terhelt tekintetében a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a hatályában fenntartotta. [27] A Be. 856. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a pénzbüntetést a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés megfizetésére kötelezést nem tartalmaz. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [28] A döntés elvi tartalma A kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő akkor is, ha a bűncselekmény elkövetésére haszonszerzés céljából került sor. [29] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. Kúria 2.Bfv.1.132/2024/11-I 5 [30] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- március
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró