Pf.20087/2023/4 – Győri Ítélőtábla

(2)bekezdése és 6:540. §

(1)bekezdése alapján nem látott lehetőséget a jogsértő alperes sérelemdíjban történő marasztalására, ezért ebben a részben a kereseteket elutasította. [5] A felperes dátum

1. napján kelt levelében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
2. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
3. §

(2)bekezdésére hivatkozással a helyreigazítás iránt fordult az I. r. alpereshez. A dátum

1. napján kézbesített helyreigazítási kérelem azonban eredménytelen maradt. [6] A felperes dátum
2. napján előterjesztett kereseti kérelmében az Smtv.
3. §

(2)bekezdésére és a Polgári Perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (Pp.)
2. §

(1)bekezdésére és 499. §

(1)bekezdésére hivatkozással – a perindítás előtti helyreigazítás iránti kérelemben írtakkal egyező módon és tartalommal – kérte az I. r. alperes kötelezését arra, hogy 5 napon belül egyrészt az általa szerkesztett www.honlap1 portálon a dátum1-én „idézet1” című cikk címe alatt, a szöveg előtt elhelyezve, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig kommentár nélkül tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt; másrészt a www.honlap1 kezdőoldalán 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként, „Helyreigazítás a »idézet1« című cikk miatt” címmel helyezzen el felhívást, és arra kattintva tegye közzé az alábbi közleményt: „A dátum1-én „idézet1” címmel megjelent cikkben a www.honlap2 nevű portálra hivatkozva valótlanul híreszteltük, hogy a Felperes1 által az említett portál munkatársa, egyéb érdekelt1 állítás1. A valóság ezzel szemben az, hogy az említett perben a bíróság1 Felperes1 keresetétét érdemben elbírálta, jogerős ítéletében megállapította, hogy egyéb érdekelt1 állítás2, hogy Felperes1 állítás7.” [7] A felperes a fentieken túl kérte a II. r. alperes kötelezését a perköltség megfizetésére is, melyet a P/5. számú beadványában írtak szerint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló, többször módosított 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §

(3)bekezdésére hivatkozással 9 munkaóra figyelembevétele mellett bruttó 68.580 Ft jogi képviselői munkadíjban kért megállapítani. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.087/2023/4 4 [8] A felperesi álláspont szerint a sérelmezett közlés valótlan tényállítást tartalmazott. A valós tény a törvényszéki ítélet alapján megállapíthatóan az, hogy a bíróság1 a felperes keresetét érdemben elbírálta, megállapította, hogy egyéb érdekelt1 állítás2, hogy Felperes1 állítás

1. [9] A felperes kifejtette, hogy az általa kért helyreigazítási mód és tartalom szükséges ahhoz, hogy a sajtó-helyreigazítás a társadalmi rendeltetését betölthesse, és a valós tényről az eredeti, a kifogásolt tartalomról tudomást szerző személyi kör lehető legszélesebb része értesüljön. [10] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereseti kérelem elutasítását kérték a felperes perköltségben marasztalása mellett. [11] Állították, hogy az Smtv. 12.§-ban foglalt feltételek nem állnak fenn, a sérelmezett közlés valós: a törvényszék az alapperben a polgármester sérelemdíj iránti igényét elutasította. [12] Az alperesek azzal is érveltek, hogy a felperes által kért helyreigazítás valós tény közlésére vonatkozó része a PK
2. számú állásfoglalás szerinti, szükséges mértéket meghaladja azzal, hogy a folyamatban volt perben a személyiségi jogsértés tényének megállapítását és a szerző perköltség megfizetésére kötelezésének közlésére is kiterjedt. [13] A jelen esetben a helyreigazító közlemény második bekezdésében írt valós tények közlése meghaladja a cikk kontextusa alapján a közlés valótlanságának megértéséhez szükséges információkat. [14] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az I. r. alperest, hogy 5 napon belül – az általa szerkesztett www.honlap1 portálon a dátum1-én „idézet1” című cikk címe alatt, a szöveg előtt elhelyezve, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig kommentár nélkül; továbbá – a www.honlap1 kezdőoldalán 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként, „Helyreigazítás a »idézet1« című cikk miatt” címmel helyezzen el felhívást, és arra kattintva tegye közzé az alábbi közleményt: A dátum1-én „idézet1” címmel megjelent cikkben a www.honlap2 nevű portálra hivatkozva valótlanul híreszteltük, hogy a Felperes1 által az említett portál munkatársa, egyéb érdekelt1 állítás
3. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.087/2023/4 5 A valóság ezzel szemben az, hogy az említett perben a bíróság1 Felperes1 keresetét érdemben elbírálta. Jogerős ítéletében megállapította, hogy egyéb érdekelt1 állítás2, hogy Felperes1 állítás3 Felperes1 állítás
4. [15] Kötelezte az elsőfokú bíróság a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 68.580 (hatvannyolcezer-ötszáznyolcvan) forint perköltséget. [16] Az elsőfokú bíróság rendelkezett arról, hogy a II. alperes 36.000 (harminchatezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket köteles befizetni a NAV 10032000-01070044-0906-0018 számú illeték bevételi számlájára az ítélet jogerőre emelkedésétől számított
5. napig azzal, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős járásbírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. [17] Az elsőfokú bíróság a jogvitát az Smtv. – sérelmezett közlés megjelenésekor irányadó –
6. §

(1),

(2)bekezdése, valamint a PK

1. számú állásfoglalás alapján bírálta el. [18] Rögzítette, hogy az alperesek maguk sem vitatták, hogy a sérelmezett közlés tényállítást tartalmazott, azonban állították, hogy az valós. [19] Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a perrel érintett cikk azzal a céllal íródott, hogy a bíróság1 előtt folyamatban volt per eredményéről tudósítson. [20] Összevetve azonban a törvényszéki ítélet tartalmát a perrel érintett és a teljes szövegösszefüggésben vizsgált cikk egészével, valamint a sérelmezett közlésben foglaltakkal, az állapítható meg, hogy az írás valótlan tényközlést tartalmazott. [21] Nem felelt meg a valóságnak azon tény közlése, hogy a bíróság1 állítás
2. A törvényszék ítéletéből ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy a kereset érdemi vizsgálatára és annak elbírálására került sor akként, hogy a személyiségi jogsértés megállapítására irányuló keresetrészt a törvényszék alaposnak, a sérelemdíj megfizetése iránti keresetrészt pedig alaptalannak találta. [22] A fentiekből következően a sérelmezett közlésben szereplő valótlan tény állításával megvalósult az Smtv.
3. §

(1)bekezdésének első fordulata, ezért a felperes az Smtv. 12. §

(1)bekezdés második fordulata alapján a keresetben írtak szerinti helyreigazító közlemény közzétételét követelhette a sajtótermék szerkesztőségétől, azaz az I. r. alperestől. [23] Az elsőfokú bíróság – az alperes védekezésében foglaltakra tekintettel – vizsgálta, hogy a felperes által közzétenni kért helyreigazító közlemény tartalma - a közölni kívánt valós tények vonatkozásában - megfelel-e a PK

1. számú állásfoglalásban foglaltaknak. Az alperesek ugyanis a helyreigazító közlemény felperes által kért közzétételi módját nem tették vitássá, azonban állították, hogy a helyreigazító közlemény tartalma a Győri Ítélőtábla III.Pf.20.087/2023/4 6 közölni kívánt valós tények vonatkozásában meghaladja a PK
2. számú állásfoglalás szerinti szükséges mértéket. [24] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a PK
3. számú állásfoglalásban szereplő jogértelmezés mellett, a keresetnek helyt adó határozatában a bíróság a kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét figyelemmel arra, hogy a helyreigazító közleményből – a maga egészét, összefüggéseit is tekintve – ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, és mely tényeket tűntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A közlemény szövege azonban nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse a helyreigazító jellegét. [25] A helyreigazító jelleg megköveteli azt, hogy annak tartalma alapján a valótlan tényállítással érintett sajtótermék olvasói a valós tényekről a szükséges körben tájékoztatást kapjanak. [26] A szükséges kör megállapításához pedig szövegösszefüggésében kell vizsgálni a teljes megjelent írást – a médiatartalmat –, és azt is, hogy milyen ténybeli információkat kívánt az olvasókkal közölni, továbbá azt, hogy az átadott információk helyességét mennyiben befolyásolta a sérelmezett közlés valótlan ténytartalma. [27] Figyelemmel arra, hogy a megjelent cikk célja a bíróság1 előtt folyamatban volt pert eredményéről történő tudósítás volt, és az erről szerezhető ismeretet a sérelmezett, és valótlan tartalmú közlés teljes egészében elferdítette, ezért az elsőfokú bíróság – a felperes által kért helyreigazítás tartalmát a kifejtettek tükrében vizsgálva - azt állapította meg, hogy annak valós tény közlésére vonatkozó része a szükséges mértéket nem haladta meg azzal, hogy a személyiségi jogsértés tényének megállapítását és a szerző perköltségben marasztalását is kérte közzétenni. [28] Ahhoz, hogy a sajtóhelyreigazítás intézménye a célját betölthesse, és az olvasóközönség a folyamatban volt per eredményéről teljeskörű, helytálló ténybeli tudomást szerezhessen, annak valós tényként történő közzététele is szükséges és indokolt, hogy a felperes keresetének érdemi vizsgálata milyen körben történt meg, és az milyen eredménnyel zárult a perköltségek viselésére is kiterjedően. [29] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság a felhívott jogszabályi rendelkezések és a PK
4. állásfoglalásban írtak alapján a keresetnek helyt adott és a rendelkező részben írt tartalmú helyreigazító közlemény felperes által kért módon történő közzétételére kötelezte az I. r. alperest. [30] Az I., II. r. alperesek a fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérték akként, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított helyreigazító közleményből a valóság közlésére vonatkozó második bekezdés mellőzését kérték. [31] A perköltségre igényt tartottak. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.087/2023/4 7 [32] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
5. §

(3)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontjára alapították. [33] Az alperesek álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított helyreigazító közlemény valós tény közlésére vonatkozó része a PK 15. számú állásfoglalás szerinti szükséges mértéket meghaladja azzal, hogy a folyamatban volt perben a személyiségi jogsértés tényének megállapítását és a szerző perköltség megfizetésére kötelezésének közlésére is kiterjedt. A helyreigazító közlemény valós tény közlésére vonatkozó második bekezdése tehát meghaladja azt a terjedelmet, azt a tartalmat, amelyet a sajtóhelyreigazítás jogintézménye indokol. [34] Az alperesek arra hivatkoztak, hogy a PK15. számú állásfoglalás alapján akkor szükséges és indokolt a valós tények feltűntetése, amennyiben az átlagolvasó számára a valóság félre nem érthető megértéséhez elengedhetetlen (Kúria Pfv.IV.20.252/2021/4., Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.095/2010/3., Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.662/2021/4. számú döntés). [35] Az alperesek álláspontja szerint a jelen esetben a valótlan tény helyreigazító közleményben való megjelenítésével az olvasók megfelelően értelmezhető tájékoztatást kaptak, ezért a valóság közlése meghaladja a cikk kontextusa alapján a közlés valótlanságának megértéséhez szükséges információkat, és a cikk tartalmát meghaladó közlésnek minősül. [36] A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására és II. r. alperes perköltségben marasztalására irányult. [37] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, a megállapított tényekből okszerű következtetéseket vont le; az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörben nem hozott döntést, ezért a fellebbezésben megjelölt Pp. 369. §

(3)bekezdés b), c), d) pontja alapján előterjesztett fellebbezés megalapozatlan. [38] A felperes rámutatott, hogy az ítéletben írt helyreigazító közleménytől eltérő, a valóság feltűntetését nélkülöző tartalom esetén a cikk tárgyát képező alapvető információ továbbra is fals marad. [39] A felperes kifejtette, hogy a sérelmezett cikkből, annak helyes értelmezése alapján az átlagolvasó számára az tűnik ki, hogy a felperes egy róla tett állítás miatt keresetet terjesztett elő a honlap2 portál egyik alkalmazottjával szemben, amely azonban teljes egészében eredménytelen volt, érdemi elbírálásra is alkalmatlannak találtatott. [40] A kereset eredményessége és ezen belül érdemi elbírálásra alkalmassága azonban a helyreigazító közleményből csak abban az esetben derül ki, ha a per pontos Győri Ítélőtábla III.Pf.20.087/2023/4 8 végkimenetele is ismertté válik az olvasók előtt. Ez pedig csak a valóság – elsőfokú ítéletben írtak szerinti - közlésével valósulhat meg. [41] A felperes kifejtette, hogy a helyreigazító közleménynek meg kell felelnie annak a – perbeli cikk által is vélhetően kitűzött - célnak, hogy az olvasóközönség a bíróság1 előtt folyamatban volt per eredményéről korrekt és pontos tájékoztatást kapjon. [42] A helyreigazító közlemény fellebbezésben megállapítani kért tartalma, amely arra korlátozódik, hogy a bíróság1 előtt folyamatban volt perben előterjesztett felperesi kereset nem volt érdemi elbírálásra alkalmatlan, a per kimenetelére nézve semmilyen tájékoztatást nem tartalmazna; ilyen módon a helyreigazító közlemény tartalma is félrevezető lenne, mert arra enged következtetni, hogy a felperes érdemben elbírált keresete is alaptalan volt. [43] A fentiek miatt a bíróság1 előtt folyamatban volt per kimenetelének közlése, és e körben a valós tény feltűntetése a sajtóhelyreigazító közlemény rendeltetésszerű céljának betöltéséhez szükséges. [44] A fellebbezés alaptalan. [45] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást az eljárási szabályok betartásával, teljeskörűen feltárta, és a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetést levonva, a felhívott anyagi jogszabályoknak megfelelő érdemi döntéssel adott helyt a kereseti kérelemnek a helyreigazító közlemény tartalmára kiterjedően is. [46] A törvényszék helytálló indokainak ismétlését mellőzve a fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki. [47] Az alperesek a fellebbezésükben nem vitatták, hogy a sérelmezett cikk a keresetben írt valótlan tényállítást tartalmazta; a fellebbezési kérelmük – az elsőfokú eljárásban előadott érveik alapján – a helyreigazító közlemény valós tényeket közlő második bekezdésének a mellőzésére irányult. [48] Az ítélőtábla a helyreigazító közlemény tartalmát érintően teljes körűen osztotta az elsőfokú bíróság – PK15. állásfoglalás helytálló értelmezésével – kialakított, és az ítélet [22], [23], [24] bekezdésében kifejtett álláspontját. [49] A téves fellebbezési érveléssel szemben az ítélőtábla rámutat, hogy a sérelmezett közlés, – azaz „A bíróság1 azonban kimondta, hogy meg sem vizsgálhatta érdemben a kérvényüket.” - a per tárgyát képező cikk címével – vagyis „idézet1” – együttesen értelmezve az olvasót valótlanul arról informálja, hogy a polgármester alaptalanul pereskedett abban az eljárásban, amelyről a cikk tudósított. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.087/2023/4 9 [50] Ezen téves információ helyreigazításához nem elegendő pusztán a sérelmezett mondat, azaz „A bíróság1 azonban kimondta, hogy meg sem vizsgálhatta érdemben a kérvényüket.” valótlanságának deklarálása, hanem szükséges a valós ténynek, tehát a per kimenetelének - azaz a felperes személyiségi jogsérelme megállapításának és a kereset ezt meghaladó elutasításának - ismertetése is. Ezért ahhoz, hogy a helyreigazító közlemény a rendeltetését betöltse, indokoltan tartalmazza a per kimenetelére vonatkozó pontos információkat is. [51] A kifejtettek miatt az elsőfokú bíróság megalapozottan döntött az Smtv. 12. §

(1),

(2)bekezdése alkalmazásával a helyreigazító közleményről, és helytálló döntéssel kötelezte az I. r. alperest a helyreigazító közlemény rendelkező részben írtak szerinti közlésére a Pp. 499. §

(1)bekezdése értelmében. [52] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [53] Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp. 499. §

(1)bekezdés második fordulata alapján a II. r. alperest kötelezte az Itv. 39. §

(3)bekezdés c) pontja és 46. §

(1)bekezdése szerint meghatározott fellebbezési illeték, valamint a felperes által a Pp. 83. §

(1)bekezdés és a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdése alapján felszámított 12.000,-Ft + ÁFA, azaz 15.240,-Ft ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,

1. július
2. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Mészáros Zsolt előadó bíró bíró